Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-11 / 240. szám

05 október 11, 5 Szerda q fejben láttuk Az ördögök teste Erdekfeszítő, izgalmas, elgon­dolkodtató, tanulságos és min­denekelőtt kivételes sikerű té­véfilmet írt ismét Geszti Pál és Gvmes György. Az ördö­gök teste című alkotásuk témá­ja közérdekű kérdés. A nézők jó része napilapjaink tudósítá­sai, folyóirataink cikkei révén hallott már a nyugati világ metropolisaiban, közkedvelt, s egyre szélesebb rétegek közt pusztító új kábítószerről az LSD-ről. A szerzők hozzáértő­en, ötletesen és hatásosan azt írták tömör valósággá, hogy kik, hogyan, s főként miért se­gédkeztek a kábítószercsalád e legifjabb tagjának világrahoza- talánál. Munkájuk nyomán életre kelt és valósághűen áram­lott a nagy üzlet vaktörvényei által mozgatott amerikai közélet embertelen lényege. A műfajilag politikai krirrri­Besxédünk, írásunk nek is nevezhető dokumentum­játék képsorai egyértelműen sugározzák alkotóik hitét az em­beri tudat és akarat magasren­dűségében és önállóságában. A tartalmilag érdekes, gon­dolatilag értékes tévéfilmet kü­lönösen. emlékezetessé a hibát­lan, a míves rendezői munka tette. Kelesti Márton olyan rit­must szabott a történetnek, melynek lüktetés© a való élet ízeit idézi. Munkájának másik erénye a lényegláttató tömör­ség. Nincs ebben az alkotásban egyetlen felesleges kép vagy képsor, minden kocka, minden mozzanat a kifejezendő gondo­latvilág nélkülözhetetlen moza­ikja. Neki, s a két tehetséges szerzőnek köszönhető, hegy a „Százegyedik szenátor” után is­mét egy valóban jó tévéfilm- mel gazdagodtunk. Prjevara István Alapítványok és nyelvi hibák Szarvas város öregdiákjairól elismerően írta a Közneve­lés: „Különféle alapítványokat tesznek, a szó nemes értelmé­ben nyilvánvaló nemes szán­dékkal. Ilyen például a "-Jó ta­nuló, jó sportoló« cím., amit tanévek végén ítél oda a zsűri.” E szerint a »-Jó tanuló, jó spor­toló« cím is — alapítvány vol­na, melyet mint alapítványt oda lehet ítélni valakinek, va­lakiknek. Egy kis zavar van itt az alapítvány körül. Ugyan­is: alapítvány és cím. két kü­lönböző dolog. Értelmező szótá­runk szerint az alapítvány olyan vagyon, amelynek jöve­delme művelődési, egészség- ügyi vagy más célok szolgála­tára van rendelve. A »-Jó ta­nuló, jó sportoló« dm nem ilyen vagyon, hanem kitwnte- tés. „De — folytatódik az idézett megemlékezés — Ruzicskay György, a Párizst Szarvassal té- 1 en-nyáron cserélgető festőmű­vész, Melis György, Tatay Sán­dor, a történész Hamzó Lajos alapítványát évenként csakúgy kiosztják, mint az ügyvédekét és több más mundérbeliekét. Az ezeket elnyerő diákok 300- tól 1000 forintig bélelt boríté­kot tehetnek zsebre a kitüntető oklevéllel.” Nyilván kedves ol­vasóink is észreveszik, hogy akad itt hiba elég: 1. A „Párizst Szarvassal té- len-nyárom cserélgető festőmű­vész” kifejezés — a szerző szándéka ellenére — komiku­sán hat, és kedélyeskedő túl­zásával nem is illik Ruzicskay Györgyre. 2. A felsorolt sze­mélyek alapítványát aligha osztják ki évenként, hiszen minden alapítvány, amelyet ki­osztanak, meg is szűnik a szét­osztással. Csak az alapítványok kamatait szokták évenként ki­osztani a legjobb tanulóknak. 3. Miért volnának az ügyvé­deik stb. mundérbeliek? (A mundér ugyanis katonai egyen­ruha.) 4. A kitüntető oklevelet nem szokás a pénzzel zsebre tenni. De más hiba is van itt! Az idézett cikk túlzottan ke­délyes hangvétele nemcsak nem szerencsés, hanem egy kis­sé bántó is: lebecsüljük az ala­pítványtevőket és a legérdeme­sebb diákokat, ha úgy fogal­mazunk, hogy az utóbbiak „300-tól 1000 forintig bélelt bo­rítékot tehetnek zsebre a ki­tüntető oklevéllel”. Dr. Pásztor Emil „Leltár“ készül a Körösök völgyének természeti szépségeiről, tájjellegű ősmaradványairól Megyénk Természet-, Táj- és Műemlékvédelmi Bizottsága dr. Tábori György elnök vezetésével hétfőn Békéscsabán, a Hazafias Népfront megyei bizottságának székházában tartotta soron kö­vetkező ülését. Megvitatták töb­bek között: helyes volna filmet készíteni a Körös völgyének ter­mészeti és tájszépségeiről, mű­emlékeiről. Megbíztak néhány elvtársat, hogy készítsék el a for­gatókönyvet: mit lehetne bemu­tatni hangosfilmen e sajátos táj szépségeiről. Elhatározta a bizottság azt is, hogy „leltárt” készítenek a Kö­rösök völgyének műemlékeiről, néprajzi hagyatékáról, népi szo­kásairól, ősi szikes maradványai­ról, hagyásfáiról. Felleltározzák a műemlék és műemlékjellegű fá­kat, épületeket, erdőrészeket. Többek között leltárba kerül a híres Erkel-fa, Tessedik-fa, a bé­késcsabai illegális pártmunkások egykori találkozóhelyéül szolgáló Bandika-fa, a szarvasi Erzsébet- liget számos ősrégi fája, a sza- badkígyósi, a csorvási őspark né­hány nevezetes faritkasága. A bizottság arra törekszik, hogy a társadalmi szervek bevo­násával minél szélesebb körben ismertesse megyénk természeti szépségeit, tájjellegű ritkaságait, műemlékeit A. R. Tanácskozás a tagkönyvcsere előkészületeiről Szarvason Sikeres véradónap a Mezöhegyesi Állami Gazdaságban Az eddigi szokásoktól eltérően a Mezöhegyesi Állami Gazdaság­ban most majoronként rendezik meg a véradónapokat. Ebben ki­tűnt az 57-es major, ahol októ­ber 7-én tartották meg, s a je­lentkezők összesen 8,6 liter vért adtak. A 73-as majorban szintén szép eredményeket értek el. A két napon összesen 24,5 liter vért adtak a gazdaság dolgozói. Tegnap a város pártalapszer- vezeteinek titkárait és az ösz- szeírásban részt vevőket hív­ták össze tanácskozásra a szarvasi városi pártbizottságon. Megtárgyalták, hogyan állnak a tagkönyvcsere előkészítő munkái a különböző vállala­toknál, intézményeknél, szövet­kezetekben. A párttagok össze­írása javában folyik, legtöbb helyen elkészültek már a tag- könyvcseréhez szükséges fény­képek is. Akadnak azonban gondok, megoldatlan kérdések, melyeket az együttes megbe­széléssel könnyebben tisztázni lehet. Ügy tervezik a szarvasiak, hogy október 15-től megkezdik az összeíró-lapok végső egyez­tetését, hogy a hónap végére befejeződhessék ennek a —1 pártszervezetek életében oly jelentős munkának az admi­nisztratív része. Magyar filmhét a Csallóközben A BRATISLAVAI FILMGYÁR — a területi moziüzemi Vállalat és a CSEMADOK vezetőinek ren­dezésében, gondozásában bonyolí­tották le Dél-Szlovákiában a Magyar Filmhetet. E filmes csere­akció nagy jelentősége az, hogy a magyarországi szlovákok a szlo­vák, a csehszlovákiai magyarok pedig a magyar filmgyártás leg­jelesebb alkotásait megismerhes­sék, a hivatalos filmátvételen túl is. Igazán nagy sikerről, érdeklő­désről és a legmesszebbmenő ba­rátságról tudunk számot adni. Csereakciónk első lépéseként már ez év júniusában megrendez­tük Békés megyében a magyaror­szági szlovák filmnapokat, a bratislavai filmgyár öt sikeres filmjéből. Az eredeti szöveg elle­nére mindenütt nagy sikerrel ve­títettük a filmeket: Szarvason a Dabacs kapitányt és a Hóhérmes­tert, Tótkomlóson a Töretlen föl­det, Csabacsűdön a Franciané­gyest, A JÓSZOMSZÉDI, BARÁTI KAPCSOLATAINK elmélyítése­képp Érsekúj várott kezdődött el a magyar filmhét Csehszlovákiában, majd Somorján, Dunaszerdahe- lyen, Ögyallán és Nemesócsán folytatódott. Mindenütt telt há­zak előtt, sőt Dunaszerdahelyen az őszi időjárás ellenére ezer em­ber előtt vetítettük nagy sikerrel Keleti Márton: Tizedes és a többi­ek című filmjét. Szabad legyen idéznem az Üj Szó-ban megjelent cikkekből: „Már lassan deleiére járt a nap, amikor a gépkocsisor befutott a faluba. A magyar filmhét alkal­mával hazánkba látogatott dele­gáció tagjait a helyi nemzeti bi­zottság épülete előtt a járás és a falu képviselői üdvözölték. Ked­ves, baráti parolák követték egy­mást s Szirtes Ádám, a Jászai- díjas magyar színész szinte itta magába a gyermekkorát idéző és elevenítő falusi emberek beszéd­jét, melyben a nemesócsaiak mai életükről szóltak, s múltjukról tettek vallomást. Bakos Imre, a Nemesócsad Helyi Nemzeti Bizott­ság elnöke a fehér asztal mellett Fábián Zoltán neves magyar író és a két vendégszínész, Medgyesi Mária és Szirtes Adám érdeklődé­sére rögtönzött tudományos kis előadást tartott a falu gazdasági és politikai fejlődéséről. Büszkén adott számot a felszabadulást kö­vető termékeny évek eredményei­ről, a szövetkezet fejlődéséről, mely, mint Bakos elvtárs megál­lapította, Csallóköz egyik élenjáró kollektívája. A szövetkezet ma a természetbeniekkei együtt több, mint 40 koronát fizet egy munka­egységre, ami ugyancsak beszédes j igazolása annak, hogy a helyi szö­vetkezetben jó munka folyik. A A hazánkban járó magyar film­delegáció vezetője, Borka Jó­zsef elvtárs a csallókö­zi árvíz bajainak fölszá­molása felől érdeklődött. Az elv­társak csallóközi, illetve dél-szlo­vákiai útjának programját úgy állítottuk össze — hangzott a fa­lu vezetőjének válasza a féltett kérdésre —, hogy eredményeink­nek, újjáépítési munkálatainknak szemtanúi lehessenek...” AZ AKCIÓ EREDMÉNYEIRŐL, a delegáció útjáról naponta adtak tudósítást a bratislavai lapok, sőt a tv is. A vendéglátásról, a ked­vességről, szeretetről nem is le­het néhány sorban nyilatkozni, egy gondolatban úgy foglalható össze: olyan volt az, mint otthon. A filmhét eredményeit baráti beszélgetésein a CSEMADOK el­nökségén értékeltük. Az a közös álláspont alakult ki, hogy a filmgyártástól függően, akár évente is csináljunk csere­rendezvényeket, kiterjesztve más vidékekre, megyékre is. A magyar filmügyi szervek messze­menően elősegítik az akció lebo­nyolítását, sikerét, illetve a Magyarországi Szlovákok Demok­ratikus Szövetsége és az illetékes megyei moziüzemi vállalatok biz­tosíthatják a legeredményesebb szervezést A következő kérdés is érdekes voltt: minél többet és Változatos programot állítottak össze a mezőkovácsházi művelődési ház klubjai A mezőkováesházi járási mű­velődési házban már három éve eredményesen működik az ifjú­sági klub. Rendezvényei látoga­tottak és a fiatalok között nép­szerűek. Az idei évadban a klub vezetősége még változatosabb és érdekesebb programot állított össze. A rádió és televízió nép­szerű bemondóit meghívják egy- egy beszélgetésre s különböző té­mákból rendeznek ankétokat. Megkérik Tóth Balázs ország­gyűlési képviselőt is, aki a me­gye helyzetéről, az országgyűlési képviselők munkájáról, valamint a parlamentről ad tájékoztatást. Lehetővé szeretnék tenni, hogy a klub tagjai egy alkalommal részt vehessenek az országgyű­lés egyik tanácskozásán. A klub rendezvényein az irodalmi szín­pad is fellép. A nőklub szintén érdekes prog­ramot állított össze. Többek kö­zött ankétokat tartanak egész­ségügyi, lakberendezési, jogi és egyéb, nőket érdeklő témákról, ezenkívül étel- és kozmetikai be­mutatókat rendeznek. Az öregek klubja látogatásokat szervez üzemekbe és különböző munkahelyekre, valamint a kisze- sekkel, illetve fiatal dolgozókkal találkozókat, és minden csoport külön megemlékezik a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójáról. gyorsabban eljuttatni nemzetisé­geinkhez a legújabb könyvekből, hanglemezekből, népművészeti alkotásokból, ismeretterjesztő kis- filmekből. Arról van tehát szó, hogy a Magyar és a Csehszlovák Kultúrák fiókboltjait célszerű len­ne megnyitni a nemzetiségi terü­letekhez legközelebb, így Braitisla- vában, illetve Békéscsabán is. Bieiik György elvtárs, a Ma­gyarországi Szlovákok Demokra­tikus Szövetségének főtitkára megemlítette városaink és falva- ink cserekapcsolatainak bővítését, a kulturális kapcsolatokon túl, a termelési eredmények ismerteté­sére is alkalmat adva. Több ilyen javaslat hangzott éL, melyek gya­korlati megvalósítása elősegítené közös problémáink gyorsabb meg­oldását. A Magyar Filmhét záró előadá­sát a Csehszlovák—Szovjet Barát­ság Házában, Bratislavában tar­tották meg. A Magyar Népköztár­saság főkonzulja, Sztankó Pál elvtárs üdvözölte a szlovákiai kulturális élet megjelent vezetőit. Az Egy szerelem három éjszaká­ja című legújabb magyar filmet vetítették, és a bemutatót szívé­lyes eszmecsere követte. A KÖLCSÖNÖS FILMHETEK SIKEREI igazolták, hogy ismét mélyült a két szbmszéd nép ba­rátsága és egymás kultúrájának megismerése. FELVÉTELRE KERESÜNK KERÜLETI állattenyésztőt egyetemi végzettség esetén 5 éves, középiskolai végzettség esetén 10 éves állami gazdasági gyakorlattal. „Gyakorlott” jeligére békéscsabai hirdetőbe. 106841

Next

/
Thumbnails
Contents