Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-21 / 301. szám
1967. december 21. 3 Csütörtök ár (Folytatás a 2. oldalról) vetkezetek gondosabban, körültekintőbben veszik igénybe és hatékonyabban használják fel az erőforrásokat. A jövőben is a költségvetésből fogjuk finanszírozni a népgazdaság fejlesztésében kiemelkedő jelentőségű termelő-, és termelési szerkezet átalakítását eredményező beruházásokat, az infrastrukturális a szociális és kulturális beruházásokat. Az 1968. évi beruházási terv’ ] viszonylag kevés számú ilyen nagy beruházás kezdésével számol. Ezek között legjelentősebbek a beremendi cementgyár, mely 120 ezer tonna égetett mész és 1 millió tonna cement előállítására lesz alkalmas évenként; a százhalombattai kőolajfinomító II. üteme, évi 3 millió tonna feldolgozó kapacitással; évi 8,5 millió négyzetméter kapacitású síküveggyár Orosházán; Kincses- bányán 350 000 tonna kapacitású bauxitbánya; 150 ezer tonna évi kapacitású kénsavgyár Szolnokon. A kevés számú nagyberuházás megindításában az a törekvés nyilvánul meg, hogy koncentráljuk a központi beruházási erőforrásainkat. A költségvetési beruházási kiadások túlnyomó részét a korábbi években megkezdett, folyamatban levő beruházások minél gyorsabb befejezésére fordítjuk. Az ipari j nagy beruházások közül 1968-ban | befejeződik a Borsodi Ércelőké- j szítőmű, a Péti Nitrogénművek j bővítése, a Dunaújvárosi író- j Nyomó Papírgyár beruházása. Az élelmiszeripar beruházásai közül befejeződik a szegedi és a székesfehérvári tejüzem építése. Szabadegyházán üzembe lép egy paradicsomsűrítő üzem. A mezőgazdaságban az építési beruházások zömét az állattenyésztés fejlesztésére, valamint a tárolótér növelésére és útépítésre fordítják. A gépi beruházások elsősorban a munkaigényes terménybetakarítás gépesítését szolgálják. Az év során folytatódik a kiskörei — Tisza II. — vízlépcső építése. A szállítás és. hírközlés beruhá- j zásai közül kiemelkednek a Buda- | pest közlekedését javító beruházá- j sok és a nemzetközi kapcsolato- | kát bővítő létesítmények. Az elő- { terjesztett költségvetés az előző j évinél magasabb összegeket irányoz elő a távolsági és helyi utak, hidak, valamint a vízügyi létesítmények fenntartására és korszerűsítésére. A jelentős fejlesztés ellenére az előirányzatból nem biztosítható a korszerűsítés kívánatos üteme. A kereskedelem jelentős új beruházása a mátészalkai hűtött almatároló és feldolgozó. Tovább folytatódik az év folyamán a balatonfüredi szálló és az új Duna- szálló építése. A kormány célkitűzéseinek megfelelően, az építőipari tevékenység egyik legfontosabb feladata a lakásépítési program megvalósítása. A terv — lényegében a harmadik ötéves terv ez évi ütemének megfelelően — több mint 61 000 lakás megépítésével számol. Ennek közel egyharmada állami erőforrásokból valósul meg. Ezen túlmenően a lakosság j anyagi eszközeiből végzendő lakásépítkezésekhez az állam mint- ! egy 2,5 milliárd forint hiteltámo- j gatással járul hozzá. Az állami la- j kásépítés előirányzata 3,9 milliárd j forint. Mintegy 14 800 lakás — az ' állami lakások többsége — tanácsi beruházásként épül meg. A lakásépítési program teljesítését szolgálják az építőipari beruházások: termelésbe lép a budapesti II. házgyár és az egyenként 4200 lakás éves kapacitású győri és miskolci házépítő komMegkezdte tanácskozását az országgyűlés binát, befejeződik az évi 42 mil- I A jövő évtől a vállalatok a la- í tetten feltétele a dolgozók általió db tégla előállítására alkal- kásépítéshez saját alapjaikból lúno.s műveltségi színvonalának, más fehérgyarmati téglagyár re- [ hozzájárulhatnak, erre a célra j a szakképzett munkások arányúkonstrukciója, megkezdődik a j nyereségből \ képzett fejlesztési nak emelése, a szakmunkásképdebreceni házépítő kombinát be- j alapjuk 5 százalékát vehetik j zés szélesebb elméleti ismeretek ruházása. : igénybe. | kel való megalapozása, á felsőfoi kú képzett szakemberek számá- í nak és részarányának növelése. 1 Mindezek eredményeként a mun- ! kaerő utánpótlás egy főre jutó sai teszik ki. E közös társadalmi költségei állandóan növekednek, szükségletekre előirányzott ősz- : amiből egyre nagyobb hányadot szeg növekedése 5.9 százalék. A j vállal a szocialista állam magára, fejlődés megítéléséhez rá kell mu- Ezek hosszúlejáratú befektetések tatni arra, hogy a második ötéves terv és a harmadik ötéves terv első éveinek átlagában a közös társadalmi fogyasztás céljait szolFontos hazánk védelme is! Tisztelt Országgyűlés! A nemzetközi helyzet alakulása arra figyelmeztet, hogy fokozott gondot fordítsunk hazánk védelmi képességének fenntartására és erősítésére. Az 1968. évi költségvetésben — az előző évinél valamivel nagyobb összeget — 6,4 milliárd forintot irányoztunk elő erre. A honvédelem fejlesztése, néphadseregünk erkölcsi-politikai egységének növelése, hazafias és egyúttal internacionalista kötelességünk. A jogrend és törvényesség további megszilárdítása érdekében nagy feladat hárul rend- és jogbiztonsági szerveinkre. Gyorsan növekvő idegenforgalmunk vámügyi szerveinktől, örvendetesen gyarapodó gépkocsiparkunk pees a nemzeti jövedelem jövőbeni gyorsabb ütemű növekedésében térülnek majd meg. Az oktatási költségek részarágáló kiadások növekedési üteme ' nya a szociális, egészségügyi és meghaladta a nemzeti jövedelmét, kulturális kiadásokból közel 24 E kiadások növekedése az 1968. j százalékot tesz ki. A költségvetés évben azonos a nemzeti jövedel- kulturális kiadásai arra hivatot- mével. A gazdaság belső stabili- tak. hogy cselekvőén szolgálják a tásának és kiegyensúlyozott to- párt és a kormány kultúrpolitikai vábbi fejlődésének biztosítása vé- céljait, a közművelődést, a mű- gett kell törekednünk a közös tár- vészetek ápolását, a nemes szóra- sadalmi fogyasztás nemzeti jőve- kozást és a nép kulturális előre- delemmel összehangolt arányai- ; haladását. : A tudományos kutatásokra előnak kialakítására. A költségvetési szervek pénz ügyi szükségletét nagyrészt élet irányzott összeget lehetőségeinkkel arányosan növeltük. E feladatechnikai felkészültséget. Mindezek figyelembevételével rend- és jogbiztonsági kiadásokra 4,1 mildik és harmadik ötéves terv periódus eddig eltelt ideje alatt a kiadások közül a társadalombiztoA költségvetés kiadásainak egynegyedét az állam társadalombiztosítási, ‘ szociális, egészségügyi, kulturális célokat szolgáló kiadá- i terv elején többet fordítunk társadalombiztosításra. mint a második ötéves dig közlekedés—rendészetünktől színvonal—politikánk határozza ^ tokra a költségvetésben 72a miikíván nagyobb szervezettséget és j meg. Ezzel összhangban a máso- 1 üó forint áll rendelkezésre, de je1 lentős összegeket áldozunk erre a célra a vállalatok által képzett , „ ! műszaki fejlesztési alapból is. A hard forintot kívánunk fordítani, sításé nőit legnagyobb mértékben. kutatómunka eredményeinek fo: kozásában a kutató intézmények a jövőben érdekeltek lesznek s ezáltal a tudományos kutatás gaz- ; dasági vonatkozásban is közelebb í kerül a gyakorlathoz. A jövő év közepétől növekszik Tisztelt Országgyűlés! a tsz-tagok családi pótléka A társadalombiztosítás kereté- ’ tos tényezője. A tudományos és egyensúlyozott fejlesztése. E poli- ben a mezőgazdasági termelőszö- j műszaki fejlődés gyors üteme nka egyik oldala az eddiginél vetkezeti tagok fokozatosan ha- világszerte előtérbe helyezte az I gs’orsabb fejlesztés megalapozá- sonló jogokat nyernek, mint a i oktatási kiadások és a gazdasági ; sa, másik oldala pedig a forint munkaviszonyban állók. 1968. év ; növekedés közötti összefüggés közepén sor kerül a termelőszö- vizsgálatát. A gazdasági fejlődés vetkezeti tagoknál a családi pót- intenzív szakaszában a termelé- lék összegének további növelésé- kenység fokozásának elengedhe- re, a munkaviszonyban állókéval | stabilitásának biztosítása, a pénz vásárlóerejének megőrzése, s nemzetközi tekintélyének erősítése. azonos korhatárok megállapítására. Ezek a tényezők befolyásolták a társadalombiztosítási kiadások jövő évi előirányzatát, amely kereken 17 milliárd forintot tesz ki, s a társadalmi közös fogyasztásra fordított kiadások 50 százalékát jelenti. A szakszervezeti Az árreform elősegíti az egy főre jutó reáljövedelem emelkedését Az árreform fő célja, hogy az árarányok és a költségarányok közeledjenek egymáshoz, hogy az árak figyelembe vegyék a piac, társadalombiztosítás bevételei j a kereslet és a kínálat viszonyait, emelkednek, az állami támogatás továbbá a gazdaságpolitikai elha- pedig csökken, mert a vállalatok tarozások is tükröződjenek ben- áltad fizetett járulékot 10 száza- nük. A termelők között érvénye- lékról 17 százalékra emeltük. A ; sülő új árak elősegítik a technika vállalatok illetményadó-terhei ; gyorsabb fejlődését, a korszerű azonos mértékben csökkennek. ! gyártmányok elterjedését, a gaz- Az egészségügyi célokra elő- j daságos felhasználási struktúra irányzott 6,9 milliárd forint fele j kialakulását. a fekvőbetegellátást, csaknem A fennáU6 termelési és értéke- egynegyede a járóbetegellatast sítési adofttságok egyes területe- szolgálja. j ken szükségessé tették a belföldi Egészségügyi politikánkat az a termelés állami támogatását, törekvés határozza meg, hogy a j amelynek különböző formái lesz- mezőgazdaság szocialista átszer- j nek: a szén- és ércbányászatban vezésének befejezésével az in- j a magas költségek miatt az esz- gyenes egészségügyi ellátásra jo- ; közlekötési járulék és az illet- gosultak számának hirtelen nőve- j ményadó fizetése alól mentesítjük kedéséből adódó problémákat fo- a vállalatokat, a műanyagipar- kozatosan megoldjuk. j ban termelési dotációt folyósíEzért csaknem minden anyagi tunk. Jelentős támogatást nyűjéről az intézményhálózat bővíté- tunk a mezőgazdasági termelésére. új kórházak és rendelők létesítésére és működtetésére kellett és kell fordítani még néhány évig a jövőben is. Az elmúlt években a járóbetegellátás hálózata — elsősorban a szövetkezeteknek gépek, gépalkatrészek, műtrágyák és növény- vöd őszerek beszerzéséhez. A mezőgazdaság a tényleges költségnél alacsonyabb áron juthat ezekhez a termékekhez. A mezőgazfalusi lakosság jobb ellátása vé- daság számára azért adjuk e ter- gett”— az átlagosnál gyorsabb mékeket tényleges költségeiknél ütemben nőtt. Kiépítettük a gyér- olcsóbban, mert a mezőgazdasági mekorvosi és a vidéki fogorvosi j termékek állami felvásárlási árai hálózatot ‘ | — emelésük ellenére — még minMa már egyre szélesebb az a j dig alacsonyabbak az ipari áraljfelismerés, hogy az oktatás a gaz- i nál. dasági fejlődésnek kiegészítő, fon- | Az árreform figyelembe vette az élétszinvonaipolitikai elhatározásokat. Ennek megfelelően a fogyasztói árak olyan változására kerül sor, amely mellett biztosítható a lakosság — s ezen belül egy-egy társadalmi réteg — egy főre jutó reáljövedelmének és egy keresőre jutó reálbérének tervezett emelkedése. A fogyasztói árak és termelői árak közötti kapcsolatot a for- galmiadó-rendszer biztosítja. Az új forgalmiadé-rendszer a fo- gyosztói árak nivellálását jelenti, melyet elsősorban a cikkcsoporton belül helyes — a ráfordítási arányokhoz igazodó — árarányok kialakítása tesz szükségessé. Ugyanakkor a jelenlegi 2500 forgalmi adó-kulcs kb. 1000-re csökken és a ruházati termékeknél megszűnik a 10 000-nyi adótétel. A forgalmiadó-reform során a túlzott fogyasztói ál-mozgások elkerülésére törekedtünk. Számításaink szerint a forgalmiadóváltozások miatt az érintett forgalomnak mintegy 10 százalékában következik be áremelkedés, közel 1,4 milliárd forint kihatással, de ezzel szemben az érintett forgalom közel 20 százalékánál következik be árcsökkenés, mintegy 2 milliárd forint kihatással; összességében tehát a forgalmi adó összvolumenét ez alkalommal az állam több, mint 600 millió forinttal csökkenti, s ennek számottevő ármérséklő hatása lesz. Az árreform jellemző vonása a rugalmasabb ármechanizmus bevezetése is. A legfontosabb alapanyagok és használati cikkek árát továbbra is központilag állapítják meg. Lesznek termékek, amelyeknek árát a vállalatok. — ! a hatásági előírások betartásával j — bizonyos korlátok között vá!- ! toztathatják és lesznek szabadáras termékek. Ahol az árak | szabad mozgása megengedett, ott a kereslet-kínálati viszonyoktól j függően bizonyos áremelkedés és | árcsökkenés is bekövetkezhet az j év folyamán. A szabad -árak moz- | gása az árszínvonalat 2—3 száza- I lékkai növelheti. Ennek ollensú- : lyozására január 2-án jelentős I ha tósági intézkedésekre kerül sor. ; amelynek eredményeként a t'o- j gyásztól árszínvonal valamelyest ! csökkenni fog. I A hatóságii árak körében tervezett árcsökkentések a köver.ke- ‘ ző területekre terjednek ki. Csökken egyes alapvető élelmiszerek : ára: például kilogrammonként 66 forintról 50 forintra csökken a vaj, átlag 18 százalékkal a sajtfélék, kilogrammonként, 1 forinttal a cukor, kilogrammonként 3— 4 forinttal a vágott csirke ára. Leszállítjuk néhány háztartási vegyipari termék árát is, 17 százalékkal a szintetikus mosószerek, átlag 10 százalékkal a szappan árát. Kiterjed az áresökke- r.ás egyes tartós fogyasztási cikkekre: például 11 százalékkal csökken a rádió és televízió ára. 13 százalékkal a hűtőszekrényé. 13—20 százalékkal egyes, háztartási felszereléseké. Árcsökkentések és áremelések lesznek A hatósági árak körében ugyanekkor áremelésekre is sor kerül. Az ilyen jellegű árintézkedések körében a jelentősebbek a következők: a bútorok árszínvonala átlag 7,5 százalékkal emelkedik. hogy az árak megfeleljenek a termelési költségeknek. A napilapok ára 20 fillérrel, a hetilapoké valamivel nagyobb mércékben nő. Néhány vas-műszaki cikknél (például a centrifuga) áremelés szükséges az állami dotáció csökkentése miatt. Emelkedik a mosás, vegytisztítás ára 13 százalékkal. Az alapvető szolgáltatások díja — lakbér, közlekedés — változatlan marad annak ellenére, hogy a valóságos költségarányok ezen szolgáltatások díjának az emelését is indokolttá tennék. Továbbra is megmarad a fogyasztási cikkek ártámogatása az élelmiszeriparban is, a gyermekruházatnál. a tüzelőanyagnál és a szolgáltatások jelentős részénél, mint a közlekedés, lakás, vendéglátás, posta stb. területén. Az építőanyagok ára is módosul, de úgy, hogy egyes építőanyagok ára emelkedik, másoké csökken. Arra. törekedtünk, hogy egy családi ház költségén belül a változások kiegyenlítsek egymást. A hatósági áremelések egvütte- sen egy év alatt mintegy 830 millió forint terhet okoznak, ezzel szemben a hatósági árcsökkenések több, mimt 1600 millió forint megtakarítást eredményeznek. Együttesen tehát a hatósági árváltozások mintegy 770 millió forinttal kevesebb kiadást jelentenek a lakosságnak. Figyelembe véve a január i-i említett árcsökkenéseket és az évközi várható összes árváltozásokat, 1968-ban a teljes kiskereskedelmi forgalomra és szolgáltatásokra vetítve éves átlagban az árszínvonal 1—2 százalékos emelkedése várható, amelyet a bér- és életszínvonalpolitikát megalapozó előirányzatok, mindenekelőtt a ! bérek növelési előirányzatában I megfelelően- számításba vettek, í Ez azt jelenti, hogy az árak vál- ! tozását is számításba véve 1968- | ban a lakosság egy főre jutó re- jáljövedelmének mintegy 3—4 százalékos, a munkások és alkal- ! mazottak egy főre jutó reálbéré(Folytatds a 4. oldalon) /
