Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-08 / 264. szám
A Szovjetunió és a magyar nép történelme egybefnrrt Díszünnepség Békéscsabán, a Jókai Színházban Tegnap, november 6-án, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának emlékére díszünnepséget rendeztek Békéscsabán, a Békés megyei Jókai Színházban. Részt vettek a párt és a tanács megyei vezetői, szovjet vendégek, idős elvtársak, akik 50 évvel ezelőtt részesei voltak a forradalom kivívásának. Továbbá megjelentek üzemek, termelőszövetkezetek, különböző társadalmi szervek képviselői. Miután az elnökség elfoglalta a helyét, a szovjet és a magyar Himnusz hangjaival kezdődött a díszünnepség. Megnyitót tartott Such János elvtárs, az MSZMP városi bizottságának első titkára, majd az ünnepi szónok, Frank Ferenc elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának első titkára emelkedett szólásra. Az ünnepi beszéd után az Intemacionálé hangjaival zárult a rendezvény első része. Ezután a vendégek megtekintették a Jókai Színház művészeinek előadásában Arbuzov: A tizenkettedik óra című művét. Franh Ferenc ünnepi beszéde Kedves Vendégeink*. Kedves Elvtársak! Tisztelt ünnepi gyűlés! A kommunista és munkásmozgalom évfordulóira emlékezni mindig nagy politikai, társadalmi esemény. S most, ezekben a napokban, órákban egy olyan kiemelkedő jelentőségű jubileumi évfordulóra emlékezik a a föld valamennyi kontinensén élő haladó emberiség, amely alapjaiban megrengette a világot, és az elnyomott népeket elindította a felszabadulás útján. Osztálytestvéreinkkel együtt mi is emlékezünk a dicső Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára. Emlékezünk a világ munkásosztályának nagy géniuszára és tanítójára, a forradalom kimagasló szervezőjére és irányítójára: Vlagyimir Iljics’ Leninre. Emlékezünk a Nagy Október vezető erejére, a dicső kommunista bolsevik pártra. Emlékezünk a bátor orosz munkásosztályra, hű szövetségesére, az orosz parasztságra. Emlékezünk a forradalom hős katonáira. Tisztelettel és kegyelettel adózunk azoknak, akik a legdrágábbat, az életüket áldozták a szent célért, a forradalom győzelméért. Ünnepeljük a sok nemzetiségű, de egy szívvel dobbanó, egy akarattal cselekvő, a nemzetköziség eszméjétől áthatott dicső szovjet népet. Ünnepeljük a veterán internacionalistákat — köztük hazánk, megyénk veterán harcosait. Elvtársak! A múlt században kidolgozott tudományos szocializmus, századunkban — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével — száz- és százmilliók számára vált társadalmi és politikai valósággá. Azokat az elméleti tanokat, amelyeket az emberiség nagy gondolkodói, Marx—Engels—Lenin alkottak meg a kapitalizmus megdöntésére, a világon elsőként a Nagy Október vitte visszavonhatatlanul győzelemre. Most, fél évszázad távlatából visszatekintve érzékelhetjük igazán a Nagy Október történelmi jelentőségét, döntő hatását és szerepét a világ fejlődésere. Az a győzelem, amelyet az orosz proletariátus 1917-ben kivívott, alapjaiban megváltoztatta nemcsak az orosz társadalmat, hanem az egész világ képét. Október dicsősége ragyogja be ma a Földet, mert amit elindított Oroszországban, az mint az áradat, feltartóztathatatlanul terjed szerte a világon. Az emberiség előtörténete véget ért Megkezdődött a népek valóságos története, a kizsákmányolással való leszámolás korszaka. Az Aurora ágyúinak hangjait meghallották a Föld összes elnyomottal, október példáját követve döngetik a kapitalizmus korhadt épületét. Reszketnek a gőgös burzsujok, a nép nyakán ülő élősködők. Érzik és tapasztalják, hogy az október által elindított folyamatot csak elodázhatják, de a forradalom világméretű győzelmét meg nem állíthatják. A történelem nagy tanító. Azok, akik fél évszázaddal ezelőtt — s még utána is — október bukását jósolták, most keserű szájízzel kénytelenek tudomásul venni — ha pem is nyugszanak bele —, hogy a világ nagyot változott. Hol van már a kapitalizmus egyedüli, mindent átfogó egységes rendszere? A kapitalizmus mellett létezik és hat 14 állam új rendje, a szocializmus, az önálló szocialista világrendszer, amely a Föld területének 26 százalékát, lakóinak pedig 35 százalékát foglalja magába. S mivé lett az imperializmus gyarmati rendszere? Hová lettek a gyarmatbirodalmak? A Nagy Október elindította a szégyenteljes gyarmati rendszer felbomlásának folyamatát, s ma szemünk előtt omlik össze. A brit gyarmatbirodalom megteremtése 350 évig tartott, de két évtized elég volt ahhoz, hogy Anglia elveszítse birtokainak 87 százalékát, a lakosok 97 százalékával. Ugyanerre a sorsra jutott a többi — 'francia, olasz, belga, amerikai, japán és más — gyarmattartó hatalom is. A gyarmatbirodalmak egymás után hulltak szét. E birodalmak helyén több, mint 70 szuverén állam jött létre, másfél milliárdnál több ember szabadult fel, és vívta ki a nemzeti függetlenséget. A Nagy Október eszméje, vezérlő csillaga kisugárzik és for- radalmasítólag hat a ma még kapitalista rendszerben élő osztálytestvérekre. Hova tűntek azok az idők, amikor a munkásság ösztönösen, géprombolással vette fel a harcot a kizsákmá- nyolókkal szemben? A múlt század közepén, amikor Marx, Engels először hangsúlyozta a proletariátus világtörténelmi szerepét, az egész földkerekségen alig volt több mint 10 mii- k lió munkás. Ma pedig az ipari munkásság számát 150 millióra tehetjük, s ebből 85 millió vaj a fejlett tőkés országokban. A munkásosztály nemcsak számában, hanem* tudatosságában is hatalmasat nőtt, osztályöntudata eddig nem ismert magaslatra emelkedett. Ez tükröződik szervezettségének megerősödésében, a szakszervezetek taglétszámának óriási mérvű növekedésében. 1913-ban a munkások száma 14 millió volt, ma pedig több mint 200 millióra rúg, a világ dolgozóinak kétötödét öleli fel. S e hatalmas szervezett erő a szocializmus bástyájától, a Szovjetuniótól merít ihletet nehéz, de igazságos harcához. Október szülötte nyújt támogatást és segítséget a tőkések ellen vívott meg-meg- újuló politikai és sztrájk-harcukhoz, az imperialista háborús politikával szemben folytatott küzdelmeikhez. A harc élén a kommunisták, a kommunista pártok haladnak. Valamikor a kommunizmus, mint eszme, kisebb tömegekre hatott, szervezett ereje nem volt nagy. Az októberi forradalom hatására azonban kialakult és fejlődik a kommunista világmozgalom. Ma a Föld 90 országában működik kommunista és marxista—leninista párt, tagjainak száma megközelíti az 50 milliót. Számuknál is lényegesen nagyobb és egyre növek- vőbb azonban politikai befolyásuk a széles néprétegekre. Korunkban a szocializmus, a kommunizmus eszméje — annak ellenére, hogy egyesek rútul visz- szaéltek vele, hogy ettől eltérő politikájukkal és gyakorlatukkal kompromittálják e magasztos eszmét — a szabadságukért küzdőknek vezérfonala, a felszabadultak munkájának értei(Folytatás a 2. oldalon.) Díszünnepség Budapesten (tz Erkel Színházban A Nagy Októberi Szocialista Forradalom őO. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkás—paraszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa hétfőn este díszünnepséget rendezett az Erkel Színházban. Az ünnepség részvevőinek soraiban ott volt az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a kormánynak több tagja, a politikai, a gazdasági, a kulturális élet sok más vezető személyisége, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom harcaiban részt vet1 veteránok, kiemelkedő munkát végző szocialista brigádtagok. Részt vettek az ünnepségen a Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttségének tagjai, élükön V. K Klimenkoval, az SZKP Központi Bizottságának tagjával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa küldöttével. Jelen volt az ünnepségen a budapesti dio- lomáciai képviseletek sok vezetője és tagja is. A magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke nyitotta meg az ünnepséget. A megnvitó után Biszku Béla, az MSZMP Politika Bizottságának tagia. a Központi Bizottság titkára .tartott ünnepi beszédet.
