Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-03 / 233. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljétek! 1967. OKTÓBER 3., KEDD Ara 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM Az őszi betakarítás finisében Számos Kedvező körülmény előzte meg megyénkben az őszi betakarítást. Többek között az, hogy az emberek nem meghajszol- tan, elfáradtan láttak hozzá a kü­lönböző ipari növények és a ku­korica betakarításához, mint aho­gyan évekkel ezelőtt, mert a más évek legnehezebb s legtovább tar­tó munkáját, a gabona aratását, zömével kombájnokkal végeztet­ték el, A hosszas szárazság után megérkezett kiadós esők meg­könnyítették a cukorrépa és a burgonya kiszedését, a szántást és a magágy készítését is. Az idő is kedvező, verőfényes egyelőre. A kender, a cirok, a napraforgó és más növények betakarításával, a takarmánykeverék, az őszi árpa és a búza vetésével is dicsérete­sen előrehaladt gazdaságaink többsége. Bár a kapásnövények betakarításának gépesítése elég kezdetleges még megyénk terme­lőszövetkezeteiben, azonban a rendelkezésükre álló gépiek is könnyítik, gyorsítják a munkát, s ezen, vagyis a gyorsaságon van a hangsúly. Októberben ugyanis sokféle nehéz munkát kell elvé- feC-zni a határban. Ezekhez"Trrég akkor is rövid lenne az idő, ha a verőfény a hónap végéig tartana. Nem kelthetnek tehát elbizako­dottságot, ráérünk hangulatot az eddigi kedvező körülmények; a rendelkezésre álló betakarítógé­pek és az sem, hogy a tavaszi bel­víz és a hosszan tartó aszály je­lentősen csökkentette a kapás- növények terméseredményét, s emiatt kevesebbet kell betakarí­tani. Emlékszünk korábbi évek­re, amikor hasonló mennyiségű termést sem tudtunk idejében betakarítani, ami aztán nemcsak pironkodásit váltott ki, ország-vi­lág előtt, hanem jelentős kárt is okozott az az évi és a következő évi termésben. Ez a kettős ok, az idei termés veszteség nélküli betakarítása és a jövő évi többnek a megalapo­zása jól szervezett hajrát követel minden gazdaságban. A jó szer­vezettségen, a tennivalók ismerte­tésén, megvitatásán, a rendelke­zésre álló erők közti munkameg­osztáson múlik az, hogy mennyire tudnak lépést tartani a feladatok­kal, más szóval: versenyt futni az idővel. A feladatok megbeszélését, megvitatását és elosztását újra hangsúlyozzuk. Azért, mert az ilyesmi eléggé kiment a divatból. Mióta általánossá vált szövetke­zeteinkben a családonkénti terü­letművelés, több helyütt formá­lissá vált a brigádok szervezett­sége. Az együvé tartozást jófor­mán csak a névsor, s a végzett munka átvétele, igazolása jelenti. Annyira meglazult a kapcsolat a brigádvezető és a hozzá beosztot­tak között, hogy sok helyütt töb­ben nem is tartják szükségesnek bejelenteni azt, hogy egy-két vagy esetleg több napig ki sem teszik lábukat a közös határába. Ezt a lazaiságot egyszer és min­denkorra, s mar most, az betakarítás és vetés finisében kell felszámolni mindenütt, ahol fel­lelhető. Persze nem levelek, ház­táji kukoricaföldet csökkentő ha­tározatok és fenyegetést tartalma­zó üzenetek küldésével, mint ahogyan ezt néhány helyen teszik. Üljön le több ízfben is a brigád­vezető — lehetőleg az elnök, a párttitkár és a főagronómus jelen­létében — a reggeli munkakezdés előtt a kiérkezőkkel, s beszélje meg velük a rend, a fegyelem szükségességét. Ismertesse velük, miért kell nagyon gyorsan letaka­rítani ezt vagy azt, a cukorrépa-, kukorica- vagy más növénnyel bevetett táblát. Jusson már végre eszükbe azoknak, akik elfeledték, hogy az emberek értelmes és ér­zelmes lények. Az emberséges hangon ismertetett feladatok fel­villanyozzák, a foghegyről oda­vetett rövid „ezt kell csinálni”, s a fenyegető levelek és üzenetek feldühítik őket és „csalk azért sem” a válaszuk. A szövetkezeti mozgalom kez­detén is szót lehetett érteni em­berséges hangon a tagok többsé­gével, pedig akkor felénnyivel vagy -kéthannadnyival kevesebb volt a jövedelem, s kevésbé vol­tak meggyőzőek a következő évi kilátások. Most már mindenki tudja, hogy évről évre növelhető minden növény terméseredménye és a jövedelem is. Ehhez csupán az kell, hogy minden fő- és rész­letmunkát idejében végezzenek el. Nem engedhet meg magának senki kisasszonykodást, a munká­ban válogató nyafogást máskor sem, de különösen ősszel nem, amikor két termés sorsa forog kockán: az idei betakarítása és a jövő évi megalapozása. Nemcsak a búzavetés miatt kell sürgetni a a kukorica és a különböző nö­vényi szárak lehordását, hanem azért is, hogy ne maradjon ta­vaszra szántatlanul egy talpalat­nyi termőföld sem. Ne, mert a szárítatlan föld a termést csök­kentő tényezők egész sorát idézi elő. Többek között növeli a bel­víz-veszélyt, késlelteti a tavaszi vetést, ami hátráltatja a növény érését, s megint oda jutunk, hogy ősszel a búzát nem tudjuk olyan elővetemény után vetni, amilyen­be szeretnénk. Elsősorban a szövetkezeti gaz­dák érdeke hát a tempós, jó üte­mű őszi munka. Az, hogy mielőbb rendeltetési helyére kerüljön min­den fő- és melléktermék, hogy idejében a lehető legjobban elké­szített talajba kerüljön a búza, s a fagy beállta után ne maradjon szántatlan termőföld. Igyekezze­nek ágy a betakarításban, a szán­tásban és vetésben dolgozók, hogy a novemberi esőzések előtt jusson idő vízlevezető barázdák, árkok meghúzására, elsősorban a beve­tett, de a többi táblák lapos ré­szein is. Ez legalább annyira fon­tos, mint a vetőmag csávázása, pontos adagolása és hat-nyolc centi mélységben történő elvetése. Kukk Imre Mód Aladár előadása Békéscsabán A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója je­gyében ezekben a hetekben me­gyénkben mind több előadás hangzik el, amely méltatja az ese­mény történelmi jelentőségét. Október 4-én Békéscsabára lá­togat Mód Aladár egyetemi tanár, a történelemtudományok doktora, aki a megyei pártbizottság agi- tációs és propagandaosztálya, a TIT történelmi, nemzetközi és hadtudományi szakosztálya és a Békés megyei Múzeumok Igazga­tósága rendezésében Október öröksége címmel előadást tart. Huszonkét kilométer — lefelé Túlteljesítette III. negyedévi tervét a kőolajfúrási ütem Az olajbányászat azok közé az iparágak közé tartozik, amelynek teljesítményét napra készen veze­tik. Így érthető, hogy már tegnap pontos tájékoztatót tudott adni Tóth Lajos üzemvezető mérnök a szeptember 30-án zárult harma­dik negyedévi eredményekről. — Tizenkilencezer méter volt a fúrási és ötven darab a rótegvizs- gálati tervünk — kezdte az üzem­vezető. — Valójában 21 ezer 902 métert fúrtunk és 71 darab réte­get vizsgáltunk ki. Ez utóbbi nagyarányú túlteljesítéséhez kü­lönösen a lyukbefejező XXV-ös Szamócatermesztők tapasztalatcseréje Békéscsabán Holdanként 60 mázsa gyümölcsöt szüreteltek a csanádapácai Új Barázda Tsz-ben Tegnap délelőtt Békéscsabán, a Technika Házában szamócater­mesztési tanácskozást rendezett a Békéscsabai Hűtőház vezetősége. Erre az alkalomra meghívták a hűtőház valamennyi termelőpart­nerét, hogy megbeszéljék a szo- mócatermesztés további tenniva­lóit. Márton Pál igazgató és Bardócz András, a hűtőház termeltetési csoportjának vezetője a TERIM - PEX és a FINDUS cég, valamint a termelőszövetkezeti elnökök, szakvezetők előtt arról beszélt, hogy a 122 hold szamócából — a 72 hold teljes termést adó — 2564 mázsa gyümölcsöt hozott. Átlago­san 35 mázsa szamócát szüretel­tek a tsz-ekben. Voltak azonban olyan gazdaságok is, mint a csa- nádapácai Üj Barázda, ahol a 20 hold termő szamóca holdankénti átlagban 60 mázsa gyümölcsöt érlelt. A termelés jó módszereit külön is megbeszélték. Mivel a szamóca termesztése kiváló kertészeti üzemágnak mi­nősült Békéscsaba környékén, az érdekelt termelőszövetkezetekben tavaszra további 30 holdat telepí­tenek. berendezés járult hozzá, amelyik rekordot állított fel, egy hónap alatt tizenhárom réteget vizsgált ki. — Mennyi volt az éves teljesít­mény október 1-ig? — A három negyedév alatt 54 ezer 687 métert fúrt a hat nagy berendezés és 147 réteget vizs­gált ki, nyolccal többet a terve­zettnél a négy lyukbefejező gar­nitúra. A legnagyobb munkát az Algyő térségében mélyített fcer- melőkutak adták, de az elmúlt időszak izgalmas eredménye volt a Makón elért 3800 méteres al­földi rekord is. — Az év hátralevő részében változik-e a tevékenységi terület? — Továbbra is a Tisza partján dolgozik berendezéseink zöme, de új területeken is megkezdjük a kutatást. Berendezésállományunk változik inkább, rövidesen üzem­be lép egy román fúróberendezés, érkezik egy Salzgitter típusú ma- gánjáró lyukbefejező berende­zés, így összesen, mivel a régie­ket lecseréljük, öt fúró- és öt lyukbefejező garnitúránk lesz. Reméljük, hogy a jó időben szer­zett előnyt a kedvezőtlenebb idő­járású negyedik negyedévben is megtartjuk — mondotta befejezé­sül Tóth Lajo6. Október 9-én nyitja meg kapuját az új szakmunkásképző' iskola Gyomán A mezőgazdasági szakmunkás- képző iskolák hálózata új létesít­ménnyel bővül megyénkben. Ok­tóber 9-én nyitja meg kapuját az ötödik ilyen létesítmény, melyre a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága, valamint a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztéri­um kétmillió forintot fordított. Az egykori járási tanács épüle­teit alakították át iskolává. Az ide irányított baromfitenyésztő szakmunkástanulók részére kollé­giumi elhelyezést is biztosítanak. A tanügyi épületet korszerű be­rendezéssel látták el. Az intézet hat pedagógusa már együtt van, készülnek a tanévnyitásra. Tekintettel arra, hogy a gyomai mezőgazdasági szakmunkásképző iskola építkezését csak év végére fejezik be — a derítő építése még hátra van —, így az ünnepélyes iskolaavatást év végére, illetve a jövő év elejére tűzték. Október* 4-én zár a Fegyveres Erők Klubjában rendezetI kiállítás Mint lapunkban közöltük, kémekről, diverzánsokról, államunkat veszélyeztető elemekről, s tevé­kenységükről kiállítás nyílt Békéscsabán a Fegyveres Erők Klubjában. Intézmények, iskolák, üzemek rendkívül nagy érdeklődéssel látogatták a dokumentációs anyaggal ellátott kiállítást. Szerdán zárul a kémkiallítás. Fotó: Demény

Next

/
Thumbnails
Contents