Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-14 / 295. szám
1967. december 14. 4 Csütörtök A világot jelentő téglák Mi lett a budapesti Nemzeti Színház bontási anyagából? kezdésnek és befejezésnek kevés Kőbányai György ak és a csökkent munkaképesséBeszédes számok Kevermesröl Szakszervezeti könyvespolc gűek foglalkoztatásával járó köA Legfelsőbb Bíróságon dőlt el — - ■ - I.—.— —— i i — ■ i i Ki felel az üzemi balesetért? telezettségeket. (Táncsics Könyvkiadó). SPRINGER FERENC: A TERVEZÉS BIZTONSÁGTECHNIKÁI VONATKOZÁSAI A technika fejlesztése és a munkabiztonság növelése ma már nem választható el egymástól, a munkaegészségügyi, munkabiztonsági szempontokat már a tervezésikor figyelembe kell venni. Ehhez ad hasznos segítséget a könyv, amely a tervezők munka- védelmi feladatait a következő csoportosításban tárgyalja: a terv készítése, a terv kivitelezése, a létesítmények üzembe helyezése közben, valamint a tervezés munkavédelmi fejlesztése érdekében megvalósítandó teendők. Általános tájékoztatást ad arról, milyen törvények, rendeletek írják elő a munkavédelmi szempontok érvényesítését, melyek a feladatai a különböző munkavédelmi és egyéb szerveknek az üzemi biztonságtechnika megvalósításában és ellenőrzésében. (Táncsics Köny- kiadó). körében nagy az érdeklődés a történelmi regények, útleírások, valamint a filmekben látott regények iránt. Kovács Gábor Mivé lett a kő, a tégla, az erkély, a rivalda, a színfal? A budapesti Nemzeti Színház tégláiból mi lett? Leomlottak a falak és az ifjúság esztendei után a megöregedett téglák — tízezrek, százezrek — nyolctonnás teherautókon, a budapesti építőipari vállalat hulladékanyag-telepére, a Gyáli útra utaztak, immáron három esztendeje, tavasszal. Téglák, téglák, a Nemzeti téglái 90 esztendő után milyen szerepeket kaptak? Darabja 29,6 fillér A közönség verekedett értük. Nagyalakú, erősek, még kézzel verték őket az újlaki téglagyárban és Kőbányán: nagy időt megéltek. Darabjukat 29 fillérért adták. Egészen pontosan: ezer darab 296 forintba került. De sittel együtt. Vagyis a kocsi kivitte három évvel ezelőtt a Nemzeti Színház bontásaikor a Nemzeti tégláit a Ferencváros végébe, a hulladéktelepre, kiöntötte , s úgy kellett a sittből, a törmelékből kiválogatni. Kik vették meg a Nemzeti tégláit? Termelőszövetkezetek, vállalatok, magánosok, családok, táns- talanok és társra találók versengtek értük. A lebontott színház téglái felvonásokat kezdtek — családi házak épültek belőlük. A Nemzeti téglái, ahogy a Hamletban Polónius mondja: „A legjobb játékosak a világon: mindegy nekik tragédia, komédia...” Kincskeresők a sitthalmon Egy-egy sdtthalam, téglakupac körül megszállott kincskeresők bányásztak még három esztendeje. Ennyi vágynak, tervnek, újraA megyei tanács végrehajtó bájt tsága mellett működő gyermek- és ifjúságvédelmi bizottság december 21-én a megyei tanács Piaiatok klubestje Jól sikerült klubestet rendezett a megyei tanács és az OTP KISZ- alapszervezete december 11-én, a megyei tanács klubtermében, melyen megjelentek a két szerv vezetői is. A klubestet a két alapszervezet fiataljai — az országos hírű Sigma-zenekar és énekeseinek közreműködésével — kellemes hangulatban töltötték el. volt a Nemzeti téglakészlete: amikor befutottak a teherautók, már a bejáratnál szaladtak eléjük, s kísérték be egész a lerakóig. A solymári Hunyadi Mátyás Termelőszövetkezet 25 ezer darabot vásárolt belőle. De csak törmelékkel kapta. A Nemzeti törmelékéből most Solymáron bekötő út lett, a termelőszövetkezet majorjához. A téglákból mérlegaknát és a mérlegház egy részét építették. Gyorsan növekedett ez a termelőszövetkezet, újabb és újabb gépeket kapott, traktorokat, kombájnokat, új műhelyépületeket kellett húzni. A Nemzeti Színház tégláiból falazták ezeket a műhelyépületeket. Ezekből a valamikor még „világot jelentő tégláikból” futotta még egy föld alatti olajtároló medencéje is. Kiskapu a villában Egy ember, Ambrus József, vasbetonszerelő egy hét szabadságot vett ki, három esztendeje, hogy házat építsen. Az egy hét a téglák kiválogatásához, elszállításához kellett Házat épített: 24 év után az első saját otthonát. A Nemzetiben, ahox életsorok kaptak otthont esténként, most e falakból, téglákból regények éipül- tek. Ez az Ambrus József 1944. április 4-én nősült. Azután elvitték katonának, hadifogságba került. Mikor hazajött, tíz évig Dunaújvárost építette. Monoron laktak, onnét járt dolgozni. Három gyereket nevelt fel, s négy éve Vecsésen megvásárolt egy telket. És nemrég a téglákat a NemzetiI. emeleti nagytermében megbeszélést tart. A tanácskozáson Nagy János vb-elnökhelyettes, a munkaértekezlet elnöke beszámol a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tapasztalatairól, amely nemrég a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos kérdésekben végzett utóvizsgálatot Ezenkívül korreferátumot tart dr. Árvái József ügyész, Kovács László tanulmányi felügyelő, a bizottság ügyrendi titkára pedig tájékoztatja a részvevőket az ez évi munkaterv végrehajtásáról és a jövő évi tervről. tek otthont magúiknak Vecsésen Ambrusék. És a „Kiskapuval” mi lett? A Nemzeti híres „kiskapujával”, amelyen annyi nagy előd — Űj- házy, Jászai — lépett be a „szent csarnokba”? A kiskaput Gobbi Hilda vette meg a bontási anyagból és Vi- segrád feletti villájába építette be. A volt épület oszlopait, faragott oszlopfőit is „kibányásztak” a szenvedélyes gyűjtők. Gobbi pesti lakásában is van .egy oszlopfő és a Jászai Mari meg az Odry Színészotthonban is. Feledi Piroska, a Jászai Mari Színész- otthon legidősebb lakója, a hajdani országos hírű primadonna ebéd utáni szunyókálását itt a társalgóban felállított oszlop mellett, az oszlop „árnyékában” végzi. Hajdani sikerekről, ifjúságról álmodik az öreg Nemzeti kövei tövében. Tudósítónk írja: Kevermesen igen nagy olvasótábora van a könyvtárnak és az alig 1250 család sok újság, folyóirat előfizetője is. Az utóbbi időben különösen szép eredményeket érnek el a postások az előfizetések gyűjtésében. Igen jó munkát végez Szántó Mihály és Lakatos Antal belterületi postás: naponta 300 előfizetői példányt kézbesítenek a különböző lapokból, folyóiratokból. Az elmúlt évben Kevermesen 1343 előfizető volt, az idén viszont 1567, ami 224 példányszámos emelkedést jelent. Különösen kedvelt a Szabad Föld, a Népszabadság, a Nők Lapja és a Békés megyei Népújság is. A Népújságnak 21 előfizetője van. Az iskolások is olvasnak: összesen 647 különböző ifjúsági lap jár a községbe, többek között Pajtás, Kisdobos, Magyar Ifjúság, mely igen kedvelt a fiatalok körében. A község lakóinak könyvsze- retetét szintén számok mutatják. A könyvtári olvasók száma az elmúlt évben 578 volt, az idén viszont 689. Tavaly 4361 kötete volt a könyvtárnak, az idén 5043, s a kikölcsönzött FRITS ISTVÁN— MÁTYASY ISTVÁN: BIZTONSÁGI MEGBÍZOTTAK KÉZIKÖNYVE A kézikönyv célja, hogy segítséget adjon a munkavédelmi feladatok megoldásában a biztonsági megbízottaknak, a munkavédelmi felügyelőknek és az aktivistáknak. Átfogja mindazokat a munkafeladatokat, amelyek a munkavédelem elvi és gyakorlati kérdéseinek ismeretéhez szükségesek. Bemutatja, hogy az egyes vállalati műszaki és gazdasági szerveknek a biztonságtechnika fejlesztése milyen feladatokat ad. Tájékoztat arról, milyen igényeket támasztanak a szakszervezeti és vállalati munkavédelmi aktivisták a létesítési és üzemeltetési eljárásoknál, s e feladatok hogyan oszlanak meg a tervfeladat ellenőrzésétől az üzembe helyezésig. Foglalkozik a balesetet okozó tényezők feltárásával, a balesetek elemzésének szükségességével és az ezzel kapcsolatos tennivalókkal. Ismerteti a nők, a fiatalkorúkönyvek szánna is növekedett: tavaly 21 897 kötetet kölcsönöztek ki az olvasók, az idén viszont már 28 073 kötetnél tartanak. A gyermekek, félnőttek Súlyos szerencsétlenség történt egy építkezésnél: válaszfalat emeltek, de munka közben a fal leomlott, az állványon tartózkodó segédmunkásnő lezuhant és súlyosan megsérült. Hat hónapig táppénzes állományban volt, majd dolgozni ment, de — a baleset folytán keletkezett csökkent munkaképessége miatt — csak mint öltözőőrt tudták foglalkoztani, s így fizetése is kevesebb lett. Az SZTK havi járadékot folyósít részére. Ilyen előzmények után a munkásnő a korábbi és az új fizetése közötti különbözetek havi járadékként való megtérítését kérte a vállalattól. Az igazgató és a munkaügyi döntőbizottság a kérelmet elutasította, mire bírósághoz fordult. Törvényességi óvásra ez az ügy is a Legfelsőbb Bíróság elé került. A Legfelsőbb Bíróság helyben- I hagyta az elsőfokú bírósági ítéletet, amely a döntőbizottság határozatát megváltoztatva, a vállalatot havi járadék fizetésére kötelezte. Az üzemi balesettel okozott kár fejében a munkáltató akkor tartozik kártérítéssel, ha maga vagy olyan megbízottja, akinek eljárásáért felelős, a balesetet vétkesen okozta vagy pedig a hatóság által jogerősen elrendelt elhárító, illetve egészségvédő óvórendszabály megszegésével, vagy óvintézkedés elmulasztásával idézte elő — mondotta ki a határozat A továbbiakban az összegszerűség megállapításánál a Legfelsőbb Bíróság arra is tekintettel volt, hogy a baleset óta az építőiparban normarendezés történt és a munkásnő, ha tovább is az iparban dolgozna, magasabb fizetést kapna. Ezért a járadék kiszámításánál ezt a magasabb átlagkeresetet vették figyelembe. A járadék fizetésének határidejét pedig a döntőbizottsághoz beadott kérelmet megelőző hat hónapra is megállapította. Hajdú Endre Munkalélektani berendezés A rigai mérnökök és közgazdászok készüléket szerkesztettek a dolgozó ember pszicho-fizikai vizsgálatára. A készülék révén megtudható, hogyan összpontosítja figyelmét a munkás a termelés folyamán és hogyan állítja át'egyik tárgyról a másikra, milyen az emlékezete, milyen gyorsan mozog a keze és milyen erővel nyomja ujjaival a tárgyakat, hogyan követi szeme a gépek mozgását. Ezenkívül a készülék meghatározza az ember fáradtságának fokát. Az újdonság jó szolgálatokat tesz az üzemi mérnököknek és közgazdászoknak a tudományos munkaszervezés bevezetésében. Öleié iidüLéii lehetőiig, cl (Balaton déli paid/áll ÜZEMEK, VÁLLALATOK, TERMELŐSZÖVETKEZETEK, SZAKSZERVEZETEK, FIGYELEM! OLCSÓ ÁRON VÁLLALJUK DOLGOZÓIK 1968. ÉVI CSOPORTOS NYÁRI ÜDÜLTETÉSÉT. KÉRÉSÉRE AJÁNLATOT KÜLDÜNK. IDEGENFORGALMI HIVATAL, SIÓFOK 5115 A mese halhatatlan A mesélés ősi, akár a nyelv, a beszéd, és megmarad, míg világ a világ, míg csapong a képzelet. A népmeséknek az adott mindenkori életet,' hogy alapjában igazak voltak. Ma már sorra láthatjuk, mint váltak és válnak gonosz elnyomó óriások törpékké és az apró mesehősökben megszemélyesített népek derék óriásokká. Az emberiségnek ez az egészséges mesélőkedve ma is tart. A kormaik megfelelően persze modernek a díszletei is, a csodái is. A technika fejlettsége, s ezzel párhuzamosan az ismeretek bővülése a meséket a való világ felé tolta el. Például repülő csészealjakat vél felfedezni a levegőégen. A mesék őstörvényei szerint lehet, hogy azok, lehet hogy nem, de a képzelet foglalkozik velük. Akadnak visszájára sikerült Don Quijo- te-ok, akik nem átallnak szélmalomharcra kerekedni a senkinek, semminek sem ártó tömegszórakozás ellen, perbe szállva a játékos képzelettel, „kacsának” kiáltva ki olyasmit, ami ma, ebben a pillanatban még mese- tárgy, tehát a valóság törvényein kívül működő mesevilág védnöksége alatt álló valami. De mitől is féltik eziek a lovagok az emberiséget? Attól, vajon hogy miközben millióik és milliók az UFO-król, az ismeretlen eredetű repülőtárgyakxól szóló hírekre figyelve, akarva-akaratla- nul olvasóivá és hallgatóivá válnak a repülő csészealjak hatására kibontakozó országos repülési, űrmechanikai, csillagászati ismeretterjesztésnek? Pedig a dolgok ilyen összefüggésében, a képzelet és a valóság közhasznúan egészíti ki egymást. Ezt figyelmen kívül hagyni —enyhén szólva — különös szemellenzősül.. H. R. bői. A Nemzeti tégláiból építet- ..... ..........—— Gyermek- és ifjúságvédelmi tanácskozás Békéscsabán
