Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-23 / 303. szám

1967. december 23,

2

Szombat

(Folytatás as 1. oldalról.) rétében önállóan készítik el terveiket.

Népgazdaságunk 1968. évre előirányzott fejlődésének egyik fontos feltétele a gazdaság, különösen pedig a belső piac kielégítő egyensúlyának biztosítása. A források és a szükségletek összehangolását — az éves tervekben — a két fő piacon a fogyasztási és a beruházási piacon jelentkező fizetőképes kereslet központi tervszerű szabályozását biztosítja. Attól, hogy e szabályozás milyen módon valósul meg, nem kis mértékben függ a számunkra ugyancsak elsőrendű jelentőségű külső piaci, vagyis a külkereskedelmi forgalomban érvényre jutó egyensúly is.

Az elmúlt két év gazdasági fejlődésének már vázlatosan jelzett tapasztalatai alapján az a következtetés adódik, hogy a népgazdaság kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítása a fogyasztás és különösen a felhalmozás növekedési ütemének mérséklését és differenciálását kívánja meg.

Ezúton lehet elérni, hogy az összes belföldön jelentkező fizetőképes kereslet valamivel lassúbb ütemben növekedjék, mint a termelőkapacitások kellő kihasználásával elérhető kínálat és ugyanakkor az export növekedése is a szükséges fnértékű legyen. E meggondolásoknak fontos szerepe van abban, hogy amíg a lakosság fogyasztási előirányzatai 1968-ban csaknem hat százalékkal meghaladják az 1967. évi

színvonalat, addig . a népgazdasági beruházások előirányzott összege azonos az ez évi várhatóval.

A népgazdasági beruházások előbbiek szerinti — az új áron számított 57—58 milliárd forintban való — megállapítását azonban nemcsak az ismertetett egyensúlyi meggondolások indokolják. Ezt kívánják azok a tapasztalatok is, amelyek arra mutatnak, hogy az elmúlt években nem tudtunk kielégítő mértékben érvényt szerezni beruházási politikánk elveinek. Ez a helyzet amellett, hogy zavarja az egyensúlyt, azzal is jár, hogy lassú a beruházások megvalósítása, s ezáltal korlátozott az új elhatározások érvényesítésének lehetősége.

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy ami a beruházások ágazati összetételét illeti, az megfelel a harmadik ötéves tervben elfogadott fejlesztési arányoknak. Az 1968. évi mintegy 57—58 milliárd formt népgazdasági beruházásból az iparban és az építőiparban 47 százalék, a mező- és erdőgazdaságban, valamint a vízgazdálkodásban 17—18 százalék, a szállítás és hírközlés területén 15—16 százalék, a lakás-, kommunális egészségügyi, szociális és kulturális ellátás területén pedig 15 százalék valósul meg.

egyrészt néhány olyan fontos, or-1 tek ipari fejlesztésének támogatászágos szempontból is jelentős cél megvalósítását írja elő, amelyeket saját tervük kidolgozásakor figyelembe kell venniük, másrészt országosan, s ezt bontva, megyei szintű tanácsonként meghatározza a fejlesztési alaphoz nyújtandó állami hozzájárulás összegét.

A tanácsok fejlesztési alapjára 1968-ban mintegy 7,2 milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből a helyi bevételi források körülbelül 1,6 milliárd forintot, a bankhitelfelvételi lehetőség 0,2 milliárd forintot, az állami hozzájárulás pedig' 5,4 milliárd forintot tesz ki. A 7,2 milliárd forintos fejlesztési alapból á tanácsok 6,8 milliárd forintot beruházásra használhatnak fel; ennek legnagyobb tétele — 3,7 milliárd foiánt— a lakásalap fejlesztését szolgálja.

Az iparilag elmaradott terülesára 100 millió forint áll rendelkezésre. Ennek mintegy kétharmadát a már megkezdett ipari létesítmények folytatásához kell

felhasználni. Ezen túlmenően a kijelölt budapesti ipari üzemek vidékre telepítésének támogatásához 50 millió forintot irányoz elő a terv. .

1968-ban a tanácsok a korábbinál jóval nagyobb önállósággal dönthetnek gazdasági céljaik

megvalósításáról. Az eddigi tapasztalatok biztosítékot nyújtanak arra, hogy ezzel az önállósággal helyesen fognak élni, szem előtt tartva mind a, helyi, mind a nép- gazdasági érdekeket.

Befejezésül még egyszer hangsúlyozni szeretném azt a meggyőződésemet, hogy az 1968. évi terv és az országgyűlés elé terjesztett

állami költségvetés megfelel gazdaságpolitikánk irányvonalának és biztosítja a feltételeket az új gazdasági mechanizmus bevezetéséhez, elősegíti annak kibontakozását.

Meggyőződésem, hogy a vállalatok vezetői és dolgozói minden tőlük telhetőt meg fognak tenni a gazdasági reform sikere, az 1968. évi népgazdasági tervben előirányzott célok teljesítése érdekében.

Ezután dr. Ortutai Gyula Bács- Kiskun megye, Szekeres László Szolnok megye, dr. Babies Antal Budapest, dr. Lukács János Zala megye, Major Tamás Budapest képviselője szólalt fel.

Major Tamás felszólalása után szünet következett. A szünet után dr. Beresztóczy Miklós elnökletével folytatta munkáját az. országgyűlés. Elsőnek Kiss Árpád miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság' elnöke emelkedett szólásra.

Kiss Árpád beszéde

A jövő évre csak kevés számú nagy beruházás megkezdését vettük tervbe

A terv azzal számol, hogy a beruházásra rendelkezésre álló eszközöket elsősorban a folyamatban levő beruházások befejezésére és folytatására használják fel. Ezt a célt szolgálja az is, hogy a népgazdasági terv csak viszonylag kevés számú — összesen 16 —, állami döntési körbe tartozó új nagy beruházás megkezdését irányozza élő.

Az 1968. évi terv kidolgozásakor nagy figyelmet fordítottunk a tervcélok és a szabályozók olyan összehangolására, amely az adott körülmények között a legjobban szolgálja a népgazdaság érdekeit. Amint ez ismert, ehhez a következő eszközök állnak rendelkezésre:

— az állami és a vállalati döntési körbe tartozó beruházások közötti arány megtervezése;

— az egyedi nagy, célcsoportos és az egyéb állami beruházások előirányzatainak meghatározása ;

— a vállalati beruházások befolyásolása, főleg a jövedelemszabályozási rendszer előírásai és a hitelezési feltételeknek a kormány által való megatározása útján.

A már ismertetett meggondolásokból — mint említettem —, 1968-ban csak kevés számú új nagy beruházás megkezdését vettük tervbe. A 16 beruházás többszöri és sokoldalú mérlegelés alapján úgy került kiválasztásra, hogy a létrejövő kapacitások

mindenekelőtt az alapanyag- és féUsésztermék-szükségletek jobb kielégítését, az építőanyagbázis bővítését, a lakásépítkezések ütemének gyorsítását szolgálják.

A megfelelő arányok biztosításában fontos szerepet töltenek be az úgynevezett állami célcsoportos beruházások, amelyek elsősorban a különböző hálózati rendszerek fejlesztését irányozzák elő. Az e célra előirányzott 14,7 milliárd forint szolgálja többek között a kőolaj- és földgázkitermelés és I

Tisztelt Országgyűlés! Ma már új tudományos eredméKedves Elvtársak! : nyékét nem hozhatnak létre egy— Ha napjainkban a termelés j mástól elszigetelten működő,

fejlődéséről, a társadalom igényeinek egyre magasabb színvonalú kielégítéséről hallunk, természetesnek tartjuk, hogy az a tudományos eredményeken alapszik — mondotta bevezetőben, majd arról beszélt, hogy a tudományos eredmények alig egy évszázada kezdtek a termelésibe is behatolni. Lényeges különbség van azonban a technikai tudományok egy évszázad előtti és mai fejlődése között. Egy évszázaddal ezelőtt egyes kiemelkedő nagy egyéniségek ötletei, zseniális éleslátása vezetett egy-egy korszakalkotó találmányhoz, ezzel szemben a mai kor összehasonlíthatatlanul több, nagy tudományos eredményt produkál a technika területén, mint a megelőző korok bármelyike. S ezek a tudományos eredmények egymásra épülve, gyorsan követik egymást.

nagy alkotó egyéniségek zseniális gondolatai, hanem azok csak szervezetten folytatott tudományos kutató tevékenység eredményei lehetnek. Szemünk előtt lejátszódó folyamatot joggal nevezhetjük műszaki tudományos forradalomnak, amelyben a tudomány fejlődése nemcsak a kutatás anyagi ráfordításaitól függ, hanem a termelés irányítóinak szakmai műveltségétől, a dolgozók szakképzettségétől. Ez pedig az államilag szervezett oktatás méretein, színvonalán múlik. A tudományos kutatás előfeltétele a mérnök- és tudósképzés társadalmi méretű megszervezése döntő előnyt biztosít számunkra

kapacitást biztosítani üzemi méretű kísérletekre. Ezért nálunk a kutatási eredmény elérésétől az új gyártmányok bevezetéséig eltelt idő általában nagyobb volt a nemzetközileg szokásosnál. Már pedig a gyorsan változó műszaki megoldások gazdasági előnyeit a társadalom csak akkor élvezheti igazán, ha lépést tud tartani a haladás ütemével.

— A gazdaságirányítás új rendszerében a műszaki, kutatási és fejlesztési feladatok túlnyomó részét is a vállalatokra bízzák. Ezzel a kutatás közelebb kerül a termeléshez, jobban és gyorsabban tudja annak igényeit, szükségleteit kielégíteni.

— A kutatásra fordított erőforrások összpontosításának alapvető eszköze, hogy itt is jobban felhasználjuk a nemzetközi munkakét, jól hasznosítjuk.

Jelentős összegekkel támogattuk és támogatjuk a tudomány fejlesztését

Ezután arról szólt Kiss Árpád, S hogy korunkban a nemzeti jövevezetékrendszer fejlesztését, avil- i f.^8y5e, í®lentöseb^, órfv

lamosenergia-hálózat bővítését, az fordítják kutatásra, a ■

országos közutak és a mezőgaz- | —

dasagu bekötő utak építését, a vas

úti közlekedés fejlesztését, egyes l vízgazdálkodási feladatok megvalósítását és nem utolsósorban a központi lakásépítés, a kórházi | hálózatfejlesztés és a középiskolai tantermek létesítésének feladatait.

Szólni kell arról is, hogy az új í gazdasági mechanizmus elveivel összhangban már 1968-ban jelentősen változik az állami és a vállalati döntési körben megvalósuló beruházások aránya. A vállalati beruházások aránya évi 30 százalékról 1968-ban 40 százalékra,

ezen belül az iparban és építőiparban 22 százalékról 45 százalékra nő. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell jegyezni, hogy a korábbi állami döntések alapján folyamatban levő beruházásokat — részben állami támogatással — a vállalatok általában kötelesek tovább folytatni és ez jelentős mértékben igénybe veszi felhasználható forrásaikat.

A népgazdasági beruházásoknak szerves részét képezik a különböző hitelformákban megvalósuló beruházások

E célra a terv és költségvetés 7,4—7,8 milliárd -forintot irányoz elő.

Meggyőződésem, hogy az ismertetett gazdaságpolitikai meggondolások és a tervcélokkal összehangolt szabályozók együttes érvényre juttatásának eredményeként fokozatosan javulni fog az egész beruházási tevékenységünk hatásfoka.

Üj gazdaságirányítási rendszerünkben a népgazdasági és a vállalati tervek mellett a tanácsi tervek képeznek külön egységet.

A tanácsok számára a kormány

gyelni valónk: jelentős összegekkel támogattuk és támogatjuk a tudomány fejlesztését. Amíg a legnagyobb és a legfejlettebb országok a nemzeti jövedelemnek általában 3—3,5 százalékát fordítják kutatásra, ml az elmúlt évek átlagában a nemzeti jövedelem 2,3 százalékát költöttük erre a célra.

— Rendelkezünk a jelentős tudományos eredmények elérésének másik feltételével is: vannak világszerte ismert és elismert kiváló tudósaink, a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazására képes, kitűnő mérnökeink, a technikai tudományok számos területén rendelkezünk komoly tudományos és műszaki tradíciókkal, jelentős kutatási iskolákkal.

— Nem lebecsülendők tehát azok az eredmények, amelyeket a tudomány és a technika fejlesztésében elértünk, mégis fel kellett tenni a kérdést, hogy a kutatásra fordított jelentős anyagi eszközök és tudósaink, műszaki szakembereink magas fokú fel- készültsége nem hozhatna-e nagyobb eredményeket, ha változtatnánk a kutatás szervezésének és finanszírozásának módján.

A tudományos kutatások összhangjának javítására már az elmúlt években jelentős lépést tettünk a műszaki fejlesztési alap rendszerének létrehozásával. Ennek egy részével a vállalat, más részével a minisztérium rendelgazoasagi veiseny^.. ^ nem képes arra, hogy minadottsagaankban rejlő lehetosege- j den efejlesztési j tevékenységhez

szükséges alap- és alkalmazott kutatásokat elvégezze. Eszközeinket tehát koncentrálnunk kell.

— Részvételünknek a nemzetközi munkamegosztásban elsősor- i ban a baráti országokkal, külö- ] nősen a KGST-országokkal ki- | épített együttműködés az alapja. E lehetőségeink állandó fejlesztése erősítése mellett törekednünk kell arra, hogy a fejlett tőkés országokkal folytatott együttműködés révén is szert tegyünk műszaki tudományos fejlődéA műszaki fejlesztési alapban rejlő lehetőségeket mégsem lehetett teljes mértékben kihasználni. A kutatók ugyanis kevéssé voltak érdekeltek abban, hogy elért eredményeiket a termelésben ténylegesen felhasználják, sőt sok esetben a szervezési feltételeik is

hiányoztak. Az ipar nem tudott méretekre.

sünk szempontjából hasznos isTudósaink jelentős eredményeket értek el

— A vállalatok és kutatási intézmények kapcsolatainak megszervezése szerződések útján történik. A szerződéses rendszer mindenképpen előnyös lesz. A vállalat nyilván csak olyan kutatást fog megrendelni, amitől gyors gazdasági eredményt vár. A kutatóintézet is csak akkor lesz hajlandó szerződéskötésre, ha ebből maga is gazdasági előnyt remélhet.

— Az 1968-ban összesen több mint 4 milliárd forintot fordítunk kutatásra. Ennek az összegnek a kétharmadával a vállalatok rendelkeznek, természetes azonban, hogy az országban folyó egész kutatási tevékenység szervezése nem hárulhat a vállalatokra, vannak olyan kutatási témák, amelyek túlterjednek a vállalatok lehetőségein. Az ilyen jellegű kutatásokat egy-egy gazdasági ágazat körén belül az illetékes minisztérium, több ágazatot érintő kérdésben pedig az OMFB szervezi, hangolja össze és finanszírozza.

— A magyar tudósok a társadalom- és természettudományok

kezett. Jórészt ebből fedezték az I számos területén jelentős ered- i alkalmazott kutatások költségeit, j ményekel érlek el. Méltán lehetünk büszkék tudósaink, műszakijaink nem egyszer világszerte is elismert eredményedre, s biztosan számíthatunk a jövőben is alkotókészségükre, munkaszeretetükre a szocialista építés minden területén.

Befejezésül hangoztatta: A tudomány, a kutatás eredményeinek gyakorlati hasznosítása az egész társadalom jólétének emelkedését segíti elő. A költségvetésben a tudomány, a kutatás fej- j lesztésére előirányzott összegek ennek minden lehetőségét bizto- j sítják, ezért a költségvetést elfogadom.

Kiss Árpád beszéde után Kocsis József, a Soproni Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnök- helyettese, Győr-Sopron megye 14. számú választókerületének képviselője hangsúlyozta: az 1968. évi költségvetést elfogadja, mert megfelel az új gazdaságirányítási rendszer követelményeinek, ösz- szehangolja a szükségleteket a lehetőségekkel és megalapozott célokat tűz ki. A továbbiakban elmondta, hogy a honvédelmi bizottság tagjai az elmúlt hónapok(Folytatás a 3. oldalon.)