Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-24 / 251. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG■ É S’ A'ME'G Y E I TAN Á,GS LAP j A Világ proletárjai, egyesüljetek! 1967. OKTÓBER 24., KEDD Ara 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM Kedvező, mégsem gondmentes a vaséiról közútra terelt fuvarozás — Készítik a kollektív szerződést megyénk mezőgazdasági üzemei Az útfenntartás jövő évi anyagszükséglete: 120 ezer tonna kő Tanácskozott a megyei szállítási bizottság A Békés megyei Szállítá­si Bizottság Takács Jánosnak, a megyei tanács építési, közle­kedési és vízügyi osztálya veze­tőjének elnökletével szombaton délelőtt tartotta meg októberi ülését. A tanácskozáson Huszka •Mihály, a 8-as AKÖV csoport- vezetője tájékoztatta a megje­lenteket a vasútról közútra te­relt fuvarozás eddigi tapaszta­latairól. Amint elmondotta: a cukorgyárakkal máris gyümöl­csöző a kapcsolatuk, mivel a meghatározott napokon a gyárak az AKÖV rendelkezésére állnak cukorszállítmányaikkal. Gondot okoz azonban, hogy a FŰSZERT csak munkanapokon fogadja az árut. Többletköltségre hivatkoz­va, éjszaka és munkaszüneti na­pokon nem hajlandó átvenni az átterelt forgalom küldeményeit. Kedvező jelenség a megyében, hogy az országos tapasztalatok­kal ellentétben, általában időben és jól halad a vasúti kocsik ki­rakása. Sokkal jobban, mint ko­rábban, és nemcsak hétközna­pokon, hanem éjszaka és mun­kaszüneti napokon is. Katona Gábor, a békéscsabai MÁV-állo­más főnökhelyettese szerint azért is javult a vagonok kirakása, mivel a vietnami műszak kere­tében igen sokat segítenek a ki- szasek. Így volt ez október 15- én, vasárnap is, amikor a vá­ros KISZ-fiataljai vagonokat raktak ki. Október 29-én, vasár­nap pedig a vasúti csomópont kiszesei segédkeznek a vagonok kiürítésében. Az ülésen ezután a november­re igényéit TEFU-gépkocsik el­osztásáról döntöttek. Az igénye­ket ki tudják elégíteni, s ezért nem volt szükség módosításra. Ezután Szabó Lajos, a KPM Hódmezővásárhelyi Közúti Igaz­gatóság Békés megyei kirendelt­ségének vezetője tájékoztatta a bizottság tagjait a jövő évi út­fenntartási anyagellátás helyze­téről. A saját utak fenntartá­sára 1968-ban mintegy 60 ezer tonna kőanyag szükséges, amiből az év elején 10—12 ezer tonna előszállítással kerül a megyébe. A megyében foglalkoztatott út­építő vállalatok igénye szintén 60 ezer tonnára tehető. Ebből 20— 25 ezer tonnát szeretnének elő­szállítással a helyszínre fuvaroz­tatni. Elmondotta továbbá, hogy a téli útfenntartáshoz mintegy öt­ezer köbméter salakot szükséges az utak mentére szállítani. Ezt a mennyiséget azonban télen az utak aktív sózásával jelentősen csökkenthetik. A bizottság elhatározta, hogy decemberben a nagyobb vállala­tok szállítási előadóinak — a MÁV és az AKÖV szakemberei­nek közreműködésével — tájékoz­tatót tartanak az új díjszabások ismertetésére. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának pedig azzal segít, hogy a jövő év januárjában előre­láthatóan egyhetes tanfolyamot rendez a termelőszövetkezetek szállítási ügyintézőinek. Ezen a részvevők jól elsajátíthatják a szállításszervezést, a fuvareszkö­zök gazdaságos kihasználását. Ezenkívül tájékoztatást kapnak a különféle, szállítással kapcsolatos elvekről és határozatokról is. Megyénk valamennyi állami gazdaságában, gépjavító állomá­sán és a mezőgazdasággal össze­függésben dolgozó vállalatoknál hozzáláttak az 1968. évi üzemi kollektív szerződések készítésé­hez. Samyai Ferenc a MEDOSZ , Békés megyei bizottságának titká­ra e munkával kapcsolatban el­mondotta, hogy a 15 Békés me­gyei állami gazdaságban, a bihar- ugrai hah és a Gyulai Erdőgaz­daságnál önállóan készítenek — a sajátos gazdasági helyzetnek megfelelően — kollektív szerző­dést, A gépjavító állomások me­gyei szinten állítják össze a ! kollektív szerződés tervezeted, melyet a későbbiekben valameny- nyi üzemben külön-külön megbe­szélnek, függelékkel látnak el. Az ÉRDÉRT, a II. számú Vízgépé­szeti Vállalat, továbbá az AGRO- KER trösztszinten állítja össze a kollektív szerződést. Ehhez a megyei vállalatok függeléket ké­szítenek, a sajátos helyzetüknek j megfelelően kiegészítik. Az 1968. évi kollektív szerződés összeállításának munkálatai jó ' ütemben haladnak. Mezőhegyesen a nyers tervezetet már a dolgo- I zókkal vitatják. Máshol néhány \ | héttel ezelőtt külön munkabizott- [ Ságokat hoztak létre a kollektív P. P. Tudományos ülésszak — a sugárbiológiáról szerződés egyes fejezeteinek ösz- szeállítására. A későbbiek során ezeket összegezik, összeállítják az üzem nyers tervezetét, majd vitá­ra, jóváhagyásra bocsátják. Az üzemek munkáját, tevékeny­ségét szabályozó szerződés-terve­zetben külön kitérnek a munkavi­szony szabályozására (üzem es dolgozó között), a munkadíjazá­sokra és egyéb juttatásokra, a szo­ciális és jóléti intézkedésekre, a fegyelmi ügyekre, a dolgozók er­kölcsi megbecsülésére, a gazda­sági és mozgalmi vezetők jogkö­rére, hatáskörére, a munkaügyi viták eldöntésére, a kollektív szerződés hatályba lépésének sza­bályozására, továbbá olyan ki­egészítésekre, amelyek a mellék­letekben, függelékekben kapnak helyet. A kollektív szerződéseket november végére, december elejé­re valamennyi helyen elkészítik, a dolgozókkal külön erre a célra összehívott gyűlésen megbeszélik és december 31-ig aláírják. Így a következő naptári évben már e szerződés alapján szervezik és irányítják a munkát. Hatszáz hold ccHulóznyárt telepítenek meuyénkben Megkezdődött az őszi fásítás megyénkben. Elsősorban a mező­gazdasági termesztésre alkalmat­lan, 700 hold mély fekvésű, vize­nyős területen ültetik a cellulóz­Tizenegymilliós felújítás helyett új üzemet épít a vízgépészeti vállalat Gyulán Többször hírt adtunk arról, hogy jelentős felújítást határoz­tak el a vízgépészeti vállalatnál. A Békés megyei Tervező Iroda kidolgozta a rekonstrukció tervét a jelenlegi telephelyein, ugyan­akkor azonban elkészítették a ki- településes megoldás költségter­vét is. összehasonlítás után arra az elhatározásra jutottak a gyár vezetői, hogy új üzemet építenek az északi ipartelepen. Döntésük­nél számba vették, hogy az új te­lep létesítése másfél—2 millióval kerül többe, mint a felújítás, amelyre 11 milliót szántak. A mérlegelésnél messzemenően figyelembe vették a gyár vezetői a városfejlesztési szempontokat és a tágabb perspektívákat is. Ezek alapján kértek négy hektár területet a város vezetőségétől, amit meg is kaptak, szerdán pe­dig már a helykijelölés is meg­történt. A tervezőintézet vállal­ta, hogy még az idén elkészíti a beruházási programot és a kivi­teli tervet, így a következő évben el is kezdhetik az építkezést. A város északi részén kialakuló ipartelepen eddig érdekelt válla­latok, szövetkezetek képviselői a héten kooperációs megbeszélést tartottak az építési, közlekedési I osztály vezetőivel. Főként a köz- J művesítés kérdései szerepeltek a napirenden. Tárgyaltak a tele­fon bevezetéséről, az iparvágány, a szennyvízcsatorna építéséről és a villamosításról. A gáz, a víz és az útprobléma a legközelebbi ha­sonló megbeszélés témája lesz. Pék—malom vila Franciaországban Párizs Kenyérhiány fenyegeti a követ­kező napokban Franciaország sok vidékét, közöttük a fővárosit és könyékét. A kormány ugyanis hozzájárult, hogy a malmok má­zsánként négy frankkal felemel­jék a liszt árát. Elutasította azon­ban a pékek kérését, hogy ezt az emelést a kenyér árának növelé­sével átháríthassák a fogyasztók­ra. A pékek elhatározták, hogy addig nem fizetik meg a malmok­nak a magasabb lisztárat, amíg a kormány nem engedélyezi a kenyér árának felmelését. A malmok vi­szont közölték, hogy ha a pékek nem fizetik meg az új árakat, leállítják a lisztszállításokat. (MTI) Tíz évvel ezelőtt kezdte rfieg mű­ködését a Központi Sugárbiológiai Kutató Intézet, amely később az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológia és Sugáregészség- ügyi Kutató Intézet elnevezést kapta. A jubileum alkalmából hétfőn az intézetben háromnapos tudományos ülésszak kezdődött. Dr. Várterész Vilmos igazgató is­mertette az intézet történetét, fejlődésének fontosabb állomásait. A megnyitó után megkezdődött a tudományos program. Az ülésszak idején kiállításon mutatják be az intézetben vagy az intézet közre­működésével készült kutatási esz­közöket, műszereket és egyéb be­gyártásra rendkívül alkalmas óri­ás- és olasznyárfa-dugványokat Legtöbb nyárfát a gyomai Győze­lem Tsz határában telepítenek. Országfásításra mintegy 100 hol­dat jelöltek ki őszre. Légióként kocsányostölgyet, vöröstölgyet és megyénk talaját jól bíró egyéb fa- fajtát ültetnek. rendezéseket. A második termés is jól sikerüli Miután á zsadányi Búzakalász Tsz-ben aratógéppel levágták és keresztbe rakták a holdan­ként 16 mázsájával fizető kétszerest, 30 holdba napraforgót vetettek silónak. A második termés, vagyis a napraforgó is jól sikerült: jókora tányérjaiban kifejlődtek a dús táperöt adó szemek. A letakarított napraforgó-földet, mint több más növény tarlóját, szántás előtt meglegeltetik a 900 anyajuhnál és azok szaporulatával. Fotó: Demény

Next

/
Thumbnails
Contents