Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-26 / 280. szám
1967. november 26. 7 Vasárnap A tanulás joga és segítése A legutóbbi idők egyik nagy érdeklődéssel fogadott új rendeléte a múlt héten látott napvilágot. A munkaügyi miniszter, egyetértésben a művelődésügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával, szabályozta a munkájuk mellett továbbtanulók kedvezményeit. Érthető az országos figyelem. A tavalyi tanévben igen sokan vették igénybe a továbbképzés lehetőségét. Az általános iskolákban körülbelül negyvenezer, a középiskolákban közel 150 ezer, a felsőoktatási intézményekben több, mint 37 ezer volt a továbbtanulók száma. Időszerű a szabályozás, mert ennek révén — az alkotmányban biztosított tanulási jog messzemenő figyelembevételével — mégiscsak irányitot- tabb, gazdaságosabb lehet a dolgozók továbbképzése, mint eddig volt. A lényeg ugyanis az, amint az új szabályozásból világosan kiderül, hogy a munkakörök betöltéséhez szükséges, tehát a népgazdaság, s közelebb a vállalat szempontjából fontos tanulmányokat vállaló dolgozók nagyobb kedvezményben részesülnek, mint azok, akiknek a tanulmányai nem a munkakör jobb ellátását, a színvonalasabb, szakszerűbb és eredményesebb vállalati munka érdekeit szolgálják. Természetesen a nagy célt, népünk művelődésének szakadatlan fejlesztését ez semmiképpen nem hátráltatja. A rendelet különös gondot for- •dít az általános iskolai és gimnáziumi tanulókra, ök feltétel nélkül kapják meg a továbbtanulási kedvezményt, illetőleg a tanulmányi szabadságot. Az új rendelet szelleme azonban tükrözi azt is, hogy tekintettel kellett lenni a néha és néhol már zavaró jelenségre, amelyet éppen a dolgozók továbbképzése okozott. Sokan olyan tanulmányok miatt vették igénybe a kedvezményeket, amelyeket tulajdonképpen semmi sem indokolt, s ez a munkahelyen zavart okozott. IVAilyen fontos különbségek vannak a most megjelent, 1968. január elsején életbe lépő, illetve az 1960-ban és 1962-ben kiadott rendelkezések között? A leglényegesebb az, hogy ezentúl a tanulmányi munkaidő-kedvezmények teljes tartamára a következő feltételekkel jár az átlagkereset: a) ha a munkakörére jogszabály, vagy kollektív szerződés által előírt szakképzettséget szerzi meg; b) a nappali tagozatos- képzés befejezéseként előírt esti, vagy levelező- tagozatú képzésben vesz részt (például a tanulmány utolsó évében oktatónevelői munkát végző pedagógus), vagy c) a vállalattal tanulmányi szerződést kötött. Pgyéni elbírálás alapján, *“* rendkívüli méltánylást igénylő esetekben a vállalat a térítést, tehát az átlagkeresetet, részben vagy egészben akkor is megadhatja a dolgozójának, ha az említett három feltétel egyikének sem felel meg. Szabályozza a rendelet —, amely különben a Magyar Közlöny 1967. novemberi 18-i számában jelent meg —. azoknak a kedvezményeit, akik nem felelnek meg a feltételeknek. Igen jelentős, hogy azok, akik már folytatják tanulmányaikat, az iskolatípus befejezéséig mindenképpen megkapják a továbbtanulással járó kedvezményeket. Egy további lényeges része az új rendeletnek a különböző kedvezmények rögzítése. Az általános iskola esti és levelező tagozatán, továbbá a gimnázium esti tagozatán tanulókat három munkanap tanulmányi szabadság illeti tanévenként. Eddig hat nap járt. Ez a változás azonban a legtöbb érintett dolgozó esetében nem hátrányos, sőt azoknak, akik hosszabb ideje állnak munkaviszonyban, egyenesen kedvez. Eddig ugyanis a különféle címen járó pótszabadságot be kellett számítani a tanulmányi szabadságba, ami ezentúl a rendes, az alap, és a pótszabadságon felül jár. Ugyanezt kell alkalmazni a szakképzettséget nyújtó és a felsőoktatási imézményekben tanulóknál is. Bár ezek tanulmányi szabadsága csökken, most — minthogy ez sem megy a rendes szabadság terhére — túlnyomó részüknek ugyancsak előnyös az új rendelkezés. Szabályozták a tanulmányi szabadságon kívül a munkaidőkedvezményt is, amely a felsőfokú intézményekben tanulókat az esti és a levelező tagozaton megilleti. A hétköznapok' gyakorlata ** természetesen igen sok részletkérdést vet majd fel. Az új rendelet humánus, tárgyilagos előírása azonban a vállalatok és a magukat továbbképző dolgozók helyeslésével találkoztak. Vető József MINDEN VASÁRNAP 5 ÓRAI TEA A CSABA TÉLIKERTJÉBEN KŐHALMI JÁNOS ÉS TÁNCZENEKARA KÖZ RÉM 0 KÖDÉSÉ VÉL. 134443 Sípos Béla tanár az audio-vizuális nyelvoktatás egyik úttörője. JÓ HÍREK ECV ISKOLÁRÓL Tíz és fél millióba került az új békéscsabai gimnázium. Ha nem is viszonyítjuk ezt az összeget semmihez, akkor is napnál világosabb: hatalmas pénz ez, olyan objektum, mely a megyeközpont rangjának további emelését kitűnően szolgálja. Ismerős a huzaNégyszázhatvannégy tanulójuk van, és a gimnáziumi osztályok mellett három szakközépiskolai: két gépészeti és egy földmérő osztály. Jövőre már három gépészeti, két földmérő lesz, és megkezdik az oktatást a csak lányok számára szervezett egészségügyi A fizika szakkört Ramasz Károly tanár irányítja. vona, a sok-sok határidőmódosítás, amíg épült, végül azonban mégiscsak elfoglalhatták a diákok, és 14 tanulócsoportban megkezdődhetett az oktatás. Kálmán Gyula és Varga Lajos, az igazgató és helyettese egy év történetét idézik, majd az elkövetkezőről beszélnek, amikor már mindjobban kidomborodik az iskola szakközépiskolai jellege, hiszen a végső cél az, hogy ez a jól felszerelt, jeles tanintézet évek múltával szakközépiskolai osztályban is. Az igazgató említi, hogy nagy az érdeklődés a szakközépiskolák iránt, a földmérőket például 80 jelentkező közül választották ki, és a múlt hetekben, amikor riportot írtunk róluk, szinte naponta csengett a telefon: szülők érdeklődtek a jövő évi felvétel lehetőségeiről. Nagyszerű dolog a szakközépiskola, mondják, viszont kollégiumi fejlesztés nélkül teljes egészében szakközépiskolává alakuljon. nem sok értelme van a további szervezésnek. Földmérők is négy megyéből jönnének (4 ilyen osztály van az egész országban!), jönnének, de hová? Így lesz az egészségügyi osztállyal is, a lányok nem kollégiumi elhelyezése még bonyolultabb. Ugyanakkor az sem lenne helyes, ha csak békéscsabaiak jutnának be az iskolára, csupán azért, mert velük nincs kollégiumi gond. Később, az új épületet járva, benéztünk az osztályokba, a hatalmas, korszerű tornacsarnokba, a szakköri szobákba és a műhelyekbe is. Mindenütt érezni, hogy ebben az intézetben jó pedagógiai szellem uralkodik, itt a tanárok a szó valóságos értelmében nevelők, és a tanár—diák viszony a legjobb hagyományokat követi. Kálmán Gyula igazgatót sűrűn keresik. Jó ez így, és nem lesz meglepő, ha évről évre jó híreket hallunk majd erről az iskoláról. Sass Ervin Gépészeti szakközépiskolások a tanműhelyben. Fotó: Demény
