Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-24 / 304. szám
tS6?. december 24. 3 Vasá.rna.9 Az 1968, évi népgazdasági terv A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az 1966. évi nép- gazdasági tervet. A kormány — az ez évi munka tapasztalatait és a várható eredményeket értékelve — megállapította, hogy 1967-ben meggyorsult a népgazdaság fejlődése. Az anyagi javak termelése és felhasználása meghaladja a terv előirányzatait. A nemzeti jövedelem — az előzetes adatok szerint — a tervezett 3,5—4 százalékkal szemben 5—6 százalékkal, a lakosság fogyasztása pedig 3—3,5 százalék helyett 6—6,5 százalékkal emelkedik. Az ipar egészét a szokottnál gyorsabb növekedés jellemzi: de ezen belül a szénbányászat termelése az igényeknek megfelelően csökkent. A termelés a korábbi évekhez képest jobban alkalmazkodott a szükségletekhez, ami kifejezésre jut abban, hogy az ipar a belkereskedelem számára kb. 8 százalékkal, exportra 7—8 százalékkal, beruházási célokra mintegy 7 százalékkal szállít többet, mint az előző évben. Az iparban magasabb a foglalkoztatottak száma, mint ahogyan ezzel a terv számolt. A szocialista iparban az év végén kb. 40 ezerrel többen dolgoznak, mint egy évvel korábban. A termelékenység kb. 5—6 százalékkal nő. A mezőgazdaság termelése — a tavaszi ár- és belvizek, majd az aszályos nyár ellenére — az | előző évi szintén alakult. Igen jó volt a kenyérgabona termése. Kukoricából, cukorrépából, zöldségfélékből, burgonyából és szőlőből a számítottnál kevesebb termett. A szarvasmarha-állomány tovább gyarapodott. A sertésállomány a tavalyi csökkenés után ismét fejlődésnek indult, de a vágósertés- termelés nem érte el a tervezett mennyiséget. A baromfi- és a tojástermelés — jórészt a korszerű tartási és takarmányozási módszerek eredményeként — gyorsan fejlődött és részben pótolta a tervezettnél kisebb sertéshús-termelést. Az építőipar a múlt évinél kb. 11 százalékkal, a tervezettnél 6—7 százalékkal nagyobb teljesítményt ért el. Javult az építőiparban a munikaerőhelyzet és a munka szervezettsége, több gépet alkalmaztak. A teljesítmények még nagyobbak is lehettek volna, de a szükségesnél kevesebb építőanyag állt rendelkezésre. Beruházásokra a tervezettet meghaladó összeget fordítottak. Elkészült, illetve az év végéig átadásra kerül több jelentős új létesítmény, mint például — egyebek között — a pécsi rostmű bőrgyár, az alföldi porcelángyár egészségügyi porcelán egysége, a budapesti II. sz. házgyár, a székesfehérvári hűtőház, a Nyíregyháza— Záhony vasútvonal villamosítása, a Budapest-szálló. A beruházása tevékenység további javításának szükségességére mutat az a tény, hogy továbbra is igen magas az egyidejűleg folyamatban levő beruházások állománya. A közlekedés megnövekedett teherszállítási feladatait teljesítette; a személyszállítás zsúfoltsága nem csökkeni A lakosság pénzbevételei az idén — a tervezettet meghaladó mértékben — 7—7,5 százalékkal nőttek. Ez a növekedés a magasabb munkateljesítményekkel és a jobb gazdálkodással függ össze. Ezeknek és a központi intézkedéseknek az eredményeként a munkások és alkalmazottak egy főre Nemzeti A terv azzal számol, hogy 1963- ban a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem egyaránt kb. 5 —6 százalékkal emelkedik, s ugyanilyen mértékben nő a lakosság fogyasztása. A felhalmozás növekedését a terv az ideinél mérsékeltebben, 1—2 százalékban irányozza elő. A beruházásokra 1968-ban kb. 57—58 milliárd forintot fordítanák. A beruházási döntéseik eddiginél nagyobb része kerül vállalati hatáskörbe. Az állami döntési körben maradó beruházások nagy részét a folyamatban levő egyedi nagy beruházások teszik ká, ezért 1968- ban az ideinél kevesebb nagy beruházás indítható. A terv a központi eszközöket a legfontosabb fejlesztésekre koncentrálja. így Horthy István hasonló könyörtelen céltudatossággal bánik a családjával is. A felesége, aki természetesen nemesi származású, Dévaványai Halassy Paula, nem sok gyengédséget kap a férjétől. Az ő kötelessége, a gyermekszülésen kívül, hogy rendben tartsa a háztartást. A Horthy-kúria, mint más vidéki úriház, zárt kis világ, amely a lehetőség határain belül mindennel ellátja önmagát. A mindennapi élethez, a háztartáshoz szükséges dolgok bőségben akadnak, de igencsak takarékoskodnak véle. , Horthyné — férje utasításait követve — hajnalban, amikor a tehenész felhozza az istállóból a nagy kanna habos, meleg, frissen fejt tejet, már ott áll és ellenőrzi a szétosztást. Neki kell eldöntenie, mennyit forraljanak fel belőle, mennyiből készüljön vaj és tejszín. A fiatal parasztlányoknak ő maga adja ló a munkát Maga nézi át a fehér - neműs kamrában a frissen mosott, vasalt ruhát és ügyel, hogy a legkisebb szakadást, vagy kopást is azonnal kijavítsák. Innen adja ki aztán az aznapra szükséges fehérneműt. Horthyné délelőttönként többször is végigmegy a szobákon, hogy éles szemmel megvizsgálja, nem hagytak-e a cselédek a takarításnál néhány porszemet. Annak a világnak az életéhez, amelybe Horthy Miklós beleszületik, időről időre hozzátartozik a gyermeksírás is. A jövevények azonban nem egyszerűen csecsemők, hanem születésük pillanatában már utódok is. A családfa új ágának hajtásai ők, amelyeknek — és nem akiknek — máris meghatározott szerepük van a múltjára oly büszke család jövőjében, hiszen abból is egyszer múlt lesz. Miklós az ötödik gyerek. Az elsőszülött fiú, István kerek tíz esztendővel idősebb nála, 1858-ban született Öt katonai pályára szánta az édesapja. El is jutott a tábornoki rangig, így érte 1918-ban a monarchia összeomlása. Öccse, miután kormányzó lett, kinevezte lovassági tábornokká és lovassági főfelügyelővé. Zoltán 1860-ban született. Kideríthetetlen okokból ő a család „fekete gyereke”. Van Hor- thy-életrajzíró, aki egyszerűen elfeledkezik róla, s azt állítja, hogy Horthy Miklós idősebb Horthy István és Halassy Paula negyedik gyereke. Mindenesetre Zoltán semmiféle szerepet nem játszik sem a család, sem, Miklós életében. Annál többet szerepel — igaz, halála után, sőt főként emiatt — a következő fivér, Béla, aki 1862-ben született, s tengerésztisztnek neveltette az apja. A következő esztendőben születik az első lány, Paula, s aztán öt esztendővel később, Miklós, aki a többi Horthy-gyerek- hez hasonlóan, nem sok szere- tetet kap a szülői házban. Mindössze nyolc esztendőt tölt ott. Apja nemigen szereti őt, mert engedetlen, vásott gyermek, (Folytatjuk) jutó reáljövedelme a tervezett I 2,5—3 százalékkal szemben kb. 5 1 százalékkal, a parasztság egy főre jutó reálfogyasztása pedig a tervezett 3 százalékkal szemben mintegy 6 százalékkal emelkedett. Ugyancsak a tervezettnél jóval nagyobb mértékben, az élőirányzott 3—4 százalék helyett kb. 10 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Javult az áruellátás, amit elősegített a fogyasztási cikkek növekvő importja is. Nem lehetett teljesen kielégíteni az év folyamán tovább növekedett keresletet sertéshúsból, építőanyagokból, egyes korszerű ruházati termékekből. Ezenkívül nem volt az igényeknek megfelelően eléggé bőséges néhány fogyasztási cikk választéka. A termelés és a fogyasztás növekedésével összefüggésben meghaladta a tervezettet a külkereskedelmi forgalom. Ez a szocialista országokkal a tervezettnél magasabb szinten alakult, tőkés viszonylatban azonban az export j növekedése nem tartott lépést az import emelkedésével. 1967-ben állami erőből 19 800, magánerőből (zömében állami támogatással) 39 000 lakás épült. Elkészült 340 általános iskolai, 95 óvodáké 1500 hellyel bővült. A kórházi ágyak száma 2350-nel,, a szociális intézeti helyek száma 750-nel gyarapodott. Jelentősen emelkedett az orvosi körzetek és a szakorvosi rendelőórák száma is. A jövő évi népgazdasági terv a harmadik ötéves tervben kitűzött gazdaságpolitikai célok elérését szolgálja. 1968-ban a legfontosabb feladat az új gazdaságirányítási rendszer- bevezetésének biztosítása, a népgazdaság további fejlesztése. A terv megvalósítása a gazdaságirányítás új rendszerének megfelelően nem tervutasítások és „lebontás” útján, hanem mindenekelőtt közgazdasági szabályozó eszközökkel történik. A terv azt tűzi ki célul, hogy a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés keretében nyugodt és stabil legyen mind a fogyasztási cikkek, mind a beruházási javak piaca, tovább növekedjék a gazdasági munka hatékonysága és a termelés jobban alkalmazkodjék a bélés külföldi szükségletekhez és igényekhez, A gazdaságirányító szervelmek a szabályozás eszközeit úgy kell alkalmazniuk, hogy a népgazdaközépiskolai tanterem. A bölcső- | sági tervben megjelölt feladatok dék befogadóképessége 1600, az megvalósuljanak. jövedelem, beruházások j például a bauxit-, az építőanyag- termelés, a kőolaj- és a vegyipar fejlesztésének folytatása során új létesítmények kivitelezését kezdik meg. A lakosság anyagi és kulturális ellátásának további javítását szolgálja a többi között a debreceni házépítő kombinát, a mátészalkai almatároló, a pécsi műszaki főiskola, a szegedi biológiai kutatóintézet beruházásának a megkezdése, továbbá a miskolci és a győri házépítő kombinát, Budapesten a Tomcsányi úti gázbontó állomás és a lágymányosi telefon- központ üzembe helyezése. Mező- gazdasági beruházásokra csaknem 8 milliárd forintot fordítanak. Ipar Az ipari termelés az ez évihez képest 6—7 százalékkal nő, a fejlődést elsősorban a termelés lehetőségei, valamint a várható kereslet és kínálat közgazdasági eszközökkel szabályozott kölcsönhatásai alakítják. A terv számításai szerint a bányászat termelése 1—2 százalékkal, viliamos- energia-termedése 8 százalékkal, a kohászaté 4 százalékkal, a gépiparé 7—8 százalékkal, az építő- anyagiparé 6—7 százalékkal, a vegyiparé 11—12 százalékkal, a könnyűiparé 6—7 százalékkal, az j élelmiszeriparé 5—6 százalékkal I nő. Az ipari termékek belföldi fel- | használása kb. 7 százalékkal lesz í magasabb, mint az idén. Hasonló | ütemben emelkedhet az export is. A terv feltételezi, hogy a termelés jobban alkalmazkodik a szűk gazdasági árrendszer, a termelő- szövetkezetek jövedelemszabályozási és a mezőgazdasági beruházások állami támogatási rendszere. Az ország kenyérgabona-szükségletének kielégítését az előirányzott vetésterület biztosítja. Termőre fordul 45—50 ezer kh. gyümölcsös és szőlő; bővül a zöldségfélék és az ipari növények termelése. Az állattenyésztés termelése, várhatóan 2—3 százalékkal emelkedik. A terv szerint mind a vágómarha, mind a vágósertés termelése meghaladja az ideit, a baromfi- és a tojástermelés továbbra is gyors ütemben nő. A mezőgazdasági termelés tervezett fejlesztése biztosítja a lakosság jobb élelmiszer-ellátását. Emellett lehetővé teszi a mező- gazdasági termékek exportján«1 növelését is. Közlekedés A népgazdaság fejlődésével összhangban nagyobbak lesznek a közlekedés jövő évi áru- és sze- mélyszállitási feladatai. Ezek megoldásához a vasút 24 villamos-mozdonyt, 78 hazai és külföldi Diesel-mozdonyt, 240 vasúti személy- és 2260 tehervagont vásárol. A közúti közlekedés fejlesztését a többi között 9300 tehergépkocsi és 850 autóbusz beszerzése szolgálja. A vízi és a légiközlekedés járműparkja is gyarapszik. Külkereskedelem 1968-ban tovább szélesedik a külkereskedelmi forgalom és várhatóan, 8—9 százalékkal meghaladja az ideit A forgalom szocialista viszonylatban nagyobb, tőkés viszonylatban valamelyest kisebb mértékben emelkedik. A forgalom alakulásában nagy szerepe lesz az új gazdasági mechanizmusban kibontakozó vállalati kezdeményezéseknek, s a terv számol is azzal, hogy tovább javul a népgazdaság exportképessége. A tervben előirányzott import egyrészt a termelésnövelést, másrészt a lakosság áruellátását és az áruválaszték bővítését szolgálja.. Az import indokolatlan mértékű növekedését szabályozó eszközökkel korlátozzák. Életszínvonal, lakásépítés, kiskereskedelmi áruforgalom 1968-ban tovább emelkedik a lakosság életszínvonala. Körülbelül 3—4 százalékkal emelkedik a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme és a parasztság egy főre jutó reálfogyasztása. Az egy keresőre jutó reálbér kb. 1,5—2 százalékkal nő. Bővül a nők elhelyezkedési lehetősége; szélesedik a rövidebb munkaidőben való foglalkoztatás és a bedolgozói rendszer. A vállalatok egy része — az előfeltételek megteremtésétől függően — megkezdi a munkaidő csökken- i tését. I A jövedelmek emelkedésével összefüggésben kb. 7 százalékkal i nő a kiskereskedelmi forgalom. I Az élelmiszerek és az élvezeti j cikkek fogyasztása — összehason- j lítható árakon számítva 5—6 százalékkal lesz nagyobb. Az alapvető élelmiszerekből kielégítő | lesz az ellátás, a húsellátás is javul. Emellett a szabadpiaci forségletekhez, ami az új gazdasági galom megélénkülése is várható. mechanizmus körülményei között j a termelés növelésének alapvető feltétele. Az iparban foglalkoztatott dolgozók száma feltehetően kisebb mértékben fog emelkedni, mint a korábbi években. Ezzel össze függésben a munka termelékenysége 4—5 százalékkal emelkedik. Az építőipar teljesítménye 1968-ban kb. 7 százalékkal lesz nagyobb. Várható, hogy az új gazdaságirányítási rendszer körülményei között a munkák vál- j tolásánál verseny alakul ki és az építőipar jobban kielégíti mind a ; toliosság, mind pedig a népgaz- | daság javítási-fenntartási építési igényeit. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés — I átlagos időjárást feltételezve — 3—4 százalékkal lesz magasabb ! az ez évinél. Kedvező változás I várható a mezőgazdasági termelés növekedésében és összetételé- I ben; előmozdítja ezt az új mezőA ruházati forgalom 6—7 százalékkal, a vegyesipari cikkek forgalma 7—8 százalékkal nő. A terv a háztartási villamoscikkek, járművek, híradástechnikai termékek, st'o. forgalmának jelentős bővülésével számol. Az ideihez hasonló számú személygépkocsi kerül eladásra. Építőanyagokból az ideinél kb. 11 százalékkal többet vásárolhat a lakosság. Az új gazdasási mechnizmus- ban a szabad árformába sorolt cikkek közül egyes termékek fogyasztói ára emelkedhet; e cikkek várható áremelkedésének részbeni ellensúlyozása céljából a terv több központi árintézkedést tartalmaz, amelyeknek egyenlege kedvező a lakosság számára. 1968-ban több mint 61 ezer lakás épül, ennek kb. egyharmada állami erőből, kétharmada a to- lakosság anyagi eszközeiből és állami kölcsön-támogatással valósul meg. Központi forrásból kb. 458 km vízvezeték és 192 km csatornahálózat készül el. Egészségügyi ellátás, oktatás Az egészségügyi ellátás továbbfejlesztése során a gyógyintézeti ágyak száma 1600-zaí nő. Üzembe helyezik a kazincbarcikai, a a megalapozottság, a realitás jellemzi. Erősíti a népgazdaság fejlődésének pozitív tendenciáit, a közlósításának szolgálatába állítja. A kormány felkéri a társadalmi szerveket, hogy az új gazdadombóvári, a siófoki kórházat és j gazdasági szabályozó eszközöket rendelőintézetet, a Hévízi Gyógy- ; a tervben megjelölt célok megva- fürdő-Kórház új téli fürdőjét. A ' íőcí+ácáríov ik. cí-u*;,, járóbetegellátás fejlesztését 600 j új általános orvosi és 30 új gyei - i mekorvosi körzet létesítése szol- [ ságirányitási rendszer es a jövő gálja. A szociális otthonokban kb. évi népgazdasági terv céljainak 900-zal emelkedik a helyek szá- széles körű ismertetésével, a szórna. ... Folytatódik korszerűsítése, az internátusi az iskolahálózat a körzetesítés és ; cialista munkaverseny kibontakoztatásával mozdítsák elő a nép i javát szolgáló tervek valóra vál- hálózat kiépítése. ! tását. Mintegy 150 új középiskolai tan- i A Minisztertanács felhívja a toterem keiül átadasra. Javul a ' kosságot, a .vállalatok és intézszakmai képzést is nyújtó közép iskolák aránya- a szakmai középiskolákban az ideinél kb. 6 ezerrel több tanuló kezdheti meg tanulmányait. A jövő évi népgazdasági tervet menyek vezetőit, többi dolgozóit; tegyenek meg minden tőlük telhetőt a gazdaságirányítás reformjának sikeréért, odaadó munkájukkal biztosítsák a jövő évi nép- gazdasági terv teljesítését. (MTI)
