Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-11 / 240. szám

MM. október 11. 4 Szerda Ismerkedjünk as új töményekkel A szövetkezeti föld: szocialista tulajdonforma A művelődési igények szorítják as ecseg falviak at 2. J Jt földtörvény alapvető cél- ja, hogy a földtulajdon és földhasználat egységének meg­teremtésével fokozatosan kiala­kuljon a termelőszövetkezeti földtulajdon, vagyis a közös gaz­daságok a földek nagyobb részé­nek ne csak használói, hanem egyúttal tulajdonosai is legye­nek. Intézkedik a törvény arról is, hogy a termelőszövetkezetek a használatukban levő földét ak­kor is sajátjukként használhat­ják, ha a földnek nem tulajdono­sai vagy ha a föld nem a tagok tu­lajdona. Ilyen értelemben a ter­melőszövetkezet köteles teljesí­teni mindazokat a feladatokat* amelyeket a jogszabályok a földtulajdonosra és a földhasz­nálóra megállapítanak. Ezzel az intézkedéssel végeredményben tovább szilárdul hazánkban a termőföld védelme. Hiszen tel- jeseh nyilvánvaló, hogy a ter­melőszövetkezeteket a tulajdo­nosi viszony nemcsak egysze­rűen kötelezi, hanem érdekeltté is teszi abban, hogy minden föl­det a lehető legcélszerűbben és a jó gazda gondosságával hasz­náljanak. fontos törekvése a törvény- nek, hogy pontosan meg­határozza a szövetkezeti földtu­lajdon lényegét és szabályozza e földtulajdonnal kapcsolatos jogi eljárásokat. így például alapvető társadalmi és gazdasági érdekek fűződnek ahhoz, hogy a föld tu­lajdona és használója azonos szövetkezet, illetve személy le­gyen. Ezért a rendezés során fo­kozatosan megszűnnek az olyan esetek, amikor egy-egy szövet­kezeti gazdaság földjét egy más szövetkezet használja és a tsz- tagok földjei is abba a szövet­kezetbe kerülnek, amelynek ténylegesen tagjai. Természetes, hogy ez a rendezés is hosszabb folyamat és a kölcsönös érdekek figyelembevételével — a törvény előírásainak megfelelően — a termelőszövetkezetek egymás közötti kölcsönös megállapodás­sal bonyolítják le a rendezést. A törvény 14. paragrafusa ar­ról intézkedik, hogy a termelő- szövetkezet a föld használati jo­gát tagjai részére háztáji föld­nek és lakóházépítésre, alkalma­zottai részére pedig illetmény- föld céljára ingyenesen átenged­heti. A törvénynek éz a rendel­kezése — az ugyancsak most megalkotott termelőszövet­kezeti törvénnyel együtt — kife­jezésre juttatja a közös és ház­táji gazdálkodás egységét. Vég­eredményben rögzíti, hogy a ter­melőszövetkezetek mint tulaj­donosok a törvény keretein be­lül szabadon rendelkezhetnek földjeik használatával. P lőfordulhatnak olyán ese- tek, hogy egyik-másik ter­melőszövetkezet a használatában levő földet különböző okokból — például munkaerőhiány — nem tudja megművelni. Ugyan­akkor más szocialista szervezet­nek időlegesen szüksége lehet földre. Ezért a termelőszövetke­zetek lehetőséget kapnak arra, hogy földhasználati jogukat megállapodás útján, hatósági jó­váhagyással más szocialista szer­vezetnek átengedjék. Ez az in­tézkedés így azt szolgálja, hogy minden földterületet a népgazda­sági érdekeknek megfelelően a lehető legcélszerűbben használ­janak fel. • Védi m törvény a termelőszö­vetkezeti földeket. Ezért ki­mondja, hogy tilos a termelő- szövetkezet tudajdonában vagy használatában álló föld tulaj­donjogának, használatának a törvény által meg nem engedett módon, vagy célra • történő át­ruházása, illetve átengedése. A termelőszövetkezeti tag a terme­lőszövetkezeti használatban levő földjének tulajdonjogát élő sze­mélyre át nem ruházhatja. Ezek az intézkedések kifejezésre jut­tatják, hogy a közös használat­ban levő föld általában nem áru. Ezért a termelőszövetkezet tu­lajdonában álló föld általában szabály szerint nem idegeníthe­tő el. De figyelembe veszi a tör­vény a kivételeket is. Ezért úgy intézkedik, hogy hatósági jóvá­hagyással más szocialista szer­vezet részére földeladásra is sor kerülhet. Ismeretes, hogy ipari üzemek és más nem mezőgaz­dasági jellegű intézmények léte­sítéséhez vagy terjeszkedéséhez gyakran földre van szükség. A jövőben az ilyen tulajdonjogi át­ruházások nemcsak kisajátítás­sal, hanem adás-vétellel is tör­ténhetnek. A földrendezés során termelő- szövetkezetek tulajdonába ke­rülhetnek olyan földek is, ame­lyek nagyüzemi művelésre nem alkalmasak. A törvény módot nyújt arra, hogy a termelőszö­vetkezetek ilyen földjeiket ma­gánosoknak használatra áten­gedjék vagy eladják abban az esetben, ha azok e földeket ren­deltetésszerűen megművelik. T ényeges intézkedése a tör­■“vénynek, hogy a terme­lőszövetkezetek tulajdonában vagy használatában levő földe­ket — egyes kivételes esetektől eltekintve — nem lehet meg­terhelni. Az eddig keletkezett terhek a mostani törvény ha­tályba lépésével megszűnnek. A földtörvénnyel új tulajdonosi forma alakul ki hazánkban. Fontos eleme e törvénynek, hogy megállapítja: a szövetkezeti földtulajdon az állami tulajdon­nal egyenrangú szocialista tu­lajdonforma. H. L. (Folytatjuk) A harmincas évek elején egy nyári szombaton elterjedt a hír Túrkevén, hogy Ecsegpusztán megtalálták Attila hun uralkodó sírját. Vasárnap reggeltől késő délutánig a várostól 10—12 kilo­méterre jelzett sírhoz valóságos zarándokjárás volt De a nagy ki­terjedésű legelőn csak azt talál­ták, amiről addig is tudtak: a gulyásokat, a gulyát és az itató- kutat. Azután arról beszéltek, hogy a közismerten kedélyes re­formátus kántor „ugratása” volt az egész. Ezután senki nem kuta­tott, elhitték és mosolygott min­denki. Ennek a pusztának egy darabja Békés megyéhez tartozik ma Ecsegfalva néven. Mert köz­ben 2200 lakosú falu alakult itt ki. Az is hozzátartozik a történet­hez — de ez már újkori története a falunak —, hogy Békés megyé­ben az első 'szövetkezeti község volt s azóta a hatezer hold szik­ből felénél többet megjavítottak és a Hortobágy-Berettyóbói ön­töznek is. A vízről beszélve mond­ták el, hogy ma már nemigen szeretik inni az ásott kutak vizét, mint akkoriban a legtermészete­sebb volt, hogy a kút káváján Érdekes híradást kaptunk Me- zőberényből. A napokban elké­szült annak az épületnek a terve, amelynek földszintjén kapnak majd helyet a férfi- és női sza­bók, megoldva a község lakóinak ez irányú igényét. Az új munkák készítése mellett szolgáltatásaik­megdöntöitték a vedret és úgy ol­tották a szomjúságot. Igaz, sok­nak két-három kilométerre kell eljárnia, hogy fúrott kút vizét ihassa. Nyáron és ősszel, amíg nincs sár, négy kannát is felag­gatnak a biciklire, de sárban-hó- ban már csak gyalogosan, karra akasztva vihetnek kannát. Fúrtak másik kutat is a faluban a negy­venes évek végén, az ötvenes évek elején, de vizet nem ad. A jó ég tudja, hogy miért. Aki meg tudja, jobban mondva, aki tehet róla, lehet, nem is szívesen be­szélne erről, mert gondolom, a terhet nem ő viselte. A fúrás idején volt, aki nem bízott, hogy ad majd vizet, olyasmit is mond­tak, ha aranyi raikotinfolyadékot vennének be, mint amennyi vizet ad majd ez a kút, nem halnának meg. De hát a szakértők csak mo­solyogtak rajtuk. Hogy ki volt a szakértőbb, nem tudom, de hogy szárazon ásít egy üres, gyepes tér­ség sarkán a kút, az bizonyos. Mindjárt kiigazítom magam, ok­tóber elején nem volt üres a tér­ség, vursli telepedett rá. De csak amolyan miniatűr, egy forgóhin­tából s egy bódéban berendezett céllövöldéből állt Hétköznap lé­ka! sokat segítenek majd a mezó- berényieknek. A tervek szerint később ugyanitt kaphatnak majd helyet más szolgáltatók is. Az épület emeletein a téglagyári dol­gozóik részére hat szolgálati lakás épül. A beruházás mintegy két­millió forintot igényel, a kivitele­zését pedig tavasszal kezdik meg. Minden valószínűség szerint még a jövő évben átadják rendelteté­sének a Puskin utcában épülő létesítményt. A másik hírünk inkább kérdés­ként szerepelhet. Még a múlt év­ben beszámoltunk arról, hogy a községi tanács örömmel vette tu­domásul azit, hogy az OTP és az fmsz közösen egy ABC-áruházat, illetve öröklakásokat épít. A há­romemeletes épületben a föld­szinten kapna helyet egy ABC- áruház, valamint egy korszerű ruházati bolt, míg az emeleteken harminchat öröklakást foglalhat­nának el a tulajdonosok. A terv még tavaly elkészült, s a tanács is mindent megtett a helybiztosí­tásért. Az eredeti elképzelés sze­rint az idén kezdődött volna a tizenkétmilliós beruházás. Mi a helyzet jelenleg? Néhány jóvá­hagyó aláírás hiányzik, amit a mezőberényi szövetkezetiek se­hogyan sem tudnak megszerezni. Az OTP szintén türelmetlenkedik, a tanács sem nyugodt. Minden jel arra mutat, hogy sajnos, a meg- okolatlan huzavona miatt csak a jövő év harmadik vagy negyedik negyedévében kezdődhet az épí­tés. —O— A belvíz évről évre szinte fel­mérhetetlen károkat okoz me­gyénkben. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság — az illetékes szer­vekkel karöltve — hallatlan erő­feszítéseket tesz a belvízkárok megelőzésére. Ezt a célt szolgálja többek között a csütörtökön és pénteken megrendezésre kerülő vén, forgalom nem volt, csak a hanglemezeket cserélgették a bó­déban s a hangszóróból szóródtak szét a dallamok, hírül adva, hogy aki nem pörgött, vagy keveset a körhintán, beszállhat, mert há­rom hét múltán is ott volt még. Vagy, ha kedve tartja, lődözhetl a bádogfigurákat. Talán mementó is a hete­kig ott tartózkodó vursli. Kenyér, zsír, tej nélkül nincsenek embe­rek a faluban. Amikor pedig nem dolgoznak, szépen felöltözködnek, ruhára is futja. Bár a jobb minő­ségű ruhát más településen vásá­rolják, mert a faluban nagyon ritkán lehet kapni, jóformán csak munkaruhát árulnak. Akaratlanul felötlik az emberben: a megye­határon fekszik a falu és talán gyérebben-gyengébben hallatsza­nak a járási, megyei székhelyen a lakosok közvetlen érdekeit jelző szavak. Vegyük csak azt a törek­vést, hogy a szövetkezet az 5—8 kilométerre levő üzemegységbe — ilyen három van — rádiót, te­levíziót adott, meg újságokat is, mert a kenyérhez ez is szükséges, tudni akarnak az emberek a vi­lág dolgairól. Október elsején pe­dig — vasárnap volt — többen nem kapták meg az újságokat a faluiban, mert ahogyan híiiett, a lapkézbesítő szülési szabadságon volt. A határ-menü helyzet miatt van az is, hogy a Békés megyei Népújsáíg munkatársai ennék az évnek az első felében nem nagyon jutottak ki, mert összesen három publikáció jelent meg a faluról. Ilyesmikért említettem, hogy a hetekig ott tartózkodó vursli ta­lán mementó is. Mert mondjuk, szabad idejében a fiatalság sem kuksolhat otthon, vágyik valaho­vá, s ha csak egy része fér be tán­colni abba az egy faluterembe, a többiek is valahogyan szórakozni akarnak. A filmszínház, ha kell, akár naponta játszik, de ez sem minden, bővebb kulturális és szó­rakozási lehetőségekre lenne szükség. Voltak már régebben er­ről eszmecserék, de a megoldás még nem bontakozott ki. Közben persze nem állt meg az élet, van már a faluban 140 televízió, leg­alább én ennyit tudok. Ha több van, annál jobb. Van sok rádió, újságok, folyóiratok járnak. Sok utcában járda van, ha beköszönt az ecsegi sártenger, tisztább láb­belivel is látogathatják egymást. De nagyobb méretű mozgalmi, szervezeti, művelődési esemé­nyekre szűk a lehetőség. A mozi­ba kétszázan fémek be s ha na­gyobb rendezvény van, mint aho­gyan az ecsegfalviak mondják: a többiek állva dicsérik az istent. Volt rá eset, a tsz száz nyugdíja­sát vendégelték meg abban az egy közhasználatra bocsátott te­remben, s amikor valamennyien asztalhoz ültek, az tsz-elnök csak téblábolt, nem talált helyet. Úgy fogalmazták meg egybevetve az egészet: ivóvízért még három évig is eljárnának kilométereket, de a mozgalmi, a művelődési, a szórakozási igények nagyon szorítják őket. Cserei Pál belvízvédelmi ankét, amelyen a védekezés sokrétű problémáit, el­sősorban a belvízvédelem gépesí­tését ismertetik. A kétnapos an- kéton gyakorlatban is bemutatják az igazgatóság területén a belvíz­védelemre való felkészültést, az új beruházásokat, a korszerűsíté­seket Kombinált A Szellőző Művek az OTR—71 típusú olajtüzelésű thermo- ventillátor kialakításánál azt a szempontot tűzte ki, hogy olyan helyiségek fűtése legyen megoldható, amelyek hőközpontoktól távol vannak és pontos szabályozhatóságot igénylő fűtőberen­dezést. kívánnak beépíteni. A berendezés előnyösen alkalmaz­ható baromfi, sertés és egyéb állattartási épületek fűtéséhez, valamint ipari rendeltetésű csarnokok légfűtésére és technoló­giai célokat szolgáló meleglevegős gyorsszárításra. A berendezés levegővel leadott hőteljesítménye maximálisan 70 000 kcal/óra. Hasznos légszállítása 55003/óra. Hatásfoka 86,9 Üzemanyag­fogyasztása 2,5—10 liter/óra. Az utóbbi években a felhasználók és a külkereskedelem részéről jogosan merült fel az az igény, hogy a meglevő berendezés ki­viteli formája is méltán reprezentálja annak műszaki értékeit. A formatervezés szem előtt tartotta azt a legfontosabb követel­ményt, hogy az olajtüzelésű thermoventillátor könnyű kezelhe­tőségét és tisztítását sima vonalú burkolóforma biztosítsa. Ezek eredményeképpen került kialakításra a Calotherm—711 kombi­nált légfütő. A Szellőző Műveknél ez idő szerint sikeres kísér­letsorozatot folytatnak a gáztüzelésre való átalakításra vonat­kozóan. A gáztüzelésű készülék az OTR-berendezéssel meg­egyező teljesítménnyel bír. A kialakítás alatt álló új berende­zés félautomatikus rendszerű. Ennek biztosítására kap helyet az új gépben a transzformatoros szikragyújtó és az ionizációs láng­őrző berendezés. Gázkimaradás esetén a gázömlés elkerülése végett elektromos mágnesszelep reteszeli a csővezetéket. A Szellőző Művek ezzel a korszerű gyártmányfejlesztési te­vékenységével ismét tanújelét adja a piaci igényekre való azon­nali reagálásának. Az új gazdasági mechanizmus éveiben ez a vállalat részére feltétlenül előnyt, további kezdeményezési le­hetőséget és főleg új vevőkört fog biztosítani. 630 Kétnapos belvízgépészeti ankétra készülnek a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságon Mexőberénybem Szolgáltatóház épül — Mi lesz az ÁBC-áruházzal?

Next

/
Thumbnails
Contents