Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-13 / 294. szám

tWJ. december 13. 3 Szerda Késő este van, kevesen járnak már a békéscsabai utcákon. Hi­deg szél fúj, jobb ilyenkor vala­hol egy meleg szobában. A Ta­nácsköztársaság úti — úgyneve­zett TÜZEP-telepi — építkezése­ken azonban meg-megcsikordul a legalább hatemelotíiyi daru gém­je, miközben magasra emel egy- egy hozzáképest ajprónak látszó, 5—6 mázsás falazóblokkot. Kö­rülötte emberek hajladoznak a reflektorfényben. Lent a beton­keverőgép kezelője, aki a daru markolójára akasztja a blokko­kat, fent pedig akik a blokkokat betonágyba helyezik. Éppen forró teát ittak. Egy ki­csit felmelegedtek és most jobb kedvvel folytatják a munkát. — Igyekeznünk kell, hogy mi­előbb tető alá hozzuk az épüle­tet — mondja Kerepeczki György művezető, akit talán meglep a váratlan látogatás. ♦ Tulajdonképpen ellenőrzésre ér­kezünk Vágréti Lászlóval, az S2MT munkavédelmi felügyelőjé­vel. Ha Ó valahol megjelenik, mindenki tudja, hogy szétnéz, va­jon biztoneágosak-e a munkakö­rülmények, betartják-e a munka- védelmi előírásokat. A* ellenőrzés azért is Indokolt, mert éppen az ÉVM Békés me­gyei Állami Építőipari Vállalat­épülő ház negyedik emeletéről le­zuhant Gábor László. Rosszul erő­sítették fel a védőihálót, és mikor beleesett, leszakadt alatta. Szinte a csodával határos, hogy nem tör­tént végzetes szerencsétlenség, a Vári-brigád — amelyik most ép­pen itt dolgozik — azonban el­vesztette egyik tagját Gsibor László ugyan még augusztusban felépült, de csak könnyebb mun­kakörben dolgozhat. A súlyos balesetet felelősségre vonás, egyúttal persze megfelelő intézkedés is követte. Erről Ke- repeczH György így ad számot: — A védőhálókat rendbe hoz­tuk, a tartó kampókat megerősí­tettük. Most már a falazó-blokk is beleeshet, nem szakad le. Az építési naplóba pedig minden műszakváltáskor bejegyezzük: hol, milyen munkát végeztünk és azt is, ha esetleg rendellenessé­get észleltünk. Ebből a munka irányítását foly­tató művezető tudja, hogy mi a teendője. Feltéve, ha el is olvas­sa. Csakhogy a naplóból ez nem tűnik M, mert az átvevő aláírása mindenütt hiányzik. Ennyi Vágréti László kifogása, amit be is jegyez mindjárt Vandlik Pál üzemrendész top­pan be közben, akinek sok más teendői közé tartozik a munka- védelem ellenőrzése is. Délután 3 óra óta járja a hozzá tartozó épít­kezéseket, nem tapasztalt rendel­nál fordult elő, hogy Békéscsa­bán, a Kullch Gyula Lakótelepem Az olvasók véleményét, javaslatát kéri a Pórtelet szerkesztősége A Pórtélét című folyóirat 12. számában — mellékletként csa­tolva — a szerkesztőség néhány kérdéssel fordul az olvasókhoz. Ilyen többek között: „Milyen írásokat hasznosított leginkább a Pártélet 1067-es számából?” és „Mit hiányol a lapból? Van-e olyan javaslata, melynek meg­valósításával gazdagíthatnánk a Pártélet 1968-as és későbbi szá­mait?” A szerkesztőség a Jövő eszten­dőben tartalmában és formájá­ban fejleszteni kívánja a folyó­iratot, jobb papíron, szebb kivi­telben, több illusztrációval ol­vasmányosabbá, színesebbé akar­ja tenni. Ehhez kéri az olvasók segítségét azzal is, hogy válaszol­janak a kérdésekre. lenne szükség a® egyes kereske­delmi, ipari kérdésekben, vala­mint szociális és kulturális vo­natkozásban. Például: az Iparen­gedélyek kiadása során — az ipari állandó bizottság: gyámügyi vonalon — a gyermek- és ifjúság- védelmi állandó bizottsággal stb. önálló szabályozási jogkör bizto­sítására is sor kerülhetne egyes kérdésekben, minit például adó­törlések, részletfizetési kedvez­mények, községfej lesztésd hozzá­járulás mérséklése vagy elenge­dése tárgyában a megfelelő ál­landó bizottságra értendőén. A szocialista törvényesség és demokrácia megvalósításában és kiterjesztésében — mint a IX. pártkongresszus határozata is megállapítja — alapvető a dol­gozó tömegek politikai tudaténak fejlesztése, a rendszeres, sokolda­lú tájékoztatás és olyan politikai légkör megteremtése amelyben kötelességüknek érzik, hogy — mint az ország gazdái — részt vegyenek minden fontos kérdés eldöntésében. Ebben a szakszerve­zeteknek, a Hazafias Népfrontnak, a KISZ-nek, a nőmozgalomnak és általában a tömegszervezeteknek, tömegmozgalmaknak fontos sze­repük van. Ebben a vonatkozás­ban és itt most csak a Hazafias Népfront mozgalom tevékenységé­nek néhány motívumát vetjük fel. A Hazafias Népfront a dolgozók legszélesebb rétegeit felölelő poli­tikai tömegmozgalom,- amely a párt, a munkásosztály vezetésével tömöríti magába a szocializmust építő, a néphatalomhoz hű, de­mokratikus és hazafias erőket. Mint Lenin tanítja: a hatalomért folyó küzdelemben és a hatalom megszervezése után a munkásosz­tálynak szorosan együtt kell mű­ködnie a dolgozó tömegekkel, mert a szocializmus felépitéséért- folytaitott harcban csak akkor le­het sikereket elérni, csak akkor lehet a harcot győzelemre vinni, ha a münkásosztály, a párt meg­nyeri a tömegeke* és mozgósítja a dolgozók százezreit, millióit a fel­adatok megoldásúra, A ml mai történelmi helyzetünkben a Ha­zafias Népfront mozgalom az a leghatásosabb és legeredménye­sebb forma, amely szociálist^ épí­tésünk érdekében össze tudja fogni, eggyé tudja kovácsolni a tömegeket a párt vezetése alatt a szocializmus építésére, az előt­tünk álló állami, társadalmi fel­adatok megoldására. A z a tény, hogy dolgozó töme­geink ma egyre inkább szí­vesebben és széles körűbben vesz­nek részt és akarnak részt venni az állami ügyek intézésében, nem utolsósorban azért van, mert a párt és a kormány eredményesen valósítja meg azt a népfrontpoli- tákát, amely a szélesedő szocia­lista demokrátizmus és megvaló­suló szocialista törvényesség tala­ján ma már gazdag gyümölcsöket terem. Dr. Dér Ferenc (Folytatjuk) lenességet sem itt, sem másutt. Kivilágít.«tían a lépcsőház, sö­tétben botorkálunk fel a negye­dik emeletre. Itt járnak a miutn- kások is. Ideiglenes világításról kellene gondoskodni, az a sza­bály. Fent szinte nappali fényben Vári János brigádjának négy tag­ja dolgozik: Lakatos Jóesef, Hutr- sán György, Kovács János és Kál­lai István. Olyan egyenletes a munkatempó, hogy bámulatos. Nincs hangos szó, egy mozdulat, vagy jel elegendő ahhoz, hogy Petránszki Lajos, a daru kezelő­je „kézre adja” a több mázsás blokkot Beszélgetésre n*nos lehetőség, az emberek minden figyelme a munkára összpontosul. Csak Ke- repecZki György jegyzi meg tré­fásan, hogy felvidítsa az embe­reket: — Ö, Kovács János az igazga­tó. — Igen, blokkigazgató — talál­ja fel magát az érintett a többiek derültségére, miközben Kállai Istvánnal egyenesre állítja a blokkot Ezután a brigád munkájának az elismerése következik. Nem di­csérő szavakkal, hanem számok­kal. — Egy műszakba W> blokkot építenek be, ami 35—-40 köbméter falnak felel meg. A darussal és a betonkeverő gépkezelőjével együtt heten vannak. Hagyomá­nyos falazással ugyanezt a telje­sítményt 30 ember tudná csak el­érni — mondja Kerepeczki György. Persze az eredményhez ilyen összeszokottság szükséges. Ezzel vívta ki a maga számára a hír­nevet a Vári brigád. És az össze­hangolt, tempós, de mégis nyu­godt munka a baleset megelőzé­sét is szolgálja — Mindig ilyen csendesek az emberek? — kérdezem végül is Kerepeczki Györgytől. — Az építkezésen igen, de lent van hangjuk. Főleg, ha valami miatt kevesebb a keresetük. Nem „nyaralni” jönnek ide. ■ kö­vetelik, hogy a munkafeltétele­ket biztosítsuk és megkapják, ami jár nekik. Érthető is, hi­szen a legtöbben családosok, még kilencgyermekes családapa is van közöttük. • Hózápor söpör végig Békéscsa­ba felett, elnéptelenednek az ut­cák. Az építkezésen az emberek néha belefújnak a tenyerükbe, hogy megindítsák a vérkeringést elgémberedett ujjaikban. Igye­kezniük keli, hogy tető alá ke­rüljön egy újabb lakóépület. Talán már nehéz is lenne meg­számolni, hogy hányadik ez a Vári brigád megalakulása óta. Pásztor Béla Vándorserleg a gyulai járás legjobb tánczenekarának A KISZ gyulai járási bizottsá­ga szervezésében december 10-én . Kétegyházán került sor először !a járás községeiben működő tánczenekarok vetélkedőjére. A győztes — az újkígyós.! együttes — az erre a célra felajánlott vándorserleget kapta, második a sarkad!, harmadik a dobozi zene­kar lett. Ezentúl minden esztendőben találkoznak a járási tánczeneka­rok, az első helyezett jutalma mindig a KISZ-bizottság vándor­serlege. Ha egy együttes három­szor egymás után a legjobbnak bizonyul, akkor véglegesen bir­tokába kerül a díszes kupa. MHS-alapszervezetek helyett klubok A békési járásban eddig ti­zennégy MHS-alapszervezetben mintegy nyolcszázan tevékeny­kedtek. Az új elveknek megfe­lelően, megkezdődött az átszer­vezés és január végén mar a tizennégy alapszervezet helyett huszonöt klub kezdi meg a munkát. Az előzetes tervek szerint tizenöt lövész, hét tarta­lékos tiszti, két rádió9 és egy modellező klub fogja majd ösz- sze az MHSZ-tagokat. Az 1966 -67-es kiképzési év­ben jelentős eredményeket ér­tek el az alapszervezetek, bár több akadály nehezítette mun­kájukat. A sorkötelesek teher­gépkocsi-vezetői kiképzéséhez például nem állt rendelkezésük­re megfelelő helyiség a szem­léltető eszközök bemutatásához. ! A lövészkiképzést az akadá­lyozta, hogy néhány községben I I nincs megfelelő lőtér. Köröstar- I csa, Murony, Bélmegyer és Ka- | műt községekben például betil- ! tották a lőterek használtát, i mert nem voltak biztonságosak. Ennek ellenére a legkedvel­tebb foglalkozás a lövészet volt. Ezt bizonyltja, hogy a tömeges lövészeti versenyben 5070-en vettek részt. A versenyzők kö­zül többen elérték azt a szin­tet, ami országos Versenyeken való indulásra is feljogosítja őket. A községi tanácsokkal igen jő volt a kapcsolata az MHS- alapszervezeteknek, remélhető­leg a klubok munkáját is ere­jükhöz mérten segítik maid. Nagyon sokat-jelentene például az, ha a községi tanácsok rend­be hozatnák a lőtereket, biztosí­tanák az eredményes lőkikép- zésnek ezt az előfeltételét. Címzetes parasztok Magyarbánhegyesen Aligha van a megyé­ben még egy olyan termelő- szövetkezet, mint a ma gyár bán­hegy esi Egyetértés. A tsz-t lét­rehozó gazdákból az átszervezés után ugyanis kétszáznál többen otthagyták a falut Ifjú Prekop Lajos, Menyhárt Mihály és a többiek Budapesten vagy más­hol vállaltak munkát. Esetleg el is költöztek. Hivatást változtat­tak. De gyakori volt az olyan eset is, amikor az apa idős ko­rára hivatkozva a szervezést megelőző években kiosztotta a jusst. Tette' ezt abban a re­ményben, hogy gyermekei foly­tatják az ő foglalkozását és öreg napjaira eltartják. Az örökösök egy része azonban sza­kított a földműveléssel. Városba ment, azóta is.ott él. Akik oda­haza maradtak, vállalták a szö­vetkezetek Évről évre gyarapí­tották a közösséget. Szorgalmas, kitartó munkájuknak köszön­hető, hogy az Egyetértés .Tsz 1967-re a mezőkovácsházi járás­ban a legjobb gazdaságok közé kerülhetett. Magyarbánhegyesem annak idején 1200-an írták alá a belé­pési nyilatkozatot. Jelenleg — ide számítva a 300 nyugdíjast és a járadékosokat is — 800-an tevékenykednek. Négyszázan évente csak egyszer-kétszer ke­resték fel a tsz központját, ami­kor háztáji ügyben jártak. A szövetkezet közgyűlése időkö­zönként rendezte a tagsági kap­csolatokat. A pártoló tagság kö­zé sorolta a nem rendszeresen (JplgoZókat. Most eljött az ideje annak, hogy a pártoló tagság jogi helyeztet személy szerint is alaposan megvizsgálják. A munkától távolma­radók között megélénkült a szövetkezet iránti érdeklődés. A ísz igazgatósága ugyanis felszó­lította őket, válasszanak a pa­raszti hivatás vagy pedig a jelen­legi munkájuk között. Erre az állásfoglalásra azért van szükség, mert a magyarbáli- hegyesd Egyetértés Tsz-ben 1967-ben megrekedt a gazdasági fejlődés lehetősége. Nem tart­hatnak több állatot, mert kevés takarmány terem. A pártoló ta­gok ugyanis évenként 400 hold termését viszik el a községből. Az idén is 1200 hold kukorica- földet mértek ki háztájinak. Közöttük természetesen a pár­toló tagoknak is, akiknek viszont nem a tsz, hanem valamelyik városi üzem vagy a szomszédos községek ktsz-ének valamelyike ad emberhez méltó megélhetést. A korábbi szövetkezeti tör­vény nem határolta el követke­zetesen a pártoló és a rendszere­sen dolgozó tag fogalmát. Az új tsz-törvényben viszont a pár­toló tagság, mint ilyen meg­szűnt, azon egyszerű oknál fog­va, hogy ennek intézményesí­tett fenntartására nincsen szük­ség a továbbiakban. A pártoló tagság rend­szerének megszüntetése bizonyo­san érzékenyen érinti azokat, akik annak idején számításból gyermekeikre íratták a földet vagy elhagyták a falut. A szö­vetkezet ebben az esetben a föld jogos tulajdonosával ren­dezi az ügyet. Amennyiben az örökös nem tér vissza Ma- gyarbánhegyesre, jövőre már nem kaphat háztájit, sőt a föld tsz-tulajdonba megy vételár el­lenében, A tsz-szervezés időszakában sokszor szóba került az őszin­teség és a paraszti becsület. Törvényeink az átmeneti időt lezárva védik azokat a magyar- bánhegyesieket is, akik' a moz­galomért, a tsz-ek erősítéséért oly sokat tettek. Helyes, hogy ebben a községben is ebből a szemszögből ítélik meg a hely­zetet. Nyíltan és őszintén beszél­nek a megoldásról, a jogi tagság rendezéséről. Több pártoló tag­ban olyan gondolatot ébresztet­tek, hogy visszatérnek a földhöz, az igazi hivatáshoz. A középko­rú és a fiatalabb generációhoz tartozók közül mór eddig is többen kérték ' rendes taggá minősítésüket. Mások viszont válaszra sem érdemesítették a tsz-ből postázott levelet. LétlVS^^ben ez is a ho­vatartozás kifejezésének egyik módja. A szövetkezet igazgató­sága a törvényes lehetőségeket figyelembe véve így mést már rövidesen rendezi a pártoló tag­ság, a címzetes parasztok ügyét. D. K.

Next

/
Thumbnails
Contents