Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-24 / 304. szám
1967. december 24. 4 Vasárnap Mumus, vagy becsületes munka? ereskedelmi egység vezetőjétől származik az alábtai kissé kesernyés megjegyzés: Egyesek azt hiszik, hegy valami fairen gető változás lesz január elsejétől. Félek szót váltani néhány emberrel a jövő évről, mert vagy & saját „nagy anyagi lehetőségével” traktál, vagy — ha még hatalma is van — egyszerűen mumust csinál az új mechanizmusból: majd így lesz, majd úgy lesz, majd megtudják akkor... őszintén mondom, azt válaszoltam a kereskedelmi üzletvezetőnek, hogy szamárságot beszél. Mégis ő győzött meg: egyeseik máris „bevezették” — legalábbis maguknak — az új mechanizmust, saj át-módszereket dolgoztak ki egyéni haszonszerzésük érdekében, meg a „lábatlankodók” — finom szóval — távoltartásában. Mondom, meggyőzött, mert igaz példákat mondott el, amiről meggyőződhettem: Az egyik kereskedő — mondom, meggyőződtem róla — kerek-perec így „értette” a jövőt: — Ugyan kérem, mit akarnak az ellenőrök?! Engem leterheltek az áruval, az a kötelességem, hogy az árát visszafizessem az államnak. S kész! A többihez senkinek semmi köze... A másik: — Felelőssé tettek, hogy megfelelően gazdálkodjak. Több hasznot kell létrehoznom, s úgy, hogy a „káposzta is megmaradjon ...” Kivel tudom ezt megcsinálni? Aki úgy dolgozik, ahogy én akarom. Megkaptam a jogot is, hogy én válasszam ki a megfelelő személyzetet... Aki nem úgy táncol, ahogy én akarom, annak le is út, fel is út. Nem lehet itt okoskodni, hála a... — meg a többi. llála a kormánynak, meg a pártnak... — Ez volt a folytatás. — Mert most mér teret adott az önálló gazdálkodásnak — pénzben és emberanyagban. Így ahogy leírtam: „emberanyagban!” Mert az ilyen hálálkodó szemléletben ugyanannyit jelent az ember, mint az anyag, tehát semmivel sem több, mint a sárgarépa, vagy a textilszövet. Nem lenne jó egy mondattal visszadobni a labdát az ilyen szemléletet valló kereskedőnek, gyárvezetőnek, vagy tanácsi dolgozónak. Bár — bevallom — nagyon szívesen ezt tenném. De nincs értelme, mert sokkal komolyabb és bonyolultabb dologról van szó: a jövőnkről. Nem áll kötélnek az ember, hogy az ő módszerével intézze el azt, amiért már régóta dolgozik az egész ország. Azért, hogy — saját hasznára — szedje elő lehetőségeit, eszét, akaratát, lelkiismeretét: hogy több legyen, és jobb legyen. Nem egyedi szemlélet a „nagy lehetőség” a haszonszerzésre, a meggazdagodásra. Amikor még csak a párt szólt, hogy javítanunk kell gazdálkodásunkat, mert kinőttük a régi cipőt, s mert többet tehetünk, mint amit jelenleg produkálunk; s amikor még csak éppen hogy hallottuk: javítani kell a vezetés módszerén — már akikor felcsillantak egyes szemek: „itt a lehetőség!” Azt csináljuk, amit a kapitalisták,” „Saját kosz- szára!” — meg miegymás. Dicsőítették is az ilyen szemléletre rá- capók, hogy kitűnő az új mechanizmus, mert most aztán lesz lehetőség ... Csakhogy ezt a dicsőítést sem az ország munkássága, sem a gazdasági reformot kidolgozó v ezetők nem igényelték és nem igénylik. Nem szívesen idézek, de mégsem tudok ellentállni, hogy a mostani országgyűlés egyik felszólalóját ne „kérjem” segítségre. Németh Károly, a párt budapesti bizottságának első titkára mondta: „Nem szabad félreértést engedni abban, hogy a reform csakis becsületes munkával, hatékonyabb gazdálkodással elérhető nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülés számára nyit utat.” Eléf. világos a válasz. Azok, akik kétes tisztességgel akarnak maguknak megbecsülést kivívni — legyen anyagi, vagy erkölcsi — félreértették az ország céljait. Nem az emberek becsapásáért, az egyesek „megszedósé- ért” javítjuk mi a gazdaságirányítást, hanem az egész ország gazdagodásáért. A család és a népgazdaság háztartásának egyenlő javításáért. Elszámítja „költségvetését” az, aki arra gondol, hogy egy kis ügyeskedéssel jól megszedi magát, a többiek pedig — le is út, fel is út... A szabad árak bevezetése, az önállóbb gazdálkodás, a pontról pontra elő nem írt termelés nem azt szolgálja, hogy a fogyasztót most már úgy „vágjuk” meg, ahogy akarjuk. A Minisztertanács elég érthetően kimondta, hogy a tisztességtelen haszonszerzést nemcsak hogy elítéljük, hanem törvényes eszközökkel, bűnvádi eljárás útján büntetjük is! Ez ugyanis nem játék. A munkás, a fcsz-tag, a tanító, a mérnök nem azért építi a szocialista társadalmat, hogy egy-két kofa mások kárára szőnyeggel borítsa be még a levegőt is. Hanem azér<, mert jövőjét még boldogabbá, ez ebbé, nyugodtabbá akarja tenni. [V em kevésbé figyelemremélf ' tó a nagyobb önállóság élvébe pácolt önkenyésség sem. Az említett példán túl is lehet találkozni esetekkel, amikor már a medve bőrére akarnak egyesek korbácssuhogtatással „rendet” teremteni, mondván, „na, majd ha teljes joggal rendelkeznek a beosztottakkal ...” Azonkívül, hogy a párt ezt soha nem engedné meg, a szakszervezetek pedig megbízható őrei lesznek továbbra is a dolgozók jogainak, valamiről nem szabadna megfeledkezni egyetlen vezetőnek, államot, vagy állami szervet képviselő személynek sem: a nép megbízásából látja el funkcióját, a nép akaratát kell teljesítenie, s a vezető nem korbácsos hadúr, hanem a nép, a munkás- osztály szolgája. A szakszervezetek főtitkára félreérthetetlenül figyelmeztetett: követelje meg a vezető a rendet, a fegyelmet, a pontos munkát, ugyanakkor tisz- teségesen, emberségesen bánjon a dolgozókkal. Nincs tehát helye nálunk a fenyegetésnek, a mumussal ijesztgetésnek, de helye van annak, hogy jobban, és okosabban dolgozzunk — de mindig az egész nép érdekében. Nem azért kapott a vállalat, vagy bármely más gazdálkodó szerv nagyobb önállóságot, hogy annak vezetője egyéni érdekből önkényesen embereiket sakkti guruként rángasson és „kiüssön”, hanem azért, hogy megfelelő hangulatot, alkotó lehetőséget teremtve szervezze a munkát eredményesen — még ha az adott esetben fegyelmi jogkörének alkalmazásával jár is ez. És mindezt azért, hogy az ország még jobban boldoguljon. Fz lesz az új mechanizmus- ban, semmi más. Varga Tibor Válaszol a miniszterhelyettes: Megszűnnek a tv műsorvételi nehézségek Sok tv-néző kifogásolta már, hogy Békéscsabán és környékén a tv-vételi viszonyok nem megfelelőek. A megyei tanács illetékes vezetői levélben fordultak a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumhoz, javasolva, Békéscsabán tv-átjátszó állomás létesítését. A panaszokat és a javaslatokat összefogó levélre Horn Dezső, a miniszter első helyettese az alábbi választ küldte: „Hozzám intézett levélben foglaltakat, — melyben Békéscsabán és környékén észlelt nem kielégítő tv-vételi viszonyokra utalva javasolja Békéscsabán tv-átját- szóállomás létesítését — megvizsgáltattam. Megállapítottam, hogy az időnként nem kielégítő minőségű tv-vételnek nem az az oka, hogy a terület a szentesi tv-adótól túl nagy távolságra van és emiatt a vételi térerősség megengedhetetlen mértékben kicsi lenne, hanem az, hogy a szentesi tv-adóállomásra a ki- sugárzandó műsort továbbító úgynevezett moduláló mikrohullámú lánc — ideiglenes kiépítése lévén — nem működik minden időben kifogástalanul. így már az adóállomásra is csak csökkent minőségű műsor érkezik és az adóberendezés ezen javítani nem tud, csak ezt tudja kisugározni. Az említett fenálló nehézségen segíteni fog azonban a jövő évben Komádiban üzembe lépő tiszántúli tv adóállomás, egyrészt közvetve úgy, hogy ezen adóállomáshoz 1968-ban üzembe kerül egy megfelelő jó minőségű műsortovábbító mikrohullámú lánc Budapest—Cegléd— Martfű—Szentes—Békéscsaba — Komádi vonalon. Ez a stabil működésű mikrohullámú összeköttetés lehetővé fogja tenni nemcsak a tiszántúli, hanem a Szentesen üzemben levő tv-adó jó minőségű műsorral való ellátását. Ily módon megszünteti a jelenleg még jogos tv-vételi panaszokat. Közvetlenül a tiszántúli tv-adó pedig, azokon a — kevés számú és kis kiterjedésű — területeken biztosít majd jó vételt, amelyek bár a szentesi adó vételkörzetébe tartoznak, azonban valamely más okból kifolyólag jelenleg vételi nehézségekkel küzdenek. Kérem szíveskedjenek a fentieket a panaszosok felé tolmácsolni, türelmüket kérve azzal, hogy tv műsorvételi nehézségeik 1968. év folyamán jelentős részben megszűnnek. Horn Dezső a miniszter első helyettese" A növénytermesztők brigádja befejezte az aznapi munkát. Két ember betért a tszbri- gádszáliásra. Az tolta a kucsmát Szót érteni egymással... Politikai tömegmunka — a gyakorlatban A csökönyös masina megjavult. A Május 1 Tsz kötött talajon, belvizes területeken gazdálkodik. idősebbik fel- ni a párt szavát, hangját az em- tsz vezetősége úgy határozott, a Ilyen körülmények között a rá- a homlokáról, berekhez, úgyszólván minden kézi munka helyett mindenütt, fordítás sokkal több, mintha jó és nekiszegezte a kérdést Somogyi egyes tsz-tagihoz; s a dolgozó em- ahol csak mód van rá, gépeket mezőségi földeken termelnének. A Imre alapszervezeti párttitkár- berek véleményét a vezetőség alkalmaznak. A hatos brigád tag- kedvezőtlenebb adottságokat nem- nak. tudtára adni. Az eszmecsere te- jaj azonban figyelmeztettek, hogy csak több és gondosabb munka— Hát a szabad pártnapot miért hát kétoldalú. nem lesznek időben lekaszálva a művelettel, hanem a tsz vezetőinem tartjuk meg? Jövő hetfűnitt — Megszervezése, formája...? gyepek. Addig is, amíg gép kerül nek és tagjainak szorosabb együtt- a~ u^Cje' — Alapszervezeteink titkárai, a hozzá, nem volna-e jó kiskaszá- működésével, közvetlenebb kapAz eset nem egyedi, nem kü- tsz elnöke és helyettese a főág- val nekilátni? Ebben az esetben csőlátóval, az emberek javaslatai- lönleges — tipikus. Legalábbis a ronómus, a főkönyvelő és jóma- egy kicsit mereven ragaszkodott ra val<5 gyors reagálással kíván- 1 Tsz-ben. gam SZ0ktuk megtartani a beszá- a vezetőség korábbi elhatározása- ják ^Ini. mólókat. S ezután jön a pártnap hoz^ a gépek üzemeltetéséhez. Ké- Persze, ne higgye bárki, hogy második része. A brigádtagok elmondják gondjaikat, szóvá teszik aggályaikat, kifejtik javaslataikat. Vigyázunk arra, hogy ki-ki minden alkalommal más-más brigádnál tartsa az előadást, s így a gazdaság vezetőd személyesen békéscsabai Május Magyarázat? A pártvezetőség — és a szövetkezet gazdasági Vezetőd — olyan formáját találták meg és rendszeresítették a kölcsönös szót értésnek, amit mindenki hasznosnak ítél. Az emberek számon kérik Szatmári László, a tsz 87 tagot számláló párta lapszervezetének titkára: — A politikai tömegmunkát kérdi az elvtárs? Nálunk ez úgy megy, hogy minden hónap első hétfőjén egyszerre nyolc helyen — a brigádszállásokon — szabad pártnapot tartunk. Megszokták Az ősszel adapteres kombájn - már az emberek az összejövetelt, nal szedték a kukoricát, a gép nem kell különösebb „agitáció”, inkább azt kérik számon, ha va- 1 lami ok folytán elmarad. — Mi a téma? I — Mindig ami aktuális, ami a legfontosabb, legégetőbb kérdés. sőbb kiderült: jobb lett volna az idáig érni olyan simán sikerült, emberekre hallgatni. mint a karikacsapás. A szövetkezet kommunistáinak, pártszerveCsökönyös masinák ***“* a közömbössés* a ****messég, a meg nem értés ezernyi Természetesen előfordul még gondjával kellett megküzdeni, ismerkednek meg minden terület i-'asrnf bogy egy-egy tsz-tag Tanyavilágról van szó, ahol nem problémáival, szót válthatnak megfeledkezik a közös érdekről, a gangos járdán kell elsétafikál- minden emberrel. Természetesen szem el<51 téveszti, hogy ami a ni a pártnapi előadásra, hanem a pártnap után konzultációt tar- gazdaságnak általában jó, az aző esetleg kötésig sárban, hogy majd tunic, megtárgyaljuk milyen intéz- ő boldogulását is elősegíti. Meg- beleragad a gumicsizma. Az, hogy a tsz-tagok történt például, hogy egyesek ne- egy-egy baráti beszélgetésre csak hezen értették meg, miért szűk- lóháton tudja a párttitkár meg- séges az őszi szántásnál két mü- közelíteni a párttagokat, nem rit- szakban dolgozni a gépekkel. 113 dolog. Ezt megmagyarázni — szintén Szatmári politikai tömegmunka. Valljuk Imrej azonban sok csövet elszórt. A be: még párttagokkal is előforkedések sízükségesek javaslatai alapján. Igaxuk volt Somogyi egyszerre pártnapon hívták fel a figyelmet dúlt, hogy csak az lebegett asze- erre a tsz-tagok, s idejében or- műk előtt, hány túlóráról marad- vosolni lehetett. László é mégis szinte mondják: — Nem vagyunk magunkkal elégedettek, van még tennivaló. nak le, ha át kell adni a gépet Néha nem sikerül úgy mozgósítani Az ötös brigád például azt tét- a váltótársnak. Előfordult olyas- az embereket, ahogy szeretnénk ml- ho8y F- r- traktOTa éppen ab- Mégis úgy gondoljuk: ebben a Legutóbb a tsz-törvény rendelke- telepítése hosszadalmas, elhúzózéseit ismertettük. Az anyagot dik nagyon, s aggódnak, nehogy „romlott el”, ami- ^z-ben igénylik az emberek, hogy vagy a városi bizottságtól kap- beálljon a hideg, s kifussanak az <or befejezte a műszakot, es at meghallhassak a párt szavát és juk, vagy mi magunk szedjük időből. Igazuk volt, utánanéztek a kellett volna adni a gépet. elmondhassák a maguk gondolaössze az újságokból, folyóiratok- dolognak, s intézkedtek, nehogy — Lehetséges, hogy párttag lé- tait — ami önmagáért beszélt ból, pártdokumentumokból. A eé- valóban baj legyen. tedre nem látsz az orrodnál to- eredmény, lünk kettős: mindenkor eljuttat- Helyes meggondolás alapján a vább, komám? — pirítottak rá. Vajda János
