Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-28 / 305. szám
it61. december 28, 3 Csütörtök Miért változnak az árak? Mindenki által ismert hét- I köznapi tény, hogy a termékek j árának nagy hatása van mindazok j előállítására, mind pedig fogyasztásukra. A termelő elemi érdekét követve szívesebben termeli azokat a termékeket, amelyeken nagyobb a jövedelme, s igyekszik mellőzni azok termelését, amelyekből nem sok hasznot lát. j A fogyasztó hasonlóképpen gon- [ dolkodik: a különböző árakon forgalomba hozott termékek közül j azokat igyekszik megvásárolni, i amelyekkel legolcsóbban elégítheti ki szükségleteit. Az áraknak ez a termelést és fogyasztást együttesen szabályozó szerepe meglehetősen elvált egymástól az elmúlt 15 év alatt. A társadalom, a népgazdaság érdeke azt kívánja, hogy a termelés és a fogyasztás rugalmas igazodása révén a lakosság szükségleteinek kielégítése minél kisebb költséggel és minél magasabb színvo- nalon történhessék. Az előállítók I és a fogyasztók érdekeit úgy a legkönnyebb egymáshoz közelíteni, ha a termékek árai megközelítően alkalmazkodnak előállításuk költségeihez. A lakosság fogyasztását szolgáló árualapnak jelenleg csak 14 százalékánál érvényesül ez a követelmény. A többi termékeknek az előállítási költségekhez viszonyítva vagy magasabb vagy alacsonyabb az árá. Az 1968-as évet nem kezdhet- [ jük ilyen aránytalan árakkal. A kiegyensúlyozott gazdasági fejlődéshez olyan árak szükségesek, amelyek a fogyasztást a viszonylag olcsón előállítható termékekből növelik és a drágán termelhető gyártmányok fogyasztását ! mérsékelik. Azzal is számolni kell, hogy j egyre nagyobb tömegben és mind j után) 1873-ban hetedik gyerekként jött a világra, közigazgatási pályára ment, s Jász-Nagy- kun-Szolnok vármegye főispánja vált belőle később (1914-ben esett el a fronton), az 1874-ben született Jenő kétéves korában meghalt, de az 1877-ben született kilencedik gyermeket ismét Jenő névre keresztelték és lótenyésztési szakembert nevelt belőle az apja. Hogy Miklós fiát eredetileg minek szánta? Semmi esetre sem királynak, de még kormányzónak sem. Valószínűleg papnak, hiszen ez még kimaradt a számba jöhető hivatások közül, ráadásul a család azzal is büszkélkedett, hogy távoli ősei között egy református püspük is szerepelt. Amikor azonban Béla, a tengerész-növendék meghal, Horthy István úgy dönt, hogy Miklós lépjen a helyére. Sopronból tehát Fiúméba ve- et a Horthy-család nehezen ne- elhető sarjának útja. Apja személyesen viszi el az Akadémiára, hogy felvételét kieszközölje. A helyzet nem könnyű. A császári és királyi haditengerészet meglehetősen magas fölvételi követelményeket állít a kadet-jelöltek elé. A fizikai fel- készültséget vizsgáló feladatokkal Horthy Miklós viszonylag könnyen boldogul, de a szellemi alkalmasságot vizsgáló elméletiekkel már nem. Felvételi kérelmét el is utasítanák, de az Akadémián tragikus körülmények között elpusztult, hősi halottnak tekintett fivérre való szélesebb választékban hozunk be külföldről fogyasztási cikkeket. A világpiaci helyzettől függően, a hazai árakhoz hasonlítva az egyik terméket viszonylag olcsón, a másikat viszonylag drágán tudjuk a külföldi piacokon beszerezni. Az áraknak alkalmazkodni kell ehhez a körülményhez is. Az új gazdálkodási rendszerben a fogyasztási cikkeknek megközelítően a fele kötetlenebb vagy éppen szabad áron kerül forgalomba. Ezeknél a termékeknél — a dolog természeténél fogva — az árak erőteljesebben közelednek majd a költségekhez. Szükséges tehát, hogy a hatósági ármegállapítás vagy ármaximálás alá eső termékek óra is már most megmozduljanak ebben az irányban. Veszélyeztetné ugyanis az ellátás folyamatosságát, megbontaná az árrendszer egységét az, ha a kötött árak más arányokat tükröznének, mint a kötetlenebbek. Követelmény tehát egyrészt az, hogy a fogyasztói árak arányai közeledjenek a költségeket tükröző termelői árak arányaihoz, másrészt kifejezésre jusson bennük a fogyasztó értékelése, a külföldi árviszonyok hatása, de egyúttal érvényre juttassák ezek az árak a szocialista társadalmi, gazdasági rendszer szociális, kulturális, egészségügyi szempontjait is. Mindezek alapján nem lehetett kétséges, hogy a gazdasági irányítási reform bevezetésével egyidejűleg egy szolid árreformot is végre kell hajtani. Szolid ez az árreform, mert a fogyasztói árualapnak csak 28 százalékát érinti. Egy radikális árreform a fogyasztói árualap 90 százalékára terjedne ki, s alapvetően megváltoztatná az árarányokat. Ilyen árreformot azonban egy csapásra nem valósíthatunk meg. Ehhez hosszabb idő szükséges. Ugyanis az árak nagy részének változása esetén lényegesen módosulna a különböző jövedelmű társadalmi rétegek egymáshoz viszonyított életszínvonala. Egy réteg jól járna, a másik rosszul. A jelenlegi árreform következetesen szem előtt tartja azt az elvet, hogy az árváltoztatások egyetlen jelentősebb társadalmi réteget sem érinthetnek hátrányosan. Éppen ezért — néhány terméktől eltekintve — csak az egyes termékcsoportokon belül (például élelmiszerek, ruházat, építőanyagok stb.) hajtanak végre ármódosításokat. Csökkentik általában azoknak a termékeknek az árát, amelyekben magas volt a forgalmi adó, és emelik az olyan árakat, amelyek eddig csak jelentős dotációval voltak fenntarthatok. Vályi Péter pénzügyminiszter parlamenti expozéja érintette ezeket a változásokat. A hatósági árváltozások egy részének az a célja, hogy 1968 elején egy, az ideinél alacsonyabb árszínvonalról induljunk. Várható ugyanis, hogy a kötetlenebb és a szabad árakon értékesülő termékeknél a termelés és a fogyasztás csak bizonyos áremelkedés mellett lesz képes egymáshoz igazodni. Ez megemelheti az átlagos árszínvonalat. A szocialista állam alapvető kötelességének tartja, hogy7 őrködjön a pénz értékállandóságán. Ezt a kötelességet átérezve, a kormány úgy döntött, hogy a várható áremelkedések részbeni ellensúlyozására a hatósági árakat úgy módosítják számos terméknél, hogy az induló árszínvonal az ideinél alacsonyabb legyen. Az árrendezés szoros összefüggésben van életszínvonal-politikánkkal. A várható árszintemelkedés ellenére a dolgozók retekintettel különleges elbírálás- j ban részesítik az ügyet. A csa- I Iád minden követ megmozgat, j az apa Tisza Kálmán segítségét kéri. Horthy Miklóst felveszik az Akadémiára. Állítólag maga Ferenc József kérette magához az aktát, s utasította az illetékeseket a kedvező döntésre. A 14 éves Horthy Miklós te- j hát beléphet a császári és kiró- j lyi Tengerészeti Akadémiába, ahol négy évet tölt. Kemény i stúdium, ez, a leendő tengerésztisztek iskolájában vasfegyelem I uralkodik. A monarchiában ér- ' tenek hozzá, miként kell képzett és a parancsnak feltétel nélkül engedelmeskedő, az alárendelte- j két keményen kézben tartó parancsnokokat nevelni. Horthy Miklós növendék elég sok időt j tölt a fogdában ahhoz, hogy i rájöjjön: a legjobb, ha teljesíti a parancsokat, és ha majd valaki az ő parancsait nem hajtja végre, annak megfegyelmezésé- re akadnak módszerek. Az isko- : Iában nem az egy szerű zárka j volt az egyedüli büntetés. Ma- j gánzárka, sötétzárka sem megy ritkaság számba az Akadémián, és az iskolahajó fedélzetén. Az utóbbi helyen még különleges büntetésekben is válogathatnak a kiképző tisztek. Például az árbócmászásban: pihenő nélkül többször egymás után fel kell mászni a főárbóc csúcsáig. Nem tiltott fenyítés a kötélre állítás sem: a növendék mezítláb több óráig áll vékony összekötő kötélen, pedig már vércsík pi- roslik a talpán. (Folytatjuk) álbére másfél-két százalékkal növekszik az év folyamán. Számos eszköz áll a kormányzat rendelkezésére, hogy az árszínvonalat tartani tudja és elhárítsa a nem- kívánatos áremelkedést. Dr. Pirüyi Ottó Névadó ünnep a Kner Nyomdában Karácsony első napján kedves ünnepség volt a Kner Nyomdában. Dobák András és Molcsán Rozália második szülött fiúgyermekének névadó ünnepségét rendezte meg a nyomda KISZ-, párt- és szak- szervezete. A családias és bensőséges ünnepség keretében a kisgyermek a János utónevet kapta. Nevének a díszes anyakönyvbe való bevezetése után a KISZ-alapszervezet képviselője köszöntötte a szülőket, névadó szülőket, virágot, takarékbetétkönyvet nyújtott át, majd egy kisdobos-nyakkendőt annak jelké- J peként, hogy a kicsiny gyer- j mek felnőve, hazáját szerető, j a szocialista társadalom hasznos tagja legyen. Az újszülöttet fehér asztal mellett ünnepelték szülők, rokonok és a vállalat megjelent vezetői és dolgozói. Cs. P.-né Mikor lesz igazi ünnep Kétsopronyban? Még fel sem száradt a tinta a december 21-i községi tanácsülés jegyzőkönyvén Kétsopronyban, amikor Seres Dániel vb-elnökkel a falu sorsáról, fejlődéséről, gondjáról kezdtük beszélgetésünket. A vb elnöke kissé indulatos volt. Joggal. Vajon melyik embert nem ragadná el a hév 4 éven át tartó könyörgés, kilincselés után, ha egy falu kérésével szemben süket füleket talál?! A tanácsülés azt javasolta Seres Dánielnek, hogy ne csak beszéljen, hanem üssön az asztalra a Békéscsaba és Vidéke Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet vezetőinél! Tűrhetetlen ugyanis az az állapot, ami Kétsopronyban az fmsz egyetlen üzletében tapasztalható. A kenyér, a petróleum, az élesztő, a televízió, a mosógép, a vegyszer, a vasalkatrész, a méteráru, a fehérnemű mind egy rakáson van. Kevés a raktár, így a vevőtér jelentős részét is ezek töltik meg. Évek óta visszatérő probléma a kétsopronyi üzletihálózat bővítése. Korábban azzal küldték el az ügyben eljáró kétsopronyi vezetőket, hogy a pénz mellé nincs beruházási engedély, így új üzletházat nem építhetnek. Legutóbb Vozár Györggyel, a községi járási j tanács tagjával keresték fel a ] Békéscsabai Fmsz-t. Ismételten előadták a községi tanács határozatát, kérését. Most viszont azzal j csukhatták be maguk mögött az 1 ajtót, hogy lenne ugyan be ruha- j zási engedély, de a kivitelezéshez ! viszont nincsen pénzük. tanteremre lenne szükség, hogy az iskolások szakköri munkáját és az úttörőmozgalmat a követelmények színvonalán tarthassák. Annak idején úgy építették meg a jelenlegi kéttantermes iskolát, . hogy majd folytatják újabb két tanteremmel és a falakra emeletet is raknak. Az elképzelés megvalósítása azonban eddig elmaradt. G A gyermekáldás Kétsopronyban jóval felette van a megyei átlagnak. A kétezer létekből — ennyien lakják az új községet — 300 az iskoláskorú. Húsz család hétnél több gyermeket nevel. Állandó jelleggel még sincs óvodájuk. Az intézmény tervezésére megbízást adtak a tervezőválialatnak. A tervdokumentáció 22 kiló papíron elkészült. A mérnökök és technikusok 52 ezer forintért tervezték meg az 1,2 millió forint felhasználással építendő gyermek- intézményt. Ennyi pénze egyelőre nincs a falunak. így nem valószínű, hogy a kor követelményeinek megfelelő óvodát egy-két éven belül megépíthetik. Mi lesz a gyerekekkel, ha megjön a tavasa és a nyári dologidő? G Kétsopronyban, szemben a többi új községgel, nincs hiány ember- és állatorvosban. A gyógyászati rendelést a tanács elnöke szervezettnek említette. Ugyanakkor hozzátette: lehetne azonban javítani a helyzeten. Az Apponyi tanyasi iskola környékén lakók A tanácsülésen azért elhatározták: a községfejlesztési alapból szívesen kölcsönöznek 2—300 ÖOO Ft-ot is, csak oldják meg az üzletfejlesztést. A község vezetői ugyanakkor sérelmezik, hogy a falutól néhány kilométerre levő Fiala-csárdát korszerűsítik — a fűszer- és a csemege-, valamint a falatozórészt öltöztetik új köntösbe. Viszont az évente 3 millió forintot forgalmazó kétsopronyi üzletre egy fillért sem költenek. Annak idején, amikor a Kétsoprony i Földmű vessző vetke- zetet beleolvasztották a Békéscsaba és Vidéke Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetbe, azzal érveltek, hogy az egyesülésre azért van szükség, mert nagyobb lehetőség nyílik így a körzet üzlethálózatának fejlesztésére. Az egyesülés óta Kétsopronyban azonban mintha megállt volna az idő. Ha az fmsz nem korszerűsíti az üzlethálózatot, akkor- a kétsopronyi tanács vezetői, az emberek érdekét figyelembe véve az állami kereskedelemmel tárgyaljanak, esetleg magán kereskedés nyitására tegyenek javaslatot — hangzott a tanácsülésen. 1968-tól, a gazdaságirányítás új rendszerében történhet ilyesmi is. Ez viszont a körzeti fmsz-nek hátrányos helyzetet jelenthet. ba került a tanteremhiány megszüntetése. A zárt településen mindössze két tanteremmel rendelkeznek. Az iskolások oktatását immár egy évtizede öt szükség- teremben (felvonulási épületben) kéréssel fordultak a községi tanácsihoz: rendezzenek be az iskola üres tei-mében orvosi rendelőt. A tanácsülés december- 21-én helybenhagyta kérésüket. A végrehajtó bizottság függetlenített vezetői most tanulmányozzák: miként lehetne a kétsopronyi és a kondo- vosi tanyavilágban rendszeressé tenni az orvosi rendelést? Ebben az esztendőben négy pedagógus házaspár határozta el, hogy kölcsönnel lakást épít. Ez viszont biztató kezdet. G A falujukat mindjobban szerető kétsopronyiakat közösségi céljaik megvalósításában az áldozatvállalás jellemzi. Néhány héttel ezelőtt fejezték be a törpevízmű építését. Az 1,2 millió forintos programból a lakosság családonként 44 méter hosszú árok ásását vállalta társadalmi mwn- j kában. így körülbelül 200 ezer j foi-int értékkel járultak hozzá a | vízmű építéséhez. Az új postaépület kivitelezésébe 130 000 forinttal társultak. Most már ténylegesen benne élnek a megye politikai, gazdasági vérkeringésében. Saját erőből építettek kul- túrházat. Kaptak 3 pár autóbuszjáratot. Ezek megvalósulásáért hálásak a felsőbb szerveknek. Igazi ünnepnapjuk azonban csak akkor lesz. ha a mai. immár több éve égető gondjukat — melyhez a falu ereje kevésnek minősül —. a MESZÖV-vel, a járási, illetve a megyei tanács illetékes osztályainak segítségével megoldhatés két magánkézben levő tante- iák. rém ben oldják meg. Legalább két j Dupsi Károly
