Békés Megyei Népújság, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-21 / 17. szám
KOROS TAJ KULTURÁLIS MELLÉKLET I ÉPTálC? A N A néptánc-művészet váü- takozójífíályát futott be. a felszabadulás után. Az első évek feltörekvő Útkeresése (1045—49) után a viharos, n-szágos. sőt világsiker évei következtek (1949—55), hogy azután kikerüljön az érdeklődés főkuszából, s ismét új utakat keressen a művészi továbbfejlődés útján. Az, hogy ma kevesebb reflektorfény esik néptáncegyütteseinkre, mint például 1950 körül, tulajdonképpen inkább jó, mint rossz. Igaz, az együttesek száma ma nem éri él az akkorit (amikor üzemenként, hivatalonként atb. alapítottak tánccsoportot), de a megmaradt kollektívák szívó- sabbak és alaposabbak, nem a könnyű siker vonzza őket, hanem vállalják a nehéz munkát is. döttek és küzdenek nép- táncegyütteseink ma is. Sokat kísérleteztek és kísérleteznek, sokszor tévedtek zsákutcába, de ennek tapasztalatai alapján lassan kezd kialakulni egy új stílus, egy új művészi eszközrendszer az új feladatok megoldására. Ezek a gondolatok foglalkoztattak bennünket, mikor megnéztük a „Táncosok bemutató színpadának” előadását, amely a Táncantológia, 1967 címet viselte. Ebben a műsorban az elmúlt évben tartott fesztiválok legjobb együttesei léptek fel legjobb számaikkal budapesti ée vidéki ténecsoporA legkiemelkedőbb produkciót a Magyarországi Központi Nemzetiségi Táncegyüttes nyújtotta, az Iphigeneia előadásával. Bátor lépés a híres görög tragédia néptánc-színpadra vitele, de az együttes koreográfusának. Kricskovlcs Antalnak sikerült ez. Krics- kovics kitűnő érzékkel a tánc legegyszerűbb eszközeivel teremt drámai légkört. Igaz, számára különleges lehetőségeket ad az, hogy délszláv—görög táncművészet még mindig őrzi a légi görögök művészetével való közös eredet bélyegeit. Az együttes nagyszerűen kihasználja ezeket a lehetőségeket, de munkája mégsem csupán a nemzetiségi együttesek számára nyújt példát, hanem a tok egyaránt. Alkalom nyílott tehát arra. hogy együtt lássuk a műfaj elmúlt évi magyar néptánc művészi legjobb produkcióit — s feldolgozásában is. ezzel betekintést nyerjünk Kitűnően szerepeltek a a néptánckultúra jelenlegi Táncantológia 1967 műsoA művészi továbblépés nem könnyű. A népművészet a maga kicsiszolt tökéletességével csak az első lépéseket könnyíti meg, megadja az elindulás lendületét. De a továbbhaladást keresve minden együttes nehéz feladat elé kerül, ha nem akar örökre a népművészet kincseinek kibá- nyászásából megélni: az új, amivel kísérleteznek ugyanis gyakran (sőt többnyire) nem éri el a régi (az ereállásába. A legfőbb eredmények között könyvelhetjük el, hogy koreográfusaink ma már a tánc újszerű tematikai megoldásait nem a tánctól független cselekményben találják meg, hanem magából a táncból bontják ki. A koreográfiák, tánebeli kidolgozottsága különösen sokat fejlődött, a koreográfusok egyre inkább nemcsak ismerői, hanem urai is a néptáncnak és hajlékonyán, finoman hidrában a vidéki együttesek is. Az ő munkájuk is ugyanabba az irányba halad, mint a pestieké, ebben a művészetben a fővárosi és vidéki megjelölés valóban csak földrajzi vonatkozású, nem takar irányzat- vagy színvonalkülönbségeket. Hadd említsük ez alkalommal a vidékiek közül példa gyanánt a pécsi Mecsek és a Zalai táncegyüttest. Az előbbiek egyebek közt a jobbágysorsról készített táncjetenedeti néptánc) színvonalát. ják alkalmazni saját mon- Ezzel a problémával küz- daniva,lójuk kifejezésére. Koszta Rozália Lány hegedűvel tűket mutatták be. Simon Antal koreográfiája kiforrott, jó alkotás. A Zalai táncegyüttes (vezetője Orsó vszky István) József Attila verseihez fűzött táncképpel szerepeit. A koreográfus itt már nem ragaszkodott a néptánc forma- nyelvéhez, hanem újszerű mozgásanyaggal kísérletezett. Az eredményt még nem tarthatjuk teljesnek, de mégsem csak a bátorságnak kell már örülnünk, az ízlés és színvonal is kielégítő. Hogyan halad tovább a néptáncmozgalom? Nem kell hirtelen, gyors eredményeket várnunk, de bizalommal tekinthetünk a további fejlődés elé. Ma nem a viharos sikerek jellemzik együtteseink munkáját, mint inkább a stabilizáció, művészetük ma már egyre szervesebben tartozik művészeti életünk egészéhez. Nem cél. hogy mindenáron növeljék a csoportok számát, de lehetőség nyílik, hogy a meglevők művészileg előre lépjenek. így válhat a hagyományos néptánc puszta feldolgozásából a ma életéhez kajzcsolódó és azt a többi művészeti ághoz hasonlóan kifejező életerős, modem művészet. Vitányi István I Körösztös István Dunakanyar Kátay Antal: * Nem jön levél i,Tudod. Betty, oly Sorosa itt a fákon az egzotikus levelű karácsony.” Kassai Ferenc: Levél VietnambCH. sem „poste restante”, sem „post testa”, a szállítógépek ma bombát hordanak ée szerpentint és konfettit — tonnaszám, csak levél nem érkezett ma délután sem „postán maradó”, sem „ünnepek után” jelzésű, mert álmaink is összeomlanak, s a gépek újra bombát hordanak. Pedig választ is írnék, kedves, ezerszer annyit, amennyit egy levél kibír, hisz alig múlt el nap, s tizenhatan csak tizenkét órát éltek belőle át, mert zuhant a gép, s későn bontottak ernyőt. Tudod, Ilyenkor eszét veszti az ember! írhatnék választ, lásd, kedves, ezerszer. El kéne mondani még, hogy szeretlek, soha nem ismert vágyak égnek ma bennem, azt hiszem lázas vagyok ma Betty! Vagy őrült? A gép törzsét öleltem tegnap is át, s agyam vádul dobolt, s káromkodtam, mint tébolyult eretnek. El kéne mondani még, hogy szeretlek! De nemsokára, kedves, újra látlak, hisz hét nap múlva már mindez lejár, s az elmulasztott nászút... „Asszonyom! Bocsásson meg, hogy már én folytatom, s titkát megosztom, de Bili szegény... Nem fájt neki. tudom. A szenvedők kiáltanak, s Ő suttogott csak: Betty, Betty, látlak...!” A KLUB 67 TÁRLAT a gyulai Jókai Művelődési Otthonban vásznakról is. Gaburek Károly szép pálya előtt áll, annál értékesebb az a támogatás, amivel ezt az életrevaló kezdeményezést segíti nem csupán részvételével, hanem aktív közreműködésével is. A tárlat meglepetését Gyumbier Éva képei okozzák. Ez a szimpatikus csabai diáklány kiforratlanságai éllenére i6 olyan forma- és színvilágban él; elképzeléseit olyan fokon jeleníti meg, amely nemcsak az amatőr kiállítók fölé emeli ezen a kiállításon, hanem azt a gondolatot sugallja: ösztönös művészetét okvetlenül csiszolni érdemes: A többi kiállító is ismerőse az újságolvasónak: Katsányi Pál például a KÖRÖSTÁJ állandó rajzolója. Leányfejet ábrázoló olajképe az alkotó erős tehetségét dicséri; üvegcímkékből összeragasztott montázsa játékosságával kedves színfoltja a kiállításnak. Mes- kó Anna, Páka György, Gazsi Endre, Molnár Antal, ha nem is egyenletes színvonalon, de a művé- , szét nagy-nagy szereteté- vel jeleníti meg kedves városképeit, tájait. Vág- réti János befelé forduló, különös színvilágú alkotásai szinte külön kategóriát képviselnek: ezek közönségsiker Egy hivatásos és nyolc műkedvelő képzőművész munkáit állították ki a gyulai Jókai Művelődési Otthon ifjúsági klubjában. Azok szerepelnek ezen a gyűjteményes tárlaton. akik a KISZ-klub felkérésére 1967-ben bemutatták képeiket, szobraikat a klub, tagságának. A kiállítás iránt nagy az érdeklődés, és nem minden ok nélkül: színvonalas képek, ügyes faragások tanúskodnak alkotóik elhivatottságáról, még a kevésbé sikerült munkák is egy nemes „hobby” lét- jogosultságát példázzák. A gazdag anyagból kiemelkedő két olaj kép Gaburek Károly festőművész nem közönséges képességeit dicséri. Végsőkig letisztított formanyelven nemes egyszerűséggel vetíti elénk egy csabai ház, és egy erdei kis tó látomását: a művész a legnagyóbb mértékben — majdnem a teljes síkszerűségig — összefogott megfogalmazás ellenére sem válik vaskossá, a tartalomra összpontosított figyelem sem teszi elvon t- tá: — az élet melege áramlik a szemlélő felé a hideg zöldben tartott az alkotások csak öntörvényeikhez mérhetők. Szerencsésen egészíti ki a képeket a plasztikai anyag: gyermekfej-szob- rát elnézve az a gondolata támad az embernek, hogy a festőként ismertebb Molnár Antal igazi erőssége a szobrászat; Kiss István Colas Breugnon-i hangulatot árasztó míves-szép munkái az amatőr alkotókedv dicséretei. És az egész kiállítás, az általa képviselt önművelési mozgalom a gyulai fiatalok dicsérete. Kovács György
