Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-12 / 293. szám
1W7. december 12. 5 KeM KUL TÚRKÖZPONTOK i az olvasókörök helyén „Kisebb társadalmi egyesület, amelynek célja ismeretterjesztő és szépirodalmi művek olvasása és megbeszélése. Az olvasóköröknek napilapok is jártak..Ez áll az értelmező szótárban az olvasókörökről Valójában milyenek is voltak? * * * — Pontosan nem tudom megmondani, hogy Endréd külterületén hány olvasókör volt — mondja Véha Illés, az Endrődi Cipész Ktsz főkönyvelője, a Hazafias Népfront községi elnöke. — Talán tíz vagy tizenkettő? — Tollat, papírt vesz elő s míg emlékeiben kutat, lassan jegyezget, majd sorolja. — öregszőlős, Polyákha- lom, Peresugar, a varjasi népház, a csejti kaszinó, ezek voltak a legjelentősebbek. Általában tanyafélék, egy vagy két helyiséggel. Csak a varjasi volt más, az már kizárólag olvasókörnek épült, s annak idején a legnagyobb, legmodernebb, több helyiségből álló volt. Hogy mit csináltak ezekben? összejöttek a környező tanyák lakói, más lehetőségük nem is volt, hiszen kilométerekben mérték a távolságot Varjas például 10 kilométerre van Endrédtől. — Petróleumlámpák mellett olvasgatták az újságokat, biliárdoztak, kártyáztak. Néha bált is rendeztek. Szinte behálózták Endrőd tanyavilágát, mert csak Nagy- laposon és Kocsorhegyen nem volt olvasókör. Ezek ma már eltűntek, csak az épületek állnak még itt-ott, ha ugyan nem bontották le. Ami megmaradt, abból brigádszállás vagy baromfifelvásárlóhely és ki tudja még mi lett. * • * És mi van most a tanyavilágban? Kulik István, a községi tanács vb-titkára éppen kapóra jött beszélgetésünkhöz. Most már ketten sorolják a változásokat és természetes, hogy ez sokkal köny- nyebb, mint a régmúltra való visszaemlékezés. — Valamennyi olvasókört bejártam annak idején. Jól ismerem a tanyákon élő emberek akkori szórakozási lehetőségeit — mondja a tanácstitkár. — Ma egészen más. Éppen nemrég készítettem jelentést erről a járási tanácsnak, és amikor ellátogattam a külterületekre, felmértem a jelenlegi helyzetet, szinte magam is meglepődtem a változáson. — Nagyon jó dolog és igazán örülünk annak, hogy a tsz-ek nemcsak a termelést, hanem az emberek igényeit, a tanyai népművelés lehetőségeinek bővítését is figyelembe veszik amikor a költségvetést készítik — szól közbe Véha elvtárs. — A tsz-ek brigádszállásain — egy kivételével — mindenütt bevezették a villanyt. Van televízió, rádió, biliárdasztal és egyéb berendezés. Nagyon sokat jelent ez az emberek művelődése szempontjából. — Ezek a tanyák — veszi át a szót ismét a titkár — volt olvasókörök és új épületek, tsz-köz- pontok — az utóbbiak már közelebb épültek a faluhoz — valóságos kultúrközponttá alakultak, s jelentőségüket akkor mérhetjük le, ha megnézzük, hogy a hat tsz- nek hány brigádszállása van. Ezekben a kultúrközpontokban tartják a TIT-előadásokat, filmvetítéseket — a tanács vett egy keskenyfilm-vetítő gépet és így minden külterületen van erre lehetőség. Itt tartják a népfrontesteket, a tanácstagi beszámolókat is. Ezenkívül hat helyen működik kihelyezett könyvtár. A televíziót különösen szeretik az emberek. Éppen tegnap voltam a Kocsorhegyen, tudja mennyien nézték a tv előadását? Legalább ötveneh. Még Varjason is — ahol nincs villany — van televízió. Agregá- torral működtetik. — Két külterületünkön, öregszőlősön és Nagylaposon pedig önálló kultúrotthon működik — szól Véha elvtárs. • * • Nagylapos... Patai István, az Üj Barázda Tsz párttitkára egyben a művelődési otthon vezetője is. Csak az idén lett tiszteletdíjas, de a munka nem ismeretlen előtte, hiszen már évek óta ő szervezi az előadásokat, műsorokat — Régen itt jóformán semmilyen kulturális élet sem volt — mondja. — Az embereknek csak a biliárd és kártya jutott Ahová annak idején összejöttek, azt az épületet már lebontották. Helyébe került az új tsz-központ, melyben kultúrotthon is van. Hetenként vetítünk filmet és tartunk könyvtári órákat. A könyvtár olvasóinak átlagos létszáma 40—45. A telepen 380-an laknak. Ismeretterjesztő előadásokat is szervezünk, melyeken átlagosan 50—60-an vesznek részt. Tervezzük magyarnóta- és táncdalest rendezését, valamint író és olvasó találkozót. Az egyiket most decemberben tartjuk Tímár Máté részvételével A nők helyzete Kondoroson Egy bizottság vizsgálta a közelmúltban Kondoroson a nők helyzetét a község' ipari és mezőgazdasági üzemeiben. Jelentésüket a községi tanács végrehajtó bizottságának ülésén tárgyalták. A bizottság elöljáróban megállapította, hogy a községbeli nők szorgalma, helytállása igen jó, becsülettel elvégzik munkájukat mind a termelőszövetkezetekben, mind más munkahelyeken. A termelőszövetkezetekben a hatszáz- ctvenöt női tagon kívül az idén háromszázötvenhét női családtag vett részt a közös munkában, sőt j a vezetésben való részvételük. Az j igazgatósági tagok közül mind- j össze tizenkét százalék a nő, a I különböző bizottságokban tizenkét százalékra tehető a nők aránya. Nem fordítanak még elég gondot a női káderek képzésére. A három termelőszövetkezetben összesen tizenketten vesznek részt a nők közül állami és szakoktatásban. — Röviden ennyi, amit el tudtam mondani a munkánkról — fejezi be, azzal siet öltözködni, Csabára indul, tanfolyamra megy. * * * A „kisebb társadalmi egyesületek” helyén tehát új, nagyobb közösség sarjad, melyhez — a régi hírközlő eszközök mellett a rádió és televízió útján is — éljut a világ, s az ismeretterjesztés fejlődése nem áll iheg a külterületeken sem. Kasnyik Judit Karácsonyi rejtvénypályázat a szezon-feladatok elvégzése idején még a n> ugdíjasok .közül is nagyon sokan dolgoznak. A tizennégy női munkacsapat százhatvan tagja elismerésre méltó szorgalommal dolgozik, részt vettek az októberi forradalom tiszteletére indított munkaversenyben is, amelynek értékelése az év végén történik. Általános tapasztalat, hogy a termelőszövetkezetekben megbecsülik a nőket, elismerik és jutalmazzák is a munkájukat. Gondot fordítanak arra, hogy megfelelő munkaterületen dolgozzanak, ahol egészségük, testi épségük nincs veszélyeztetve. Munkájukat köny- nyíti, hogy a csúcsfeladatok idején üzemi konyhákat létesítenek. Gondjáik közé tartozik többek között az, hogy a községben nincs bölcsőde és az óvodai férőhelyek száma sem elegendő. A továbbiakban arról szólt a jelentés, hogy a nők munkában való részvételével nincs arányban ,mmWWWIVIWVIIWIWIIIWMWVWWIVIIMWWWIW A negyedik forduló kérdései 8. Melyik évben jelent meg a Pravda első száma? 9. Orosz festő, híres képe a „Volgái hajóvontatók”. 10. Ki a „Nyár hegyen” című magyar film női főszereplője? 1. 1967. november 28-án közvetítette a tv a „Mindenki jegyben jár” című vígjátékot. Kérdés: ki írta a darabot? j 2. Mi volt az első balatoni gőzhajó neve? (A hajót 1847-ben bo- j csátották vízre). 3. Ruzicskay György festőművész kedvelt Békés megyei alkotóhelye. Gyula? Szarvas? Békés? 4. Ki volt a „nemzet csalogánya?” 5. A „Don Quijote” írója. 6. Egy kis földrajz: Hódmezővásárhely vagy Szentes van köze) lebb Szegedhez légvonalban? Helyesbítés: 1967. december 10-i számunkban közöltük pályázatunk 3. fordulóját. A 3. forduló 10. kérdése sajtóhiba miatt helytelenül jelent meg. A kérdés helyesen: „Orosz forradalmi demokrata. Híres műve a „Mit tegyünk?” c. regény, ezt 11863-ban írta." Kérjük pályázó- 7. Mit jelent az a zenei kifeje- . inkát, a helyesbítést vegyék fizés, hogy „parlando?” | gyelembe. 1 Karácsonyi rejtvénypályázat | 1987. 4 ?• Bajfónap, 67 Sajtőnapi ünnepség volt szombaton este Békéscsabán Lehoczki Mihály, a lapkiadó vállalat igazgatója a sajtónap jelentőségét méltatja. Szombaton este Békéscsabán, a Fegyveres Erők Klubjában rendezett sajtónapi ünnepséget és társas összejövetelt a Békés megyei Népújság szerkesztősége és a lapkiadó vállalat. A hagyományos ünnepségen Lehoczki Mihály, a lapkiadó vállalat igazgatója köszöntötte a sajtó dolgozóit, majd a szerkesztőség munkatársai vidám műsort mutattak be, sok tanulsággal. A műsor — melyben az újságírók, lapterjesztők, nyomdászok mindennapi életének, munkájának érdekességeit és a közélet néhány jellemző visszásságát szatiri- zálták — nagy sikert aratott. A vendégek a műsor után is jól szórakoztak, a Kner Nyomda zenekarának színvonalas játéka külön elismerést érdemel. Képeink a szombat esti ünnepséget idézik. Amikor két újságíró meginterjúvolja egymást. Pillanatkép „Kérdezz, lehet, hogy nem válaszolok” című műsorszámból. A szereplők: Huszár Rezső és Sass Ervin. A műsor zárószáma, az „Életképek” az est fénypontja volt. Ké púnkon Machalek István sportrovatvezető, lapszervezőt alakit és boldog, hogy milyen sokan olvassák a Népújságot...
