Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-15 / 244. szám

1967. október 15. 3 Vasárnap Az AFOR építőbrigádja és a Hódmezővásárhelyi Közúti Üzemi Vállalat orosházi építésvezetőségének itteni dolgozói felajánlották, hogy november 7-re átadják rendeltetésének a Szarvas határában, a műút mellett épülő benzinkutat. A mint­egy kétmilliós beruházással készülő, önelszámoló automata berendezéssel felszerelt üzemanyagtöltő állomás útépítési munkáin és belső épületszerelésén dolgoznak. Fotó: Esztergály Megsértették az aranyszabályt Őszinte szavak erejével Az utóbbi napokban kellemet­len hír érkezett Muronyból, a me­gyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályára. A szö­vetkezet növendékmarha-gulyáját szeptember 30-án lucernán legel­tették. Az állományból több fel­fúvódott. Négy üsző állapota vál­ságosra fordult, így a helyszínen kényszervágás lett a sorsuk. A szövetkezetnek 25 ezer forint veszteséget okozott a lucerna le­geltetése. Frankó János, a megyei tanács na. Összesen tehát 63 ember. Egy falut bíztak rájuk a németek. — Többször is beszéltem velük — mondta az erdész — átállná- nak a szovjet csapatokhoz, de nem találnak kapcsolatot. Be­szélni kellene velük. Másnap elhozta az egyik fő­hadnagyot és megegyeztünk. A rádiós és még egy bajtársam az erdészlakban maradt. Védel­mükre kértem a magyarokat, én meg másodmagammal útnak in­dultam, hogy a feladatot végre­hajtsam. Az erdészlaktól körülbelül 20 kilométerre járhattunk, valahol Topolcsány közelében, amikor kocsizörgést hallottunk. Én az út jobb oldalán rejtőztem el, baj­társam az út bal oldalán. Egy bri'cskán két német katona köze­ledett felénk. Egy főhadnagy és egy altiszt. Nem számítottak ránk, nem volt nehéz dolgunk. Néhány perc után megkötözve feküdtek a kocsiban és mi haj­tottuk a lovakat. Az erdészlakág zavartalanul eljutottunk, de — miután a ma­gyarok csatlakoztak hozzánk, az ellenség gyűrűjén már nem ha­tolhattunk át észrevétlenül. Mi­előtt a patakhoz értünk — (ha jól emlékszem Grón pataknak hívták, van ilyen?) észrevették bennünket a németek. Lőttek ránk, védekeznünk kellett. A magyar egységek minden pa­rancs vagy vezényszó nélkül gyűrűként vettek bennünket kö­rül. Minket védtek: a szovjet vb mezőgazdasági és élelmezés­ügyi osztályának termelésfelügye­leti csoport vezetője az esetről elmondotta: évenként megismét­lődő jelenség az, ami Muronyban is történt. A termelőszövetkezetek vezetői, gazdái, ilyen tájban meg­sértik azt az aranyszabályt, mely szerint a lucernást csak déresipés után szabad legeltetni. A muro- nyiak1 is erre fizettek rá. Esetük­ből okulhatnának azok a gazda­ságvezetők, akiknél az utóbbi hé­ten hasonló eset fordult elő. katonákat és a két foglyot, A lö­völdözés hamarosan éles és he­ves tűzharccá fejlődött. Közben vissza kellett jutnimk a folyón. Újra csak, gyalog. A magyarok fedeztek bennünket és kézben igyekeztek ők is a túlpartra. A harc heves volt, sok veszteséget okoztunk a németeknek, de amikor némileg biztonságba ke­rültünk, kénytelenek voltunk megállapítani, hogy jócskán megapadt a mi egységünk lét­száma is. Harmincegy magyar vesztette életét az átkelésnél, harmiincketten maradtak velünk. Így jutottunk vissza a parancs­nokságunkhoz. Igaz, útközben csatlakozott hozzánk még két lengyel katona és négy cigány is. Én csak jelenthettem ami tör­tént, aztán új feladatot kaptam. Hogy a magyarokkal mi lett, nem tudom. Pedig, de szeretnék találkozni velük! Vagy legalább közülük valakivel. Ezért akartam magá­val találkozni. Nézze ezt a ké­pet, ez akkor készült rólam. Ta­lán ha leközölnék, megismerné valaki és jelentkezne. Nagyon örülnék. Ez volt a történet. Elmondta, átadta a képet és elbúcsúzott. ­— És ne haragudjék, ha csa­lódást okoztam, sajnos, valóban nem tudok Osztyapenkórói töb­bet. Nem baj, majd megkeressük Dolgaj Jevgenyint egy más alka­lommal. (Folytatjuk) Hétszáztízezer forintos megtakarítás a békéscsabai Ifjúsági Ház alapozásánál A magas talajvízszint miatt, annak idején á tervezők kútala­pozást terveztek a békéscsabai Ifjúsági Ház építkezésénél. Ez a módszer, amely meglehetősen sok időt —- három-négy hónapot vett volna igénybe —, a tervek szerint egymillió-négyszázhúszezer forint­ba kerül. Az ÉVM Békés megyei Építőipari Vállalat kollektívája a közelmúltban új, lényegesen ol­csóbb és gyorsabb módszer beve­zetését javasolta. A Beruházási Iroda felülvizsgálva a javaslatot, beleegyezett annak végrehajtásá­ba. Ezek szerint a kút-alapok he­lyett tömb-betonalapokat készíte­nek, amelyek költsége pontosan fele az eredetileg tervezett mód­szernek és elkészítése mindössze hat hetet vesz igénybe. Csehszlovák testvérszövetkezet vezetői a békéscsabai Lenin Tsz-ben A békéscsabai Lenin Terme­lőszövetkezetbe szombaton ked­ves vendégek érkeztek Cseh­szlovákiából, a komarnói járás­ból. A testvérszövetkezet 8 tagú delegációja látogatott el Békéscsabára, hogy megismer­je a Lenin Tsz gazdálkodását, az őszi munkák menetét, a gazdasági eredményeket. El­sősorban a 70—80 mázsás átlag csőtermést adó magyar és ju­goszláv hibridkukorica-táblákat tekintették meg, de tanulmá­nyozták a 40 ezres törzsba­romfiból álló tojótelep eredmé­nyeit is. A magyar és cseh­szlovák testvérszövetkezetek vezetői gazdasági és kulturális együttműködésről írtak alá megállapodást s vállalták, hogy kiváló vetőmagvakkal, gépek­kel és egyéb eszközzel segítik egymás gazdasági megerősödé­sét. * Az Agrártudományi Egyesület Békés megyei Szervezete, a TIT és a Hidrológiai Társaság, vala­mint a megyei tanács vb me­zőgazdasági és élelmezésügyi osz­tályénak rendezésében november 21-e és december 1-e között ren­dezik meg a III. Körös-vidéki Mezőgazdasági Napokat Békés­csabán. A rendezvény előkészü­leteiről Porkoláb Károly, az Ag­rártudományi Egyesület megyei TTzemi munkások és ruező- ^ gazdasági dolgozók, válla­latok és intézményok alkalma­zottai, fizikai beosztásúak és értelmiségiek — több mint 60 ezren Békés megyéből — napi munkájuk végeztével összeül­nek egy-egy csoportba, hogy előadást hallgassanak és vitat­kozzanak forrongó korunk, fej­lődő életünk legizgalmasabb kérdéseiről. Holnap megkezdőd­nek ~ Idei pártoktatási évad első előadásai. Most és az elkö­vetkező hetek első napjának délutánjain városainkban, fal- vainkban, számos munkahelyen gyűlnek majd össze a politikai tanfolyamok, előadássorozatok hallgatói. Lesz mit serényked­nie a tollaknak, ceruzáknak, telnek a jegyzetfüzetek, érdek­lődő tekintetek mélyednek el a politikai irodalom könyvei­ben, kíváncsi kérdések ezrei te­szik próbára az előadók, a pro­pagandisták türelmét és felké­szültségét. Az ősz vissza-visszatérő rendszerességgel jelzi egy esz- tendőnyi propagandatevékeny­ség évadjának kezdetét. Az idei „start” egyben-másban azonban eltér a megszokottól, más, mint amit a korábbi évek gyakorla­tában tapasztalhattunk. Miben rejlik a különbség? Való igaz, hogy a marxista-leninista pro­pagandamunka most is az il­letékes megyei és — mindenütt — a helyi pártszervek gondos előkészítésével, irányító útmu­tatásával bontakozik ki. Az is­meretterjesztő, tudatformáló tö­rekvések gerincét továbbra is a pártoktatás képezi, egyidejűleg azonban nem lebecsülendő sze­rep jut az ifjúsági szövetség és a szakszervezetek tömegpropa- gandájának is. Az eltérést egyrészt az embe­rek — napjaink legégetőbb gondjaira feleletet váró — vál­tozó érdeklődése okozza. Tár­sadalmi életünk porondján or­szágos kérdések pezsgő eszme­cseréi váltak úgyszólván min­dennaposakká; politikai életünk atomszférájában a nemzet jö­vőjét alakító, nagyszerű elszá- nások erővonalai sűrűsödnek. Mögöttünk a IX. pártkongresz- szus, melynek irányadó elgon­dolásai fcáyamato-san — min­dennapi munkák révén — érnek jövőt jobbító anyagi valósággá; előttünk a gazdasági irányítás titkára a következőket mondot­ta: Az immár hagyományos Kö­rös-vidéki mezőgazdasági napok programja most is. sokoldalú to­vábbképzést kínál a termelőszö­vetkezetek, állami gazdaságok, mezőgazdasági intézmények po­litikai, szakmai vezetőinek, dol­gozóinak. Az előkészítő bizottság helyesnek találná, ha a körös­vidéki napokat egy üzemszerve­rei'ormja, mely egyike a nagy­vonalú, és tudományosan meg­alapozott eszközöknek céljaink mielőbbi elérésében. Nem cso­da, hogy ilyen körülmények között érezhetően megnőtt a politikai közérdeklődés. Az em­berek különleges kíváncsisággal fordulnak a szocializtmus építé­sének időszerű tennivalóit is­mertető, és a közgazdasági kér­désekkel foglalkozó témák felé. Építőmunkánk itthoni aktu­alitásával egyidejűleg, bonyolult helyzet alakult ki a nemzetközi politika hadállásaiban. Nem egyszerű — néha fájó de feltétlenül őszinte szembenézést és egészséges bizakodást kívá­nó problémák teszik nehezen áttekinthetővé a munkásosztály nemzetközi harcát. Mindez mélységesen érdekli a közvéle­ményt. A' politikai oktatás idei évadja — az immár befejezett gondos előkészítés elemzésének tükrében — legalábbis áz ilyen irányú érdeklődést regisztrálja és kívánja hasznosítani. A pártoktatási év előkészíté­séről szóló egyik megyei doku­mentumban ez a mondat olvas­ható: „,Az emberek szeretik az őszinteséget...” Valóban így van. S hogy az esetleges ne­hézségek tompítása, „lakkozá­sa”, valamiféle átlátszó „hurrá optimizmus” plántélásénak szándéka helyett: a fejlődés va­lóságos ellentmondásainak fel­tárásával, - közös gondjaink együttes megvitatásával, az ál­talános igazságok mellett a he­lyi kérdésekre is választ keres­ve, hamis illúziók ellenében az őszinte szavak mozgósító, ön­álló tettekre serkentő erejével ragadjuk meg az embereket — ez az idei oktatási év egyik legfontosabb törekvése. 75 politikai tanfolyamok ** kezdete alkalmából kö­szöntjük a propagandistákat, akik fáradságot nem kímélve dolgoznak, hogy továbbadják a párt szavát, véleményét, vala­mint azokat, akik napi mun­kájuk mellett fontodnak tart­ják, ceruzával, papírral könyv fölé hajolva munkálkodni tá­jékozottságuk, képzettségük fej­lesztésién, ezzel is hozzájárulva építőmunkánk további sikerei­hez, nagy céljaink valóra váltá­sához. Vajda János zési témát feldolgozó értekezlet­tel nyitnák meg. A megnyitó ünnepséget szek­cióülések követik. Ezeken szak­embereink a mezőgazdaság több irányú feladatával foglalkozná­nak. A növénytermesztési szek­ció megbeszélésének Központjá­ban a kukoricatermesztés; az ál­lattenyésztő szakemberek részé­re a sertéstenyésztés, és tartás; továbbá a le^ontosabb állat­egészségügyi kérdések; a zöloség- termesztők körében a termesztés és értékesítés lehetőségei az új gazdaságirányítás időszakában; a közgazdászoknak a mezőgazdasá­gi üzemek pénz- és hitelgazdn1- kodása; az öntözőszakembevek- nek a belvízrendezés és az ön­tözéses gazdálkodás témaköre állna. A szekcióüléseket név s mezőgazdasági szakemberek ve­zetik. A III. Körös-Vidéki Mezőgaz­dasági Napok időszakában ren­dezik a halászati eszközök kiál­lítását is. MUNKAERÖFELVÉTEL! ÁLTALÁNOS LAKATOS, GÉPLAKATOS, FÉMCSISZOLÖ ÉS MÉRLEGKÉSZlTÖ SZAKMUNKÁSOKAT, VALAMINT FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT ÉS 1 Fö ÉJJELIŐRT FELVESZ A Békéscsabai Lakatos és Gépjavító Ktsz Békéscsaba, Petőfi u. 4. _______________ x N ovember 22 és december 1 hozott III. Körös-vidéki Mezőgazdasági Napok Békéscsabán

Next

/
Thumbnails
Contents