Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-22 / 302. szám

békés A MEGYEIPÁR T ß I ZOTT SÁG ÉS A M EGYÉ /-. TÁN ÁCS LAPJA s* X ///dg proletárjai, egyesüljetekI NÉPÚJSÁG, 1967. DECEMBER 22., PÉNTEK Ára: 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 302. SZÁM A költségvetésről szóló törvényjavaslat vitájával folytatta tanácskozását az országgyűlés Csütörtök délelőtt as 1968. évi költségvetési törvényjavaslat vitájával folytatta munkáját az országgyűlés. Néhány perccel tíz óra után kezdte meg munkáját a legfőbb törvényhozó testület. Részt vett a tanácskozáson Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán és Nyers ^lezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bi­zottság titkárai és a kormány tagjai. A diplo­máciai páholyokban a. magyarországi diplomáciai képviseletek számos képviselője foglalt helyet. Kállai Gyula elnök a költségvetés tervezetének csütörtöki vitájában elsőként Nyers Rezsőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának adta meg a szót. Nyers Rezső elvtárs beszéde A jövő évi költségvetési javas­lat a központi tervezés hazai fej­lődéséről tanúskodik. Kedvező tü­net, hogy a korábbi évektől elté­rően, az új év kezdetére már jó­váhagyott költségvetése lesz az államnak, s ez lehetővé teszi a központi és helyi szervek jobb fel­készülését. A Magyar Szocialista Munkás­párt részéről mind a költségve- j test, mind a kormány jövő évi | terveit támogatjuk, mert az a vé­leményünk, hogy megfelelnek az | ország helyzetének, eleget tesznek ; a fő politikai követelményeknek, j Helyeseljük, hogy a gazdasági nő- ! vekedés jelentős ütemben folyta- j lódik. Ügy látjuk, hogy a közét.) dekű társadalmi intézmények jó munkájához adottak a gazdasági feltételek, az egész népgazdaság helyzetét a folyamatosság és a fej- ! lődés jellemzi. Mindez biztonsá­gossá teszi, sőt szerény mérték­ben javítja a dolgozó tömegek élet­körülményeit. Ugyanakkor a kor­mány az új gazdasági mechaniz- telek további növelése reálisan mus életbeléptetésével működés- ^ nem tervezhető. Csak úgy szaba- be hozza azokat a gazdasági haj- dúlhatnánk meg a hiánytól, ha a tóerőket, melyek a gyorsabb mű- I szaki, technikai haladást, a na­gyobb termelékenységet és jőve- \ delmezőséget ösztönzik. Ez a dön- , tés országunk jövője szempontjá­ból életbevágó fontosságú, és ki­fejezi a munkásság, a parasztság és minden dolgozó ember érdekét. Megfelel tehát annak a politiká­nak. amelyet mi, magyar kommu­közérdekű állami kiadásokat to­vább csökkentenénk, vállalva, hogy az állami szolgálat egyik­másik ága „kissé bicegve” tehet csak eleget az állampolgárokkal szembeni kötelezettségeinek. Nem helyes azonban ilyen erőszakolt megoldásokhoz nyúlnunk, mert nem vagyunk rákényszerítve. A IBUSZ-társasutazások mintegy száz útvonalon Sajtótájékoztató az IBUSZ terveiről Csütörtökön Tausz Jánds, az I Ázsia és Afrika legszebb városai ITJS7. VP7Pn' CoítA+óíó.: Ke Ml»!,.» Z-A Z na ' inon nisták a nép érdekében állónak') tervezett hiány alig több, mint az tartunk. Mindezek alapján úgy érezzük, a terv és a költségvetés megváló­összes bevétel egy százaléka. Nincs okunk tehát arra. hogy megijedjünk a költségvetési fá­sítása közérdek, tehát indokolt, ánytól, de minden okunk megvan hogy az országgyűlés igennel sza­vazzon és támogassa a kormány politikáját. , ; A költségvetés bevételi és ki­adási előirányzatait véleményem szerint gondosan, reálisan készí­arra, hogy komoly jelzésnek te kintsük. Ha az országgyűlési mó­dosítások nem változtatják meg lényegesen a hiány javasolt nagy­ságrendjét, — változtatást száz­milliós nagyságrendben látom le­tették el a kormányszervek. Kér- j hetségesnek — az ország pénzügyi dés persze, hogy elkerülhetetlen-e | egyensúlya kielégítő lesz és bizo- a költségvetési mérleg hiánya, a ! nyosak lehetünk abban, hogy hiány elfogadásával nem nyitunk- j semmiféle indokolatlan túlkölte- e utat az állami túlköltekezés ve- I kezéshez nem nyújtunk menleve- szélyének? A lehetőségek számba- | let. A deficit nagyságrendjének vétele azt mutatja, hogy a hiányt j növelését viszont nem helyesel- tudomásul kell vennünk. A bévé-) nénk. Az állami takarékosság elve ezután is fontos marad a politikai követelmények között Két jelzőt azonban gondolatban j bürokráciát és semmiképpen se mindig hozzá kell ragasztanunk | nehezítse a tömegek életét. _____A dolgozó emberek szociális, a takarekossag so g | egészségügyi ellátására, az okta­íogalmahoz. Az egyik az, gy , gS kulturális célokra szánt ki­érdemi, a másik, hógy ésszerű le- : a(jasok nem csökkenthetők, sőt a gyen. Vagyis ne vezessen látszat­rendszabályokhoz, ne növelje a lehetőségekhez képest, fokozato­san bővítendők. A honvédelmi és I közrendvédelmi kiadások szintén ! szükségesek és szorosan behatá­roltak. Most állami szinten lénye­gében egyetlen kiadási tétel nyújt i érdemi lehetőséget a megtakarí­tásra, mégpedig a központi ál- | lamigazgatás költségelőirányga- j ta. A kormány él is ezzel a lehe- j tőséggel, az államigazgatás létszá- I mát több ezer fővel, a központi i igazgatási kiadásokat több millió ! forinttal csökkenti. Előrelátható j azonban, hogy hosszú távon az | ésszerű állami gazdálkodást nem I csupán a kiadások mérséklésével ' valósítjuk meg, hanem főként a. [ tervező, a termelő és a forgalmi vállalatok gazdasági hatékonysá­gának. jövedelmezőségének növe- ; lésével. Azért tulajdoníthatunk ! nagy jelentőséget a gazdasági re­formnak, mert az új gazdasági mechanizmus — sok más mellett —, ezzel az ösztönzéssel is segíti | majd politikai törekvéseinket. j Gazdasági eszközeink sorában 1968-tól nagyon fontos szerepet kap a vállalati nyereség kategó­riája mint gazdasági mérce és ösztönző. A nyereségnek szerepe lesz a társadalom ossz jövedelmé­nek elosztódásában, a társadalom beruházási alapjának, a dolgozók össz keresetének megoszlásában. Nem lesz egyedüli döntő szerepe, nem válik tehát mindenhatóvá, mint a kapitalizmusban, de két­ségtelenül a gazdasági hatékony­ság legfontosabb mérőeszköze lesz, nagy hatása lesz a gazdasági cse­lekvésre. Ez tagadhatatlan válto­zást jelent eddigi nézeteinkhez és gyakorlatunkhoz képest. Be kell látnunk, hogy a nyereségnél átfo­góbb és pontosabb mutatója nincs a termelékenységnek és a társa­dalmi hasznosságnak; csak ezzel lehet együttesen mérni mindket­tőt. S minthogy sohasem félünk az igazságot felismerni, nem fél­hetünk a gyakorlatban alkalmaz­ni sem. És ne féljen senki attól, hogy ezzel jottányit is közeledünk a kapitalizmus lényegéhez. A for­mák közeledése nem azonos a tar­talom közeledésével. A tőkés tár­sadalomban a nyereség a cél, nálunk pedig az eszköz szerepét játssza. Ott a nyereség magánki­sajátításra kerül, nálunk pedig „társadalmasított”, sohasem vehe­tik el tehát egyének, mindig vala­mely közösségé. Gazdasági fejlődésünkhöz szi­lárd támaszt jelent számunkra — amint ezt az előző napirendi pont­tal kapcsolatban az országgyűlés számos tagja hangsúlyozta — a Szovjetunióval, a többi testvéri szocialista országgal való együtt­működés, amit nemzeti vívmány ként tartunk számon. Termesze tesen ez a gy ümölcsöző kooperá­(Folytatás a 2. oldalon.) IBUSZ vezérigazgatója sajtótájé­koztatón ismertette az IBUSZ 1967. évi munkáját és az 1968. évi terveit. Kifejtette, hogy az ENSZ által meghirdetett nemzetközi idegenforgalmi évben újabb ide­genforgalmi rekordot értünk el: november 1-ig 3 871 936 külföldi vendég lépte át hazánk határait. Az IBUSZ arra törekedett, hogy elősegítse a belföldi idegenforgal­mat, s jó házigazdája legyen a külföldi vendégeknek. Ennek ér­dekében több mint 300 külföldi idegenforgalmi vállalattal műkö­dik együtt. A fővárosban és vi­déken . 72 irodájának segíti az IBUSZ a kellemes utazás megte­remtését. Január 1-én Egerben, Kaposvárott, Sopronban és Vesz­prémben a szállodákban új IBUSZ-irodák nyílnak meg, s az IBUSZ ügyfeleit jövő év első fe­lében Kecskeméten és Salgótar­jánban ugyancsak új irodákban fogadhatja. A külföldre utazó magyarok­nak segít a vállalat a vízumok beszerzésében. Vállal vízumbe­szerzést Ausztriába, a Benelux- államókba, Franciaországba, az NSZK-ba, Nagy-Britanniába, Olaszországba, Svájcba, Svédor­szágba. Az NDK-ba és a Szovjet­unióba egyéni ■ turisták részére gondoskodik közlekedési jegyek­ről. szobákról, ellátásról. A kül­földön élő hozzátartozók magyar rokonaik számára az IBUSZ-nál befizethetnek külföldi nyaralást. Gazdag programot kínál az IBUSZ a magyar turistáknak jövő évre. A félnapos csehszlovákiai kirándulásoktól kezdve a legkü­lönfélébb igényeknek megfelelően szervezi — mintegy’ száz útvona­lon — a társasutazásokat Európa, ba, illetve tájaira. Az 1968-as évi társasutazási program igen vál- tozátos. Ismét kínálja a nagyon közkedvelt 8 napos NDK-beli üdüléseket, a bolgár tengerparti ütakat, a közkedvelt csehszlovák -lengyel-tátrai kirándulásokat. Üj utakkal bővül a választék. így Szovátára, a híres romániai für- iőhelyre szervez az IBUSZ 8 na­pos üdülést, valamint a szovjet Riviéra egyik legszebb üdülőhe­lyére, Picundába. A hegyvidéket kedvelők a lengyelországi Kry- nicába utazhatnak. A program szerint részt vesznek egy-egy du- najevici tutajozás is. Hegyvi­déki túrát szervez az IBUSZ Thü- ringiába is. A több várost érintő utazások közül újdonság lesz 1968-ban a Moszkva—Vlagyimir -út. Nagysze­rű élményt ígér a Moszkva—Ir- kutszk—Bajkál-tavat érintő uta­zás. A hajóutak közt érdekes a dnyeperi utazás, Ogyessza—Héro­szon—Kahovka —- Zaporozsje ■— Cserkassi útvonal, továbbá a Vol­gái hajóutazás. A sajtótájékoztatót követően Tausz János, az IBUSZ vezérigaz­gatója megnyitotta a Technika Házának kiállítási termében ..Várja Önt a nagyvilág: IBUSZ- társasutazások. 1963-ban" címmel megrendezett kiállítást. (MTI) Kitüntették a \apsuj»ár Bábe/^v íittesl A , KPVDSZ Napsugár Báb­együttes több évi sikeres szereplés elismeréséül másodszor kapta meg a Kiváló együttes címet. Az erről szóló oklevelet tegnap este Békéscsabán, az SZMT székházá­ban Ligeti László, a Kereskedelmi Pénzügyi és Vendéglátóipari Dol­gozók Szakszervezetének főtitkára nyújtotta át Lenkeffy Kondrád- nak, az országos hírű bábcsoport vezetőjének. Teljesítette éves termelési tervéi az Orosházi liveggyár Az Orosházi Üveggyár kollektí­vája — határidő előtt több mint tíz nappal — teljesítette 387 mil­lió foxántos éves termelési tervét. Csupán hazái szükségletre száz­millió konzervüveget gyártottak, de nagy mennyiségű fehér és szí­nes palacküveg, kisüveg került in­nen hazai és külföldi értékesítés- re. A gyár kollektívája év végéig még jelentős mennyiségű üveget ad a népgazdaságnak. Az 1967-es esztendő eredménye az is, hogy bevált a helyi homok­kal való kísérlet. A zöld palack­üveg , gyártásánál 30 százalékos arányban hasznosítják a helyi ho­mokot, s ezzel lényegesen csök­kentik a termelés költségeit. Tanácskozott a Közalkalmazottak Szakszervezetének Békés megyei Bizottsága Tegnap délután Békéscsabán, az SZMT székházában tanácskoz­tak a Közalkalmazottak Szakszer­vezete Békés megyei Bizottságá­nak, tagjai., Első napirendi pont­ként a járási bizottságok és a köz­ségi alapszervezetek kapcsolatá­ról, s munkamódszereikről tár­gyaltak. Megyénkben hat járási alap­szervezet, 25 községi osztálybizott­ság és több csoport működik. Amint az SZMT megyei szervezé­si és káderbízottsága megállapí­totta, a? orosházi, a mezőkovács­házi és az utóbbi időben a szarva­si járási alapszervezetekben dol­goznak legeredményesebben. Itt rendszeres kapcsolatot alakítottak ki a községi felelősökkel, gyakran tartanaik kihelyezett szb-üléseket, s szakszervezeti napokat Ezután a megyei bizottság a jö­vő évi munkaprogram-tervezetről táígyaifc ............

Next

/
Thumbnails
Contents