Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-21 / 301. szám

W6Í. december 21, 2 Csütörtök (Folytatás az 1. oldalról.) vekvő háborús veszély ék ellen a Szovjetunió jelenti a béke meg- menühetésének fő biztosítékát. A Varsói Szerződés tagállamainak, • megállapodásai alapján ideigle- j szolgálatot töltenek be az euró' nesen Magyarországon állomásozó j pai és a világbéke fontos front' szovjet alakulatok is jelentős őr-1 szakaszán. Megkezdte tanácskozását az országgyűlés Közép-Európában megvannak a béke reális alapjai akarunk Vietnamban, ezért a Szovjetunióval, más szocialista or­szágokkal, minden békeszerető, haladó mozgalommal együtt meg­adunk minden támogatást a meg­támadott vietnami népnek kato­nai, gazdasági, politikai és diplo­máciai téren egyaránt. Mi békét következő időszakra is kihat majd. Mi, a Varsói Szerződés tag­államai, nem szűnünk meg han­goztatni nyugati partnereinknek, hogy téves az a nézet, amely Eu­rópa biztonságát a két katonai szervezet létére akarja alapozni. Mi erősítjük a Varsói Szerződést, Ilyen nemzetközi helyzetben, s a növekvő feszültségek ellen tar­tottuk szükségesnek barátsági, együ működési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződésünk új megkötését a Szovjetunióval. Ez a szerződés a barátság ok­mánya. A szerződés első cikkelye a Szovjetunió és a Magyar Nép- köztársaság népeinek örök barát­sága további erősítéséről szól. Az örök barátság okmánya ez. Azt' jelenti, hogy itt, a Duna—Tisza táján, a Duna-völgyén, itt Kö­zép-Európában nemcsak tartós, hanem végérvényes békére törék- szünk, s ennek megvannak a reá­lis alapjai. Amikor 20 év el telt az első vi­lágháború befejezése után, Euró­pa már a második világháború küszöbén volt. Ausztriát bekebe­lezte a hitleri Németország, Cseh­szlovákia lényegében felbomlott, s Európa kormányai fokozott iramban haladtak a második vi­lágháború katasztrófái felé. József Attila ezeknek az eseményeknek a küszöbén, a kilátástalanságok sötét völgyé­ben hagyta itt örökségét. Arról, hogy Dunának, Oltnakegy a hangja, hogy a Duna mentén élő népeknek rendezniük kell végre közös dolgaikat — az itt élő népek közös szabadsághősei, közös államférfiai, közös írói, fes­tői sokat álmod tak, álmaikért kö­zülük sokan vérüket is ontották. De azt, hogy magyar, cseh, szlo­van osztálytartalmuk. Sorsuli, lé­akarunk a Közel-Keleten. Ezért I annak hatékonyságát, mindaddig, követeljük az agresszor visszavo­tük, érvényük tartóssága osztály- , nulását és olyan politikai rende_ i tartalmuk időálló képességétől I függ. Ennek a mi szerződésünk­nek a végérvényes, a szerződés I szavai szerint: örök barátsági jel­legét az az új osztálytartalom ad­ja meg, amely a Szovjetunióban ! és Magyarországon, s velük együtt az egész szocialista világrendszer- I ben Véglegesen érvényre jutott, i Amiként ez a hatalmi rendszer I rendíthetetlen, éppen 'úgy rendít­hetetlen az a barátság1, amelyet ez a szerződés kifejez. Ez a szerződés a nemzetközi együttműködés okmánya. A füg­getlenség, a szuverenitás, az egy­más belügyeibe való be nem avat­kozás elveinek tiszteletben tartása alapján a gazdasági, kulturális és politikai együttműködés gazdag lehetőségeit iktatja törvénybe ez a szerződés. A mai nemzetközi élet nagyará­j zést az egész térségben, amely : biztosíthatja a népek békés egytitt- | élését. Mi ezért lépünk fel a j nyugatnémet revansizmus minden megnyilvánulása ellen. Mi az ösz- szes európai országok egymáshoz való viszonyának normalizálása mellett vagyunk — ideértve a két német állam egymáshoz való vi­szonyának rendezését is. A Szovjetunióval megkötött szerződésünk olyan okmány, amelynek tartalma a NATO és a Varsói Szerződés megszűnte után I amíg fennáll a NATO katonai | szervezete, s amíg fenyeget a re­vansizmus és militarizmus veszé­lye. De mór most tárgyalni és ter­vezni kell az európai biztonság­nak arról a rendszeréről, amelyen a katonai szervezetek feleslegessé válása után a népek és országok békés együttműködése alapszik. A magyar—szovjet szerződés olyan okmány, amely erre az elkövet­kező új korszakra is példamuta­kormánytól. hogy tegyek javasla­tot az országgyűlésnek a magyar —szovjet szerződés törvénybe ik­tatására. Az elmondottak és a képviselőtársaknak írásban át­adott Indokolás alapján kérem az országgyűlést, hogy a magyar- szovjet barátsági, együttműdési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződést Iktassa az ország törvényei közé. Péter János beszéde után Mi- hAlyfl Ernő budapesti, Hárász Gyula debreceni, Szurgyi István­ná Szolnok megyei, majd Komó­csin Zoltán Csongrád megyei kép­viselő emelkedett szólásra. Tamás János Komárom megyei, Kálazl József Fejér megyei, Ná­dast József Zala megyei képvise­lők felszólalása után ebédszünet következett. Ebédszünet után a tanácskozás Vass Isitvánné elnökletével foly­tatódott. Bejelentette, hogy a tárgysorozat második pontjának, az 1968. évi költségvetésről szóló tóan fejezi ki a barátság, az j töt vény javaslatnak a megtárgya együttműködés és a kölcsönös se­gítségnyújtás békés alkotó elveit. Én • azt a megbízást kaptam a lása • következik. Vass Istvánná először Vályi Péter pénzügyin raszternek adta meg a szót. A pénzügyminiszter beszéde a jövő évi költségvetésről Tisztelt Országgyűlés! A közvélemény mindig nagy nyú gazdasági versenyében Ma- : érdeklődéssel várja a gazdasági gyarországnak a Szovjetunió gi- t tervekről és az állami költségve- gantikus méretű gazdasági életé- I tésről szóló tájékoztatást. Külö- vel való egybeszövődése a nem- nősen nagy a várakozás most, zetközi feszültségek hullámzásai- amikor széles körű, történelmi je- tól Védett, jól megalapozott fejlő- j lentőségű gazdasági reformot dést biztosít népgazdaságunk szá- | hajtunk végre —kezdte beszé- mára. Ez is magyarázata annak, j dét a pénzügyminiszter —, hogy a nemzetközi piacon meg- ; majd többek között így folytatta: becsült partnerek vagyunk. Ki is fejezzük ebben a szerződésben a Szovjetunióval együtt készségün­ket arra, hogy együttműködünk más országokkal, függetlenül gaz­dasági rendszerüktől, hogy ezáltal Az 1968-as év gazdasági ter­veinek, költségvetésének és á gazdasági szabályozó eszközök Idén áron arra, hogy a bevételek haladják meg a kiadásokat; az | előterjesztett költségvetés 1,4 milliárd forint hiányt mutat, az volt a célunk, hogy a költségve­tés egyensúlyával szemben tá­masztott követelményt alapos mérlegelés után keilő összhangba hozzuk azzal a fontos politikai jelentőségű várakozással, hogy az új gazdálkodási rendszerre való átmenet gazdasági és társadalmi zökkenők nélkül menjen végbe. A hiány a költségvetés volume­rendszerének kidolgozásakor fi- j néhez viszonyítva nem mondha- gyeiembe kellett venni azokat az j tó jelentősnek, mégis arra figyed- aránytalanságokat is, amelyek meztet, hogy az átmenet bonyo­Vák ruszin román szerb' hor- is erősítsük a nemzetközi békét és több év során kialakultak. Közé- lelt szakaszában nagyon körülte­* 1 * *• ! 1 V • . . r . i lcvKK».Al „ 4 _ I ___'1_____ 1 -11 v ét, osztrák, nőmét tud élni kö­zös fedél alatt is, S' mindenkép­pen egymást segítve —, most ta­nuljuk igazán, s ennek most rak­juk le igazi alapjait. A történelemiben gyakoriak a tiszavirágéltű államközi szerződé­sek; Magyarország története is sok ilyent ismer. Ennek a mosta­ni szerződésnek alapfogalmázvá- riya 20 évvel ezelőtt készült, de eleven gyökerei visszanyúlnak a Nagy Októberi Forradalom, a Ma­gyar Tanácsköztársaság, az elle­bizton'ságót. Országgyűlésünk nyári üléssza­lebbről azt, hogy- a' magasabb fogyasztási, fel­kán szó volt arról, hogy korma- | halmozás! és termelési szint irá­nyunk a jövőben nagyobb figyel­met kíván fordítani a latin-ame­rikai gazdasági kapcsolatokra. Szurdi István belkereskedelmi mi­niszter elvtárs vezetésével' négy országot látogatott meg a múlt hetekben kormánydelegációnk, s ehhez a látogatáshoz kapcsolódva, Szarka Károly külügyminisztér- helyettes elvtárs vezetésével to­vábbi négy országot keresett fel nünk és a Szovjetunió ellen foly- jószolgálati delegációnk. A kül- tatott intervenciós háborúk ide- | döttségeket mindenütt megfelelő Honfoglaló eleink olyan he- fogadtatásban részesítették. A tár­gyalások mindenütt a nemzetközi békét és biztonságot szolgáló gaz­dasági kapcsolatok fejlesztését se­gítették elő. Ezt az alkalmat is felhasználom, hogy kifejezzem köszönétünket a vendéglátóknak és a tárgyaló partnereknek. Ez a szerződés a kölcsönös se­gítségnyújtás okmánya. Indokolt ma segítségnyújtásról beszélni, s ez nekünk nemzeti érdekünk. Vi etnamban az növekvő agressziója szélesebb ará­nyú nemzetközi fegyveres össze­ütközések veszélyét érleli. Közel- Keleten még nincs béke, s ennek körvonalai még messze távolban vannak. . ' jere. lyen telepedtek meg kényszerítő körülmények folytán, ahol az eu­rópai nagy hadiutak kereszte­ződnek. Most van itt igazán a lehetősé­ge annak, hogy a nagy hadiuta- kat a béke útjaivá tegyük, s a nemzetközi viszályok egyik fő forrását, Közép-Éurópát a népek és nemzetiségek, barátságának példamutató színhelyévé változ­tassuk. Ez a szerződés, a Szovjet­unió és Magyarország népeinek benne kifejezett örök barátsága — tartós biztosítékot nyújt Közép- Euröpa békés fejlődéséhez. Nem­csak az államoknak, az államok között kötött szerződéseknek is Az összes európai ország viszonyának normalizálását akarjuk A délkelet-ázsiai és közel-keleti konfliktusból eredő veszélyek be­árnyékolják az egész világot. A görögországi puccsok sorozata nö­veli a feszültségeket a Balkánon és a Földközi-tenger térségében. A nyugatnémet neonáci törekvé­sek új gyújtóanyagként veszélyez­tetik az európai béke és bizton­att megnövekedett az import­igény is, 'de az exportnövekedés ezzel nehezen tartott lépést; — a lakosság vásárlóereje gyorsan nőtt, az arukerexiet a korszerűbb ipari termékek irányá­ba tolódott el, s a termelés ezt a keresletváltozást nem követte megtelelő ütemben; — a tervezettnél többet fordí­tottunk beruházásokra, mégis né­hány jelentős üzem termelésbe .lépése elhúzódott; a beruházások hatékonysága sem javult kielé­gítően. Munkánk során számolnunk kell ezekkel a problémákkal, de azzal is, hogy a gazdaságirányí­tási rendszer reformjának kedve- I ző hatásai csak fokozatosan [ bontakoznak ki. Az első években [ az egyensúlyi helyzet, a szerke- ! zeti arányok csak lépésről lépésre fognak változni, sőt a piacon át­menetileg kisebb zökkenők is EgyesiU^* Álíamc^ jelentkezhetnek. Ezért a gazdasági ! vezetes fo feladatának azt tekinti, J ! hogy tovább haladva a gazdaság j j fejlődésének a harmadik ötéves J tervben meghatározott útján, biz- I tosítsa az egyensúlyi követelmé­nyek és a reform kibontakozásá­hoz szükséges feltételek olyan összehangolását, amely fokozato­san és következetesen a feszült­ségek feloldása irányába hat En­nek a célkitűzésnek szolgálatába állítjuk pénzügyi politikánkat. A költségvetés egyensúlyának javítására megfelelő erőfeszíté­sek történtek, amelyek a bevéte­lek fokozására és a kiadások mérséklésére irányultak. Ezeket az előterjesztett törvényjavaslat indoklása ismerteti. A törvényja­kintően és takarékosan kell gaz­dálkodnunk és többletkiadásokat nem vállalhatunk. 1968. január elsejétől kezdve az elmondottak szerint módosul a I költségvetés jövedelemelosztó szerepe, megváltozik a köitségve- | tés bevételeinek és kiadásainak j mértéke és összetétele. Az 1968. évi költségvetés bevé­teli előirányzata kereken 137 milliárd forint, ami a központo­sítható társadalmi tiszta jövede- [ lem csökkenése ellenére több, | mint 30 százalékkal magasabb az 1967. évi bevételi előirányzatnál. IA bevételek növekedése és a költségvetési volumen emelkedé­se — a képződő jövedelmek tény­leges emelkedése mellett — el­számolási okokra vezethető visz- sza. Az 1968. évi költségvetésben következetesebben érvényesül a teljes — brutto — elszámolás elve. A korábbi években a válla­lati nyereségbefizetést a dotáci­ókkal csökkentettük, a forgalmi adót az árkiegészítésekkel, a be­ruházási kiadásokat pedig a vál­lalatoktól elvont amortizációval csökkentett — netto — összeggel számoltuk él. A költségvetésnek ez az új felépítése világosabbá teszi a központi pénzalapok kép­ződésének és felhasználásának áttekintését. A költségvetés volu­mene összehasonlítható szerke­zetben nagyjából az előző évivel azonos. Az állami költségvetés bevéte­leinek túlnyomó része továbbra is a vállalatoktól és szövetkeze­tektől származik, annak ellenére, hogy a vállalatok és szövetkeze­tek a náluk realizálódó nyere­ségnek mintegy 60 százalékát fi­zetik csak be a központi pénz­alapba, az eddigi 85 százalékkal szemben. A költségvetési bevételek 3 százaléka származik a lakossági adókból. Az adóztatás rendszeré­ben nem történik lényeges válto­zás. Az arányosabb köztehervise­lés érdekében azonban teszünk lépéseket. A háztáji gazdaságok adóterhe számottevően nem vál­tozik, de a jövőben, a terület nagy­sága és a művelési ág szerint differenciált adót kell majd fi­zetni. A kisiparosok, kiskereske­dők és szabadfoglalkozásúak adóztatásánál a tanácsi adóügyi szervek törekedni fognak a tény­leges jövedelmek megadóztatásá­ra. A Pénzügyminisztérium és a tanácsi adóügyi szervek messze­menő figyelmet kívánnak szen­telni a spekulációs, a végzett munkával nem arányos jövedel­mek igazságos, nagyobb mértékű megadóztatásának. A költségvetés kiadási elő­irányzatainak közel féle közvet­lenül összefügg a gazdasági tevé­kenységgel. ság megteremtésére irányuló fo­lyamatokat. Ebben a rosszabbodó helyzetben a Szovjetuniónak az a szövetségi rendszere, amelynek a mi ba­rátsági szerződésünk - is része, a veszélyek ellen felsorakozó erő- vaslatból az is látható, hogy ész- két szilárdítja, s a béke megmen- j szerű takarékosságra töreked- tésének esélyéit növeli. Mi békét j tünk és nem törekedtünk min,­Kevesebb nagy beruházás lesz 1968-ban A beruházások sok kereken húsz igénylik, a termeléssel a kiadá- i alapból fizetnek vissza. A százalékát j házások finanszírozásában beru­meg­és a for- I nő tehát a vállalati alapok és a hi­galommal összefüggő támogatá­sokra és fogyasztói árkiegészíté­sekre pedig a kiadások 27 száza­lékát fordítjuk. Az új beruházási rendszert az jellemzi, hogy a vállalatok ter­melőberendezésük felújításában, pótlásában és kisebb fejlesztésé- . ben maguk dönthetnek, s az eh­hez szükséges pénzalapokkal is i rendelkeznek majd. Saját hatás- j körben megvalósítható fejleszté-1 seikre a vállalatok hitelt is ve- i hetnek igénybe, amit fejlesztési | tel szerepe, csökken a központi források részaránya és megszűnik a beruházások ingyenességle. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek hatásköre is tovább nő a pótlási és fejlesztési célú be­ruházások elhatározásában, ame­lyet az amortizációs alap fokoza­tos kiterjesztése és a beruházási ártámogatási rendszer segít elő. A beruházások új rendjétől azt várjuk, hogy a vállalatok és szö­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents