Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-06 / 288. szám
1961. december 6. 3 Szerda Ötmillió forint többletet eredményezett a jó versenyszellem Eleken Két „vizes“ hír A napokban tartottak Orosházán a vízfeltáró fúrások során elkészült kettes számú' kút műszaki átadását. Az új kút percenként 600 liter vizet ad. A tervek szerint az idén még hat kút fúrását fejezik be, s így összesen kilenc kút adatai teszik majd lehetővé a vízmű tervezését. Jó ütemben halad Kondoroson a törpevízmű bővítése. A tervezett 800000 forintos munka helyett az idén 1 millió 924 000 forint értékű munkát végeztek a községben a Békés megyei Vizes Csatornamű Vállalat dolgozói. Huszonhat kilométernyi hálózatot építettek, átalakították a szava ttyúházat és befejezéshez közelednek a száz köbméteres tároló- medence munkái. A munkák elkészültének jövő év december végi határidejét 4—5 hónappal szeretnék előbbre hozni. Kukoricaíermeszlési ankét Hidashálon Pénteken délelőtt a Hidasháti Állami Gazdaságban, a Dél-Békés megyei Termelőszövetkezetek Szövetsége szervezésében nagyszabású kukoricatermesztési ankétet tartanak. Békés, Pest, Haj- dú-Biihar, Szabolcs, Csongrád, Heves és Szolnok megye több mint ötvem termelőszövetkezetéből jönnek ide a szakemberek, akitk az egynapos rendezvényen megismerkednek a jugoszláv hibridkukoricafajták termesztésének gyakorlati tapasztalataival. Eredetileg csak a tehenészek versenyével akartam megismerkedni az eleki Lenin Tsz-ben, de csakhamar kiderült, hogy szinte mindenkit magával ragadott a versenyszellem a szövetkezetben. A pártirodában, ahol erről beszélgettünk, egy zöld levelekkel díszített kartonpapírra helyezték el a szocialista címért küzdő brigádok vezetőinek fényképét. Név szerint Kászián Miklós növénytermesztési, Turla János fogatos, Jantyik Pálné és Gyurica Jánosné kertészeti, Jeszenszki József sertéstenyésztési és Békési László traktoros brigádvezetők fényképét. A tablón ez a felirat olvasható: „Az eleki Lenin Tsz szocialista brigádjai teljesítették a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának évében tett felajánlásaikat.” Ezt akár ki is javíthatják most már úgy, hogy túlteljesítették, hiszen az év végéig vállalt 30 600 forint helyett 34 500 forint többletet értek el. A szocialista címért küzdő brigádok természetesen részesei voltak annak a nagy vetélkedésnek, amelybe valamennyi brigád csaknem valamennyi tagja, szám szerint 950-en kapcsolódtak be. A két legjobb eredményt elérő növénytermesztési brigád jutalmazására 4 és 3 ezer, a két legjobb állattenyésztési brigád jutalmazására pedig 2 és 1 ezer forint összeget tűzött célul a szövetkezet igazgatósága. I vezette baromfi gondozó brigád | azt vállalta, hogy 2,5 százalékra csökkenti a gondjaira bízott csaknem húszezer csibe elhullását. Nem rajtuk, hanem az eleve tífusz-fertőzött és gyenge minőségű csibéken múlott, hogy az elhullás 3,5 százalék volt, s hogy a vállalt 16 forint helyett 16,70 forintért állítottak elő egy kiló csibehúst. A 19 ezer gyöngyös felnevelésénél azonban nagyon nagyszerű eredményt értek el: 18 500- at adtak át, s egy kiló hús költsége a tervezett 11,81 forint helyett mindössze 9,22 forint volt. A tehenészeti brigádok is kitettek magukért. A tervezett 3,6 forint helyett 2,74 forintért állította elő literenként a tejet Bánhídi József brigádja. Nagy József brigádja pedig 3,4 forint költséggel. A Bánhídi-brigád a tervezett 16,16 forint helyett 13-ért, a Nagy József brigád pedig 14.15 forintért állított elő egy kiló borjúhúst. A hízott sertéseknél 15,81 forint kilogrammonkénti költséget terve- j zett a szövetkezet. Ezzel szemben Aradi József brigádja 14.27, Bán- ! hídi József brigádja pedig 14,40 ! forint költségen állította elő kiló- ! ját. A két brigád juhászai a tervezett 111 forint helyett 65,70 forintra csökkentették egy kiló gyapjú előállítási költségét. Egyszóval mindenütt, mindenki versenyben volt egymással a mind jobb eredményekért. A többre, jobbra törekvés eredményeként a terven felüli 1,7 millió forint helyett 5,1 millió forint A részvevők az ankét után megtekintik a kukorica művelésében használatos legkorszerűbb gépeket. Hosszadalmas lenne részletezni valamennyi brigád munkájának eredményeit, ezért csak néhányat említünk meg. A Gura Katalin Felborult Fokozottabb Néhány hét alatt négyen lelték halálukat a felborult traktor alatt. Sarkadon a felesége és a két gyermeke szeme láttára vesztette el életét egy traktoros. Vésztőn egy nap futótűzként terjedt el a hír: két embert temetett maga alá a felborult traktor. A negyedik baleset Kamuton történt. Alig akad valaki egy-egy községben, aki ne ismerné a fáradhatatlan, dolgos traktorosokat. Ha szerencsétlenség éri őket, mindenki tudomást szerez róla, részvétet éreznek irántuk az emberek és sokáig nem tudnak napirendre térni felette. Az okot keresik: vajon miért kellett ennek bekövetkeznie? Az ok rendszerint sokféle: a síkos út, a tiltott munkavégzés miatti izgalom, a kapkodás, az alkohol hatása, a KRESZ figyelmen kívül hagyása, a kellő óvatosság elmulasztása és a figyelmeztetés semmibevétele. Csak néhány a sok közül, ami a vésztői balesetet okozta és két ember életébe került Ahol a vállalat annyi gondot sem fordít a traktorokra, mint az a személy, aki lakattal lezárja vagy megőrzőbe teszi a kerékpárját, hogy más el ne vihesse, ott könnyen bekövetkezhet a baj. Valaki felül rá, elindítja és lesz, ami lesz. A motorkerékpároknak van kormányzáruk és sluszkulcsuk, miért nem gondoskodnak a vállalatok arról, hogy a traktorokon is legyen? Hogyan lehet másként megelőzni, hogy illetéktelenek és hozzá nem értők vegyék használatba a nehéz gépjárművet? A traktorosok munkája, tevékenysége nehezen ellenőrizhető. A „fekete” fuvarok megrendelői sem fogynak. Van tehát feladatuk az üzemben tartóknak. Feltétlenül szükséges, hogy a helyi adottságtraktorok óvatosságot! nak megfelelő biztonsági szabályokat írjanak elő és műszaki szervezési intézkedésekkel tegyék lehetővé azok betartását. A traktorosok a saját biztonságúk szempontjából is vezessenek gondosan, | ha szabálytalanságot észlelnek, j mindjárt jelentsék be. Amíg azt I meg nem szüntetik, a traktort ne ! üzemeltessék. Itt a tél, az utak sokszor síkosak, különösen fontos az óvatosság. A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa munkavédelmi bizottsága és a megyei tanács mezőgazdasági osztálya intézkedést tett a biztonság fokozására. Minden dolgozó egyéni érdeke is, hogy azokat betartsa. Vágréti László munkavédelmi felügyelő többletértéket termeltek. Többek között búzából a tervezett 17 mázsa helyett 21,64 mázsát, cukorrépából 200 mázsa helyett 254 mázsát, kenderből 45 mázsa helyett 61 mázsát, paradicsomból 160 mázsa helyett 260 mázsát, hagymából 80 mázsa helyett 165 mázsát takarítottak be holdanként. Ezek után azt kérdeztük, hogy akadt-e a szövetkezetben olyan ember, akit a munkából való távolmaradás, nemtörődömség vagy hanyagság miatt felelősségre kellett vonni? Nem akartunk hinni a fülünknek, mert az volt a válasz, hogy egyetlen jelentősebb fegyelmi tárgyalásra sem került sor egész évben. Kisebb-nagyobb hibát csak néhányan követtek el, olyanokat, amilyenek előfordulnak ott, ahol emberek sokasága dolgozik. Az ilyen kisebb hibák megtorlása a brigádvezetők hatáskörébe tartozik, de mindössze egynéhány embertől voltak kénytelenek büntetésként egy-két munkaegységet levonni. Ebben nem is hagy kételkedni senkit a jobbnál jobb termésátlag és az 5,1 millió forint terven felüli termelési érték. K. I. II Dombegyházi Állami Gazdaság sürgős belépéssel keres: Egy szarvasmarhatelep-vezetőt főiskolai végzettséggel, legalább 5 évi gyakorlattal. Fizetése legalább 3000 Ft, megállapodás szerint Lakást az ÁG központjában biztosit. Egy állategészségügyi szaksegédet igazolt végzettséggel és legalább 3 évi gyakorlattal. Fizetés megállapodás szerint. Egy gép- és gyorsírót központi adminisztrációs munkák ellátására. Fizetés megállapodás szerint Gyakorlattal rendelkezők előnyben. Jelentke zés: a gazdaság címére küldött írásos bejelentkezés alapján, útiköltséget lehívás esetén térítünk. 757 A körös-vidéki napok tapasztalataiból V alaki azt mondta a Hl. Körös-vidéki Mezőgazdasága Napok megnyitóján, hogy az efféle tanácskozások divatját éljük. Ma már talán nincsen az országban egyetlen olyan megye vagy megyei jogú város, ahol ne rendeznének • évente legalább egy tudományos programot a termelés új módszereinek népszerűsítésére, az üzemek adottságainak jobb kihasználására. Budapestről - szemlélve lehetséges, hogy a vidék ilyen irányú mozgolódása sok, hiszen a minisztériumokból a vidék csaknem egyidőben kér előadókat, vitavezetőket. Korábban bizony nehéz volt adott alkalomra vidéki rendezvényre hívni egy- egy olyan szakvezetőt, aki a tájtenmelés további lehetőségeinek feszegetésére vállalkozott Az utóbbi időben azonban változás tapasztalható. Legalábbis mi, vidéken azt érezzük, hogy a központi tudományos intézetek és a minisztériumok vezetői ma már nem arról beszélnek, hogy minek rendeznek megyei jellegű szakmai megbeszéléseket, hanem egy-egy új eredmény ismertetésére személyes példamutatással inspirálják a megye politikai, állami, társadalmi életének vezetőit. Maguk vállalják az előadást és a vitavezetést. Ezt tapasztaltuk megyénk 1967. évi legjelentősebb gazdaságpolitikai rendezvényén: a III. Körös-vidéki Mezőgazda- sági Napok alkalmával is. A rendező szervek által összeSzarvasi Halkutató Intézet, a Biharugrai Halgazdaság és a Gyomaíi HTSZ munkáját. B ízvást állíthatjuk, hogy a III. Körös-vidéki Mező- gazdasági Napok tudományos igényű tanácskozásai elérték céljukat. Egyáltalán nem korai erről beszélni. Az egyes szekcióüléseken tapasztaltuk, hogy a rendezvénysorozat fő célja: a fejlett agrotechnikai és technológiai folyamatok jövedelmezőségre gyakorolt hatásának ismertetése megvalósult. Sőt ennél több is történt. A gazdasági vezetőkben a termelés egyes ágazatainak továbbfejlesztése, az üzemi lehetőségek jobb kihasználása jó gondolatokat is ébresztett. A rögtönzött felszólalásokból, a megalapozott elképzelések ismertetéséből olyan következtetés vonható le, hogy állami gazdaságaink és szövetkezeteink vezetői keresik a termelés magasabb színvonalához vezető módszereket, a hatékonyság eszközeit. Megoldást, kutatnak olyan országos jelentőségű problémákra, mint a takarmánytermesztés és a sertéshús- ellátás javítása, főként saját erőforrásaik felhasználásával. Hasonló módon összegezhetnénk az üzemszervezési és a gépesítés közötti összefüggések áthidalását is, melynek figyelembevétele — a szövetkezeteket általában jellemző nagyszámú kiöregedés miatt — mindjobban előtérbe kerül... A szekcióülések azonban nemcsak gondolatot ébresztettek, hanem javaslatoállííott témáik — zöldségtermesztés, vízgazdálkodás, kukoricatermesztés, sertéstenyésztés, állategészségügyi feladatok, halkat, munkamódszereket is adtak egy-egy termeléspolitikai feladat üzemen belüli több variációs feldolgozására, a szakgazdálkodás, üzemszervezés és agrárközgazdasági problémák — olyanok voltak, melyekben naponta kell eligazodniuk gazdasági vezetőinknek. XJT a megvonnánk a mérleget A A az egyes témákat feltáró és a megoldásra javaslatot tevő szekcióülések látogatottságáról, az elhangzott vitáról, az emberekre fett hatásáról, akikor a serpenyő bizonyára a rendező szervák javára billenne. Bár a III. Körös-vidéki Mezőgazdasági Napok első rendezvénye: A szakember-nagygyűlés 250 körüli részvevővel csak töredékét fejezte ki a rendezési elképzeléseknek. A gyér érdeklődésből már-már az látszott, hogy gazdasági vezetőink jó része nem kellően fogta fél e rendezvénysorozat lényegét. Az ezt követő szekcióülések azonban az első keserű tapasztalat ellenkezőjét bizonyították. A sertéstenyésztési, az üzemszervezési, a kukoricatermesztési és az agrárközgazdasági ankétna már várakozáson felüli számban érkeztek. Sőt a kukoricatermesztési megbeszélésen sokan csak a MTESZ tanácskozótermének folyosóján és lépcsőházában — hangszóró közvetítésével — hallgathatták a vitát. Az is örvendetes volt, hogy az állategészségügyi feladatok megoldása iránt nemcsak az állatorvosok érdeklődtek, hanem a mezőgazdasági üzemek vezetői is. A halászati megbeszélés viszont országos érdeklődés középpontjába került. A halgazdaságok és a halászati szövetkezetek az ország csaknem minden részéből képviseltették magukat. így módjuk volt közelebbről megismerni a emberek tulajdonképpeni munkájára, az egyes intézkedések megközelítően várható hatásáról. Növelte a körös-vidéki napok 1967. évi programjának jelentőségét az is, hogy mindössze néhány héttel előzte meg 1968. január elsejét, az új gazdaság- irányítási rendszer alapvető intézkedéseinek általános bevezetését. Az érdeklődők így áttekintést kaphattak a mezőgazda- sági üzemek önállóságának, felelősségének növeléséről, a termelés helyi lehetőségeinek minden eddiginél jobb kihasználásáról, a jövedelmezőség fokozásáról az életszínvonalban elért eredmények tartóssá tételére, javítására. Elzekben a nagy fontosságú feladatokban kétségtelen jelentős a szocialista mezőgazdaság szerepe, helye a népgazdaság ágazataiban. Köztudott, hogy a mezőgazdasági termékeket feldolgozó élelmiszeripar nyersanyagának csaknem teljes egészét a nagyüzemek adják) 1/ övetíkezésképpen: ha a nagyüzemi mezőgazdaság a rendelkezésére bocsátott eszközök kihasználásában az eddigieknél jobb eredményt ér el, akkor ennek hatását az egész társadalom érzi. A mezőgazda- sági üzemek vezetőinek, dolgozóinak felelőssége az elért eredmények alapján tehát tovább növekszik. Tulajdonképpen erre a felelősségre apellált a III. Körös-vidéki Mezőgazdasági Napok rendező bizottsága is, amikor a korszerű gazdálkodás szervezésére az új gazdaságirányítási rendszer szellemében adott módszereket. Dupsi Károly
