Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-06 / 288. szám

1967. december 6. 2 Szerda Negyvenöt napon belül kivonják a görög és török erőket Ciprusról Washington Cyrus Vance, Johnson, elnök ciprusi különmegbízattja hétfőn este visszatért Washingtonba. Az ENSZ-ben folynak az előké­születek a Biztonsági Tanácsnak a Ciprus békéjének megőrzését célzó akciójára. Mint a Reuter jelenti, V Thant ENSZ-íőtitkár megkezdte tárgyalásait azon or­szágok küldötteivel, amelyek­nek kontingensei részt vesznek a | ciprusi ENSZ-erők kötelékeiben. Az ENSZ-főtitkár Ausztrália, Ausztria, Nagy-Britannia, Kana­da, Dánia, Finnország, Írország és Svédország képviselőit kérette magához. Athén Pipinelisz görög külügyminisz­ter nyilatkozott és hangsúlyozta, gyakorlati megoldásra töreked­tek, hogy elkerüljék a konfliktust és helyreállítsák a normális kap­csolatokat Görögország, Törökor­szág és Ciprus között. A megegyezés — mondotta — biztosítja a görög erők fokozatos kivonását, amellyel párhuzamo­san érvényüket vesztik a katonai intézkedések, amelyeket Török­ország Görögországgal és Ciprus­sal szemben hozott. A görög kormány, mint isme­retes, bejelentette, hogy 45 na­pon belül kivonják a görög és tö­ltik katonai erőket Ciprusról, kivé­ve azokat, amelyeknek jelenlétét az 1960-as függetlenségi szerződés engedélyezi. A szerződés értel­mében az engedélyezett létszám 950 főnyi görög és 650 főnyi tö­rök erő. Jelenleg 8—10 000 főnyi görög erő tartózkodik Cipruson. A ciprusi nemzetőrség létszá­ma mintegy 15 000 ember. Az 1963-ban létesített nemzetőrségről Kiprianu ciprusi külügyminiszter sajtóértekezleten leszögezte: „A nemzetőrség feloszlatásának kér­dése összefügg a külső agresszió­val szembeni biztosítékokkal és Ciprus általános leszerelésével”, (MTI) Ezúton köszönöm meg a sze­retett férjem elhunyta alkal­mából kifejezett együttérző részvétnyilvánításokat a párt-, a társadalmi és tömegszerveze­teknek, a fegyveres testületek tagjainak, intézmények, hivata­lok és üzemek dolgozóinak, a barátoknak, ismerősöknek és mindazoknak, akik férjemet szerették, becsülték, és tisztel­ték. DR. MÜNNICH FERENCNÉ Johnson sajtóértekezletet tartott Wilson Washingtonba és Moszkvába látogat? Amerikai Washington Johnson amerikai elnök hétfőn este sajtóértekezletet tartott. Az újságírók összehívására az a be­jelentés szolgáltatott alkalmat, hogy az amerikai elnök Leonard Chapman tábornok személyében új parancsnokot nevezett ki a Vietnamban állomásozó amerikai tengerészgyalogos hadtest élére. Greene tábornok, a volt parancs­nak ugyanis visszavonult. Johnson elnök a sajtóértekez­leten megerősítette azokat a Lon­donból származó jelentéseket, amelyek szerint Harold Wilson brit miniszterelnök az amerikai fővárosba készül utazni. Johnson elnök a látogatás hírének meg­erősítése után azonban hozzáfűz­te, hogy végleges tervet erre vo­natkozólag még nem dolgoztak lei és az utazás időpontját sem rög­zítették le. Londonban diplomáciai ber­kekben hétfőn azt is tudni vél­ték, hogy Wilson később Moszk­vába is ellátogat Állítólag a ter­vezett tanácskozások témája a vietnami konfliktus lenne. Alig hangzott el Johnson sajtóérte­kezlete Washingtonban, angol kormánykörökben — mint a Reu­ter jelenti — nyomban közölték, hogy a közeli jövőben Wilson sem Washingtonba, sem Moszk­vába nem látogat el. Ezt azzal indokolták, hogy a jelenlegi gaz­dasági bajokra való tekintettel az angol kormányfő egy ideig nem kíván hosszabb útra indulni. Johnson — ugyancsak hétfőn — az amerikai külügyminiszté­riumban üzletembereknek tartott előadást az Egyesült Államok vietnami politikájáról. Igen kedvező színben tüntette fél kormányának vietnami és ál­talában délkelet-ázsiai pozícióit, s azt állította, hogy az amerikai politika „az alapja a világbéké­nek, valamint az ázsiai népek múltbeli és jövőbeni haladásá­nak”. Finnország ünnepére ' Nemzeti ünnepét, állami füg­getlensége kikiáltásának 50. év­fordulóját ünnepli a Finn Köz­társaság népe. Fél évszázaddal ezelőtt a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom eredménye­képpen válhatott csak realitássá a nagy múltú, ősi kultúrával rendelkező finn nép számára az önálló állami lét. A cári ura­lom, amelyet jogosan neveztek a népek börtönének, a legbrutá- lisabban nyomta el e kis nép szabadságtörekvéseit és a feb­ruári forradalom után létrejött Kerenszkdj-rendszer sem tartotta szükségesnek, hogy változtasson ezen az állapoton. A szovjet­hatalom, amely kezdettől fogva súlyos Harcban állt a proletár- állam puszta létének biztosítá­sáért — természetes kötelességé­nek tekintette Finnország füg­getlenségének biztosítását. A két világháború közti évti­zedek nehezek voltak a finn nép számára, amelyek akárcsak a magyar népet, idegen hódító tö­rekvések érdekében háborúba kényszerítettek a Szovjetunió ellen. Az állami lót új korszaka 1944-ben kezdődött Finnország számára, amikor szakított a ná­ci Németországgal s elfogadta a felé nyújtott békejobbot. Azóta — több mint húsz éve — a ba­rátság a Szovjetunióval, konti­nensünk szocialista államaival a finn külpolitika sarkalatos pont­ja. Ennek megfelelően Finnor­szág semlegessége egyáltalán nem jelent távolmaradást a vi­lágeseményektől, ellenkezőleg: aktív és pozitív részvételt a nemzetközi kérdések megoldá­sában. Európa északi térségében — amelyre az utóbbi időben az Északatlanti Szövetség straté­gái fokozott figyelmet fordíta­nak — ez a legjobb értelemben vett reálpolitika hozzájárulást jelent a biztonság és a béke megőrzéséhez. A magyar és a finn népet a nyelvi rokonságon túl is sok baráti szál fűzi össze. Noha Helsinkit és Budapestet több ezer kilométer választja el egy­mástól, mégis évről évre gya- rapszanak gazdasági és kulturá­lis kapcsolataink az ezer tó országával és megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy nézete­ink hasonlóak számos nemzet­közi kérdésben. Ezért is köszönt­jük különös melegséggel a finn népet mai nemzeti ünnepén. A. J. Ölven éve független Finnország Leo Suonpää elvtárs finn közlekedés- és közmunkaügyi miniszter, a Finn KP Politikai Bizottsága tagjának nyilatkozata A Finn Köztársaság megalakulá­sának 50. évfordulója alkalmával a Központi Sajtószolgálat kérdé­seket intézett Leo Suonpää finn közlekedés- és közmunkaügyi miniszterhez, a Finn Kommunista Párt Politikai Bizottsága tagjához. A miniszter néhány hónappal ez­előtt látogatást tett hazánkban. — Milyen fejlődést ért el Finn­ország az elmúlt ötven év alatt, és különösen a második világháború után? — Egy ország fejlődését sokfé­leképpen lehet ábrázolni: talán az egyik legjobb mutatója a lakosság lakosság kétharmada a mezőgaz­daságban találta megélhetését és csak körülbelül 10 százaléka dol­gozott az iparban. Jelenleg a la­kosságnak már csak valamivel több mint húsz százalékát foglal­koztatja a mezőgazdaság, míg az iparban és az építkezéseken a la­kosságnak mintegy 40 százaléka dolgozik. A legutóbbi évtizedben meglassult az ipari dolgozók számarányának növekedése, ugyanakkor a különféle szolgál- ] tató szakmákban nőtt a foglalkoz­tatás. A legfontosabb iparág, a fa- ; feldolgozó ipar, ez a termelővál­lalatok korszerűségét és a termé­foglalkozás szerinti megoszlása. | kék minőségét tekintve nemzet­Finnország önállósulása idején a közileg is magas színvonalú. Országunk semlegességi politiká­jának megfeleljen, a kormány ápolja a kapcsolatok fejlesztését valamennyi néppel és minden erejével a népek közötti béke és barátság ügyét kívánja szolgálni. — Finnország és a Szovjetunió közötti jó kapcsolatok fejlődésé­ről tanúskodnak az országaink közötti jelenlegi tárgyalások a gazdasági együttműködés új for­máiról. Az októberi forradalom, valamint Finnország önállósá­gának 50. évfordulója alkalmával országaink államfői látogatást tet­tek a szovjet, illetve a finn fővá­rosban. Véleményem szerint ez is országaink meleg kapcsolatáról tanúskodik. támaszpontok az Indiai-óceánon? Az Amerikai Egyesült Államok katonai potenciáljának gyors fej­lesztésére készül az Indiai-óceá­non — írja a Christian Science Monitor című amerikai lap hét­fői száma. Mint a lap közli, az USA katonai vezetői már tárgya­lásokat folytatnak Nagy-Britan­nia, Ausztrália és Űj-Zéland kép­viselőivel, hogy e térségben úgy­nevezett „egyesült biztonsági erőket” hozzanak létre. A sziget- csoportokon létesítendő támasz­pontok lánca távol esne a konti­nensektől, s így a „váratlan po­litikai fordulatoktól” is. Emellett Washington szükségesnek tartja azt a vákuumot kitölteni, amelyet az Indiai-óceánról fokozatosan kiszoruló brit gyarmatosítók hagynak maguk után. E támaszpontok egyike — írja a lap — az angol kézben levő Seychelles-szigeteken épülne — Afrikához közel. Egy másik bá­zis az Indiához közel fekvő Mal- dive-szigetcsoporton lenne. Az ausztrál fennhatóságú Kókusz­szigeteken egy másik légitámasz­pontot bővítenének ki. Az USA katonai vezetői különösen nagy érdeklődést tanúsítanak a Chagos- szigetek iránt, ahol egy haditen­gerészeti bázis „megfelelő hely lenne a hadsereg fejlesztésére”. (MTI) Couve de Murville interjúja Couve de Murville francia kül­ügyminiszter a France Soimak adott interjújában kívánatosnak mondotta, hogy Nagy-Britannia teljes mértékben része legyen az európai kontinensnek. Kívánatos ez magának a kontinensnek is — fűzte hozzá —, mert Nagy-Bri­tannia szükségszerűen európai és az is lesz. A miniszter annak hangsúlyo­zása ipellett, hogy nem akar be­lemenni a font devalválásának megítélésébe, kijelentette: ameny- nyiben e devalváció hozzájárult Nagy-Britannia gazdasági életé­nek egészségesebbé tételéhez — mint ahogyan ezt reméli —, úgy . az véleménye szerint egy lépés közeledést jelent Európa felé. Couve de Murville a francia po­litikát a következőképp határoz­ta meg: „Politikánk abból indul ki, hogy Európa megosztottsága rossz dolog és erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy ez a helyzet megváltozzék. Amikor Nyugat-, Közép- és Kelet-Európá- ról beszélünk, ezzel kifejezésre juttatjuk, hogy e megosztottság abnorrrjális. Ha azonban a konti­nensen! belül új kapcsolatok léte­sülnének, ezzel lehetővé válnék az európai problémák — s mint hozzáfűzte, mindenekelőtt a né­met kérdés — rendezése, A ..Nyu­gat megszervezése” Couve de Murville szavai szerint, „bizonyos egyensúlyt” teremthetne a Szov- ” (MTI) | jetunióval. Áz arab külügyminiszterek programja Kairo Hasszuna, az Arab Liga főtitká­ra hétfőn este bejelentette, hogy a liga tanácsa eljuttatta a tagál­lamolt kormányaihoz a szombaton kezdődő külügyminiszteri értekez­let napirendjét A napirend az alábbi három .»ontból áll: 1. Az ötödik arab csúcs napirendjének előkészítése; 2. a Rabatban a hónap folyamán ‘összeülő csúcsértekezlet időpont­jának meghatározása; 3. a liga főtitkárának beszámolója az ara­bok közös akciója megerősítésé­nek módjairól, az izraeli agresz- szió maradványainak felszámolá­sáról és a helyzet alakulásától a Biztonsági Tanács határozata nyomán. A külügyminiszteri értekezlet három beszámolót terjeszt, majd az államfők elé. (MTI) — Hogyan alakul Finnország jelenlegi belpolitikai helyzete? — A baloldali pártok és a Cent­rum párt koalíciós kormányának másfél évvel ezelőtti megalakí­tása egészséges fordulatot jelen­tett a finn politikai életben. Ez végeredményben a kommunisták és népi demokraták tizennyolc évig tartó diszkreditálásának be­fejezését jelentette. — Finnországban ugyanúgy, j mint sok más tőkés országban, a gazdasági növekedés üteme az ! utóbbi években lassult. A pangás jelentős munkanélküliségre veze­tett. Ez feszültséget okoz a jelen- ; légi belpolitikai helyzetben. A fe- 1 szükséget növeli továbbá a köz- társasági elnökválasztásokkal kapcsolatos harc, mert a jobbol- i dali ellenzék támadjá Kekkonen köztársasági elnök kül- és belpo­litikai irányvonalát. A kormány­ban részt vevő négy párt választá­si szövetséget hozott létre Kekko­nen köztársasági elnök megvá­lasztása érdekében. — Mi a finn kormány állás­pontja a különböző rendszerű ál­lamok békés egymás mellett élé­sének és együttműködésének kér­désében? Milyenek a Finnország és a Szovjetunió közötti kapcsola­tok? Mi a finn kormány állás­pontja a vietnami háború és az atomfegyverek eltiltása kérdésé­ben? — A jelenlegi finn kormány a nemzetközi feszültség enyhítésére törekszik, az „atomfegyver nélküli észak” szerződés és az általános atomfegyver-tilalom létrehozásá­nak elősegítésére. A kormány jó j és bensőséges kapcsolatok fejlesz­tésére törekszik a Szovjetunióval. — A finn nép többsége elítéli azt a háborút, amelyet a? USA Vietnamban folytat és a finn kor­mány számos tagja intézkedéseket követel a háború befejezése ér­dekében. — Milyen lehetőségeket lát ön a hagyományos finn—magyar ba­ráti kapcsolatok továbbfejleszté­sére? — A finn és a magyar rokon népek közötti kulturális kapcso­latoknak régi hagyományai van­nak. Megvannak az előfeltételek az országaink közötti árucserefor­galom növelésére is. E tekintet­ben rendkívül hasznos, ha a tech­nika és a gazdasági élet külön­böző területeit képviselő szakér­tők cserelátogatások alkalmával kölcsönösen megismerkedhetnek egymás problémáival. A közleke­dés fejlődése új lehetőségeket nyit az országaink közötti áru­csere és a turizmus növelésére. Nemrégen kötöttük meg a finn— magyar közúti közlekedési egyez­1 ményt. Az országaink közötti au­tókkal történő áruszállítás az ed­diginél előnyösebbé válhat, és je­lentősen növekedhet azzal is, hogy hamarosan megnyílik a Helsinki és Tallin közötti autókompössze- , köttetés, amelv az utat jelentősen megrövidíti. Üj, érdekes útvonal nyílik íev az autóturizmus számá- ra is. Magyarország népe, törté- j nelme és kultúrája érdekli a finn J turistákat, és reméljük, hogy az eddiginél nagyobb számban fo­gunk látni magyar turistákat is Finnországban. Meggyőződésem, hogy a kölcsönös érintkezés foko­zása még erősebbé teszi az orszá­gaink közötti kapcsolatokat és el­mélyíti a finn és a magyar nép közötti barátságot. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents