Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-12 / 293. szám
1M7. december 12. 3 Kedd A zárt kertek hasznosítását, a mezőgazdasági szakmunkásképzés helyzetét, a háztáji gazdaságokat és a személyszállítást vizsgálták az idén a mezöberényi népi ellenőrök Százhúszon kilenc munkanapon, harmincegy népi ellenőr vett részt Mezőberényben az idén különböző vizsgálatokban. A zárt kertek hasznosításával kapcsolatban megállapították többek között, hogy a gyümölcsfák jó része kiöregedett, a talajerőutánpótlásra nem sok gondot fordítanak, de nem minden esetben kielégítő a növényi kártevők elleni védekezés sem. A vizsgálat tapasztalatai alapján a községi tanács már több olyan intézkedést tett, ami jelentős mértékben hozzájárul a kertek rendeltetésszerű felhasználásának eredményedhez. A mezőgazdasági szakmunkás- képzéssel kapcsolatban több hiányosságot állapítottak meg a népi ellenőrök. A közös gazdaságokban a gyakorlati idő alatt a tanulókat nem képzett szakmunkások mellett foglalkoztatják és esetenként többet dolgoznak, mint amennyi elő van írva részükre. A termelőszövetkezetek oktatási fei lelősei nem tartják meg rendsze- ; szeresen a konzultációkat. Jelentős vizsgálata volt a népi 1 ellenőrzési csoportnak az, ame- ! lyet a háztáji állattenyésztéssel kapcsolatban folytatott. Ennek során többek között fény derült arra a helytelen gyakorlatra is, hogy az OTP által biztosított mezőgazdasági hitelt egyesek nem tenyésztállatok vásárlására fordították. A személyszállítás helyzetének vizsgálata során több olyan javaslatot terjesztettek az illetékes szervek elé, amelynek megvalósítása biztosítja majd a vonaton, és az autóbuszon utazók i terveinek kielégítését. ^ A Mezöberényi Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén elismerését fejezte ki a népi ellenőrök gondos munkájáért s megígérte, hogy a továbbiakban még nagyobb segítséget nyújt nekik feladataik megoldásához. —O— Terven felül hatvanezer férfiing Szarvasról Teljesítette éves tervét a Szarvasi Ruházati Ktsz. Több mint 800 ezer divatos férfiinget adtak főleg exportra. A ragasztott gallérral varrott ingeket luxuscsomagolásban továbbítják. Év végéig újabb 60 ezer férfiinget készítenek terven felül. Űíjdonság lesz a férfiak karácsonyi meglepetésére a fehérfekete kockás perioning, amiből egyelőre ezer mintadarab készül és a budapesti Luxus Áruház éltékesíti. A kelmét a Békés' csabai Kötöttárugyár készíti. A körhurkolással lazára kötött, külsőségekben is nagyon tetszetős anyag hat színárnyalatban készül egyelőre. Ha a vevők körében nagy tetszésre talál az új kelme, a szarvasiak jövő nyárra apacsingeket varrnak a Békéscsabai Kötöttárugyár új termékéből. A tervek szerint világos és sötétebb szürke színben, számos színárnyalatban kerül forgalomba az újfajta férfiing. A. Az új választójogi törvény által meghatározott választási rendszer a szocialista demokrácia továbbfejlesztésén túlmenően elmélyíti és szorosabbá teszi az országgyűlési képviselők és az adott választókerületek lakosságának kapcsolatát és — mint a törvény indokolása kimondja — a választások demokratizmusának továbbfejlesztését az új jogszabály azzal is jelentős mértékben szolgálja, hogy kifejezetten lehetővé teszi egy választókerületben több személy jelölését, és ennek következményeit az egyes eljárási mozzanatok szabályozásánál szem előtt tartja. Rendezi a törvény — a tanácstagok visszahívásához hasonlóan — az országgyűlési képviselők visszahívásának eddig csupán kimondott, de eljárásilag nem tisztázott szabályait is. Újszerűén — rendezi a szocialista demokrácia és törvényesség érvényesülése követelményének megfelelően —, az országgyűlési képviselők, illetőleg tanácstagok helyének megüresedése esetén az új választás kitűzését. A törvény szerint az új választást megyénként, illetve a fővárosban, vagy a megyei jogú városokban az érintett választókerületekben általában évente kétszer, az Elnöki Tanács által meghatározott napon kell megtartani. Ez a rendelkezés nemcsak egyszerűsíti az új választások előkészítését, hanem megfelel a kialakult gyakorlatnak is. A lapelvként mondja ki a törvény, hogy az országgyűlési képviselőket is — mint a tanácstagokat — választókerületenként választják. Ennek az elvnek az érvényesülése biztositja, hogy a választók és a képviselők között már a választás során megfelelő szoros kapcsolat, jöjjön létre, s hogy ez a kapcsolat állandóan erősödjék. A régebbi, a lajstromos rendszer ugyanis a tapasztalatok szerint nem juttatta kellően érvényre a választók és a választottak közvetlen kapcsolatát. Nem lehet vitás, hogy a személy szerinti választás fokozza a képviselők felelősségét választóikkal szemben, s ugyanebben a felelősségben nyer tartalmat a képviselők beszámolási kötelezettsége, a választóktól kapott közérdekű megbízatások teljesítése, valamint a választóknak az a joga, hogy a bizalomra méltatlanná Vált képviselőket megfelelő törvényes keretek között visszhívhatják. A szocialista demokráciának és legfontosabb biztosítók jellegű intézményének: a törvényességnek érvényesülése szempontjából két felületet emelünk itt ki: a) az országgyűlési képviselők és tanácstagok beszámolási kötelezettségét; b) az országgyűlési képviselők visszahívásának kérdését ad. a) A választójogi törvény 1. § (3) bekezdésének első fordulata kimondja: „A megválasztott országgyűlési képviselők és tanácstagok kötelesek választóiknak működésükről rendszeresen beszámolni”. Ez a beszámolási kötelezettség azt jelenti — mint a törvényhez fűzött jegyzet magyarázza —, hogy a képviselő és Mit ■ ■■ wr ígér a jovo | 400 is% tervei alapján AZ ÜJ GAZDASÁGI mechanizmus körülményei között, amikor valóságossá válik a szövetkezeti gazdaságok önállósága, ennek megfelelően nő , a gazdasági vezetés cselekvési lehetősége, s ezzel együtt felelőssége — óhatatlanul megnő a tervezés szerepe is. A tsz-vezetőknék a gazdásági döntések és üzemi tervek elkészítésekor a lehetséges változatok sokaságából kell kiválasztaniuk az adott üzem sajátosságainak, természeti és közgazda- sági adottságainak legjobban megfelelő változatot. Helyesen választani viszont csak akkor lehet, ha megalapozott elemzésekre, széles körű információkra támaszkodnak a tervek készítői. Az irányító szervek információs rendszereinek már komoly hagyományai vannak. A termelőüzemek, a tsz-ek olyan jellegű tájékoztatásaiban, mint amilyet az új helyzet megkövetel, még szinte egyáltalán nincs tapasztalat. Pedig a tsz-tervezésnek elengedhetetlen feltétele, hogy a tervezők időben tájékozódjanak a piaci helyzetről, a mezőgazda- sági termékek iránti keresletről, a termelési eszközök beszerzési lehetőségeiről, a beruházások alakulásáról és egyéb, a mező- gazdaságot érintő gazdaságpolitikai döntésekről, a partnerek elgondolásairól. A TSZ-EKNEK azonban arra is szükségük van, hogy egymás elgondolásait, fejlesztési, termelési elképzeléseit is megismerjék. A termelőszövetkezeti szövetségek sokat segíthetnek a termelési programok egyeztetésében, azonban ezt a feladatot sajátos helyzetüknél fogva csak viszonylag szűk körben tudják elvégeza tanácstag egyaránt köteles számot adni választóinak 1. az országgyűlés, illetve a tanács működéséről; 2. saját képviselői, illetve tanácstagi tevékenységéről, ezen belül az országgyűlésben, illetve a tanácsban végzett munkájáról; 3. a közérdekű megbízatások teljesítéséről. Örvendetes jelenség, hogy a képviselők és tanácstagok választókerületi tevékenysége a legutóbbi választások óta különösen megélénkült. Ez azzal függ össze, hogy a képviselők és tanácstagok mindinkább felismerik feladataik fontosságát és súlyosságát, valóban ,rá akarnak szolgálni választóik bizalmára és mindent megtesznek annak érdekében, hogy munkájuk végzésének közepette mindinkább kiszélesítsek tömegkapcsolataikat. ad. b) A szocialista demokrácia és törvényesség biztosítékaként foghatók fel azok a fenti törvénybe foglalt eljárási előírások is, amelyek a képviselők, illetve tanácstagok visszahívását szabályozzák. Az idézett törvényhely második fordulata mondja ki: „ ... a választópolgárok az országgyűlési képviselőt, illetőleg tanácstagot visszahívhatják.” A törvénynek Az országgyűlési képviselő és a tanácstag megbízásának megszűnése című XII. fejezetében az 57—59. §-ok szabályozzák részletesen a visszahívási el-' 'árást. Dr. Dér Ferenc (Folytatjuk) ni. A népgazdasági terveket, az általános országos méretű előirányzatokat közli a sajtó, a rádió. De fontos, hogy a tsz-ek tájékozódhassanak a szövetkezeti gazdaságok elgondolásairól és ennek birtokában határozzák meg saját gazdasági tevékenységüket. A mai információs lehetőségek mellett csak utólag, amikor a gazdasági döntések már visszavonhatatlanok. derül ki. hogy a szövetkezeti gazdaságok hogyan, milyen irányban fejlesztik gazdaságukat, mit kívánnak termelni. Ez is hozzájárul ahhoz az elég gyakran tapasztalt jelenséghez, hogy amíg bizonyos termékekből nem lehet kielégíteni az igényeket, más termékekből fölös készítetek halmozódnak fel, vagy menneik tőnkre. Ezért olyan nagy jelentőségű a Magyar Tudományos Akadémia Agrárgazdaságtani Kutató Intézete által készített tájékoztató, amely a termelőszövetkezetek 1968. évi termelési és pénzügyi előirányzatairól nyújt tájékoztatást. A tájékoztatás néhány száz tsz elgondolásait összegezi, elemzi. A gazdaság irányítóinak nyújtott információ mellett a szövetkezetek vezetői számára lehetőséget teremt előzetes elgondolásaik pontosítására, adott esetben — ha például az derül ki, hogy valamilyen mezőgazdasági termékből kevesebbet, vagy az igényeknél többet kívánnak termelni — az előtervek módosítására. A tsz-ek beküldött válaszaiból kiderül, hogy a szövetkezetek vezetői miként reagáltak a mezőgazdaság fejlesztésére hozott központi döntésekre; lemérhető, hogy mennyiben élnek az új lehetőségekkel, hogy milyen mélyre hatolt a gazdaságirányítás új rendszerének szelleme. A MEZŐGAZDASÁGI ár- és pénzügyi intézkedések, a változó közgazdasági feltételek már éreztetik hatásukat. A szarvasmarhatenyésztés és sertéstenyésztés fejlesztésére hozott intézkedések eredményeképpen határozottan fellendült a termelői kedv. A tsz-ek többségében a vágósertés és vágómarha-nevelés, valamint a tejtermelés növelését tervezik. Ezeknek az elgondolásoknak a realitását támasztják alá a termelés műszaki • és takarmánybázisának megteremtését szolgáló tervek. A tsz-ek beszerzési és beruházási szándékából világosan kiderül, hogy a gépesítés mellett első helyen a szarvasmarha-, a sertésistálló építése iránt jelentkezik a legnagyobb érdeklődés. Bizonyos fokú előrelépés várható a szántóföldi takarmánytermelés fejlesztésében is. A tsz-ek a szálas és lédús takarmányok jelentős növelése mellett az őszi árpa termelésére fektetnek nagy súlyt az előirányzatokban. A tanulmányozott termelőszövetkezetek többsége az állatállomány növelését irányozta elő. A szarvas- marha-, a tehén-, a sertés-, a juh- és a baromfiállomány volumenében és arányaiban is növekszik. Megfigyelhető, hogy a szarvas- marha-ten3résztés, a lótartás, a szálastakarmány-termelós, a zab- és a burgonya termel és rovására, esetenként az ipari növények kárára fokozódik. A tsz-ek jelentős része a következő évben határozottan növelni kívánja a mák-, a rizs-, az étkezési borsó-, a silókukorica- és a búzatermelést. Ugyanakkor több fontos gazdasági ás kereskedelmi növénynél: a kukoricánál, a zöldségféléknél, a napraforgónál, a cukorrépánál, a burgonyánál, a dohánynál hanyatlik a tsz-ek vállalkozó kedve. Érdekes tapasztalat; hogy bár újabb tsz-ek tervezik a zöldségtermelés bevezetését, ez nem ellensúlyozza a termelést csökkentő törekvéseket. A termelőszövetkezetek a részesedés és a szövetkezeti jövedelem növelésére számítanak. Figyelemre méltó, hogy a jövedelemnövekedés forrásai között nagyobbrészt a hozamok tervezett emelkedéséből, a termelési szerkezet változásaiból származó bevételek szerepelnek. EBBŐL A KORÁNTSEM TELJES, a következő évre szóló gazdasági program vázlatos ismertetéséből is világosan felismerhető, hogy a vizsgált tsz-ekben figyelembe vették az üzemek sokoldalú adottságait és a széles körű állami intézkedésekre támaszkodva, a népgazdaság számára is kedvező irányba fordították — néhány terület kivételével, mint például a zöldségtermelés — termelésüket. Mindez annak is a bizonyítéka, hogy a gazdaságirányítás új rendszere alkalmas arra, hogy kötelező tervelőírások nélkül is a mezőgazdasági üzemek tevékenységét a népgazdaság igényeivel összhangban álló irányba terelje, ösztönözze. D. L. Szocialista szerződés tsz és gimnázium között 150 ezer forintot kerestek őszi munkával a szeghalmi diákok A szeghalmi Péter András Gimnázium diákjai az ősszel a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben segítettek az időszerű munkákban. Legtöbbet a fiatal gyümölcsösben tevékenykedtek: almát szedtek, csomagoltak. Jó munkájukért összesen 150 ezer forint munkabért kaptak, aminek egy j részét elköltötték, a többit pedig | közös kirándulásra tartalékolták, j A Vörös Csillag Tsz nagyon elégedett volt a diákok jó munkájával. Ezért felajánlotta, hogy kössenek szocialista szerződést az elkövetkező évekre. Így a szövetkezet mindig számíthat a diákok segítségére, biztosan tervezheti az almaszüretet, a csomagolást. Az iskola vezetői örömmel fogadták a szerződés felajánlását, hiszen a d'ákok örülnek a kikapcsolódásnak, a pénzkeresetnek egyaránt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tanulásban sem maradnak el, az almaszüretre előre készülnek, •> utólag is szívesen pótolják a lemaradást.