Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-31 / 257. szám
1967. OKTÓBER 31., KEDD Ara 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 257. SZÄM A takarékosság egyéni és közösségi érdek írta: Martincsek László, az OTP megyei igazgatója rendezik meg* a politikai könii napokat — Országos megnyitó Békéscsabán Ünnepélyes keretek között nyitották meg október 30-án délután 5 órakor Békéscsabán, a városi tanács dísztermében rendezett politikai könyvkiállítást, s ezzel megkezdődött a politikai könyvnapok ünnepségsorozata. A kiállítást Balló István, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztá- lyának helyettes vezetője adta át a nagyközönségnek. Este a Jókai Színházban került sor a politikai könyvnapok országos megnyitójára, melyen részt vett Balló István, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, Roder Imre, az MSZMP KB pártgazdasági és ügykezelési osztályának vezetője, Frank Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, Méth Sándor, a Kossuth Kiadó helyettes igazgatója és Jármi Ernő, a kiadó terjesztési osztályvezetője. Az ünnepi megnyitón Zalai György, az MSZMP megyei bizottságának titkára mondott beszédet. „Immár hagyományosan ötödször került sor a könyv barátainak oly sok örömet nyújtó, s a könyvet szerető emberek táborát évről évre. növelő politikai könyvnapok megrendezésére” — mondotta bevezetőjében Zalai elvtárs, majd arról beszélt, hogy e rendezvények mind nagyobb jelentőséggel bírnak, öt évvel ezelőtt 450 községben, az idén viszont már 2500 helyen rendeznek könyvnapokat, kiállításokat, író— olvasó-találkozókat. A könyv mind nagyobb teret hódít városon és falun egyaránt. Falun négyszeresére növekedett a forgalom, s ez betudható a mező- gazdaság szocialista átszervezésének, a villamosításnak és annak, hogy a mezőgazdaságban dolgozóknak több a szabad idejük. A könyvforgalom 25 százalékát a politikai kötetek adják, s ez igen jelentős tényező. Zalai elvtárs ezután arról beszélt, hogy pártunk mindig nagy jelentőséget tulajdonított a marxista irodalomnak. Már 1919-ben a Tanácsköztársaság rövid fennállása alatt félmilliós példányban adták ki a Kommunista Kiáltványt. A felszabadulás után pedig megnyílt a lehetősége annak, hogy könyvek milliói közvetítsék az olvasónak a marxizmus—leni- nizmus tanításait. Ezután a könyvnapök jelentőségétől szólt, majd megemlékezett arról, hogy most ünnepeljük a Kommunista Kiáltvány megjelenésének 120. évfordulóját. Végül a társadalmi terjesztők áldozatos és odaadó tevékenységét méltatta s elmondta, hogy I860 olyan aktíva — köztük Békés megyei — ka.p most ezüst-, illetve aranyérmet munkája elismeréséül, aki öt-, illetve tíz éve terjeszti a politikai irodalmat. Ezt követően a Békés megyed Jókai Színház művészei, a városi szimfonikus zenekar, a II. sz. általános iskola, a fegyveres erők ifjúsági klubjának irodalmi színpada, a honvéd tiszthelyettes-iskola zenekara és a gyulai Erkel Ferenc énekkar adott színvonalas műsort. Az ünnepségsorozat író—olvasó-találkozókkal, ankétokkal, kiállításokkal folytatódik. A megye négy városában, valamint 34 községben lesznek rendezvények. Igen jelentős a november 16-i, amelyen Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője tart előadást Békéscsabán. Író—olvasó-találkozók lesznek még 9 helyen, Makai György, Hetés Tibor, Mocsár Gábor, Földes Mihály és más írók közreműködésével. Áfadia megbízólevelét az Amerikai Egyesüli Államok nagykövete Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke hétfőn fogadta Martin J. Hillenbrand rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, az Amerikai Egyesült Államok első magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízó- levelét. Az Elnöki Tanács helyettes elnöke ezután audencián fogadta a nagykövetet. Martin J. Hillenbrand nagykövet megbízólevelének átadása után a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. (MTI) Elvetették a búzát a szeghalmi járásban Október 31-e, Világtakarékossági Nap. Nyilván sok emberben felvetődik, hogy mit jelent ez a meghatározás. Az első takarék- pénztár 100 éves jubileuma alkalmából, még 1924-ben nyilvánították Takarékossági Napnak október utolsó napját. Azóta a világ számos országában megemlékeznek erről az eseményről. Egyesek feltehetik a kérdést: miért szükséges a takarékoskodás gondolatának propagálása, hiszen Magyarországon is folyamatosan növekszik a takarékbetét-állomány és alig van ember, aki a pazarló életmódot tartja helyesnek a takarékos életformával szemben. Elvben mindenki elfogadja a beosztó élet gondolatának igazát, de a gyakorlatban mégsem ez a helyzet. Rö- videbb-hosszabb idő telik el addig, amíg valaki elérkezik oda, hogy ne csak elvben tegye magáévá a takarékoskodás szükségességét, hanem ezt az elvet a gyakorlatban is alkalmazza. Egyre többen vannak ilyenek, hiszen ezt példázza az idei esztendő is: az év elejétől október közepéig majdnem 1700 millió forinttal növekedett a betétállomány, amely most országosan közel 25 milliárdot tett ki. Békés megyében is hasonlóképpen növekedett a takarékoskodók tábora, hiszen immár 107 ezer betétkönyv van forgalomban, csaknem 880 millió forint összegben. A Világtakarékosságd Nap nem egy nap programja, hanem éves célt tűz ki. A cél: új embereket, családokat bevonni a takarékoskodók táborába; aki viszont már eddig is takarékoskodott, annak felhívni a figyelmét arra, hogy még ésszerűbben és hatékonyabban folytassa ezt a hasznos életszemléletet. A Vi- lágtakarékoSsági Nap nem túlzott, ésszerűtlen zsugoriságot prédikál, hanem a jövedelmekkel történő gondos beosztásra, józan számolásra hív feL Az idei Világtakarékossági Nap — az új gazdasági irányítás bevezetésének előestéjén — különösen nagy jelentőséggel bír. Nem kétséges, hogy az új mechanizmus differenciáltabb jövedelemelosztást teremt. Ez a tény önmagában is fokozottan aláhúzza a takarékoskodás fontosságát, hiszen vitathatatlan, hogy a nagyobb jövedelmekből inkább telik előremutató tartalékolásra. A nagyobb jövedelemmel az igények növekedése. is együtt jár és ezt elsősorban takarékoskodás révén lehet kielégíteni. Az alkotó, a jó munka anyagi elismerése az eddiginél jobban kifejezésre jut, ennek következménye, hogy aki többet és jobban dolgozott, maradandó tartós javakra fordítja pénzét. A tartós, értékesebb javak megszerzése újabb ösztönző erő a jobb munkához, újabb eszköz a jövedelem további gyarapításához. Az sem kétséges, hogy az elkövetkezendő években a termékek szélesebb, vonzóbb skálája kerül a fogyasztók elé és ez további újabb vonzóerő lesz a takarékoskodáshoz. Az sem vitás, hogy a családok között bizonyos fokú versengés, egészséges vetélkedés alakul ki azzal kapcsolatban, hogy ki mire jut. A családok előrejutásának az eszköze a jó munka, célja a vonzó javak megszerzése. Az előzőekben elmondottak ellenére a közeljövőben sem lesz lehetőség arra, hogy valaki bármilyen jól dolgozzék is, néhány heti vagy néhány hónapi jövedelméből szerezzen meg nagy értékű, tartós javakat. Tehát takarékoskodásra, jobb beosztásra lesz szüksége. Ebben is versengés alakul ki a családok között, amelyben a háziasszonyoknak döntő szerep jut. A család „pénzügyminiszterének” a jobb beosztását dicséri, ha többre viszi az ő családja, mint a másik, amelynek pedig esetleg több a bevétele. A jó munka és a jó beosztás — ez a két forrása tehát az eredményes takarékoskodásnak, a család boldogulásának, gyarapodásának. A takarékbetét titkos, az egyik család nem tudja a másikról, hogy takarékoskodik-e egyáltalán, s ha igen, mennyi pénze van a takarékban. Hogy valamelyik család takarékoskodott, az többnyire csak akkor derül ki, amikor láthatóvá válik az új autó, bútor vagy lakás, vagy más nagyobb értékű tárgy. Nem titok, hogy a legtöbb család lakásra vagy legalábbis tartós javakra gyűjt, ami tükröződik például abban is, hogy az egy betétkönyvben levő átlagos összeg állandóan emelkedik, s ez megyénkben majdnem 7500 forintot tesz ki. Viszonylag új vonása a takarékbetét-állománynak, a parasztság betét-elhelyezésének állandó emelkedése. Nemcsak a zárszámadások alkalmával egy összegben, hanem év közben is havonként gyarapodik a parasztság betétje. S még egy másik jellemző vonás: növekszik a betétek „elfekvési ideje”. Ez egyrészt arra utal, hogy értékes javak megszerzése a cél, de utal arra is, hogy esetleg „csak” elhelyezik a félretehető pénzt a bankban, egy később meghatározandó célra. Amit viszont elsőként kellett volna ezzel kapcsolatban megemlíteni, az az, hogy a hosszabb elfekvési idő döntően annak bizonyítéka, hogy a lakosság bízik politikánkban, a forint értékállóságában. A takarékoskodás egyéni és társadalmi érdek egyaránt. Régi, igaz megállapítás, hogy aki a családban takarékoskodik, az gondosan bánik munkahelyén a nép vagyonával is. Ez utóbbinak mindig nagyobb lesz a jelentősége a vállalatok gazdálkodásában. A takarékos szemlélet tehát a családban, a munkahelyen mind döntőbb fontosságú, s aki mindkét vonatkozásban így él, így dolgozik, az boldogul, előre viszi a «»Iád, valamint munkahelye gazdálkodását. Gazdaságos életmód otthon, gazdaságos munka a vállalatnál! Az egyénnek ez a kettős érdeke egyben érdeke az egész népgazdaságnak is.) Odaítélték a fizikai Nobel-díjat A Svéd Tudományos Akadémia az 1967. évi fizikai Nobel- díjat Hans Ealbrecht Bethe professzornak, az ithacai (Egyesült Államok) Cornell-egyetem tanárának ítélte a nukleáris reakciók elméletével foglalkozó kutatásaiért és a csillagok energiatermelésére vonatkozó felfedezéseiért. A fizikai Nobel-díj összege idén 320 ezer svéd korona. Jól hasznosította az egész szeghalmi járás a' füzesgyarmati Vörös Csillag, a kertészszigeti Győzelem és a zsadányi Dózsa Tsz tapasztalatát az őszi vetéseknél. Az említett szövetkezetekben 1967-ben lényegesen több búzát termesztettek holdanként, mint a jérási átlag volt. A füzesgyarmati 16,3 mázsa holdanként! hozam nyitját Lehoczki Mihály főagronó- mus azzal magyarázta, hogy a főként szikes, gyengébb földeken is október 20-ig jó minőségben befejezték a vetést. A kertészszi- keti Győzelem és a zsadányi Dózsa Tsz-*ben is hasonlóan jártak el. A három termelőszövetkezet eredményét ebben az évben az egész járásra hasznosították. Üzemenként összeállították a búzavetés intézkedési tervét. Megteremtették, gyakorlatilag is összhangba állították az őszi vetés technikai, műszaki feltételeit. Ennek a magas fokú szervezettségnek köszönhető, hogy a járás termelőszövetkezeteiben 35 100 holdon október 23-ra befejezték a búza vetését. (Tavaly október .'1- ig hét tsz nem fejezte be a vetést.) A munka ezért is haladhatott jól, mert a termelőszövetkezetek egymást is segítették. Azok a gazdaságok — vésztői Aranykalász Tsz —, ahol korábban tettek eleget a vetési előirányzatnak, gépeket kölcsönöztek a vetésben viszonylag elmaradt gazdaságoknak, így kapott segítséget többek között a körösladányi Üi Barázda Tsz is. A szeghalmi járás mezőgazda- sági üzemeinek törekvése azért is érdemel figyelmet, mert 10 ezer hold belvízjárásos területen a búza vetése után hozzáláttak az ideiglenes csatornák kihúzásához is. Szzel az a céljuk, hpfy a tavaszi belvíztől megvédjék búzavetéseiket. Oklevelet kaptak a KIOSZ alapító tag fai A régi ipartestületek utódja- i zül legtöbben már nyugdíjasok, ként 20 évvel ezelőtt jöttek létre ! néhányan • ktsz-tagok és vannak a kisiparosok demokratikus szer- tanácsi dolgozók is. Az oklevelet vezetei. Ez alkalomból a KIOSZ Békéscsabán, október 30-án Be- országos központja oklevéllel jut- j rényi József, a KIOSZ megyei tatta kifejezésre az elismerését I titkára ünnepség keretében adta azoknak a kisiparosoknak, akik a át részükre. Beszédében méltatta kezdeti szervező munkában részt a mozgalomban kifejtett tevékenyvettek. i ségük jelentőségét és azt a fejlőBékés megyében 47-en érdé- dést, amelyet a szervezetek az el- melték ki az elismerést, akik kö- 1 múlt 20 esztendő alatt elértek.
