Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-12 / 293. szám
1967. december 12. 4 Keid Üj feltételek a mezőgazdasági beruházás megszerzésében A mezőgazdasági beruházások hatékonyságát eddig nem nagyon vizsgálták sem a tsz-ekben, sem pedig a járási és megyei szakigazgatási szervekben. Ebben ugyanis sem az üzem, sem pedig a közép szintű irányítás nem volt érdekelve. Az állami eszközök központi elosztása feleslegessé tett minden lenti „okoskodást”. A magasabb szerv által jóváhagyott beruházási keretek sok esetben névre szólóan érkeztek a megyére. Az élelmesebb szövetkezeti vezetők összeköttetéseik révén sok mindenre képessé tették a minisztérium szerveit. Így azután divat szerint építkeztek. Amikor boylercsirke kellett, csibenevelőt építettek, amikor „átállás” volt sertés- és marhatartásra, akkor ezt a konjunkturális lehetőséget ragadták meg. Igen sok esetben figyelmen kívül hagyták az üzem sajátos adottságát. A- férőhelyek megfelelő kihasználásához viszont nem termeltek elegendő takarmányt. A beruházás igenlése mellé odakerült tehát az apel- láiás a központi takarmány-kész- letre. Most, miután az aszály magasra nyomta a takarmány piaci árát, és az állami szervek olyan politikához folyamodtak, miszerint a gazdaságok csak annyi törzs- és haszonállatot tartsanak, amennyinek a takarmányt is megtermesztik, látható, • hogy a korábbi beruházások hatékonysága hová jutott. Az' ólak és az istállók egy része megüresedett. A kihasználatlan épületek amortizációs költsége viszont Jerheli az üzemet. Vagyis az üresen hagyott férőhelyek jelentős kiadást jelentenek. Az új mezőgazdasági beruházások megszerzésében 1968. január 1-től érdekeltté teszik a szövetkezeteket. A népgazdasági érdekből és támogatással megvalósuló beruházásokra a jövőben páJ lyázatot írnak ki. A pályázó szö- i vetkezetek ajánlatokat tesznek a kihasználásra, a jövedelmezőségre. A beruházást finanszírozó szerv azokat a pályázókat részesíti előnyben, akik a legkedvezőbb feltételeket garantálják. Vagyis szavatolják a hitel visz- szafizefését, az előírt technológiák alkalmazását, az árutermelés színvonalának és gazdaságosságának növelését, a beruházással szemben támasztott követelmények teljesítését. A mezőgazdasági beruházások megszerzésének új feltétele bizonyosan kedvező irányba tereli a hatékonyságot. Szükség van erre a megszorításra. Ismeretes ugyanis, hogy a.korábbi mezőgazdasági beruházások felülvizsgálása után csak a mi megyénkben több száz millió forint híteltörléshez jutottak az üzemek. Hogy a korábbihoz hasonló beruházási gyakorlat a jövőben ne veszélyeztesse a népgazdaság erőforrásait, új alapokra kellett helyezni a beruházások megszerzésének feltételeit, mégpedig a pályázat kiírására, az ajánlat megtételére és a legjobb ajánlatot tevők kiválasztására. Ez azonban csak előlegezett bizalom a beruházás megvalósításához. A munka neheze akkor kezdődik, amikor az üzemekben a beruházott eszközökkel ténylegesen gazdálkodnak. Ha az ajánlatnál valamelyik üzem eredménye kedvezőtlenebb, akkor a pénzügyi szervek közbelépnek. A figyelmeztetést hitelmegvonás, esedékessé tétel is követhetik, de a szanálás sem kizárt. Gazdasági vezetőink körében bizonyára kedvezően hat a beruházási politika új vonása, amely az eddiginél lényegesen jobb, átfogóbb munkára ösztönöz valamennyi vezetőt és dolgozót. D. K. A Legfelsőbb Bíróságon dőlt el Ki felel az üzemi balesetért? Egy mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja az egyik vállalat raktárából a szövetkezet részére növényvédő szert szállított. Rakodás közben a raktár fellocsolt, vizes kövezetén megcsúszott, elesett és lábtörést szenvedett. Tíz hónapig táppénzes állományban volt. Kereset- vesztesége miatt a szövetkezettől kártérítést igényelt, de a közgyűlés azzal az indokolással utasította el, hogy a történtekért az a vállalat felelős és tartozik kártalanítással, ahol a baleset történt; _ . Ezek után a tsz-tag mind a szövetkezet, mind a vállalat ellen pert indított. A járásbíróság álláspontja az volt, hogy a tsz teljes kártérítéssel tartozik, mert tagja a szövetkezet közvetlen irányítása és ellenőrzése alatt folytatott’ közös termelő- munkában való részvétel közben szenvedett üzemi balesetet. A vállalattal szemben a keresetet elutasította és az ítéletnek ez a része jogerőre is emelkedett. Ellenben a marasztalás miatt a szövetkezet fellebezett. A megyei bíróság az elsőfokú 'téletet megváltoztatta és a ke- •esctet a szövetkezettel szemjen is elutasította. Indokul azt hoztta fel, hogy a baleset a tsz működési körén kívül eső, elháríthatatlan okra vezethető visz- sza. A Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéletét megsemmisítette, és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. — Mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag' üzemi balesetéből eredő kártérítési igény elbírálásánál a Munka Törvénykönyvében foglaltak az irányadók — hangzik a határozat. Természetes azonban, hogy a tsz-nek ez a felelőssége csupán a közös termelőmunka végzése közben vagy azzal összefüggésben levő tevékenység során elszenvedett üzemi balesetből vagy foglalkozási betegségből eredő károsodásra és ezek közül is csak azokra vonatkozik, amelyeket a tsz-t tagja vagy közös munkában részt vevő családtagja a szövetkezet közvetlen irányítása és ellenőrzése alatt végez. Nem felel a szövetkezet, ha bizonyítja, hogy a kár működésén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy pedig kizárólag a dolgozó hibája okozta. Mentesül a kárnak azon része alól is, amelyet a dolgozó vétkes magatartása idézett elő. — Ebben az esetben azonban a balesetet az idézte elő, hogy a vállalati raktár vizes, csúszós volt. A szövetkezet a raktár felett felügyeletet és ellenőrzést nem gyakorolt, tehát a balesetet sem háríthatta el. Ezért a kártérítési felelősség alól mentesül. Hibás azonban a vállalat, mert nem gondoskodott a raktár kövezetének biztonságos közlekedésre alkalmas állapotáról. Ezért kártérítési felelősséggel tartozik. Nincs tisztázva, hogy a tsz- tag magatartásával nem járult-e hozzá a baleset bekövetkezéséhez, s nem kell-e esetleg kár- megosztást alkalmazni. Ennek tisztázására a járásbíróságnak új eljárást kell lefolytatnia. Hajdú Endre Érdekes és hasznos foglalkozások a Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium szakköreiben Megoldható lenne mégis Még a múlt hónap elején írtunk lapunkban arról, hogy jó lenne, ha a békéscsabai 3. számú, „jaminai” postahivatalban levő nyilvános távbeszélő állomást érmebedo- bóssá alakíttatná át a posta. Jelenleg ugyanis a telefonálni szándékozóiknak — az önállót- lanság rossz mellékérzetével — az Értékcikk, táviratok, csomagok feliratú ablaknál kell jelentkeznie, holott nem vidéki vonalat kíván kapcsoltatni, csupán helyi ügyes-bajos dolgát lebonyolítani. Három forinttal olcsóbb ez, mintha beautóbuszozna a városba, meg vissza. De csak legyenek néhányan előtte, csúcsforgalmi időről nem is szólván, máris sorbaállihat, holott pénzérmés telefon’ esetén gyorsan végezhetne. Forgalmas időben a postaalkalmazottaknak sem közömbös, hogy szorosan vett munkájukon felül, helyi kapcsolgatá- sokat is kell végezniük, s ha foglalt a vonal, egy esetben többször is. A helyi beszélgetések száma a 3-as számú postán azóta különösen megemelkedett, hogy az Orosházi út és Madách utca sarkán levő telefonautomata legtöbbször használhatatlan a beledobott inggombok és filléresek miatt. Viszont nem állhat senki oda önkéntes őrként, hogy üzem- biztonságát óvja. Marad — az ilyen szempontból mindig biztonságos — postai állomás. A Szegedi Postaigazgatóság válaszolva a november eleji „Szánják meg őket!” című írásunkra közölte, hogy nincs szabad áramkör, így sajnos mit sem tehetnek. Majd, ha lesz, megoldódik a probléma. Véleményünk szerint azonban ■nem szükséges önálló áramkör a készülék automatizálásához. Elegendő a jelenlegi. Ikresí- teni kell és akkor szépen megfér egyazon vonalon a helyi és vidéki beszélgetés. Ilyen példa számos akad a megyében, az országban. Csütörtök délután van, három óra. A gimnázium kémiai előadótermében már minden készen áll az iskola kémiai szakkörének mai foglalkozásához. Körben, a fal mellett, hatalmas szekrényekben, hidegen csillognak a különböző eszközök, lombikok, pipetták, s a legváltozatosabb formájú üvegedények. Egy külön polcon katonás rendben sorakoznak a címkézett vegyszeres flakonok. Az asztalon, a mai kísérlethez szükséges kémcsövek és titokza- • tos rendeltetésű műszerek várják a bevetést. Elájbndesednek a zajok. Az egyik kislány megnyitja a szakköri foglalkozást és ismerteti a programot. Aztán átadja a szót Katona Ilonának, aki az atomok szerkezetéről tart előadást. Az ifjú előadó a felfedezések sorrendjét követve vezeti végig ismertetését az anyag legkisebb részeinek megismeréséig. Külön kitér a mikrovilág titkainak kutatásában és megismerésében határkövet jelentő nagy tudósok munkásságának bemutatására. Többek között beszél Curie, Bohr, Rudherford korszakalkotó felfedezéseiről, s a különböző sugárzások természetéről. Az előadás, bár magában foglalja a kötelező iskolai tananyagot is, érthetően, többet ad annál, mint amit kémiaórán hallhatnak a tanulók. Hiszen a szakkörnek éppen ez a célja és feladata, hogy a kötelező ismereteken túl, még mélyebben és részletesebben ismertesse meg a kémia rajongóit e nagy fontosságú tudománnyal. Az előadás re- j feremse, Aradszky Zsófi, az atom- j energia felhasználási lehetőségeá- I ről szólt, rámutatva arra, hogy ezen a területen szinte korlátlan lehetőségek nyílnak a tudomány számára... A szakköri foglalkozás második részét filmvetítés vezette be, amely, mintegy kiegészítve az elmondottakat, képekben mutatta be az anyag szerkezetét. A vetítést kísérletek követték és Rad- ványi tanár úr, a kémiai szakkör vezetője, a tanulók újabb ismereteit bővítő előadását mondta el. Supala Pál harmadikos, két éve tagja a szakkörnek. —< Miért jársz ide? — Érdekel a kémia. Eddig úgy néz ki, hogy életcélom is. Vegyész szeretnék lenni. Tanulmányi eredményem 4,4. Ha sikerül jelesen érettségiznem, akkor már bízhatok az egyetemi felvételben. Az itt leírtak a Rózsa Ferenc Gimnázium 16 szakkörének csak egyikét, a kémiai szakkört mutatták be. Kropok Lászlóné igazgatóhelyettest arról kérdeztük, hogy milyen elgondolások alapján szervezik a különböző szakköröket? — Egy-egy szakkör létrehozását olyan igényfelmérés előzi meg, amely megnyugtatóan tisztázza a tanulók érdeklődési körét. Igyekszünk minden olyan igényt kielégíteni, amelyik tömeges kívánságon alapul. Ilyen meggondolásokból alakítottuk meg a pedagógiai szakkört, amely végül is olyan sok tanulót vonzott, hogy válogatnunk kellett a jelentkezők között. Főként azokat a diákokat részesítettük előnyben, akik pedagógus pályára készülnek— — Hogyan ítéli meg a szakköri foglalkozások hasznosságát a tanulók számára? — Szakköreink, az önkéntesség Ű1UIELYEN, (Fotó: Demény) alapján létrejött 15—20 fős kis szakmai társaságok. A csoportot mindenki áz igényének és érdeklődési körének megfelelően választhatja meg. A diákok többsége azon a területen igyekszik újabb ismereteket szerezni, ahol majd a gimnázium befejezése után tevékenykedni akar. Példa erre a már 'említett pedagógiai szakkör vagy a kémiai és földrajzi szakkör. Ezeken a foglalkozásokon a diákok tananyagon felüld tudásra tehetnek szert szaktanárok irányítása mellett az iskola minden felszerelésének rendelkezésére bocsátásával... A Rózsa Ferenc Gimnáziumban mintegy kétszáz diák vesz részt rendszeresen szakköri munkában: és ez a magas szám is biztosíték arra, hogy tanulóink hasznosan töltik ki szabad idejüket és megállják a helyüket az érettségi után is. Brackó István Új agyagbányát nyitnak a gyulai téglagyárban A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat gyulai téglagyárában új agyagbányát nyitnak, amelyet az eddigi 6—7 méter helyett 15 méterre mélyítenek. Így jobb minőségű agyaghoz jutnak, ami magasított tégla készítésére is alkalmas. A gyárban jelenleg a téli nagyjavítás tart, a kemencében pedig folytatódik az égetés, amihez több mint 3 millió nyers tégla áll rendelkezésre. Így a munka március végéig biztosított. Ezt követően sor kerül a kemence korszerűsítésére, ami jelentősen megkönnyíti majd a nehéz fizikai munkát.
