Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-26 / 280. szám

1967. november 26. 7 Vasárnap A tanulás joga és segítése A legutóbbi idők egyik nagy érdeklődéssel fo­gadott új rendeléte a múlt hé­ten látott napvilágot. A mun­kaügyi miniszter, egyetértés­ben a művelődésügyi minisz­terrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával, szabá­lyozta a munkájuk mellett to­vábbtanulók kedvezményeit. Érthető az országos figyelem. A tavalyi tanévben igen sokan vették igénybe a továbbképzés lehetőségét. Az általános is­kolákban körülbelül negyven­ezer, a középiskolákban közel 150 ezer, a felsőoktatási intéz­ményekben több, mint 37 ezer volt a továbbtanulók száma. Időszerű a szabályozás, mert ennek révén — az alkotmány­ban biztosított tanulási jog messzemenő figyelembevételé­vel — mégiscsak irányitot- tabb, gazdaságosabb lehet a dolgozók továbbképzése, mint eddig volt. A lényeg ugyanis az, amint az új szabályozás­ból világosan kiderül, hogy a munkakörök betöltéséhez szükséges, tehát a népgazda­ság, s közelebb a vállalat szempontjából fontos tanul­mányokat vállaló dolgozók nagyobb kedvezményben ré­szesülnek, mint azok, akiknek a tanulmányai nem a munka­kör jobb ellátását, a színvona­lasabb, szakszerűbb és ered­ményesebb vállalati munka érdekeit szolgálják. Termé­szetesen a nagy célt, népünk művelődésének szaka­datlan fejlesztését ez semmi­képpen nem hátráltatja. A rendelet különös gondot for- •dít az általános iskolai és gim­náziumi tanulókra, ök feltétel nélkül kapják meg a tovább­tanulási kedvezményt, illető­leg a tanulmányi szabadságot. Az új rendelet szelleme azon­ban tükrözi azt is, hogy tekin­tettel kellett lenni a néha és néhol már zavaró jelenségre, amelyet éppen a dolgozók to­vábbképzése okozott. Sokan olyan tanulmányok miatt vet­ték igénybe a kedvezménye­ket, amelyeket tulajdonkép­pen semmi sem indokolt, s ez a munkahelyen zavart okozott. IVAilyen fontos különbségek vannak a most megje­lent, 1968. január elsején élet­be lépő, illetve az 1960-ban és 1962-ben kiadott rendelkezé­sek között? A leglényegesebb az, hogy ezentúl a tanulmányi munkaidő-kedvezmények tel­jes tartamára a következő fel­tételekkel jár az átlagkereset: a) ha a munkakörére jog­szabály, vagy kollektív szer­ződés által előírt szakkép­zettséget szerzi meg; b) a nappali tagozatos- kép­zés befejezéseként előírt esti, vagy levelező- tagozatú képzés­ben vesz részt (például a ta­nulmány utolsó évében oktató­nevelői munkát végző peda­gógus), vagy c) a vállalattal tanulmányi szerződést kötött. Pgyéni elbírálás alapján, *“* rendkívüli méltánylást igénylő esetekben a vállalat a térítést, tehát az átlagkerese­tet, részben vagy egészben ak­kor is megadhatja a dolgozó­jának, ha az említett három feltétel egyikének sem felel meg. Szabályozza a rendelet —, amely különben a Magyar Közlöny 1967. novemberi 18-i számában jelent meg —. azok­nak a kedvezményeit, akik nem felelnek meg a feltételek­nek. Igen jelentős, hogy azok, akik már folytatják tanulmá­nyaikat, az iskolatípus befeje­zéséig mindenképpen megkap­ják a továbbtanulással járó kedvezményeket. Egy további lényeges része az új rendeletnek a különbö­ző kedvezmények rögzítése. Az általános iskola esti és le­velező tagozatán, továbbá a gimnázium esti tagozatán ta­nulókat három munkanap ta­nulmányi szabadság illeti tan­évenként. Eddig hat nap járt. Ez a változás azonban a leg­több érintett dolgozó esetében nem hátrányos, sőt azoknak, akik hosszabb ideje állnak munkaviszonyban, egyenesen kedvez. Eddig ugyanis a kü­lönféle címen járó pótszabad­ságot be kellett számítani a tanulmányi szabadságba, ami ezentúl a rendes, az alap, és a pótszabadságon felül jár. Ugyanezt kell alkalmazni a szakképzettséget nyújtó és a felsőoktatási imézményekben tanulóknál is. Bár ezek ta­nulmányi szabadsága csökken, most — minthogy ez sem megy a rendes szabadság ter­hére — túlnyomó részük­nek ugyancsak előnyös az új rendelkezés. Szabályozták a tanulmányi szabadságon kívül a munkaidőkedvezményt is, amely a felsőfokú intézmé­nyekben tanulókat az esti és a levelező tagozaton megilleti. A hétköznapok' gyakorlata ** természetesen igen sok részletkérdést vet majd fel. Az új rendelet humánus, tár­gyilagos előírása azonban a vállalatok és a magukat to­vábbképző dolgozók helyeslé­sével találkoztak. Vető József MINDEN VASÁRNAP 5 ÓRAI TEA A CSABA TÉLIKERTJÉBEN KŐHALMI JÁNOS ÉS TÁNCZENEKARA KÖZ RÉM 0 KÖDÉSÉ VÉL. 134443 Sípos Béla tanár az audio-vizuális nyelvoktatás egyik úttörője. JÓ HÍREK ECV ISKOLÁRÓL Tíz és fél millióba került az új békéscsabai gimnázium. Ha nem is viszonyítjuk ezt az összeget semmihez, akkor is napnál vilá­gosabb: hatalmas pénz ez, olyan objektum, mely a megyeközpont rangjának további emelését kitű­nően szolgálja. Ismerős a huza­Négyszázhatvannégy tanulójuk van, és a gimnáziumi osztályok mellett három szakközépiskolai: két gépészeti és egy földmérő osztály. Jövőre már három gépé­szeti, két földmérő lesz, és meg­kezdik az oktatást a csak lányok számára szervezett egészségügyi A fizika szakkört Ramasz Károly tanár irányítja. vona, a sok-sok határidőmódosí­tás, amíg épült, végül azonban mégiscsak elfoglalhatták a diá­kok, és 14 tanulócsoportban meg­kezdődhetett az oktatás. Kálmán Gyula és Varga Lajos, az igazga­tó és helyettese egy év történetét idézik, majd az elkövetkezőről beszélnek, amikor már mindjob­ban kidomborodik az iskola szak­középiskolai jellege, hiszen a vég­ső cél az, hogy ez a jól felszerelt, jeles tanintézet évek múltával szakközépiskolai osztályban is. Az igazgató említi, hogy nagy az érdeklődés a szakközépiskolák iránt, a földmérőket például 80 jelentkező közül választották ki, és a múlt hetekben, amikor ri­portot írtunk róluk, szinte na­ponta csengett a telefon: szülők érdeklődtek a jövő évi felvétel lehetőségeiről. Nagyszerű dolog a szakközépiskola, mondják, vi­szont kollégiumi fejlesztés nélkül teljes egészében szakközépiskolá­vá alakuljon. nem sok értelme van a további szervezésnek. Földmérők is négy megyéből jönnének (4 ilyen osz­tály van az egész országban!), jönnének, de hová? Így lesz az egészségügyi osztállyal is, a lá­nyok nem kollégiumi elhelyezése még bonyolultabb. Ugyanakkor az sem lenne helyes, ha csak bé­késcsabaiak jutnának be az isko­lára, csupán azért, mert velük nincs kollégiumi gond. Később, az új épületet járva, benéztünk az osztályokba, a ha­talmas, korszerű tornacsarnokba, a szakköri szobákba és a műhe­lyekbe is. Mindenütt érezni, hogy ebben az intézetben jó pedagó­giai szellem uralkodik, itt a ta­nárok a szó valóságos értelmében nevelők, és a tanár—diák viszony a legjobb hagyományokat követi. Kálmán Gyula igazgatót sűrűn keresik. Jó ez így, és nem lesz meglepő, ha évről évre jó híreket hallunk majd erről az iskoláról. Sass Ervin Gépészeti szakközépiskolások a tanműhelyben. Fotó: Demény

Next

/
Thumbnails
Contents