Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-03 / 286. szám
1967. december 3. 4 Vasárnap Cn is nyerhet ezerötszáz forintot! A Népújság ötfordulós karácsonyi rejtyénypályázata Rejtvényeket, kedvelő olvasóink [ Figyelje lapunkat, vegyen részt örömére bejelentjük, hogy az idén Ön is a karácsonyi rejtvénypá- is meghirdetjük a már hagyomá- ' lyázatunkon, gazdagítsa könyvtá- nyos karácsonyi rejtvénypályáza- \ rát 1500 forint értékű szépirodal- tot A pályázat ezúttal ötfordulós mi könyvvel! lesz és egy-egy fordulóban — Pályázóinknak sok sikert és jó 1967. december 5. és 15-e között szórakozást kíván a Békés megyei Tudományos film a jégkárokról — tíz-tíz kérdést közlünk, pályázóink tehát ebben az időszakban mindennap figyeljék a lapot. Az öt forduló ötven kérdését összegyűjtve december 18-ig kell eljuttatni szerkesztőségünkbe (Békéscsaba, Szabadság tér 17.) a kérdéscsoportokhoz mellékelt rejtvényszelvényekkel együtt A rejtvényszelvények nélkül a pályázat érvénytelen! Aki több sorozat rejtvényszeüvényt mellékel, az a helyes megfejtés esetén a beküldött sorozatok arányában vesz részt a sorsoláson. A karácsonyi rejtvénypályázat eredményhirdetését 1967. december 34-i, karácsonyi számunkban ismertetjük. A nyertesek a díjakat. 1967. december 27—28-án vehetik át lapunk szerkesztőségének 12-es számú szobájában. A pályázat fő díja egy db 1500 forintos könyvutalvány, beváltható Békéscsabán, a Radnóti Miklós könyvesboltban. Második díj 1 db lengyel gyártmányú tranzisztoros lemezjátszó, 600 forint értékben, elem- garnitúrával együtt. Harmadik díj 1 db Szmena—8 fényképezőgép bőrtokkal, 330 forint értékben. További díjak: Biai-Főglein István Táj című rézkarca, 1—1 db (összesen 10) hanglemez a legutóbbi táncdalfeszitivál számaiból; 1—1 üveg (összesen 3) pezsgő; 3 db negyedéves előfizetés a Békés megyei Népújságra; 5 db grafika és más, kisebb nyereménytárgyak. Népújság Szerkesztősége. Az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatósága, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szakosztálya és a Békés megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya december 6-án, szerdán délután 13 óra 30- kor és december 12-én, kedden délután 13 óra 30-kor Gyulán, a Petőfi filmszínházban mutatja be a „Jégeső” című színes ismeret- terjesztő filmet a mezőgazdasági szakigazgatásban és termelőszövetkezetekben dolgozó szakembereknek. A statisztikai adatok tanúsága szerint az aszály után a jégverés okozta a legtöbb kárt a mezőgazdaságnak. Megyénk területe fekvésénél fogva „jégjárásos” terület, az országos átlagnál gyakoribbak az ilyen károk. A film első része a zivatarfront kialakulásának meteorológiai tényezőit, a felhőképződést, és a jégszemek képződésének folyamatát, a második rész a búza, kukorica és szőlő jelentősebb fejlődési szakaszaiban bekövetkezett jégverés következményeit és a károsodás mértékét mutatja be, Restaurálják A gazdasági reform, küszöbén Hogyan vélekednek a munkások? Nemrég tájékoztatást adtunk arról, hogyan készül a kollektív szerződés a Békés megyei Vegyesipari Vállalatnál és főkánt olyaan részleteket ismertettünk a tervezetből, amelyek hangsúlyozzák a vállalathoz hű és a munkában kiemelkedő dolgozók eddigieknél nagyobb megbecsülését. A tervezet feletti vita nem zárult le. A javaslatok alapján lehet még benne módosítani. A körvo- lak azonban kirajzolódtak. Vajon hogyan vélekednek erről és ehhez kapcsolódva a gazdasági mechanizmus reformjáról a dolgozók? Az eszmecserén, amelyen a kérdésről beszélgetnek hatan vannak jelen: Duska János lakatos a főműhelyből, Szerb Károly elek- ; troműszerész, Bardóczi Miklósné } galvanizáló, háromgyermekes asz- I szcny, Gyarmati József lakatos, a [ transzformátor részlegtől, Harmados András szb-titkár és az újságíró. Először is — érthetően — az anyagi kérdésre terelődik a szó, ami talán a kiindulópont. DUSKA JANOS: Nálunk nak jobban bele kell majd szólniuk a közös ügyekbe. Ma még sok helyen csend van, ami az érdektelenség hiányára vall. HARMADOS ANDRAS: A szak- szervezet egyik fontos feladata másutt is, hogy szabadabb légkört alakítson ki. Ne tartson senki retorziótól, ha bírál vagy ellenvéleményt nyilvánít. Persze azt mindenkitől joggal elvárjuk, hogy abban a vállalat érdeke, ne pedig valamiféle személyeskedés, rosszindulat legyen. GYARMATI JÓZSEF: Mi már célul tűztük a szocialista cím megfelelő személyiét konyhát zettel. SZERB KAROLY: Nekem, is hasonló a véleményem. HARMADOS ANDRAS: Majd feltesszük a kérdést a dolgozóknak, hogy döntsék el. AZ ÚJSÁGÍRÓ: Mit várnak az asszonyok? BARDÓCZ MIKLÖSNE: Nekem sokat jelent majd az a két nap pótszabadság is, ami három gyerek után jár egy évben. Hátha július 1-től még az a heti munkaidő csökkentés, és a szabad elnyerését: Először bizonyítson az szombat is megvalósulna! Azért ember. A szocialista brigádnak; nincs panaszom, egy műszakba nagyobb a tekintélye, jobban bíz- j osztottak be,- hogy el tudjam látni hatnak benne a vezetők. Azt hi- a gyerekeket. És nagyon szeretem szem, előbb-utóbb még arról is szó lehet, hogy mi határozzuk meg, kinek mennyit ér a munkája és az órabér, a prémium, a nyereségrészesedés meghatározásánál a mi véleményünkre is adjanak. Persze az ilyen és más kérdéseket is nyíltan kell megbeszélni. Családvédelmi ankét a kőtöttárugyánban A békéscsabai nőtanács, a férfi- fehémeműgyár, valamint a kötöttárugyár nőbizottsága december 1-én délután Békéscsabán a kötöttárugyár kultúrtermében családvédelmi ankétot rendezett. Az üzemi nődolgozók közül 85-en vettek részt, akik részére Gyeb- nár Jánosné, a városi nőtanács titkára, a családon belüli nevelésről, valamint dr. Boros Imre szülész-nőgyógyász főorvos a család- tervezésről tartott előadást. A vitában több értékes javaslat is elhangzott Többek között a résztvevők kérték, hogy az SZTK nőgyógyászatát helyezzék máshová, vagy különítsék el, inert sokszor kellemetlen megjegyzéseknek vannak kitéve a gyógykezelésre járó betegek. Mások azt kérték, hogy az üzemekben rendszeresen tartsanak ilyen előadásokat az asszonyok, dolgozó nők részére. cső- í DUSKA JÁNOS: Ezzel én is portelszámolás van, órabért ka- | egyetértek. Az ember gondolja punk, amihez jön a teljesítmény. | meg, mielőtt beszél és annak Most majd nem tűrjük meg, hogy j mondja meg a véleményét, akinek lógjon valaiki, mert az mindnyá- j címzi. junk rovására megy. Ha mást nem,1 HARMADOS ANDRÁS: Mun- kdközösítjúk. Egyénileg is valami- jía közben előfordulhat súrlódás, vei több keresetre számítok. HARMADOS ANDRAS: Premizálás is lesz, amit persze ki kell A vélemények kicserélése — ha abban mindenkit a vállalat érdeke vezet — csak haszonnal jár. szervezet. érdemelni. A nyereségelosztás pe- Az ilyen vitát támogatja a szak- dig — aminek az elérésére a vállalatnak minden lehetősége meg- ] van — a kereset alapját! történik majd. A kiemelkedően jól dolgozó munkások — a vállalati nyereségtől függően — az éves keresetüknek nem a 15 százalékát, hanem akár ennek a kétszeresét is megkaphatják vagy még többet. AZ ÜJSAGIRO: Nem tartanak a munkaköröm, a galvanizálást. Igyekszem jól ellátni a feladatomat, hogy én is gyarapítsam a közöst. AZ ÜJSAGIRO: A gazdasági mechanizmus refomjának küszöbén bizonyára még sok-sok gondolat vetődik fel: hogyan lehetne eredményesebben dolgozni és ehhez a feltételeket kialakítani. A beszélgetésből kicsendült, hogy bíznak a jövőben, meggyőződésük, hogy a becsületes emberek számára az csak jót ígér. Köszönöm, hogy időt szakítottak a beszélgetésre. Pásztor Béla a szabadkígyós! kastélyt, melyben a mezőgazdasági technikum és a szakmunkásképző iskola növendékei találtak kényelmes otthonra. Képünkön: a kastély egyik tornyát fényes horganylemezzel fedik a budapesti építő vállalat díszműbádogosai. Fotó: Demény Holnaptól kezdve hízni fogok. Nem ., , I mintha eddig koplalAZ ÜJSAGIRO: Mi aveleme-, tam volna> de igye. nyuk azokról az előnyökről,! keztem mértékletes amelyben a torzsgarda tagjai és a lenni a táplálkozás kitüntetett dolgozók részesülnek? SZERB KAROLY: Ügy gondolom, hogy kár lesz változtatni a munkahelyet. Minket, fiatalokat is jobbcin ösztönöz majd arra, hogy . maradjunk a vállalatnál. Kölcsönös egyes vezetők elfogultságától,; érdek h ol összekovácsoló- szubjektív megítélésétől, amikor1 valamilyen pénzösszeg (prémium, nyereségrészesedés, jutalom) elosztásáról lesz szó? GYARMATI JÓZSEF: Azt hiszem, sokkal inkább érdekük lesz a tárgyilagosság, mint eddig volt, mert az ő zsebükre is megy a „játék”, aminek a szabálya: „Valamit valamiért”. És ott lesz mellettük a szakszervezeti bizalmi, akit mi választottunk meg és velünk együtt dolgozik. Mindenesetre én úgy képzelem, hogy a mechanizmus refomija során a dolgozókKössön szerződést seprőcirok-szakáll átadásra A HELYI ÁLTALÁNOS FOGYASZTÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZETTEL. magas Átvételi Ar : fémzárolt vetőmag ! A seprőcirok maghozama meghaladja a tavaszi árpáét, tápanyagtartalma majdnem egyenértékű azzal. A cirokmag takarmánykeverékre becserélhető. Csere esetén 100 kg árpának 120 kg cirokmag felel meg. 722 flii®Í| dott törzsgárda alakuljon ki, amely évről évre jó eredményt tud elérni és mindig számíthat nyereségrészesedésre. GYARMATI JÓZSEF: Sok függ a légkörtől is, gondolok itt a vezetők kiválasztására. Az legyen a mérvadó, hogy ki tud többet, és milyenek a jellembeli tulajdonságai, nem pedig a kor vagy valami más. Minden munkacsoport a valóságban is ismerje el a vezetőjét, akiben bízhat és hogy úgy mondjam, akire egy kicsit fel is néz. DUSKA JÁNOS: A kitüntetett dolgozókai kapcsolatban csak azt akarom mondani, hogy igazságos az az előny, amit részükre meghatároz a kollektívszerződés-terveret Törekedjenek minél többen arra, hogy kapjanak kitüntetést AZ ÜJSAGIRO: Mi a véleményük a béren kívüli juttatásról? DUSKA JANOS: Azt hiszem, talán leginkább az étkezésről lehetne beszélgetni. Szerintem jó az, ha meleg ebédet eszik az ember és nem szalonnát GYARMATI JOZSÉF: Ha jó a | koszt, megéri, hogy a nyereség- ! részesedés terhére is tartsunk saban, hogy megőrizzem alakom karcsúságát. Nem habzsoltam, nem- dúskáltam az ételekben, megtartóztattam magam a zsíros falatoktól, s bárhogy ízlett az üzemi koszt, én a spenótból sosem kértem mély tányérral, sőt a szabvány adagnak is visszahagytam felét sertéshizlalás céljára. De holnaptól más ember leszek. Enni i fogok. Nemcsak reg- j gelit, ebédet, vacsorát, hanem tízórait és uzsonnát is. Természetesen az éjszakát sem hagyom majd íri. Ja, de most már azt is elmondom, hogy mindezt miért. Talán azért adom hízásra a fejemet, mert szim- patikusabbnak tartom a százhúszas mellbőséget a szolid kilencvennél? Nem kérem, engem nem ilyen szubjektív dolgok vezéreltek a po- cakeresztés melletti döntésemben. Azért vagyok kénytelen felhizlalni magamat, hogy végre igénybe vehessem konfekció- iparunk remekeit. Hízni kell Meri mi most a helyzet? Az, hogy meglátok a kirakatban egy színben, fazonban, árban megfelelő ruhát. Bemegyek a boltba és szólok, hogy nekem az kellene. Az eladó erre fejcsóválva végignéz daliás szálfa termetemen, alapos szemrevételezés' céljából benyúl a zakóm alá, kiálló bordáimon kipöngeti a „Nem várok holna- pig”-ot, aztán megvakarja a fejét, de azért leakaszt egy öltönyt a rúdról, s betessékel a próbafülkébe. A nadrág hosszával nem is lenne baj, sőt, határozottan jól állna, ha elöl és hátul belegyömöszölnék egy párnát. Ez esetben a zakóval sem lenne baj elöl, csak az idegesít, hogy a válltö- més vattája horzsolja a könyökömet. Az eladótérbe így nem is merek kimenni, mert megvan az a rossz szokásom, hogy nem szeretek közröhej tárgya lenni, így csak belülről kiabálok, hogy kérek egy kisebbet. No, ebben elöl és hátul is passzentos a nadrág, ám a szár hossza a ’vádlim közepén véget ér, a zakó alsó zsebe pedig mindjárt valahol a hónom alatt megkezdődik. — önnek feles méret kellene — mondja az eladó, miután a látványomtól való visszatartott nevetéstől szederjessé vált arca visszanyeri eredeti színét. — Hát adjon feleset — hörgőm én. — Ja kérem, ha volna. Abból nagyon keveset gyárt az ipar — hallom a kioktatást, s mondanom sem kell, hogy vásárlás nélkül távozom. Szóval ezért kell felhizlalnom magamat, s csak ezt tudom tanácsolni hasonló cipőben járó sorstársaimnak is. Bár lehet, hogy mire magamra szedem azt a szükséges harminc-negyven kilót, addigra konfekció- iparunk a feles méretű ruhákat gyártja többségben. De az engem már nem izgat. A túltáp- lálkozástól addig úgyis megüt a guta. Baloghy Zoltán v
