Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-03 / 286. szám

1967. december 3. 4 Vasárnap Cn is nyerhet ezerötszáz forintot! A Népújság ötfordulós karácsonyi rejtyénypályázata Rejtvényeket, kedvelő olvasóink [ Figyelje lapunkat, vegyen részt örömére bejelentjük, hogy az idén Ön is a karácsonyi rejtvénypá- is meghirdetjük a már hagyomá- ' lyázatunkon, gazdagítsa könyvtá- nyos karácsonyi rejtvénypályáza- \ rát 1500 forint értékű szépirodal- tot A pályázat ezúttal ötfordulós mi könyvvel! lesz és egy-egy fordulóban — Pályázóinknak sok sikert és jó 1967. december 5. és 15-e között szórakozást kíván a Békés megyei Tudományos film a jégkárokról — tíz-tíz kérdést közlünk, pályá­zóink tehát ebben az időszakban mindennap figyeljék a lapot. Az öt forduló ötven kérdését össze­gyűjtve december 18-ig kell el­juttatni szerkesztőségünkbe (Bé­késcsaba, Szabadság tér 17.) a kérdéscsoportokhoz mellékelt rejtvényszelvényekkel együtt A rejtvényszelvények nélkül a pá­lyázat érvénytelen! Aki több so­rozat rejtvényszeüvényt mellékel, az a helyes megfejtés esetén a beküldött sorozatok arányában vesz részt a sorsoláson. A kará­csonyi rejtvénypályázat ered­ményhirdetését 1967. december 34-i, karácsonyi számunkban is­mertetjük. A nyertesek a díjakat. 1967. december 27—28-án vehetik át lapunk szerkesztőségének 12-es számú szobájában. A pályázat fő díja egy db 1500 forintos könyvutalvány, beváltható Békéscsabán, a Radnóti Miklós könyvesboltban. Második díj 1 db lengyel gyártmányú tranzisztoros lemez­játszó, 600 forint értékben, elem- garnitúrával együtt. Harmadik díj 1 db Szmena—8 fényképezőgép bőrtokkal, 330 fo­rint értékben. További díjak: Biai-Főglein István Táj című rézkarca, 1—1 db (összesen 10) hanglemez a leg­utóbbi táncdalfeszitivál számaiból; 1—1 üveg (összesen 3) pezsgő; 3 db negyedéves előfizetés a Békés megyei Népújságra; 5 db grafika és más, kisebb nyereménytárgyak. Népújság Szerkesztősége. Az Állami Biztosító Békés me­gyei Igazgatósága, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Szakosztálya és a Békés megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya december 6-án, szerdán délután 13 óra 30- kor és december 12-én, kedden délután 13 óra 30-kor Gyulán, a Petőfi filmszínházban mutatja be a „Jégeső” című színes ismeret- terjesztő filmet a mezőgazdasági szakigazgatásban és termelőszö­vetkezetekben dolgozó szakembe­reknek. A statisztikai adatok tanúsága szerint az aszály után a jégverés okozta a legtöbb kárt a mezőgaz­daságnak. Megyénk területe fek­vésénél fogva „jégjárásos” terület, az országos átlagnál gyakoribbak az ilyen károk. A film első része a zivatarfront kialakulásának meteorológiai té­nyezőit, a felhőképződést, és a jégszemek képződésének folyama­tát, a második rész a búza, ku­korica és szőlő jelentősebb fejlő­dési szakaszaiban bekövetkezett jégverés következményeit és a ká­rosodás mértékét mutatja be, Restaurálják A gazdasági reform, küszöbén Hogyan vélekednek a munkások? Nemrég tájékoztatást adtunk arról, hogyan készül a kollektív szerződés a Békés megyei Ve­gyesipari Vállalatnál és főkánt olyaan részleteket ismertettünk a tervezetből, amelyek hangsúlyoz­zák a vállalathoz hű és a mun­kában kiemelkedő dolgozók eddi­gieknél nagyobb megbecsülését. A tervezet feletti vita nem zárult le. A javaslatok alapján lehet még benne módosítani. A körvo- lak azonban kirajzolódtak. Vajon hogyan vélekednek erről és ehhez kapcsolódva a gazdasági mecha­nizmus reformjáról a dolgozók? Az eszmecserén, amelyen a kérdésről beszélgetnek hatan van­nak jelen: Duska János lakatos a főműhelyből, Szerb Károly elek- ; troműszerész, Bardóczi Miklósné } galvanizáló, háromgyermekes asz- I szcny, Gyarmati József lakatos, a [ transzformátor részlegtől, Harma­dos András szb-titkár és az újság­író. Először is — érthetően — az anyagi kérdésre terelődik a szó, ami talán a kiindulópont. DUSKA JANOS: Nálunk nak jobban bele kell majd szól­niuk a közös ügyekbe. Ma még sok helyen csend van, ami az ér­dektelenség hiányára vall. HARMADOS ANDRAS: A szak- szervezet egyik fontos feladata másutt is, hogy szabadabb lég­kört alakítson ki. Ne tartson senki retorziótól, ha bírál vagy ellenvé­leményt nyilvánít. Persze azt mindenkitől joggal elvárjuk, hogy abban a vállalat érdeke, ne pe­dig valamiféle személyeskedés, rosszindulat legyen. GYARMATI JÓZSEF: Mi már célul tűztük a szocialista cím megfelelő személy­iét konyhát zettel. SZERB KAROLY: Nekem, is hasonló a véleményem. HARMADOS ANDRAS: Majd feltesszük a kérdést a dolgozók­nak, hogy döntsék el. AZ ÚJSÁGÍRÓ: Mit várnak az asszonyok? BARDÓCZ MIKLÖSNE: Ne­kem sokat jelent majd az a két nap pótszabadság is, ami három gyerek után jár egy évben. Hát­ha július 1-től még az a heti munkaidő csökkentés, és a szabad elnyerését: Először bizonyítson az szombat is megvalósulna! Azért ember. A szocialista brigádnak; nincs panaszom, egy műszakba nagyobb a tekintélye, jobban bíz- j osztottak be,- hogy el tudjam látni hatnak benne a vezetők. Azt hi- a gyerekeket. És nagyon szeretem szem, előbb-utóbb még arról is szó lehet, hogy mi határozzuk meg, kinek mennyit ér a munká­ja és az órabér, a prémium, a nyereségrészesedés meghatározá­sánál a mi véleményünkre is ad­janak. Persze az ilyen és más kérdéseket is nyíltan kell megbe­szélni. Családvédelmi ankét a kőtöttárugyánban A békéscsabai nőtanács, a férfi- fehémeműgyár, valamint a kö­töttárugyár nőbizottsága decem­ber 1-én délután Békéscsabán a kötöttárugyár kultúrtermében családvédelmi ankétot rendezett. Az üzemi nődolgozók közül 85-en vettek részt, akik részére Gyeb- nár Jánosné, a városi nőtanács titkára, a családon belüli nevelés­ről, valamint dr. Boros Imre szü­lész-nőgyógyász főorvos a család- tervezésről tartott előadást. A vitában több értékes javaslat is elhangzott Többek között a résztvevők kérték, hogy az SZTK nőgyógyászatát helyezzék más­hová, vagy különítsék el, inert sokszor kellemetlen megjegyzé­seknek vannak kitéve a gyógy­kezelésre járó betegek. Mások azt kérték, hogy az üzemekben rend­szeresen tartsanak ilyen előadá­sokat az asszonyok, dolgozó nők részére. cső- í DUSKA JÁNOS: Ezzel én is portelszámolás van, órabért ka- | egyetértek. Az ember gondolja punk, amihez jön a teljesítmény. | meg, mielőtt beszél és annak Most majd nem tűrjük meg, hogy j mondja meg a véleményét, akinek lógjon valaiki, mert az mindnyá- j címzi. junk rovására megy. Ha mást nem,1 HARMADOS ANDRÁS: Mun- kdközösítjúk. Egyénileg is valami- jía közben előfordulhat súrlódás, vei több keresetre számítok. HARMADOS ANDRAS: Premi­zálás is lesz, amit persze ki kell A vélemények kicserélése — ha abban mindenkit a vállalat érde­ke vezet — csak haszonnal jár. szervezet. érdemelni. A nyereségelosztás pe- Az ilyen vitát támogatja a szak- dig — aminek az elérésére a vál­lalatnak minden lehetősége meg- ] van — a kereset alapját! történik majd. A kiemelkedően jól dolgozó munkások — a vállalati nyereség­től függően — az éves keresetük­nek nem a 15 százalékát, hanem akár ennek a kétszeresét is meg­kaphatják vagy még többet. AZ ÜJSAGIRO: Nem tartanak a munkaköröm, a galvanizálást. Igyekszem jól ellátni a feladato­mat, hogy én is gyarapítsam a közöst. AZ ÜJSAGIRO: A gazdasági mechanizmus refomjának küszö­bén bizonyára még sok-sok gon­dolat vetődik fel: hogyan lehetne eredményesebben dolgozni és eh­hez a feltételeket kialakítani. A beszélgetésből kicsendült, hogy bíznak a jövőben, meggyőződésük, hogy a becsületes emberek szá­mára az csak jót ígér. Köszönöm, hogy időt szakítottak a beszélge­tésre. Pásztor Béla a szabadkígyós! kastélyt, melyben a mezőgazdasági technikum és a szakmunkásképző iskola növendé­kei találtak kényelmes otthonra. Képünkön: a kastély egyik tor­nyát fényes horganylemezzel fe­dik a budapesti építő vállalat díszműbádogosai. Fotó: Demény Holnaptól kezdve hízni fogok. Nem ., , I mintha eddig koplal­AZ ÜJSAGIRO: Mi aveleme-, tam volna> de igye. nyuk azokról az előnyökről,! keztem mértékletes amelyben a torzsgarda tagjai és a lenni a táplálkozás kitüntetett dolgozók részesülnek? SZERB KAROLY: Ügy gondo­lom, hogy kár lesz változtatni a munkahelyet. Minket, fiatalokat is jobbcin ösztönöz majd arra, hogy . maradjunk a vállalatnál. Kölcsönös egyes vezetők elfogultságától,; érdek h ol összekovácsoló- szubjektív megítélésétől, amikor1 valamilyen pénzösszeg (prémium, nyereségrészesedés, jutalom) el­osztásáról lesz szó? GYARMATI JÓZSEF: Azt hi­szem, sokkal inkább érdekük lesz a tárgyilagosság, mint eddig volt, mert az ő zsebükre is megy a „já­ték”, aminek a szabálya: „Vala­mit valamiért”. És ott lesz mellet­tük a szakszervezeti bizalmi, akit mi választottunk meg és velünk együtt dolgozik. Mindenesetre én úgy képzelem, hogy a mechaniz­mus refomija során a dolgozók­Kössön szerződést seprőcirok-szakáll átadásra A HELYI ÁLTALÁNOS FOGYASZTÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZETTEL. magas Átvételi Ar : fémzárolt vetőmag ! A seprőcirok maghozama meghaladja a ta­vaszi árpáét, tápanyagtartalma majdnem egyenértékű azzal. A cirokmag takarmánykeverékre becserélhető. Csere ese­tén 100 kg árpának 120 kg cirokmag felel meg. 722 flii®Í| dott törzsgárda alakuljon ki, amely évről évre jó eredményt tud elérni és mindig számíthat nyereségrészesedésre. GYARMATI JÓZSEF: Sok függ a légkörtől is, gondolok itt a ve­zetők kiválasztására. Az legyen a mérvadó, hogy ki tud többet, és milyenek a jellembeli tulajdonsá­gai, nem pedig a kor vagy vala­mi más. Minden munkacsoport a valóságban is ismerje el a veze­tőjét, akiben bízhat és hogy úgy mondjam, akire egy kicsit fel is néz. DUSKA JÁNOS: A kitüntetett dolgozókai kapcsolatban csak azt akarom mondani, hogy igazságos az az előny, amit részükre meg­határoz a kollektívszerződés-terve­ret Törekedjenek minél többen arra, hogy kapjanak kitüntetést AZ ÜJSAGIRO: Mi a vélemé­nyük a béren kívüli juttatásról? DUSKA JANOS: Azt hiszem, talán leginkább az étkezésről le­hetne beszélgetni. Szerintem jó az, ha meleg ebédet eszik az em­ber és nem szalonnát GYARMATI JOZSÉF: Ha jó a | koszt, megéri, hogy a nyereség- ! részesedés terhére is tartsunk sa­ban, hogy megőriz­zem alakom karcsú­ságát. Nem habzsol­tam, nem- dúskáltam az ételekben, megtar­tóztattam magam a zsíros falatoktól, s bárhogy ízlett az üze­mi koszt, én a spe­nótból sosem kértem mély tányérral, sőt a szabvány adagnak is visszahagytam felét sertéshizlalás céljára. De holnaptól más ember leszek. Enni i fogok. Nemcsak reg- j gelit, ebédet, vacso­rát, hanem tízórait és uzsonnát is. Ter­mészetesen az éjsza­kát sem hagyom majd íri. Ja, de most már azt is elmondom, hogy mindezt miért. Talán azért adom hízásra a fejemet, mert szim- patikusabbnak tar­tom a százhúszas mellbőséget a szolid kilencvennél? Nem kérem, engem nem ilyen szubjektív dol­gok vezéreltek a po- cakeresztés melletti döntésemben. Azért vagyok kénytelen felhizlalni magamat, hogy végre igénybe vehessem konfekció- iparunk remekeit. Hízni kell Meri mi most a helyzet? Az, hogy meglátok a kirakat­ban egy színben, fa­zonban, árban meg­felelő ruhát. Beme­gyek a boltba és szó­lok, hogy nekem az kellene. Az eladó er­re fejcsóválva végig­néz daliás szálfa ter­metemen, alapos szemrevételezés' cél­jából benyúl a za­kóm alá, kiálló bor­dáimon kipöngeti a „Nem várok holna- pig”-ot, aztán meg­vakarja a fejét, de azért leakaszt egy öltönyt a rúdról, s betessékel a próba­fülkébe. A nadrág hosszával nem is lenne baj, sőt, hatá­rozottan jól állna, ha elöl és hátul be­legyömöszölnék egy párnát. Ez esetben a zakóval sem lenne baj elöl, csak az ide­gesít, hogy a válltö- més vattája horzsol­ja a könyökömet. Az eladótérbe így nem is merek kimenni, mert megvan az a rossz szokásom, hogy nem szeretek közrö­hej tárgya lenni, így csak belülről kiabá­lok, hogy kérek egy kisebbet. No, ebben elöl és hátul is passzentos a nadrág, ám a szár hossza a ’vádlim kö­zepén véget ér, a za­kó alsó zsebe pedig mindjárt valahol a hónom alatt megkez­dődik. — önnek feles mé­ret kellene — mond­ja az eladó, miután a látványomtól való visszatartott nevetés­től szederjessé vált arca visszanyeri ere­deti színét. — Hát adjon fele­set — hörgőm én. — Ja kérem, ha volna. Abból nagyon keveset gyárt az ipar — hallom a kiokta­tást, s mondanom sem kell, hogy vá­sárlás nélkül távo­zom. Szóval ezért kell felhizlalnom maga­mat, s csak ezt tu­dom tanácsolni ha­sonló cipőben járó sorstársaimnak is. Bár lehet, hogy mi­re magamra szedem azt a szükséges har­minc-negyven kilót, addigra konfekció- iparunk a feles mé­retű ruhákat gyártja többségben. De az engem már nem izgat. A túltáp- lálkozástól addig úgyis megüt a guta. Baloghy Zoltán v

Next

/
Thumbnails
Contents