Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-25 / 279. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A* ME GYEI PÁ RT B I Z OTTSÁG ÉS'.A. Ai £G 1967. NOVEMBER 25., SZOMBAT Ara: 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 279. SZÁM KÖZLEMÉNY Szocialista Munkáspárt Illúziók és A gazdasági életnefk is vannak fontos eseményei, dátumai. Ilyen például 1946. augusztus 1-e, amely valóban határkő, hiszen a forint bevezetésének napja két ellentétes jellegű gazdasági időszakot választ éL Bár az elmúlt két évtizedben gazdasági életünknek más kiemelkedő eseményei és eredményed is voltaik — pl. a tervgazdálkodás meghonosítása, a szocialista termelési viszonyok megteremtése élőbb az iparban, majd a mezőgazdaságban — ez utóbbiak már nem 'kapcsolhatók egy- egy dátumhoz, mert több esztendeig tartó folyamatban érlelődtek meg. Az új esztendő első napja bizonyos vonatkozásban ezúttal is elhatárolja a múltat a jövőtől. Ismeretes, hogy a szocialista országokban napirenden szerepel a gazdasági reform. A legtöbb szocialista ország — pl. Bulgária, Csehszlovákia és a Szovjetunió — fokozatosan, több lépcsőben vezette be, valósítja meg az új gazdaságirányítási rendszert. Ezzel szemben Magyarországon a reform komplex rendszerét, annak valamennyi rendszabályát egyidejűleg 1968. január elsején lépteti életbe. Az új esztendő első napja azonban csak a gazdálkodás és az irányítás módszered tekintetőben jelent határkövet; ez a dátum azt jelzi, hogy megkezdtük a reform koncepcióinak, „játék- szabályainak” gyakorlati alkalmazását. Lehetnek, akik olyan illúziókat dédelgetnek, hogy 1968. január 1-e után minden egy csapásra másképpen megy, a reform hatóerői azonnal működésbe lépnek s rövid idő alatt látványos gazdasági eredményeket produkálnak. Aligha kell bővebben bizonyítani, hogy a gazdaságirányítási rendszer nem választható el a gazdasági „matériától”. Az új gazdasági mechanizmus természetesen örökli és átveszi a meglevő gazdasági alapanyagot, azt a fejlettségi színvonalat s azokat az objektív adottságokat és problémákat, amelyek hazánk népgazdaságát 1967-ben jellemzik. Az is nyilvánvaló, hogy a reform megvalósításának kezdeti időszakában — s ezúttal nemcsak 1968-ra gondolunk — még alig vehetjük számításba az új gazdaságirányítási rendszerben rejlő lehetőségeket, gazdasági fejlődésünket elsősorban az eddig ismert objektív adottságokra kell alapoznunk. Az utóbbi évek adataiból kiindulva az ipari termelés fejlődésének nagyjából azonos — évente 6—7 százalékos — üteme ítélhető reálisnak. Nemzeti jövedelmünk nagyobbik hányadát az ipar állítja elő, az ipari fejlődés 6—7 százalékos mértéke a nemzeti jövedelem, a fogyasztás és a felhalmozás alakulását is automatikusan „előirányozza”. Ennek figyelembevételével a nemzeti jövedelem 1968-ban várhatóan 4—5 százalékkal gyarapszik. Utalnunk kell azonban a mezőgazdasággal kapcsolatos bizonytalansági tényezőre: az C&gon felüli vagy a gyenge realitások termés az ipar eredményét — az élelmiszeripar révén — és a nemzeti jövedelem alakulását fel- és lefelé egyaránt korrigálhatja. (1965-ben pl. az ipari termelés 5, a nemzeti jövedelem azonban a gyenge termés miatt csak I százalékkal nőtt, míg 1966-ban az ipari termelés 7, a nemzeti jövedelem pedig — a vártnál nagyobb termés következtében — 6 százalékkal emelkedett) Elöljáróiban már említettük, hogy a legtöbb szocialista ország fokozatosan valósítja meg gazdasági reformját s mi sem természetesebb, hogy annak eredményei is fokozatosan jelentkeznék. A hatóerők fokozatos kibontakozása azonban a magyar reform megvalósítását is jellemzik. Arról ugyanis magunk dönthettünk, hogy a reformot miképpen — lépcsőzetesen vagy egyidejűleg — vezetjük be, a reformhatások fokozatosan történő érvényesülése azonban olyan következmény, amely független a bevezetés módjától. Ez elsősorban azzal függ ösz- sze, hogy a gazdasági folyamatoknak idővetülete is van. Példaként a beruházásokat említjük. A nemzeti jövedelem gyarapodását nem kis mértékben az határozza meg, mennyire hatékonyak — korszerűek és gazdaságosak — a beruházások. A reform keretében olyan beruházási rendszer lép életbe, amelytől a közgazdasági logika alapján a beruházások műszakigazdasági hatékonyságának javulása várható. Ez a reformhatás azonban csak a beruházások üzembe helyezése után érvényesülhet. Köztudott, hogy a beruházások átfutási ideje még eszményi körülmények között is esztendőkkel mérhető. De nemcsak a beruházásoknál* hanem az egyszerűbb gazdasági folyamatoknál — pl. a termelési struktúra piaci igények szerinti átalakítása, új termékek bevezetése, a meglevő gyártmányok minőségének javítása — is figyelembe kell venni, hogy a gazdasági cselekvés az időben realizálódik. Természetesen az sem mellékes tényező, hogy a reform egyes elemeinek hatóerejét, működési terét kezdetben szándékosan korlátozzuk. Ezzel kapcsolatban egyebek között a piaci mechanizmust említjük. A fix-, a limit- és a szabadáras termékek köre, aránya a piaci mechanizmus, a piac értékítéletének érvényesülési lehetőségét is megszabja. S végül, de nem utolsósorban még egy fontos tényező. Igaz, hogy a reform szabályozói és ösztönzői kérlelhetetlenül és önműködően hatnak, ám a gazdaságirányítás komplex rendszerét az emberek valósítják meg. Aligha kétséges, hogy tízezreknek — vezetőknek és beosztottaknak, műszaki és gazdasági szakembereknek — kell megtanulniuk az új mechanizmus követelményei szerint dolgozni, amelyhez bizonyos idő mindenképpen elengedhetetlen. Garamvölgyi István a Magyar Központi A Központi Bizottság meghallgatta a nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából a moszkvai jubileumi ünnepségeken Kádár János elvtárs vezetésével részt vett magyar párt- és kormányküldöttség jelentését a Központi Bizottság elfogadta és helyesléssel vette tudomásul, hogy delegációnk . tolmácsolta a magyar népnek a Szovjetunió iránti meleg baráti érzelmeit és jókívánságait. A magyar párt- és kormányküldöttség részvételével hozzájárult az A III. Körösvidéki Mezőgazda- sági Napok november 24-i, pénteki programján a zöldségtermesztéssel kapcsolatos feladatok elemzése szerepelt. Dr. Somos András akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár vitaindító előadásában arról beszólt, hogy a zöldségtermesztést 1960-tól a fokozatos fellendülés jellemzi. Ma már a termelőszövetkezetek adják az ország zöldségtermő területének csaknem 87 százalékát. Az utóbbi években a sárgarépa, a petrezselyem, a káposztafélék és a dinnye termesztése, valamelyest visszaesett. Viszont növekedett az érdeklődés a konzervipari és a friss zöldségtermesztés iránt. A zöldségtermesztés szerte a világon valósággal a forradalmasítás korszakát éli. A Bálunkénál kedvezőbb természeti adottságú, a tőlünk délre fekvő államokban igen nagy erőfeszítést tettek a friss zöldségellátás javítására és az európai exportlehetőségek kihasználására. Tavaly a népgazdasági export mezőgazdasági részéBizottságának ünnepségek internacionalista jellegének kidomborításához, a magyar—szovjet kapcsolatok benső- ségességének növeléséhez. A Központi Bizottság a pártós kormányküldöttséggel egyetértésben örömmel állapítja meg, hogy a Szovjetunió jubileumi ünnepségeit a nyugodt magabiztosság, a párt és a nép egysége, a jövőbe vetett rendíthetetlen hit jellemezte. A nemzetközi kommunista mozgalom részéről erőteljesen és hangsúlyozottan jelentkezett az októberi forradalom szelleméhez való hűség, a Szovjetunió iránti rokonszenv és szolidaritás. nek csaknem 30 százalékát a zöldségtermesztés adta. Ez az adat is azt tanúsítja, hogy milyen jelentős üzemággá fejlődött néhány év alatt a szövetkezeti zöldségtermesztés. Az akadémikus ezután az önköltség csökkentésének lehetőségeiről, a gépesítés fokozásáról, a hozamok növeléséről beszélt, majd külön foglalkozott a szakemberek munkájával. Hangoztatta: Békés megye helyzete, adottsága a korai zöldség tömeges termesztésére rendkívül jó. Ezt a lehetőséget igyekezzenek mind jobban kihasználni a kertészkedő gazdaságok. Figyelemre méltó helyen áll Békés megye az ország zöldségellátásában. A Körösök vidékén terem a népgazdaság zöldségszükségletének 8 százaléka. Ezzel az eredménnyel a megyék közötti ranglista negyedik helyén áll Békés. A jövőben a konzervgyár és a hűtőház, valamint az értékesítő központ új piacokra hatol be, éppen ezért további lehetőség muüléséről A Központi Bizottság a nemzetközi helyzetet értékelve megállapította, hogy bár a Szovjetunió és más szocialista országok — köztük hazánk — jelentős erőfeszítéseket tesznek a nemzetközi feszültség enyhítéséért, az amerikai imperialisták fokozzák a vietnami háború kiterjesztését, az izraeli kormánykörökkel együtt halogatják a közel-keleti válság rendezését és különböző más provokációkat szerveznek. Ezért továbbra is szükség van a szocialista országok, a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom, a nemzeti függetlenségért és a békéért harcoló erők nagyfokú éberségére és szorosabb összefogására. A magyar nép csodálattal adózik a vietnami népnek, amely hatalmas győzelmeket ér el az amerikai imperializmussal szemben. A Központi Bizottság helyesléssel vette tudomásul az 1968. évre szóló, ez év októberében aláirt magyar—vietnami megállapodást, amelynek megvalósításával a következő évben tovább növeljük a testvéri vietnami nép harcának támogatását. A Központi Bizottság üdvözli a moszkvai és budapesti tanácskozásokon részt vett hét szocialista országnak a közel-keleti konflik- (Folytatás a 2. oldalon.) tatkozik az üzemág fejlesztésére. Néhány éven belül 21 ezer hold zöldséget vár az ország Békés megyétől. Az előadó részletesen beszélt a termesztés technológiai fejlesztéséről, többek között az öntözéses gazdálkodás lehetőségeinek, a tápanyagutánpótlás fontosságáról, a célszerű fajtahasználatról és a növényvédelemről. A lehetőségek kedvező kihasználása révén megvan a mód ahhoz, hogy a népgazdaság célkitűzése teljesüljön, amely 1960-at alapul véve 1970-ig a zöldségtermesztésben nyolcszoros fejlesztést irányoz elő. Dr. Somos András előadása után Rajki Antal, az orosházi Szabadság Tsz főkertésze számolt be az üzemi eredményekről, majd Wesselinov Ewtim, a Szófiai Kísérleti Mezőgazdasági Intézet igazgatója, a III. Körösvidéki Mezőgazdasági Napok külföldi vendége ismertette a Bolgár Népköztársaság zöldségtermesztésének eredményed t, feladatait, A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével 1967. november 23-án és 24-én kibővített ülést tartott. Az ülésen jelen voltak a Központi Bizottság tagjain kívül, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Minisztertanács tagjai és egyes főhatóságok vezetői, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a tömegszervezetek és tömegmozgalmak vezetői, a központi lapok főszerkesztői. Az ülés napirendjének első pontjaként Komócsin Zoltán elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára adott tájékoztatót külpolitikai, nemzetközi kérdésekről. Második napirendi pontként Biszku Béla elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára számolt be időszerű belpolitikai kérdésekről. A harmadik napirendi pont előadója Nyers Rezső elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára a soron következő gazdaságpolitikai feladatokról terjesztett elő jelentést. A Központi Bizottság az előterjesztett referátumokat megvitatta és a beterjesztett határozati javaslatokat egyhangúlag elfogadta. Korosvidéki Mezőgazdasági Napok Nagy lehetőség a zöldségtermesztés fejlesztésében
