Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-24 / 251. szám

MffJ. október 24. 2 Kedd 1 Pentagon ostroma Kik támogatják még Johnson politikáját és a vietnami agresz- sziót? A francia Express által fel­tett kérdés Amerika legnagyobb béketüntetése, a „Pentagon ostro­ma” és az Európától Ázsiáig ter­jedő, szinte példátlan Amerika- ellenes békemegmozdulások tük­rében korántsem hangzik külö­nösnek vagy éppen naivnak. A tu­dományos történelmi szemlélet sem igen vonhat le más következ­tetést, hogy amikor valamilyen államhatalom az ország határaitól j távol- visel egyre véresebb és ugyanakkor eredménytelen hábo­rút, és közben az elégedetlenség a határokon belül olyan magas­ra csap, mint az Egyesült Álla­mokban, akkor ez a kormányzat — enyhén szólva —, kritikus hely­zetbe kerül. A kép pedig teljessé válik, ha tekintetbe vesszük, hogy az amerikai közvéleménynek im­már számottevő része száll szem­be kormányának vietnami agresz- sziójával olyan időpontbán, ami­kor a Fehér Ház elhatározottabb, mint valaha az eszkaláció veszé­lyes kiterjesztésére. Hogyan vélekednek a katonák? „Ember! Ennél rosszabb hely nem létezhet a földön!” Ezt a két­ségbeesett felkiáltást tulajdonítja az amerikai Time Magazán a Com | Thienben állomásozó tengerész- gyalogosoknak. És a jelentések sorra arról szólnak, hogy abban a körzetben, de másutt is, a csil­lagos sávos katonák már-már el­viselhetetlennek érzik a nyomást. Ugyancsak a Time írt arról, hogy egyre több amerikai sokallja a há­borús kiadásokat. A szenátus egy tagjának a szájából hangzott el az ítélet: „Ez a háború áll min­den belső problémánk mögött.” Mi tartja hát továbbra is moz­gásban, méghozzá egyre veszélye­sebb irányban az amerikai hábo­rús gépezetet? Szinte groteszk tra­gikumnak tűnik, hogy legutóbb Goldwater emelte fel szavát John­son politikájának védelmében. Az elnök körül tehát azok az ult­rák csoportosulnak, akiket annak idején Johnson jelenlegi ellenzé­kének érveivel győzött le. És hát természetesen ott állnak az agresz- szió mellett Mcnamara hadügy­miniszter, az ő közvetlen munka­társai és a Pentagon tábornokai. Mcnamara első számú elgondolá­sa jelenleg, hogy elektronikus vá­lasztófallal kell elválasztani Dél- Vietnamot Észak-Vietnamtól. Ezt először 25, rhajd 65, végül 300 ki­lométeres hosszúságban építenék ki. Hasonló technikai zárat annak idején Móricé francia honvédel­mi miniszter építtetett az algériai háború idején a tunéziai határ mentén. Hogy mennyire volt hatá­sos, azt már tudjuk. Teljes elké­szülte után egy hónappal a fran­ciák megkezdték Algéria kiüríté­sét. Még a Pentagon több tábornoka is kétkedőleg nyilatkozott Mcna­mara tervéről. Wheeler, a vezér­kari főnökök bizottságának elnö­ke aggállyal rámutatott, hogy a műszaki zár védelme legalábbis 200 000—250 000 katonát kötne le. ö nem veti el ugyan végleg a tervet, de elsősorban a bombázá­sok fokozását és a haderő növe­lését követeli. Mit szól mindehhez Johnson? Nos, az elnök, aki pedig az Egyesült Államokban lényegi­leg minden hatalmi pozíciót a ke­zében tart, hajlik a Wheeler-féle elgondolásra, vagyis az agresszió közvetlen fokozásának a megva­lósítására, de egyetért a Mcnama­ra által támogatott elektronikus záróövezet megvalósításával is. Amerikában joggal állapították meg sajtókörökben, hogy ma már aligha akadhat olyan generális, aki felvet valamilyen, a háború fokozásával kapcsolatos ötletet és az elnök azt ne hagyná jóvá. Le­gyen az a bombázás fokozása, avagy elektronikus falak kiépíté­se. Johnson csak azt a falat nem látja, amelynek ő az első számú építője és amely egyre hermetiku- sabban választja el minden reá­lis politikai elképzeléstől. A vi­etnami agresszió ezért vált — ka­tonai és külpolitikai nehézségei mellett — úgyszintén az Egyesült Államok első számú belpolitikai I problémájává. Erről tanúskodott | a hétvégi — méreteiben minden eddigit felülmúló — washingtoni : béketüntetés is. Válsághangulat a Ruhr-vidéken Bonn Az NSZK 1. számú belpolitikai problémája a Ruhr-vidéken ural­kodó feszült helyzet — mondotta Helmut Schmidt, a szociáldemok­rata párt parlamenti frakciójá­nak elnöke pártjának hamburgi kerületi konferenciáján. A Ruhr- vidéken — hangoztatta — embe­rek tízmilliói kétségbeesett hangu­latban élnek. Ha holnap válasz- tásra kerülne sor, mindkét koalí­ciós pórt katasztrofális eredmény­nyel végezne. Szörnyű jel, hogy az Kertészek, figyelem! A Csongrádi Fmez mezőgazdasági boltjában raktárról kaphatók az alábbi fólia hajtatóház garnitúrák: 12x3 m-es PVC hajtatóház grt. Ára: »42,— Ft 12x3 m-es Polietilén-ház grt. Ára: 775,— Ft 25x3 m-es Polietilén-ház grt. . Ára: 1423,— Ft Kérjük megrendelésükkel forduljanak Gsongrád, mezőgazdasági bolthoz, címe: CSONGRÁD, DÓZSA GY. TÉR 14. TELEFON: 127. 105721 Amerikai rendőrök a Pentagon előtt gumibotokkal ütlegelnek tüntető fiatalembert. Rádiótelefoto A legújabb jelentés: Még határozottabb akciók várhatók Washington | tartóztatták azokat, akik a felszó- ! Mintegy hatszáz letartóztatással j útás ellenére sem voltak hajtan- j és csaknem félszáz sebesüléssel üók elhagyná helyüket. Sokan* - .... r, igyekeztek eltavolitana a Penta­vegzodott Washingtonban a Pen- gQn feljáratar61 a békét követelő tagon kétnapos ostroma. Röviddel feliratokat. Hétfőn reggel néhány vasarnap éjfél után azonnal le- fiatal ismét megkísérelte az ülő­sztrájkot a hadügyminisztérium­nál, azonban eltávolították őket. Az épület környékét hétfőn reggel még mindig megszállva tartotta a kivezényelt katonaság. A tüntetés szervezői erősz&kkal vádolják a katonai rendőröket és különösen a szövetségi rendfenn­tartókat, az úgynevezett „mar- shallokat”. A marshallok több esetben is indokolatlanul brutali­tással csaptak le a tüntetőkre, válogatás nélkül ütlegelték őket. Bár a Pentagon tagadja, hogy a katonák könnygázt használtak volna, számos felvonuló és több újságíró tanúsítja, hogy egy fel­vonuló csoportot a katonaság könnygázzal igyekezett szétoszlat­ni. A békemozgósítás vezetőinek véleménye szerint a washingtoni tömegtüntetés a kívánt eredmény­nyel járt David Dellinger, a mozgósítási bizottság egyik társ­elnöke vasárnap kijelentette: az október 21-1 megmozdulások után a békeharcosok részéről még ha­tározottabb akciók várhatók. (MTI) egy, a vietnami háború ellen — MTI Küülföldi Képszolgálat NDP (szélsőjobboldali nacionalis­ta párt) már a bányászszakszer­vezetben is képviselve van. A hét végén Dortmund egyik elővárosában, Huckardeban tilta­kozó meneten és nagygyűlésen kö­vetelte mintegy 15 ezer bányász a további fárnabezárások szüne­teltetését. A huckardei tiltakozó felvonu­láson sok vörös zászlót vittek. A piactéren a tüntetők egy csoportja elénekelte az Internacionálét. A feszült helyzetre való tekin­tettel Kiesinger kancellár Lon­donba történt elutazása előtt még hirtelen miniszteri értekezletet hí­vott össze Brandt, Heck, Katzer, Wehner, Schiller és Strauss rész­vételével. Az értekezlet után Schiller gazdaságügyi miniszter közölte, hogy pénteken telefonon értesítették két ruhr-vidéki tárna bezárásáról. Ez rendkívül súlyo­san érintette, mert éppen tárgya­lások vannak folyamatban egy egységes vállalat alakításáról, amelynek célja tárnabezárások megakadályozása lenne. Most a bányatulajdonos vállalat, a tár­gyalások egyik résztvevője kész helyzetet teremtett két tárna be­zárásával. A tárnabezárás indok­lása azonban nem volt kielégítő. Ezért a kormány úgy határozott, hogy nem fizet kártalanítást, úgy­nevezett bezárási prémiumot a tulajdonosoknak. A kát tárna tu­lajdonosaira 58 millió márka be­zárási prémium esett volna. Schil­ler hangoztatta, hogy a kormány­nak jelenleg nem áll más meg­torló intézkedés a rendelkezésére. Schiller hangsúlyozta, hogy a vál­lalatok észre fogják venni, milyen nagy hibát követtek el azzal, hogy égő gyufát dobtak a puskaporos hordóba. (MTI) Hatvan kilométeres sugárutak Búcsúzáskor megkérdezték, hogy tetszett a város? Nehéz volt válaszolni. Mit mondhattam volna? Azt, hogy „nagyon”? Mert így is érez­tem, gondoltam. Vagy azt, hogy „sajátságosán szép vá­ros”. De hiszen nincs a világon két egyforma város és mind sajátságot. Csodálatos, gyönyö­rű, felejthetetlen •— melyik sző fejezi ki egyben a törté­nelem szépségét, hősi pátoszát is? Melyik, az építők iránti csodálatot? — A háború után itt egy ház, de egy fa sem maradt épen — simított végig tekin­tetével a város makettjén Sz. N. Kobelev főmérnök — csak néhány díszes faház a város szélén. Azok még a város cá- ricini időszakából maradtak. Már 1945-ben elkészült a vá­ros újjáépítésének terve, annak megvalósításán dolgoznak ma is. Öt és fél millió négyzetmé­ternyi területet építettek be eddig, sokkal többet, mint amennyi összesen volt a há­ború előtt. A csatornázás is eljesen új. Minden házba be­vezették a gázt. Hosszan nyúlik el a város a Volga partján; hatvan kilomé­teren. Így hát az egyik sugár- útja a Volga. Nem lehet szép­ségben sorrendet tartani e kö­zött és a Lenin sugárút között. És most is épül egy, a város külső szélén. Olyan, amelyen a villamos-vasút másfél óra alatt szalad végig. Vagy ké­sőbb még gyorsabban a föld­alatti. Eddig 750 ezer embernek te­remtettek otthont, ha szűkösen

Next

/
Thumbnails
Contents