Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-15 / 244. szám

1967. október 15. t Vasárnap Ideiglenesen megváltozik egyes áruk vasúti szállítása A vasút és közúti fuvarozási vállalatok között létrejött meg­állapodás szerint az idei őszi forgalomban legfeljebb 1967. de­cember 3ll-ig néhány áru szál­lítását a vasútról a közútra tere­lik át Az átmeneti intézkedés csak az úgynevezett rövid távú fuva­rozásokat érinti, elsősorban a legfeljebb 50 km-es távolságra történő szálü'tásokra vonatkozik. A rendelkezés szerint ide tartoz­nak az állati tápszerek, cukor, cement, gabona, továbbá a hüve­lyes szállítmányok, a konzerv, műtrágya, a cukorgyári mész- iszap kivételével — a szövőgyá­rak termékei és a nyomóipari vállalatok kooperációs szállításai, továbbá a papíripari üzemek gyártmányai és azok göngyölegei. Ez a rendelkezés vonatkozik a bútorküldeményekre Is. A rende­let számos kivételt tartalmaz. A fuvarozásokkal kapcsolatban bővebb felvilágosítást a vasút­állomások adnak. Kiemelkedő eredménnyel zárták a háromnegyedével Jelentősen túlteljesítették a jubileumi évfordulóra tett vállalást A Békés megyei Tégla- é& Cse­répipari Vállalatnál már meg­kezdték az idei esztendő első ki- lenchónapi termelési eredményei­nek összegezését. Amint Szigeti Lajos, a "vállalat tervcsoportve­zetője elmondotta: jó eredmé­nyekkel zárták a három negyed­évet. Ebben az időszakban égetett I téglából terven felül 2 millió 900 ezret, égetett cserépből 3 millió 400 ezret, gerinccserépből 280 ez­ret, középfalazó-blokkból pedig csaknem 1400 köbmétert készítet­és 4 kapkodásnak mindig pro- dukál az élet egy olyan, kö­vetkezményét, amély vagy az em­bereknek árt sokat, vagy a tár­sadalmi, gazdasági életben hoz létre zűrzavart Meggondolatlan cselekedet, határozat, ítélet; kap­kodással létrejött következtetés soha nem vezetett jóra, sem a társadalom életében, sem az egyén életében. A mi társadalmunknak éppen ezért módszere, hogy hig­gadtan, az eseményeket összefüg­gésében nézze, s cselekedetét a következmények figyelembevéte­lével határozza meg. A tervgaz­dálkodás, a káderpolitika, a vá­rosok és községek fejlesztése, a törvények alkotása — mind ma­gán viseli a szocialista társada­lomnak azt a jellemvonását, hogy csak előre megfontoltan határoz, ítél és cselekszik. Ez általában vitathatatlan ná­lunk. Az élet mégis bizonyít meg­gondolatlanságot, kapkodást a tu d jv k, hogy mit akarunk öt, tíz, húsz év múlva. Az üzem is tudja, hogy mit és mennyit kell gyártania: egy évre, öt évre. Mindez mégsem jelenti, hogy nincs kapkodás egy-egy intéz­ménynél, üzemnél vagy leszűkít­ve: műhelynél és az egyes em­bernél. Ezek a kapkodások és meggon­dolatlan cselekedetek sem­miképpen sem megnyugtatóak az egész társadalom szempontjából. De — mert erről akarunk szólni — megnyugtatóbb-e, haszno- sabb-e az a bizonyos másik „higgadtsá g”, ami már sú­rolja a közöny határát? Mert ilyennel is találkozunk az életben. Amikor az élet már „öreggé” tett valamit, amikor az már kijárta a gyermekcipőt — s mégis abban kell járni —, az feltétlenül szo­rít, kínoz, akadályoz az előbbre lépésben. ÍV e tagadjuk, van nekünk ~ ilyen is. Valahol vezető em­ber szájából hallottam: olyan a társadalom is, mint az ember. Megvan a gyermekkora, a ka- maszkora, a középkora és az öreg­sége. Mindegyiknek megvan a maga jellege. Ha már „kamasz” a társadalom, akkor nem csele­kedhetünk úgy, mintha gyermek lenne. Magyarázzuk is, hogy a gazdaságirányítás rendszerének módosítására éppen ezért volt szükség. Kinőttük azt, ami eddig megfelelt és jó volt, Most tovább K kell lépni. Látjuk, hogy mi van, mit kell tenni, hogy még egyet lépjünk előbbre a társadalomépí­tésben. A párt ezért javasolta, hogy változtatni, módosítani kell a gazdaságirányítást, mert a régi módszerek szorítanak. Ha nem hoztunk volna döntést az új me­chanizmus bevezetésére, hajiéin csak úgy megállapítottuk volna, hogy itt is, ott is túlnőttük a ré­git —, akkor ez már nem hig­gadtság, hanem mulasztás lett volna. A társadalom összéle- tében tehát a felismerés után meggondoltan, a körülményeket figyelembe véve — idejében — döntés született, s a jövő évtől már eszerint cselekszünk. Az életben azonban nem va­gyunk mentesek a rossz értelmű „higgadtságtól”. Az emberek találkoznak vele, mert bele-bele- botlanak és meglehetősen bosz- szantja is őket. Valamennyiün­ket. áderügy. Mert hiszen a tár­sadalom életét befolyásol­ja, hogy ki hogyan tud és ho­gyan dolgozik. Hogy meg ne sért­sünk valakit is, aki ezt nem ér­demli meg, egy példát idézünk, amit egy politikai munkás, kato­natiszt mondott el. Ismerőse va­lamikor sütőipari munkás volt, most egy ruházati üzem vezető­je. Ahányszor találkoznak, min­dig ez a téma: „Látod, a kifli megint milyen kicsi...” Vagy: „Hogyan dolgozhatnak ezek, hogy nem tudják a kétkilós kenyeret két kilósra sütni...” A tiszt egy­szer nem bírta és „visszalőtt”: „Sok a panasz a ruháitokra, gyen­gék, s nem is divatosak... Erről miért nem beszélsz té is többet,?” Ha csipkelődés volt, ha nem, mégis igaz.' Ha megbízták az üzemvezetőt azzal, hogy irányít­sa a termelést az üzemben, akkor tessék irányítani! Vegye észre a kiflit is —, de ha ehhez jobban ért, akkor ezt kell neki csinálnia. Itt meg különösen fon­tos ez, hiszen nem, is egy javaslat jutott már illetékes helyre, hogy „ebben az üzemben nincs hozzá­értés a vezető részéről”. A válasz pedig: „Hát rendes elvtárs, miért váltanánk le?” Szerintünk a rendességet, a be­csületességet nem szabad össze­keverni a hozzáértéssel. Legyen valaki hű a társadalom­hoz, legyen rendes, legyen becsü­letes —, de értsen is ahhoz, amit Szobákat keres BÉKÉSCSABA VAROS KÖZPONTJÁBAN FIZETÖVENDÉG-SZOLGÁLATA RÉSZÉRE A BÉKÉS MEGYEI IDEGENFORGALMI HIVATAL. SZERZŐDÉSKÖTÉS ÉS FELVILÁGOSÍTÁS: BÉKÉSCSABA, TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ÜTJA 10. I. EMELET. 106919 közöny csinál, vagyis amit csinálnia kell. Minden ember ért valamihez. Azt kell végeznie, amihez ért. Ha nem értek a rakétagyártáshoz, nem vállalhatom a rakétaszakértői be­osztást. Ettől még becsületesen el­láthatom munkámat más terüle­ten, ahol nem kárt, hanem hasz­not hozok a társadalomnak. 'T1 ehát nem higgadtság és meg­A fontoltság, ha a bebizonyo- siodás után is ott dolgoztatjuk egymást, ahol nem tudunk még csak beleszólni sem a dolgok me­netébe. Gyulán az egyik brigád­vezető mondta, amikor erről be­szélgettünk: „Én nem mennék el gépkocsielőadónak, mert nem ér­tek a járművekhez, de a gépkocsi­előadóból sem lenne haszna a gazdaságnak, h^a ő irányítaná az álla tteny észtést... ” S mert ilyen mégis van, hát ne t.ürelmeskedjünk a megváltozta­tásban, mert annyi kár, amennyi perc, s ez nem higgadtság, hanem inkább közöny. Egy másik esetről is, ami nem közvetlenül káderkérdés. Szarva­son a vasipari ktsz párttitkárával, Bohrát Lajossal beszélgettem. Ar­ról, hogyan képzelik el a ktsz kommunistái szerepüket az új mechanizmusban. A párttitkár nagyon őszintén beszélt. Elmon­dotta, hogy részt vett már eligazí­táson, tájékoztatáson, továbbkép­zésen, beszéltek erről már tag­gyűlésen és írásos anyagot is kap­tak. Ügy nagyjából, általában érti is. De csak általában, mert konk­rétan még most sem értik egészen a pártszervezetek szerepét az új körülmények között. Tudják, hogy ez növekedni fog, de konkrétan mégis többet szeretnének tudni. Azt a példát mondta el, hogy lényegében erősödik a gazdasági munkában az egyszemélyi felelős­ség. Ez természetesen az elnöknek vagy az igazgatónak a vállán nyugszik. Kérdés, hogy vajon a kommunisták, a pártszervezetek véleményét mennyire veszik majd figyelembe? S ha nem veszik fi­gyelembe, mi történik? Ha majd a kommunisták problémákat je­leznek, s ennek mégsem lesz meg a megfelelő hatása — nem lesz-e a kommunistákban kiábrándult­ság? Ezekre konkrétabban is vá­laszt szeretne kapni a párttitkár. Az a válasz nem elég, hogy majd meglátjuk, hogy mit hoz az élet. Ezért ezt sem nevezhetjük hig­gadtságnak. Sürgősebben, több segítséget kell adni még a közép­szervek részéről is az üzemek, vállalatok kommunistáinak. Hogy tudják majd pontosabban dolgu­kat, felelősségüket A zt kellene tehát jobban meg- értetnünk, hogy higgadtan, meggondoltan cselekedjünk —, de cselekedjünk, amikor arra meg­érett a helyzet, mert a felesleges várakozásnak, döntés-halogatás­nak semmi köze a higgadtsághoz, annál több a közönyhöz. Varga Tibor tek. A termelés ilyen arányú nö­vekedése mellett mégsem tudják azonban teljesen kielégíteni az egyre fokozódó igényeket. Annak ellenére sem, hogy az idei há­rom negyedévben a tavalyi ha­sonló időszakhoz képest jóval több építőanyag készült. Égetett téglából 11 millióval, égetett cse­répből 5 millió 600 ezerrel, gerinc- cserépből 562 ezerrel, középfalazó- blokkból pedig mintegy 5 ezer köbméterrel többet gyártottak, mint a bázisidőszakban. A vállalat gyáregységed a ju­bileumi munka verseny keretében elhatározták, hogy az idén terven felül másfél millió égetett téglát, I millió égetett cserepet és 2 mil­lió nyers téglát gyártanak. Amint a számokból kitűnik, a vállalást jelentősen túlteljesítették. Szá­mításaik szerint nyers téglából a felajánlott 2 millió helyett év gé­géig mintegy 8 milliót gyártanak, hogy ezzel megfelelő fordulókész­letet képezzenek. Törekedtek a selejt csökkentésére is. A téglánál 0,2 százalékkal, a cserépnél pedig 2,6 százalékkal jobb eredményt értek el a felajánlásnál. A baL eseteket is csökkentették. Az idén szeptember végéig 16-tal keve­sebb volt, mint tavaly a hasonló időszakban, s ezáltal mintegy 200- zal csökkent a termelésből kiesett munkanapok száma. Eredménye­sebb munkájukat bizonyítja az is, hogy ezer téglára 1,1 órával, ezer cserépre viszont 3,4 órával keve­sebb időt fordítottak, mint az előző évben. Az idén a tervezett­nél csaknem 100 munkással ke­vesebbet foglalkoztattak, s így a termelékenység 4,8 százalékkal növekedett. > Az előzetes és az eddig rendel­kezésre álló adatok szerint a nagy gyárak versenyében első a békés­csabai 2-es, második a békéscsa­bai 1-es gyáregység. A következő kategóriában az első helyre az orosházi 2-es, a másodikra a me- zőberényi 1-es, a harmadikra a mezőberényi 2-es, a negyedikre pedig a dévaványai téglagyár ke­rült. <p. p ) Sarkadról jelentjük Ünnepi gyűlés a N0SZF 50. évfordulója tiszteletére A művelődési ház nagytermé­ben ünnepi gyűlést tartanak no­vember hatodikán este. Kovács István országgyűlési képviselőt, a MEDOSZ főtitkárát kérték fel ünnepi előadónak. A gyűlés után ünnepi kultúrműsor lesz. Hetedi­kén délelőtt a község lakosságá­nak képviselői megkoszorúzzák a szovjet hősi emlékművet. Itt Barna Pál, a járási tanács elnöke méltatja a nap jelentőségét. Javult a kenyérellátás A községi tanács végrehajtó bi­zottsága legutóbbi ülésén a köz­ségi kenyérellátásról, a Békés megyei Sütőipari Vállalat sarka- di telepének munkájáról tárgyalt. Megállapították, hogy az elmúlt évek sok problémáját már kija­vították, jó minőségű kenyérrel látják el a fogyasztókat. Javulás tapasztalható a szállításban is, a kenyeret időben juttatják el az üzletekbe. A napi hetven mázsa kenyeret gyártó üzem elismerést érdemel munkájáért. Költséges átalakítás helyett újat építenek A községi tanács egészségház létesítésére kapta meg a volt já­rási tanács épületét. Még mielőtt nekifogtak volna a megvalósítás­nak, kiderült, hogy az épület át­alakítására többet kellene költeni, mintha újat építenének. Elhatá­rozták, hogy eladják áz épületet az fmsz-nek s ezzel lehetőség nyílik a község bolthálózatának bővítésére. Döntés született arra vonatkozólag is, hogy kétmillió forintos beruházással új egészség­házat építenek s előreláthatólag hetvenegyben adják át rendelte­tésének. Híd, járda, csatorna A község belső rendezési ter­vének megfelelően hidat építettek a Gyepes-csatornán. Nagy szük­ség volt már erre a létesítményre és a község vezetői örömmel vet­ték tudomásul az elkészültét. I Meglepetés csak akkor érte őket, amikor benyújtotta a vállalat a számlát. Ezen ugyanis az eredeti­leg tervezett hatszázezer forint helyett egymillió-százharminc- ezer forintos összeg szerepelt. Most folyik a vita. Ha végül a községet terheli a többletkölt­ség ... erre egyelőre nem szeret­nének gondolni. Gyors ütemben épül a hatszáz­ezer forintos szennyvízderítőmű és csatorna, amelynek feladata lesz a két OTP-ház negyvennyolc lakásának, a postának és az fmsz- áruház ilyen irányú szükségletei­nek kielégítése. Százezer forintot fordítanak az idén a járdák szélesítésére és ja­vítására, valamint a község szé­lén levő új utcák járdáinak építé­sére. Út, víz, villany Tizenhatmillió forintos útépí­tés kezdődik a községben előre­láthatólag hatvankilencben. A Kossuth Lajos utca KPM-kezelé- sében levő burkolatát teljesen fel­újítják. Az ötödik kerületi új települé­sen száznegyvenezer forintot for­dítanak még az idén a vízhálózat bővítésére. Háromszázötvenezer forintos beruházással fényosővilágítással látják el a Szalon tai utcát, a Vas­út utcán pedig higanygőzlámpá­kat szerelnek fel. O. L. Értesítjük kedves fogyasz­tóinkat, hogy Pusztaszőlősön a „Gázfogadó állomás” nagy- feszültségű vezetéke és transzformátor állomása el­készült. Fenti létesítmények üzembe helyezése folytán a vezeték érintése életveszélyes /' DÁV Békéscsabai Üzletigazgatósága 106903 A BÉKÉSCSABAI LENIN MG TSZ Szarvasi úti tojótelepén 1500 db előnevelt, 288-as Shaver jérce eladó Előjegyzéseket felveszünk november 15-1 szállításra. 106901

Next

/
Thumbnails
Contents