Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-15 / 270. szám
Világ proletárjai, egyesüljetekI A ME GYE I PÁRTA IZ 0 TT SÁG ÍS A MEGYEIT AN ÁCS LAPJA 1967. NOVEMBER 15., SZERDA Ara: 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM Ajánlólevél — a kétdiplomásoknak Tovább szakosították a gépjavító állomások munkáját Téli gépjavítás traktor- és réssegységcsere-lehetőséggel a DT—54 és 413-as lánctalpasokat | mek felelősségét is. Korábban, Dévaványán, az Sz—100-asokat amíg párhuzamosan szervezték az Mezőberényben, a RS—09-es géNincs olyan gazdasági intézkedés, amelynek ne lenne hatása a termelés technikai, műszaki részére, s fordítva ugyanez a helyzet. Például a főkönyvelő a termelési költségek elemzésekor magasnak találhatja a termékek önköltségében az anyagköltséget. Születhet erre egy elképzelés: vegyünk olcsó anyagot. Az olcsóbb anyag azonban más anyag. S ezért szinte elképzelhetetlen az alapanyag megváltoztatása a technológia vagy a technikai kivitelezés megváltoztatása, alkalmazkodása nélkül, különben a minőséggel gyűlhet meg a vállalat baja. A technológia megváltoztatása viszont annyiba kerülhet, hogy nem érdemes olcsó anyagot venni, és a termelési költség csökkentésének más módját kell megkeresni. Vagy a legklasszikusabb példa: kereskedelmi tárgyalásokon a megrendelő nem is egyszer apróbb, speciális kívánsággal hozakodik elő. A termék színe, formája, mérete kapcsán, vagy egy kisebb alkatrészt kér más anyagból, esetleg valamilyen tartozékkal szeretné kiegészíteni a berendezést. Ilyenkor a gyártómű képviselőjének azonnal fel kell mérnie, hogy a külön kis kívánság teljesítése vajon műszakilag milyen többletet jelent. Képesek-e rá egyáltalán, s ha igen, mennyiért? Vajon az árba „belefér-e” az a kis kiegészítés? Tehát saját vállalatának képességét, műszaki, gazdasági kondícióját komplexen ismernie kell. Ha a műszaki dolgokban nem járatos, könnyen kellemetlen helyzetbe hozhatja saját vállalatát, de persze akkor is, ha nem ismerős eléggé a kereskedelmi piaci világban, ha nem ismeri az árak szintjét, a gazdasági lehetőségeket. Mindebből pedig az következik, hogy bizonyos munkakörökben rendkívül széles látókörű, összetett felkészültségű szakemberek kellenek, akik mind a műszaki, mind a gazdasági kérdésekben magas színvonalon tájékozottak, sőt — kereken kimondva — egy személyben műszaki és gazdasági szakemberek. Melyek ezek a munkakörök? Általában azok, ahol a technikai és tudományos fejlődéssel és a a piaci követelmények alakulásával szinkronban gyorsan és rugalmasan lehet fordítani egyet a vállalat kormánykerekén, vagy az irányváltoztatás fontosságára felhívhatják a „kormányosok” figyelmét és javasolhatják az új „útvonalait”. Tehát elsősorban azokban a beosztásokban, ahol kialakul egy-egy vállalat műszaki-gazdasági koncepciója. Ott, ahol az üzem- és munkaszervezés kérdésével kell foglalkozni, s a szervezés programját, ütemét, célját kell meghatározni. Ilyen szakembereknek kell közreműködniük a termékek vásárlásánál, eladásánál és a piacok feltérképezésében is. Ilyen szakemberekre van szükség a műszaki fejlesztésben és a kutatásban, hogy a várható technikai eredményt megközelítő pontossággal tüstént összevethessék a várható gazdasági eredménnyel is, még mielőtt valamilyen fejlesztési, kutatási programba túl sokat fektettek volna. Azután nem utolsósorban a műszaki-gazdasági tanácsadói beosztásban van *zukség komplex szakismeretekkel rendelkező munkatársakra. Itt persze koránt sincs arról szó, hogy most például a fejlesztési osztályon, vagy a kutatólaboratóriumban, vagy a kereskedelmi osztályon csupa ilyen egy személyben műszaki és gazdasági tudású, tájékozottságú ember dolgozzon — csak mindenütt legyen belőlük a feladatok mértékének arányában egy-kettő, s speciális képzettségű szakemberek többsége mellett. A fejlett ipari országokban már mindenütt régen előtérbe került ez a követelmény. Amerikában, Nyugait-Európában, az NDK-ban, a Szovjetunióban, Csehszlovákiában rendkívül céltudatosan képeznek és alkalmaznak műszaki és gazdasági tudományokban egyaránt jártas szakembereket. Az innen kiké-; rülő szakemberek nagy része azonban nem vállalatvezető, és soha nem is lesz az, még ha ezekben az iskolákban tanulnak is vezető beosztásúak. Ugyanis a műszaki haladás gyors üteme mellett, s a gazdasági kapcsolatok rendkívüli sokoldalú jellege miatt ma már az kevés egy-egy vállalatnál, ha csak a legfelsőbb vezérkar rendelkezik komplex ismeretekkel. Tehát itt nem vezetőképzésről van szó, vagy a vezetés tudományának elsajátításáról csupán, hanem komplex ismeretekkel rendelkező szakemberképzésről. A műszaki és gazdasági ismeretekkel egyaránt rendelkező szakemberek képzésének fontosságát nálunk is időben felismerték. 1957-ben két egyetemünkön már megkezdődött a mérnök- közgazdászképzés, s ma már körülbelül 5 ezer kétdiplomás szakember dolgozik vállaltainknál. Most már csak az a kérdés, mennyire élnek ezzel a vállalatok. Nemrégiben a MTESZ mérnök-közgazdász konferenciát rendezett a fővárosban, s amit ezen a konferencián hallhattunk, az nem volt minden szempontból megnyugtató. A mérnök-közgazdászok közül jó néhányan az anyagi és erkölcsi megbecsülés hiányáról panaszkodtak, ám főképp azt kifogásolták, hogy komplex ismereteiket ma még nem hasznosíthatják eléggé vállalataiknál. A jövő évtől kezdve legtöbb vállalatnak lehetősége lesz arra, hogy kellőképpen honorálja az összetettebb tudású dolgozók munkáját, hiszen példáid a műszaki tanácsadói beosztásban dolgozó szakember 3500—5000 forint alapbért is kaphat. Persze fel kell ismerni és meg kell bizonyosodni arról, hogy a két diplomások akár dupla hasznot is hozhatnak a gyárnak — ha munkakörükben erre lehetőség nyílik. Az új gazdaságirányítási rendszer leglényegesebb momentuma, hogy megszűnik a központi operatív tervezés, s ezután valamennyi vállalatnak egyedül kell döntenie a termelés összetételéről, mennyiségéről, a költségekről, a létszámról, a műszaki ! fejlesztésről — vallójában saját ! jo vagy rossz sorsáról. S történik mindez azért, hogy a gazdálkodás rugal massabbá, az igényeknek megfelelőbbé váljon. Gyorsan kell dönteni, sok mindenről és jól. — Műszaki és gazdasági kérdésekről egyszerre. Ebben a helyzetben aligha nélkülözhetjük a kétdiplomásokat Ifj. Gerencsér Miklós Megyénk gépjavító állomásai, az eddigi gyakorlattól eltérően készültek fel a termelőszövetkezetek traktorainak téli nagyjavítására. Tovább tökéletesítették a korábban kialakított párhuzamos gépjavító munkát. Eddig ugyanis azonos géptípusok javításával tájegységenként . foglalkoztak a gépjavító állomások. Három helyen javították az MTZ-traktorokat és a többi gépeket. Most viszont egy helyre összpontosították az azonos traktorok javítását. Ennek megfelelően az MTZ és az UTOS traktorokat Békéscsabán, a Zetor 25—K traktorokat Körösladány- ban, a Zetor—3011 és Super-Ze- tor traktorokat Mezőkovácsházán, A megyei Népművelési Tanács Helytörténeti Bizottsága november 14-i megbeszélését múzeum- látogatással kötötte egybe. A helytörténészek, szakkörveaetök, a bizottság tagjai Békéscsabán megtekintették a múzeumban megrendezett Lenini zászlók alatt című kiállítást. A Megyei Könyvtárban megtartott tanácskozáson Vass István, a bizottság titkára tájékoztatta a résztvevőket a NOSZF 50. évfordulójával kapcsolatos rendezvényekről, majd Takács pékét pedig Orosházán'javítják. A gabonakombájnok felújítását a szarvasi és Sarkadd Gépjavító Állomás látja el. A tipizálás továbbfolytatásával kapcsolatban Badár Bálint, a Gépállomások Békés megyei Igazgatóságának műszaki osztály- vezetője elmondotta, hogy célul tűzték a javítás színvonalának emelését. A gépjavításhoz szükséges eszközöket három helyről egy helyre összpontosították, így minden valószínűség szerint tovább tökéletesítették a pótalkatrészellátást, ugyanakkor növelték az üzeLászló, a bizottság új elnöke ismertette az elmúlt hónapokban végzett munkát és a további teendőket. Többek között elmondotta, hogy a helytörténeti szakkörök az elkövetkező hónapokban újabb jubileumok megünneplésére készülnek. A Tanácsköztársaság 50. évfordulójára, felszabadulásunk 25. jubileumára, valamint Békéscsaba és Orosháza városalapítási évfordulójára. A vitában sok értékes javaslat hangzott el, majd kiosztották a helytörténeti pályázat díjait. egyes géptípusok javítását, a gépjavító állomások a körzetben gazdálkodó tsz-ek traktorait maguk juttatták el a javítással foglalkozó üzembe. Most ezt az áttételt megszüntették. A géptípus javítására kijelölt javítóállomás megbízottja felkereste Békés megye valamennyi termelőszövetkezetét és kölcsönösen megállapodtak a javításra kerülő gépek számában, ütemében, a gépek beszállításában és átvételében. Ebben az idényben 1000—1200 traktor felújítására számítanak a gépjavító állomásokon. Ezen felül felkészültek a szerkezeti egységek felújítására és cseréjére is. Amennyiben munka közben a traktor valamelyik részegysége meghibásodik, nem szükséges a gépet több tíz kilométeren át a javításra kijelölt állomásra szállítani, csupán a részegységet szerelik le és csere formájában — megfelelő térítés ellenében — egy felújítottat kapnak helyette. A gépjavító állomások felkészültek arra az eshetőségre is, amennyiben valamelyik termelőszövetkezet a javításra beadott traktoráért nyomban egy másikat, egy felújítottat kér. Megfelelő csere-traktorállományt hoztak létre. Vannak szövetkezetek, amelyek igénybe veszik a javító állomások ilyen irányú szolgáltatását, mert sürgeti őket a mezőgazdasági munka. A téli gépjavítás általában megyénk gépjavító állomásain november 15-tel kezdődik. Az érdekelt termelőszövetkezetekkel ennek megfelelően tárgyaltak. Békéscsabán, Mezőkovácsházán és Dévaványán olyan kapcsolat alakult ki a gépjavító állomás és a termelőszövetkezetek között, hogy a gazdaságok egy része már november 15-e előtt is nagyjavításra átadta a traktorokat Lengyel vendégek a TIT-nél A TIT meghívására november 14-én kétnapos látogatásra megyénkbe érkezett Franciszek P(t- piernik, a lengyel testvérszervezet rzeszówi vajdaságának titkára. A lengyel vendég az első napon megtekintette Békéscsaba és Gyula nevezetességeit, majd délután Gyulán, a TIT természet- tudományi előadótermében részt vett a kémiai szakkör foglalkozásán, valamint a TIT közlekedési szabadegyetem megnyitóján. Ma délelőtt a TIT megyei szervezetében találkozik a vezetőkkel, délután pedig Orosházára látogat, ahol az ismeretterjesztő munka tapasztalatait beszéli meg az orosháziakkal és megtekinti a Szabadság Termelőszövetkezet gázfűtéses hajtatóházát. A lengyel vendéget megyei körútja során elkísérte Ladányi Mihályné, a TIT országos központ szervezési osztályának vezetője, valamint Váradi Vilmos, a központ munkatársa. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC Korszerű raktár . Üj telephelyre költözött a Szolnok—Békés megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat békéscsabai fiókja. Az Orosházi úti négyhajós raktár építési költsége az utakkal, a szociális létesítménnyel és az irodával együtt meghaladta a 6 és fél millió forintot. A korszerű létesítményben az eddigi nehéz rakodási munkát emelővillás targoncák könnyítik meg. Innen látják el a megye kiskereskedelmi boltjainak jelentős részét fűszer- és élelmiszercikkekkel. Fotó: Csapó László Újabb jubileumok megünneplésére készülnek a helytörténeti szakkörök
