Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-23 / 303. szám

december 23, (Folytatás a 2. oldalról.) ban személyes tapasztalataik alap­ján is meggyőződtek arról, hogy fegyveres erőink jól és hasznosan kamatoztatják azokat az eszközö­ket, amelyeket ^ népgazdaságunk j tékonyabb fegyverekkel látták el. | szólaltak számúikra, biztosít. Az alakulatok- Ezután ebédszünet következett. Szombat Befejezte tanácskozását az országgyűlés nál tett látogatásaink azt bizonyí­tották, hogy hadseregünket a leg­korszerűbb technikával, a legha­Ebédszünet után dr. Beresztóczy Miklós elnökletével folytatódott a tanácskozás, melynek során fel­Uhljár Mihály békés- j Tartalmában megnövekedett csabai, Szőke Antal budapesti, j feladatot jelent a tanácsok szer­dr. Hargitai Katalin Vas megyei, S. Hegedűs László Pest megyei, képviselők. Uhljár Mihály Békés megyei képviselő: A tanácsok gazdasági és pénzügyi önállóságának nöireiés© egyben a felelősségük növelését is Jelenti Tisztelt Országgyűlés! Az állami költségvetés és a népgazdasági terv előirányzatai­nak megvalósításában Új szere­pet kapnak az államba taiom he­lyi szervei, a tanácsok is. Pártunk IX. kongresszusa ál­lást foglalt és kimondta: „A szo­cialista demokrácia továbbfejlesz­tésének fontos eleme a helyi szer­vek jogkörének kiszélesítése ... szükséges a tanácsok szerepének, hatáskörének pontosabb megha­tározása.” Időszerűvé vált és az új gazda- j ságirányítási rendszer meg is kö­veteli, hogy a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósításában a tanácsok az eddiginél nagyobb ön­állóságot kapjanak, és növeked­jen érdekeltségük a gazdálkodás eredményességében is. A tanácsok alapvető feladata a város- és te­lepülésfejlesztés, a lakosság egészségügyi, szociális és kulturá­lis igényeinek kielégítésére meg­felelő színvonalon való gondos­kodás. Ennek érdekében indokolt volt a központi szervektől az el­határozási, döntési és végrehaj­vid időn belül eldönteni az 1969 —1970-es évekre is az állami do­táció és hitelkeretek előirányza­tait, hogy azok ismerete alapján a szektorok közötti koordinációs tevékenység, gazdasági döntés és fejlesztési megvalósulás folyama­tosan beinduljon. Ugyanilyen problémát jelent az OTP-örökiakásoik építésével kap­csolatos közművesítési feladatok végrehajtása, amelyre a tanácsok megfelelő anyagi fedezetet nem kaptak, jóllehet, erre a Gazdasá­gi Bizottság 230 millió forintos külön állami dotációt szavazott meg. vező munkájában az egy tele­pülésen belüli beruházások koor­dinációja is. Az ezzel kapcsolatos hatáskört a tanácsok megkapták. Lehetővé válik a beruházások ha­tékonyságának növelése, továbbá a felhalmozásra szánt eszközök takarékos felhasználása is. A be­ruházások helyi és időbeni ösz- szehangolása még hatékonyabb lenne, ha a koordinációs bizottság megfelelő anyagi eszközökkel is rendelkeznének elhatározásuk ke­resztülviteléhez. A tanácsok gazdasági és pénz­ügyi önállóságának növelése egyben a felelősségük növelését is jelenti. Megítélésem szerint a tanácsi apparátus felkészülése és tevé­kenysége elősegíti azt a bizalom­teljes politikai légkör kialakulá­sát, amelyben a kettős cél: a har­madik ötéves terv teljesítése és az új gazdasági mechanizmus si­keres bevezetése egyidőben meg­valósulhat. Az 1968. évi népgazdasági ter­vet és az 1968. évi állami költ­ségvetést elfogadom és a Tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ja­vaslom. tási jogköröket nagyobb mérték­ben a tanácsokra átruházni. A nagyobb önállóság szükségessé tette a tanácsoknak megfelelő anyagi eszközök rendelkezésre bo­csátását is. Az említett elvek végrehajtá­saként megjelent kormányhatáro­zatok megváltoztatták a tanácsok költségvetési gazdálkodásának rendjét, magasabb színvonalra emelték a tanácsi tervezést és új gazdasági kategóriává tették azt. Vályi Péter vitaösszefoglalója Szünet után Kállai Gyula el- j lis ellátásának javítása és a la- ! nökletével folytatódott a tanács- | kásépítés gyorsítása szerepel a kozás. Kállai Gyula bejelentette, j legfontosabb teendők között, hogy az 1968. évi. költségvetésről i Mindamellett ezek a feladatok szóló törvényjavaslathoz több j nem szoríthatják háttérbe a Pest képviselő nem jelentkezett felszó- í megyeiek jogos igényeinek íigye­A kötött gazdálkodás gátolta a szükségletek kielégítését A tanácsok 1968. évi költség- vetésük összeállításához a ko­rábbi módszerektől eltérően köz­pontilag meghatározott keretszá­mot nem kaptak. Megszüntettek számos megkötöttséget, melyek érthetően korlátozták a helyi szükségletek megfelelő kielégíté­sét. A bevételek megtervezésénél a tanácsok a tényleges gazdasági lehetőségek reális _ felméréséből indultak ki. A számba vehető be­vételek határozták meg nagyobb részben a tervezett célkitűzése­ket is. Elősegíti a tanácsok helyes döntését az a körülmény, hogy a kötelezően betartandó mutatók száma minimális, a népgazdasági tervvel való kapcsolat az orien­tációkkal valósul meg. Egyszerű­sítette a költségvetés készítését a költségvetési normák mellőzése is. Az eddigi kötött gazdálkodás gá­tolta a szükségletek, az ellátott­sági szintek kielégítését, tervezé-( sét. A tanácsi feladatok eredmé­nyesebb ellátása érdekében a költségvetési gazdálkodás terüle­tén ! is meg kellett teremteni a megalapozottabb távlati tervezés feltételeit. Az előrelátás az_ igé­nyeknek megfelelő sorrendiségben történő kielégítését segítik elő. A tanácsok már az új költségvetési mechanizmus szellemében állí­tották össze a Pénzügyminisztéri­umnak megküldött javaslataikat. Ezek a javaslatok változatlanul biztosítják az egyes ágazatok igé­nyeinek arányos kielégítését, amely a gazdasági eszközök ész­szerű felhasználását jelenti. A kormány 2025/1967. sz. hatá­rozata kimondja az állami fix ösz- szegű hozzájárulásnak több évre előre történő megállapítását. Ez a költségvetésnél így is történt, a tanácsi tervben az 1969—1970. évi hozzájárulás tájékoztató jellegű, ezért változatlanul lehetőség van a több évre szóló fejlesztési fel­adatok tervezésére. 1968-tól a költségvetési szervek felújítási forrásaikat állóeszközeik értéke alapján arányosan képezik, és alapszerűen kezelik, ami az ed­diginél megfelelőbb színvonalú ellátottságot biztosíthat. Ez me­gyei szinten 10 millió forint több­let. Hátrányos viszont az a meg­kötöttség, hogy a bevezetés évé­ben a felújítási előirányzat nem érheti el az új rendszer szerint képződő jogos mértéket. így a megyei szinten jelentkező csak­nem 10 millió forintos előirány­zat emelkedése a korábban, kiala­kult ellátási szintek rovására tör­ténhet csak. lalásra. A vitát berekesztette, s meg­adta a szót Vályi Péter pénzügy- miniszternek. A pénzügyminiszter bevezető­ben hangoztatta, hogy a vitában rendkívül sok érdekes, hasznos, az ország életének szinte minden területét érintő észrevétel, kriti­kai megjegyzés hangzott el. Meg­elégedéssel nyugtázta, hogy a képviselők helyesnek, reálisnak tékintik az 1968. évi költségvetés tervezetét, a jövő évi népgazda­sági tervet, s helyesnek, reálisnak tartják a kormány gazdaságpoli­tikájának vonalát is. A vita másik általános konk­lúziójaként szűrte le a pénzügymi­niszter, hogy a képviselők egyön tetűen, helyeslik a gazdaságiié lembevételét. — örvendetes tény, hogy egy­re több olyan községet említhe­tünk, amely már messze előreha­ladt a várossá válás útján. Amennyiben az érintett megyék, illetve ezek a községek meg tud­ják'majd teremteni a megfelelő pénzügyi alapot a városi rangra ín ek megfelelően — először a mó­vízrendezésre 30 millió forint, egészségügyi fejlesztésre 30 mil­lió forint, a felsőoktatási intéz­mények felszereltségének javítá­sára 10 millió forint, a kulturális alap támogatására 10 millió fo­rint, további 600 pedagógus fog­lalkoztatására hatmillió forint, vagyis összesen 86 millió forinttal módosul a kormány által előter­jesztett költségvetési törvényja­vaslat. — Több olyan módosító indít­vány is elhangzott, amelyek a mostani ötéves terv folyamán nem valósíthatók meg — mon­dotta. A kormány ezekre is fi­gyelmet fordít, elsősorban a kö­vetkező évek beruházási prog­ramjának kialakításánál. Ilyenek például a Pest megye fejlesztési alapjának növelését célzó kíván­ság, továbbá a Zala megyei úthá­lózat fejlesztésére előirányzott ötmillió forinttal való megeme­lésére vonatkozó javaslatok. — Közölte a miniszter: azt a kérést, hogy a tsz-bekötőutak építésére előirányzott összeget 30 millió forinttal növeljék, a beru­házási összegek keretében, a ren­delkezésre álló tartalékok terhé­re fogják teljesíteni. Megnyugta­tóan rendeznek más, hasonló igé­nyeket is. Befejezésül a pénzügyminiszter köszönetét mondott az elhangzott észrevételekért, javaslatokért, s kérte az országgyűlést, hogy a terv- és költségvetési bizottság által előterjesztett módosításokkal a törvényjavaslatot fogadja el. Ezután dr. Bognár József, a Terv- és Költségvetési Bizottság elnöke emelkedett szólásra. Beje­lentette, hogy a Terv- és Költség- • vetési Bizottság a vitában elhang­zott javaslatok megvitatására ülést tartott. A bizottság a vita után úgy döntött, hogy eredeti módosító javaslatát tartja fenn. A Terv- és Költségvetési Bizottság a jövő év derekán — munkaprog­ramja alapján — megnézi, hogy a költségvetés helyzete, a gazdál­kodás eredményei, az esetleges megtakarítások lehetővé tesznek-e valamilyen változtatást — mon­dotta. Az országgyűlés — az ügyrend­emelkedéshez, nem gördítünk akadályt a ,.felsőbb osztályba lép­het” minősítés elé. Az a tény, hogy a mezőgazda- ! ság területén az állattenyésztéssel j kapcsolatos beruházások a követ- i kező időszakban előtérbe kerül- ! nek, távolról sem jelenti azt, j hogy az agrárgazdáikodás más | ágazataiban — elsősorban a zöld- j ség-, gyümölcs-_és szőlőtermelés- j ben — már a kivitelezés alatt ái- í ló beruházásokat nem fejeznék nyitás reformját. Optimizmus, ne- ^ Ezek mindenképpen meg fog- kigyuikozes így J inak valósulni, mégpedig a terve­mégped zett ütemben. , , . . . , , Végül kijelentette, a kormány mondotta, ugyanez a nangulat jel- 1 a Vályi Péter a légkört, amely át hatotta a költségvetési vitát. Mint dosító indítványokról szavazott Egyhangúlag elfogadta a Terv- és Költségvetési Bizottság módosító javaslatait, s ezzel 86 millió fo­rinttal növelte az 1968. évi költ­ségvetésre vonatkozó törvényja­vaslatban foglalt kiadások, össze­gét. Az egyéb módosító javaslatok­kal kapcsolatban az országgyűlés ugyancsak egyhangúlag úgy ha­tározott, hogy azok most nem tel­jesíthetők, s a kormányra bízta, hogy későbbi időpontban vizsgál­ja meg sorsukat. Az országgyűlés végül a Magyar Népköztársaság 1968. évi költség­. . . ... íj. terv- és költségvetési bizottság vetéséről szóló törvényjavaslatot leinf *íd®l60zoma tu jaltai ajánlott összes módosításé- általánosságban és részleteiben a mar megszavazott módosításokkal j együtt egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés ülésszaka Kál- i lai Gyula zárszavával ért véget. Kállai Gyula zárszava A tanácsok megalapozottabb terveket készíthetnek Problémával fogunk találkozni a költségvetés végrehajtása so­rán, ha az új árak életbe lépését követően a megnövekedett költsé­gekre a tanácsok megfelelő anya­gi fedezetet nem kapnak. A költ­ségvetési munkával párhuzamo­san valamennyi szintű tanács maga állítja össze saját gazdasá­gi programját, s kidolgozza annak módszerét és tartalmát, a tervező munkában a területi elv az el­sődleges. E rendszer eredménye­ként a tanácsok gazdasági vonat­kozásban valóban területük gaz­dáivá válnak. „ Az új rendszerben a tanácsok __ a toegi'elelő koncepció kialakí­tására kevésbé alkalmas éves t ervek helyett — középtávú meg­alapozott terveket készítenek. Ez jobban biztosítja a rendelkezésre álló anyagi eszközök ésszerű és megfontolt felhasználását, továb­bá a területek arányos fejleszté­sét. .A tanácsi fejlesztési alap részé­re átengedett bevételi források köre bővült, és az ezzel kapcso­latos feladatok jó megoldása a tanácsok anyagi erejét és önál­lóságát növeli. Az új jogszabá­lyoknak megfelelően kidolgozott tanácsi tervek az egyes területe­ken r»ómi feszültséget hagytak maguk után. Az 1968. évi előirányzatot is­merjük, emellett helyes lenne rö­nyomó többséget is. ^ | kát elfogadja, és azokat az or Teljes volt az egyetértés abban | szággyűlésnek is elfogadásra ja is — s ez csaknem valamennyi t vasolja. A módosításokban sze hozzászólásból kicsendült . hogy . i'eplő összegek a következők: bel a gazdaságirányítás reformja ígé­retes, jó dolog, de az ország né­pe azt várja, hogy a kormány tartsa kezében a gyeplőt, egész »vázzunlf aSpénzmagra’ldlS ”V* ~ Tiszt«lt; Országgyűlés! Ülés- j együttműködési és kölcsönös s o)‘ “ . ... .... szakunk tárgysorozatával, s egy- i gítségnyúj tási szerződést, s ezzel — Jómagam azok melle állok,; ben az 1967. évre tervezett mun- j szélesítettük az országaink közötti akik nem tartanak a kultúra kom- Icánkkal végeztünk. Visszatekint- j sokoldalú és gyümölcsöző kapcso- mercializálódásának veszélyétől, j ve a márciusban megválasztott latok további erőteljes fejlődésé akik úgy vélik, hogy a part es a; országgyűlés alakuló ülése óta el- nek lehetőségeit, hozzájárultunk kormány elvi alapokon nyugvó j telt időre, megállapíthatjuk, hogy művelődéspolitikája a jövőben j testületünk számos nagy fontos- sem enged teret a sekélyes, tö-1 ságú kérdést tárgyalt és jelentős megízlést rontó, az ideológiailag j törvényeket alkotott. Megvitattuk káros műveknek. Nagyon fontos, I és jóváhagyólag tudomásul vettük hogy megőrizzük kulturális éle- j a Magyar Forradalmi Munkás-Pa- tünk pezsgését, sokszínűségét, s raszt Kormány elnökének beszá- gondoskodjunk arról, hogy a je- mólóját, elfogadtuk az új terme' lentkező sokféle igényt színvona- i löszövejkezeti és földjogi las alkotások elégítsék ki. Meg- i vényt, az új Munka Törvényköny- győződésem, hogy a költségvetés | vet, mostani ülésünkön pedi, előirányzatai e törekvéseket’ alá- vényerőre emeltük a jövő évi ál­lami költségvetést támasztják. Válaszának következő részében Pest megye és a főváros helyze­tével foglalkozott Vályi Péter. Különleges helyzetben van a töb­bi megyékkel szemben Pest me­gye: magában foglalja a fővárost is. Igazuk van azoknak, akik úgy vélekednek, hogy Budapest gondjait, terveit a Pest megyeiek­től függetlenül kell kezelni. A fő­város szépítésére eddig is tekin­télyes összegeket juttattunk a költségvetésbő), — a következő időszakban Budapest kommuná­a szocialista országok egységének, együttműködésének erősítéséhez. — Visszatekintve az elmúlt há­romnegyed évre, jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy a képvi­selők a néptől kapott megbízásuk­nak megfelelően — nagy aktivi- tör- I '-ássál és felelősségérzettel dolgoz- j tak a választókerületben, az or- töl._ I szággyűlés bizottságaiban és ülé­sein. Ennek köszönhető, hogy az országgyűlés az 1967-es eszténdő- - Országgyűlésünk érthetően j ben eredményes munkát végzett, nagy figyelmet szentelt a Magyar j — Tisztelt Országgyűlés! Népköztársaság külpolitikájának j — Kedves Képviselőtársaim ! is. Határozataiban szolidaritásá- i — Most. amikor ez évi muri­ról és testvéri együttműködéséről | kánkat befejezettnek nyilvánítom, biztosította a szabadságáért küzdő ! és az ülést bezárom, engedjék hős vietnami népet, s elítélte a 1 meg, hogy tisztelt képviselőtársa- haladó arab országok ellen szer- j unnak, s önök révén választópoj- vezett közel-keleti imperialista j garatoknak ezúton is kellemes ía- agressziót. Törvénybe iktattunk j rácsonyi ünnepeket, békés, boldog olyan fontos külpolitikai doku- j új esztendőt és a szocializmus tel- mentumokat, mint a Német De- j jes felépítésében végzendő nagy mokratikus Köztársasággal és aj munkájukhoz további sok sikert Szovjetunióval kötött barátsági,! kívánjak! (Nagy taps). (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents