Békés Megyei Népújság, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-24 / 19. szám

1968. január 24. 3 Szerda Mit mutat a körösladányi Új Barázda Tsz 1968. évi termelési előirányzata Az ötezer holdas közösség ta­valy ismét mérleghiánnyal zárta az esztendőt. A belvíz megtépázta a szövetkezet termelésből szár­mazó bevételeit. Így igen jelen­tős bevételi hiánnyal kezdik az 1968-as esztendőt. Tavaly ősszel már nyilvánvaló volt a kétmillió forint körüli be­vételhiány. Ennek felismerése után arra törekedett a szövetke­zet vezetősége, hogy az anyagi lehetőségeket maximálisan ki­használja az 1968-as év megala­pozására. A körülményeknek megfelelően jó minőségben ve­tették el az őszi kalászosokat, húzták meg a belvíz elvezetésére szolgáló szivárgó csatornákat. Nö­velték a műtrágyaadagot is. Szántóföldjeiken holdanként már 2,2—2,3 mázsa vegyes műtrágyát használnak. Az 1968. évi termelési . elő­irányzatban a tavalyi 210 hízott sertés értékesítése helyett 420-at terveznek. Ennek felét az első fél évben adják át az állatforgalmi­nak. Baromfi-törzsállományuk 11 ezer tojóból áll. Ebben az eszten­dőben, bár a takarmányárak je­lentősen emelkedtek, ugyanakkor a tojás felvásárlási ára csök­kent, mégis félmillió forint tiszta bevételt várnak ettől az üzem­ágtól. Ez a szövetkezet további erő­feszítést tesz az immár három éve épülő 126 férőhelyes borjúne­Az idén újabb községekben kezdik meg a vizmüépitést A Békés megyei Víz- és Csator­namű Vállalat idei termelési ter­ve csaknem 40 millió forint, ami több mint 40 százalékkal halad­ja meg a tavalyit. Ebből az épí­tőipari terv 26 millió forint. Vész­tőn, Eleken, Dévaványán két-két, Békéscsabán, a Hűtőipari Orszá­gos Vállalat békéscsabai telepén, Tótkomlóson és Méhkeréken pe­dig egy-egy kutat fúrnak. Meg­kezdik a vízműépítést Gádoroson, Zsadányban, Körösladányban, Csorváson, Hunyán és Magyar- bánhegyesen, míg Békésen, Ele­ken, Köröstarcsán, Szarvason és Geszten a meglevő vízmüvet to­vábbfejlesztik. velő és a 22 plusz 1-es elletőis­tálló készítésének befejezésére. Eddig, főként anyaghiány miatt húzódott el a beruházás átadása. Mivel az Új Barázda Tsz-ben lehetőség van tömegtakarmányok termesztésére, előreláthatóan szarvasmarhatenyésztésre specia­lizálják a gazdaságot. Éppen ezért a következő években szeretnének építeni még egy 105 férőhelyes istállót, később pedig még egyet, hogy a tehenésztelepet teljesnek mondhassák, a tenyésztést és a tehéntartást pedig gazdaságos­nak. Hogyan rendezik a veszteséget, mikor kerül sor a szanálásra? Rendelet a veszteséges vállalatokról A pénzügyminiszter rendeletet adott ki a veszteséges állami vál­lalatok gazdaságos működési fel­tételeinek megteremtéséről, a veszteség rendezéséről. A rendelet értelmében az á vállalat, amely veszteséggel zár­ja az évet, ezt a hiányt saját tar­talékalapjának felhasználásával köteles rendezni. Ha a tartalék- alap nem nyújt kellő fedezetet, úgy a veszteség pótlására fel kell használni azt az összeget, amit ilyen esetben egy korábbi rendel­kezés értelmében az első és má­sodik kategóriába sorolt dolgozók j alapbéréből levonnak. A vesztesé­ges vállalatok első kategóriába sorolt dolgozói személyi alapbé­rüknek 75, a második kategóriá­ba soroltak pedig 85 százalékát kapják. Ha a veszteséget még így sem tudják fedezni, akkor az alapító szerv szanálási eljárást rendelhet I el. Ezt az eljárást el kell rendelni, | ha azt a pénzügyminiszter, a Köz- I ponti Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke vagy az illetékes bank ja- I vasolja. A szanálási eljárás meg­Gyűlések-Észrevételek—Kié a kockázat? Ki kaphat háztáji tőidet? Készül a gyulavári Lenin Hagyatéka Tsz alapszabály-tervezete Hónapok Óta tart az elő­készület az új tsz-alapszabály összeállítására Gyulaváriban. A Lenin Hagyatéka Tsz nehéz anya­gi' körülmények között vállal­kozott erre a munkára.* Tavaly már éppen a harmadik éve, hogy ismétlődő természeti csapás sújt­ja a határt. 1965-ben belvíz, 1966-ban árvíz, 1967-ben ismétel­ten a kora tavaszi belvíz, és a J nyári kánikula vitte el a termés I jelentős részét. Bevételi hiányai- j kát csak több millió forintban ! lehetne kifejezni. Így. most a zár- I számadás idején, de év közben sem volt valami rózsás a helyzet Gyulaváriban. — A sok gondban, megoldat­lannak tűnő problémákban úgy érezzük, elfásulunk — mondotta Kovács József, a tsz elnöke, majd így' folytatta: — a remény azon­ban szinte mindennap újjászül valamennyiünket. Való igaz , nem lehet irigy­lésre méltó helyzetben bárki a tsz vezetői közül. A gazdasági eredménytelenség okát elsősor­ban ők érzik, amikor bizonyos anyagiakhoz kellene nyúlniuk, hogy az 1968-as év termelését előkészítsék. S ilyenkor mit lát­nak? Üres tartalékalapokat! A tosan aztán panaszkodni kezd az éppen ..kéznél levő” minisz­terelnöknek és főhercegnek. El­mondja, mennyit gyötrik őt szü­lei azzal, hogy vegye el Edels- heim—Gyulai Ilyt, de ő borzad a dupla hitvesi ágy gondolatá­tól is. S azt is akarják, hogy belőle kormányzóhelyettes le­gyen. Ebből pedig Vihar lesz, mert sem Hitler, sem a nyila­sok nem látnák szívesen, ha a Hort'hy-családból dinasztia vál­na. Hitler minden bizonnyal an­golbarátnak tartja őt, ami pedig a nyilasokat illeti, azok nem győzik a kormányzó iránti hű­ségüket hangoztatni, de a való­ságban alig várják, hogy az ő emberük üljön a helyére. Ha az apja megpróbálná őt kormány­zóhelyettessé választatni, a nyilasok olyan handabandázás- ba kezdenének, amelyet ő nem akar vállalni. Teleki a maga módján, szép szelíden, atyai hangon magya­rázni kezd a félrészeg fiatalem­bernek, hogy áldozatot kell hoz­ni a nemzetért, a kormányzó- helyettes ség szükséges, mert csak így lehet biztosítani az alkot­mányos királyság jogfolytonos­ságát. Hitler bizalmatlanságá­val is meg kell küzdenie. Ha István megkomolyodik, s a hely­zethez illően viselkedik, ha egyelőre ellenszenves is a Füh- rernek, majd megbékél vele. Teleki távozik, s József főher­ceg más hangnemben folytatja: nagyot csap a Horthy-fiú vállá­ra, úgy magyarázza: — Hitler rövidesen úgyis ne­kimegy a szovjetnek. Persze, mi sem maradhatunk ki. Akkor te jelentkezel a frontra. Egy-két hőstett, s Hitler máris bízik ben­ned, látja, hogy az új európai rend híve vagy... A kormányzöhelyettes-jelölt majd összeesik az • ijedtségtől. Hogy ő a frontra menjen. Hi­szen ott lőnek, ott meg is lehet, halni... József főherceg még közelebb húzódik, és lehalkítja a hangját: — A veszélytől pedig ne félj, fiam — folytatja. — A frontvo­nal mögötti terület, az is front. S ott nincs különösebb életve­szedelem. Viszont vannak, na, szóval, érted... Ha házas ember leszel is. a háború, a katonás­kodás lehetőséget ad majd, hogy megint legényembernek érezd magad... öcsém, a férfiak azért találták ki a háborút, hogy megszabaduljanak az asz- szonytól... (Folytatjuk) balszerencsében még szerencse, hogy a tsz vezetősége tavaly ősz­szel élt az állam adta pénzügyi lehetőséggel, és a legszükségesebb beszerzésekre hitelt vett fel. így a határ bemunkált, az őszi vetések kiváló minőségűek. A nagy táblákat 60 kilométer hosz- szúságban ideiglenes csatornák hálózzák be, s ez mind-mind 1967 őszén készült el. Az 1968-as évet tehát megalapozott, rekord értékű mezei leltárral kezdik. Vagyis a remeny, amely újjá- szüii, élteti az embereket, most a legkritikusabb időszakban is a biztató jövő felé fordítja az itte­ni tekinteteket. Bizonysága ennek az az érdek­lődés is, amely az új tsz-törvény tanulmányozásában, értelmezésé­ben kialakult. Január 18-ig a szövetkezet nyolc fontosabb mun­kahelyén 452-en vettek részt azo­kon a tanácskozásokon, ahol az új törvényről és a készülő alap­szabályról beszélgettek, vitatkoz­tak. Ezek a viták tulajdonkép­pen útkeresés jellegűek voltak. A szövetkezetben rendszeresen munkát vállalók egyetlen dolgot tartottak lényegesnek: a munka- fegyelem erősítését. Falháber Ferenc szerint a tsz- gazdák nagy része a felvállalt területen kívül eddig nemigen szaggatta az istrángot. Tavaly ko­ra tavasszal, amikor a vezetőség a belvíz elvezetését szorgalmaz­ta, azt kérdezték az emberek: „Osztán, mit fizettek?’’ Nem volt pénzük. Így bizony többen csak a kerítés tetején át nézték, megy-e valaki a hívó szóra? Néhányan mentek. S ezek a munkára min­denkor hajlandó emberek a ré­gi alapszabály értelmében ugyan­olyan elbírálásban részesültek, mint azok, akik a kerítés felett kukucskáltak. A töryény most módot ad a megkülönböztetésre. Élni kellene ezzel a lehetőséggel! Az uj alapszabály-tervezet­ben a háztáji földterület meg­szerzését és nagyságát — férfi­aknál. nőknél — a közös mun­kából való részvállalástól tették függővé. A munkaképes férfiak­nak 150—160. egyenként tízórás munkanap ledolgozását írták elő 800 négyszögöl háztáji megszerzé­séért. Egy hold háztájit csak azok kaphatnak, akik éves átlagban 220 munkanapnak megfelelő tel­jesítményt nyújtanak. A szövet- i kezet nőtagjai közül 800 négy- I szögöl háztájira az jogosult, aki j 100—110, egyenként 10 órás mun- 1 kanapot teljesit. Egy holdat vi- | szont 1968-ban csak az kaphat, aki 200 munkanapot dolgozik. A nyugdíjasoknak és járadékosok­nak egy-egy holdat juttatnak, az özvegyeknek pedig 1000 négy­szögölet. Ebben a szövetkezetben szép számmal élnek olyan öregek, akik elérték a nyugdíjkorhatárt, de nyugdíjjogosultságukat vala­milyen oknál fogva nem érvé­nyesíthetik. A törvény szerint nem lehet őket kötelezni, hogy a közös munkából rendszeresen részt vállaljanak. Ezek az embe­rek azonban mégis dolgoznak. A háztáji föld juttatásánál ezért kifejezésre kellene juttatni az el­ismerést. Bár a tsz-törvény a háztáji földről szóló 72. parag­rafusa kimondja: háztáji földjoga — a munkavégzéstől függetlenül — megilleti a tsz-gazdát. A jog mellé azonban Gyulaváriban is szabályozni kellene a terület nagyságát. Helyes lenne ezt az alapszabályban rögzíteni? Feltét­len. A kockázatvállalás ebben a tsz-ben is előtérbe ke- í ‘'ült. Ki vállalja ezt? Ezen, és ennek megosztásán talán még ma is vitatkoznak Gyulaváriban A témát leginkább Domokos Im­re. a tsz kovácsa és Erdei Mi­hály, a tsz juhásza közelítette meg a legjobban. Szerintük a szövetkezet működésének legna­gyobb kockázatát viselik a rend­szeresen dolgozók. Azok, akik te­rületet vállalnak, a termés beta­karítása után 100 százalékban megkapják az őket illető részt. Nem lehetne ebből a teljes rész­ből valamennyit az év végi elszá­molásra visszatartani? A gépmű­hely dolgozói a kereset 60 szá­zalékát kapják meg előleg címén. A többit zárszámadáskor. Nem lehetne ezt a gyakorlatot egysé­gesíteni ? A munkadíjazás elveinek meg­határozása a szövetkezeti gazdák joga. A jog alapja viszont: mi­lyen alapokon áll a tsz? Vagyis a korábbi években ki-ki hogyan teljesítette a szövetkezettel szem- | beni kötelezettségét. Ha a közös­ségnek olyan tartalékalapja van, amit erre felhasználhat, jogos le­het az igény a törvényben meg­szabott jövedelem 80 százaléká­nak évközi garantálására. De ha a tsz nem rendelkezik kellő tar­talékkal, akkor vajon év közben miből osszon 80 százalékot? Más­részt az is érdekes, ami a juh- nyírás elszámolása körül kiala­kult. Ha idegenek nyírják a tsz juhállományát, akkor megkapják a 100 százalékos bért. Ha viszont a juhász év közben — munkakö­ri kötelességén kívül — megnyír néhány vágójuhot, akkor neki a nyírásért járó bérnek csak 60 százalékát számolják el. Miért? Hát igen, akadnak még olyan esetek, melyek nem ösz­tönöznek az önálló kezdeménye­zésre, munkavállalásra. Éppen ezért a munkadíjazásról szóló fe­jezetben helyes lenne ezeket a lehetőségeket érinteni. A gyulavári Lenin Hagyatéka Tsz alapszabály-tervezete összes­ségében alkalmas egy külön köz­gyűlési vitára. Az érthetőségét, áttekinthetőségét, teljességét azonban növelni lehetne azzal, ha felépítésében követné az új tsz- törvényt. Dupsi Károly indítását a vállalat is kezdemé­nyezheti. Ilyen eljárást kezdemé­nyezni lehet már akkor is, ha a vállalat elvesztette tartalékalapját és gazdálkodása alapján várható, hogy éves szinten a mérleg sze­rinti eredménye veszteséges lesz. A szanálási eljárás lefolytatá­sára három-öt tagú bizottságot nevez ki az alapító szerv vezetője, mégpedig a vállalattól független szakemberek közül. A bizottság felülvizsgálja a vállalat gazdálko­dását, esetleg teljes tevékenysé­gét, s kikéri az illetékes szak- szervezet véleményét is. A sza­nálási eljárást három hónap alatt be kell fejezni. A bizottság a tapasztalatokról jelentést készít, és egyben javaslatokat is előter­jeszt a veszteség rendezésére. Ha személyi felelősséget állapít meg, vagy bűntett gyanúja merül fel, a felelősségre vonásra is köteles javaslatot tenni. A bizottság által javasolt intéz­kedésekkel a veszteséget legfel­jebb három év alatt pótolni kell. A kedvezőtlen adottságú állami gazdaságok esetén ennél hosszabb időszak is előírható. A vállalat a veszteség pótlásának idejére sza­nálási kölcsönt kap, amit a tarta- j lékalapból vissza kell fizetnie. A bizottság azt is javasolja, hogy a vállalatfejlesztés» alap, illetve a forgóalap egy részét használják | fel a veszteség rendezésére. Ha | erre a célra a forgóalapnak egy i részét veszik igénybe, akkor a t vállalat tevékenységét is szűkíte- j ni kell, s ilyen esetben szanálási [ hitelt nem nyújt az állam. Kivételes esetben, népgazdasá- ; gi.lag jelentős tevékenységet | folytató vállalatnál, ahol a vesz- | teség vállalaton kívüli okok kö- ! vetkezménye. és saját erőből nem pótolható, de megteremthe- j tők a további eredményes gazdál- i kodás feltételei, az állami költ­ségvetés részben vagy egészben megtérítheti a veszteséget. Ha a bizottság megállapítása szerint a vállalat eredményes gazdálkodásának feltételei nem biztosíthatók, s tartósan vesztesé­ges, akkor javaslatot kell tenni a vállalat megszüntetésére, átszer­vezésére vagy felszámolására. A szanálási eljárás szempont­jából a tröszt és vállalatai egy egységnek tekinthetők. Ezért tröszt keretében működő vállalat veszteségét — az illetékes bank bevonásával — a trösztön beiül kell rendezni, szanálási eljárásra csak tröszti szintű veszteség ese­tén kerül sor. A rendelet január 20-án lépett hatályba. (MTI) Helyszínen Összeszerelhető alumíniumsilók Kétféle változatban szemes, il­letve szálas termények tárolására terveztek hatalmas aluminiumsi- lókat az Alumíniumipari Tervező Intézet szakemberei. Mindkét siló előregyártott elemekből épül, I úgy, hogy néhány ember minden j különösebb szakképzettség nélkül egy-két nap alatt összeszerelheti vagy szétszedheti. A szemester- mény-tároló torony átmérője hat méter, magassága a tárolandó mennyiséghez igazodik, de a 13 métert nem haladhatja meg. A szálastermény-siló átmérője ki­lenc méter, magassága 15 méterig választható meg tetszés szerint. Anyagánál fogva mindkét torony rendkívül könnyű és jól ellenáll a korróziónak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents