Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-01 / 258. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁGí 1967. NOVEMBER 1., SZERDA Ara 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 258. SZÄM Bízatom és meggyőződés Kádár János vezetésévé! párt- és kormányküldöttség utazott Moszkvába Munkahelyi eszmecserék, 9zak- . mai konferenciák, baráti beszélgetések százezred bizonyítják, hogy gazdaságirányítása rendszerünk korszerűsítése, reformja egész társadalmunk ügye lett, milliók gondja. A pártszervezetek, a gazdasági vezetők, a propagandisták s a társadalmi szervek vezetőinek tájékoztatása mellett immár a legkisebb munkahelyen is folyik a dolgozó emberek tájékoztatása, a munkájukat, keresetüket, körülményeiket érintő részletek átfogó megbeszélése, megvitatása. Százezrek vettek részt a nyáron szervezett pártnapokon, csoportos beszélgetéseken, brigádgyűléseken. Figyelmet érdemel, hogy számos pártszervezetben munkahelyként, társadalmi rétegként, s az emberek érdeklődési körének megfelelően dolgozták fel a reformmal összefüggő legfontosabb helyi kérdéseket. Kitűnően beváltak, megannyi fenntartást és bizonytalanságot tisztáztak a népművelőkkel, pedagógusokkal, egészségügyi dolgozókkal folytatott beszélgetések. A reformot övező nagy társadalmi érdeklődés felhívja azonban a figyelmet a tömegekkel folytatott eszmecserére, a közvéleményformálás és tájékoztatás néhány fogyatékosságára is. A pártszervezetek helyesen figyeltek fel arra, hogy egyes gazdasági vezetők tevékenységében még mindig sok a tétovaság, az utasításvárás, az egészségtelen óvatoskodás. Olyan kérdések esetében is megmutatkozik ez, amikor a világos vállalati koncepció kialakítása és annak a dolgozókkal való megvitatása csak elősegítheti és meggyorsíthatja a hatékony cselekvést. A másik negatívuma a reformmal összefüggő politikai tömegmunkának az, hogy helyenként túlzottan általánosságokban mozog a tájékoztatás. Előfordul az is, hogy egyes gazdasági vezetők — informáltságukat tekintve — nem tartanak lépést az elhatározott központi intézkedésekkel, s ebből következően elégtelen munkatársaik és a dolgozók tájékoztatása. Jogosan teszik szóvá a pártszervezetek, hogy nem mindig elég átgondolt, s nem mindig elég alapos a különböző gazdasági intézkedések politikai hatásának és következményeinek felmérése és elemzése. A negatív jelenségek között utalni kell arra is, hogy a sokrétű véleménycserék mellett is maradtak ki olyan társadalmi rétegek, ahova még nem jutottunk el a reform emberi kihatásainak konkrét és világos megmagyarázásával. Különösen figyelmet érdemelnek itt olyan rétegek, mint a kereskedelmi dolgozók, háziasszonyok, művészek, bejáró dolgozók. Mindezek mellett a munkások és a szövetkezeti dolgozók alapvető tömegei őszintén bíznak a reformban, több szervezettséget, tempósabb és hatékonyabb munkát várnak tőle. Pártszervezeteinkben általános az a vélemény, hogy ez a bizalom a dolgozó emberek még figyelmesebb meghallgatásával, a vállalati döntésekbe való bevonásával —, rövid úton alkotó aktivitássá és szilárd meggyőződéssé változtatható. Lényegében ez a feladat áll ma a pártszervezetek tömegpolitikai munkájának középpontjában. A tömegpoldtikai munka tartalmi kérdéseinek sorában a legelső helyen áll a helyi, vállalati munkával konkrétan összefüggő intézkedések politikai kihatásainak elemzése s magyarázása. Alapvető politikai, termelési igényként jelentkezik, hogy minden egyes munkahelyen ismerjék, értsék a dolgozók az adott terület tevékenységét, jövőjét érintő szervezeti, gyártmányfejlesztési, műszaki fejlesztési, bérezési, munkaszervezési intézkedéseket Tudják, értsék az emberek, hogy mi történik körülöttük. Ez pedig csak úgy biztosítható, ha magas fokon megvalósul a gazdálkodási, termelési folyamatok kihatásainak igényes politikai elemzése. Mindez alaposabb tájékozottságot és rátermettséget követel a gazdasági vezetőktől — és a gazdasági, politikai és erkölcsi célok együttes érvényesítését. Nincs „csak” gazdasági intézkedés — ilyen vagy olyan Összefüggésből valamennyi döntés kihat az emberekre. Ez pedig már politika! Mindebből következik, hogy a pártszervezeteknek, a kommunistáknak a dolgozó emberek mellett magas fokú politikai szervező munkát kell végezni a gazdasági vezetők körében is. Olyan munkahelyi légkört és közhangulatéit kell kialakítaniuk, amelyben minden vezetőnek munkaköri kötelessége intézkedései politikai kihatásainak, következményednek elemzése. Általános tapasztalat, hogy első- sorija n a bérviszonyokkal, a vállalati juttatásokkal, az áruellátással, a foglalkoztatással, a kollektív szerződésekkel, a jövő évi tervekkel, s a termelőszövetkezeti törvénnyel összefüggő kérdések foglalkoztatják az embereket. A véleménycserék, beszélgetések középpontjába ezek konkrét tisztázálsát kell állítani. A dolgozó emberek egyre növekvő érdeklődése, a megbeszélésre váró kérdések sokasága megköveteli a tömegpolitikai munka, a tömegtájékoztatás eszközeinek és formáinak korszerűsítését, fejlesztését is. Az élet minden területén növekszik a gyors tájékoztatás, a hatékony informálás iránti igény. S itt minden eddiginél nagyobb szerepet tölthetnek be a párt- és szakszervezeti bizalmiak, a szocialista brigádvezetők, csoport- vezetők. Jól teszik a pártszervezetek, ha minél hamarább rendszeressé teszik e — közvetlenül a dolgozók között élő, velük minden órában érintkező — vezetők színvonalas, alapos tájékoztatását. Csak a vállalati munka javát szolgálja, ha az igazgató, a főmérnök vagy a főkönyvelő leül a dolgozók bizalmi embereivel, s tájékoztatja őket az egyes aktuális intézkedésekről, kikéri javaslatukat, véleményüket Ezzel a módszerrel ténylegesen megoldható lesz a dolgozók gyors és pontos tájékoztatása, a tájékozatlanság szülte különböző kombinációk felszámolása. Az élet naponta új és új kérdéseket vet fel. Nem lehet megállni, nem lehet lemaradni. Az átfogó és konkrét tájékoztatás, a dolgozókkal való őszinte eszmecsere, a reform alapelvednek helyes és átgondolt érvényesítése a legfőbb eszköze annak, hogy a megértés és bizalom minden jó szándékú állampolgárban meggyőződéssé és aktivitássá váljék. Ágoston László A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és a szovjet kormány meghívására magyar párt- és kormányküldöttség utazott kedden délelőtt Moszkvába a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója ünnepségeire. A küldöttséget Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára vezeti. A delegáció tagjai: Fock Jenő, a Forradalmi Munkási Paraszt Kormány elnöke, Komócsin Zoltán, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és Szipka József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköz- társaság moszkvai nagykövete, aki a szovjet fővárosban csatlakozik a küldöttséghez. A párt- és kormányküldöttség búcsúztatására a Nyugati pályaudvaron megjelent Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Nemes Dezső, Nyers Rezső, j Szirmai Istvái}, a Politikai Bizottság tagjai, dr. Ajtai Miklós, Czinege Lajos, Ilku Pál, Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagjai, Aczél György és Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkárai, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese, s a politikai élet több más vezető személyisége. Jelen volt a búcsúztatásnál F. J. TyitoP, a Szovjetunió budapesti nagykövete. (MTI) is, aki tíz társával együttesen dolgozta ki és vitte a gazdasági vezetés elé a jubileumi munkaversenyre összeállított felajánlást. A ! és a javítás költségeinek csökkentésére irányult, októberre teljesítették és ezzel 120 ezer forintot. takarítottak meg. A tanácskozás a délutáni órákban a szocialista brigádmozgalom előtt álló 1968. évi feladatok meghatározásával ért véget. A jubileumi munkaverseny a dolgozók újabb rétegeit kapcsolta be a szocialista építőmunkába Gazdasági és politikai vesetők, sxocialista brigádvexetők tanácskozása Gádoroson A párt orosházi járási bizottságának kezdeményezésére ismét napirendre tűzték a körzet mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi intézményeiben elért munka- verseny-eredmények összegezését. Ezért a szocialista brigádok vezetőit, a gazdasági és politikai élet irányítóit tegnap járási jellegű megbeszélésre hívták Gádorosra, hogy a jubileumi munkaversenyről, a további feladatokról tanácskozzanak. Bányai Lajos, az Orosházi Járási Tanács V. B. elnökhelyettese bevezető előadásában arról beszólt, hogy 1966 tavasza óta a járás egész területén fellendült, meggyorsult a szocialista építőmunka. Harminckilenc üzemben 6 ezernél is több dolgozó kapcsolódott be a Nagy Óktó- beri Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére kezdeményezett munkaversenybe. Különösen a mezőgazdasági üzemek tűntek ki a szocialista brigádmozgalom szervezésével. Tavaly nyolc, az idén pedig már húsz kollektíva versenyzett a megtisztelő címért. A ktsz-ek, az fmsz-ek és a gépjavító állomás dolgozói közül számottevő volt a kiszesek és a fiatal dolgozók versenykezdeményezése. Így összegezésként elmondhatta Bányai elvtárs, hogy a jubelium munkaverseny a dolgozók újabb rétegeit kapcsolta be a szocialista építőmunkába. A tanácskozás nyolcvannál több résztvevője közül tizenhatan, főként szocialista brigádvezetők kértek szót, s mondották el a munkaverseny során szerzett tapasztalataikat. A felszólalásokból kicsendült a felelősségérzet, az eredményes j munka utáni öröm és a gond, mellyel egy-egy brigádnak meg kellett küzdenie, hogy vállalását teljesíthesse. Bizonyára nem volt könnyű dolga a Bencsik János vezette gádorosi fmsz-brigádnak sem. Ök az élet különböző területeiről verbuválódtak á pul» mögé. Szakmai vizsgát tettek, eközben havi 70 ezer forintról 600 ezer forintra növelték a ruházati áruház forgalmát. Sorolhatnánk tovább a szocialista brigádmozgalom eredményeiről számot adókat, akik Bencsik Jánosékhoz hasonlóan vonták magukra az üzem vezetőinek, dolgozóinak figyelmét. Érdemes megemlíteni Asztalos Istvánt, a nagyszénási Dózsa Tsz gépcsoportjának brigádvezetőjét Ma délelőtt indul Szegedre a Vörös Okióösr staféta A KISZ KB titkársága a Nagy Októberi Szocialista, Forradalom félévszázados jubileuma alkalmából stafétát indít Moszkvába. Megyénk járásainak és városainak 11—11 fiatalja motoros rendőrök vezetésével tegnap délután Békéscsabára hozta a stafétabotóikat az üzemi, szövetkezeti és hivatali merésznek tartott célkitűzést' j alapszervezetA szalagjaival. A amely az üzemanyagfelhasználás, fcxgadóünnepséget a Felszabadulási Emlékműnél rendezték, s ezen Mihalik György, a KISZ Békés megyei Végrehajtó Bizottságának első titkára mondott ünnepi beszédet. A staféta ma délelőtt indul tovább Szegedre. Megkezdődtek a politikai kőnxjvwtapok Békéscsabán, október 30-án a városi tanács nagytermében Balló István, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetője nagyszámú érdeklődő jelenlétében nyitotta meg a politikai könyvek kiállítását. Képünkön Ballő István és Frank Ferenc, az MSZMP Békés megyei Bizottságának első titkára megtekintik a kiállítást. Fotó: Demény
