Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-09 / 213. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek/ 1967. SZEPTEMBER 9., SZOMBAT Ara 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM Aláírás után a magyar—szovjet megbeszélések Képünkön jobbról: Leonyid Brezsnyev elv társ, a szovjet küldöttség vezetője és Alekszej Koszigin. Wormser Antal felvétele. A minden nappal formálódó magyar történelemben fontos dátum a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megkötésének napja. A nemzetközi okmány, amelyet törvényes felhatalmazással a magyar és a szovjet vezetők Budapesten- aláírtak, újabb húsz esztendőre szabja meg azokat a kereteket, amelyek között a világ első szocialista hatalma és hazánk együttmunkálkodása még szorosabb lesz. Nem véletlen a szerződés hivatalos elnevezésében foglalt három elem sorrendje. A barátság az első. A magyar és a szovjet vezetők megnyilatkozásaikban joggal hivatkozhattak arra, hogy a két ország barátsága milliók barátsága nálunk és a Szovjetunióban egyaránt. Az egyes emberek érzelmei adják az államközi viszony érzelmi töltését. Annál őszintébb és annál igazabb ez a barátság, mert az érdekek azonosak, az eszmék és a célok közösek. Az idő és az események próbáját kiállta már ez a barátság: a fiatal szovjethatalmat megvédeni magyarok is felsorakoztak majd fél évszázada; hazánk történelmének gyászos, ellenforradalmi korszakában is mélyen éltek a baráti érzelmek a magyar munkásban, parasztban, felvilágosult értelmiségiben a Szovjetunió iránt; s ha a nemzet vesz tő politika meg is próbálta népünket a szovjet népek ellen fordítani, azok azzal válaszoltak, hogy sok nagy szent áldozattal szabadították fel Magyarországot Az új szerződés rögzíti az együttműködés módozatait. A kooperáció az élet minden területén gyümölcsöző gyakorlattá vált már az elmúlt tizenkilenc esztendő alatt is, amikor az első, a még 1948-ban megkötött hasonló szerződés irányozta elő a gazdasági, kulturális, technikai, tudományos és egyéb jellegű kapcsolatokat Aligha szorul bizonyításra, mit köszönhetett népgazdaságunk a Szovjetunióval való gazdasági együttműködésnek: átvehettük a hasznos és hazánkban is megvalósítható tapasztalatokat, az ottani fejlődés eredményeit nálunk is meghonosíthattuk, mezőgazdasági és ipari termelésünk nagy részének a Szovjetunió nyújtott biztos és jó árat fizető piacot, és így tovább. Se szeri, se száma a tudományos, technikai összedolgozás eredményeinek, a dubnad atomkutató intézettől kezdve a műszaki dokumentáció cseréjéig, ugyanígy hosszan sorolhatnék a kulturális kapcsolatok tényeit, amelyek kölcsönösen gazdagították a két ország művészeti életét, térmékényítőleg hatottak új művészi alkotások létrejöttére. Az új szerződés ezt a folyamatot továbbra is biztosítja és egyre szélesebb mederbe testű A kölcsönös segítség nyújtása a harmadik elem a szerződésben. A magyar—szovjet szövetségnek rendkívül fontos tényezője, hogy — amint a szerződés 6. cikke kimondja — „ha a szerződő felek egyikét fegyveres támadás éri, a másik az egyéni vagy a kollektív önvédelem természetes jogán azonnal megad számára minden segítséget, beleértve a katonai segítséget is.” Magyarán mondjuk meg: békénk egyik alapvető biztosítéka ez! Saját erőnkön kívül, néphadseregünk felkészültsége mellett támaszkodhatunk a szovjet nagyhatalom félelmetes erejére is! Korunkban, amikor az imperializmus a helyi háborúk kirobbantásával próbálja keresztezni a szocialista országok békés szándékait, megnyugtató számunkra, hogy a Szovjetuniót szövetségesünknek Vallhatjuk. A magyar—szovjet szerződés a szocialista országok egységének, összefogásának megszilárdítását célozza — kitűnik ez a szerződés 4. és 5. cikkéből —, ez pedig nyilvánvaló módon megegyezik nemzeti érdekeinkkel is. Ki ne ismerné fel, hogy békénk, nyugodt alkotó munkánk az imperialista agresszivitás ellenében a szocialista világrendszer erősödését igényli ? Külön érdemes aláhúzni a szerződésnek azt a jellegét, hogy a két ország jogainak egyenlőségén alapul. Márpedig a világ- történelemben a szocialista világrendszer kialakulásáig nem volt példa arra, hogy egy nagyhatalom és egy kisebb ország szerződéses viszonya a kölcsönös előnyök szerint formálódott volna. Ma is azt látjuk a tőkés világban, hogy hol a nagyhatalom diktálja a maga feltételeit, hol pedig a maga javára előnyös kompromisszumokat fogad el csupán. Nem vitás, hogy a magyar—szovjet szerződés mindkét ország javát szolgálja. A magyar—szovjet szerződés húsz esztendőre szól. Igaz, már maga a szerződés szövege megadja a lehetőséget hatályának további öt—öt évre való meghosszabbítására, de erkölcsi-politikai érvénye máris megjósolható — túlnyúlik a rögzített határidőkön. Kádár János szavait idézhetjük: „Az önálló és szuverén Magyar Népköztársaság külpolitikai irányzata állandó, nem konjunkturális elemektől függ, nem csábító szirénhangok, nem valamiféle nyomás hatása következtében alakul, hanem szilárd elvi alapokon nyugszik.” S ezeknek az elvi alapoknak egyik fontos eleme, hogy a Szovjetunió és a Magyar Nép- köztársaság örök barátsága mellett vagyunk. Ismét Kádár János szavai: „A Magyar Népköz- társaság szuverenitásának, önálló szocialista és nemzeti fejlődésének legbiztosabb támasza a barátsága és együttműködése a Szovjetunióval.” PáJíy József Pénteken a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának székházában befejeződtek a Magyar Népköztársaság és a I Szovjetunió párt- és kormányküldöttségeinek szeptember 6-án megkezdett hivatalos megbeszélései. A megbeszéléseken magyar részről részt vettek: Kádár Já-! nos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Vas Istvánná, az országgyűlés alelnö- ke, Péter János, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter és Szipka József, a Központi Bizottság tagja, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete. Szovjet részről: L. I. Brezsnyev, az SZKP ' Központi Bizottságának főtitkára, A. N. Koszigin, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, A. A. Gro- miko, az SZKP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter, K. V. Ruszakov, az SZKP Központi Revíziós Bizottságának tagja, a KB osztályvezető-helyettese, T. P. Januskovszkaja, az SZKP Központi Revíziós Bizottságának tagja, a közoktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezetének elnöke és F. J. Tyitov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió budapesti nagykövete, valamint a két küldöttség szakértői. Az eszmecserék során a két párt és kormány képviselői tájékoztatták egymást a szocialista és a kommunista társadalom hazájukban folyó építéséről. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy a marxizmus—leniniz- mus a proletárintemacionalizmus elvei alapján örvendetesen fejlődnek a magyar—szovjet kapcsolatok, egyben megvizsgálták e kapcsolatok további fejlesztésének lehetőségeit. A többi között megállapodtak abban, hogy még ebben az évben folytatni fogják a magyar—szovjet gazdasági és műszaki tudományos együttműködés kiszélesítését célzó tárgyalásaikat. A magyar és a szovjet küldöttség véleményt cserélt a jelenlegi nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és fenntartási főnökség csaknem ezer dolgozója tett felajánlást a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére. A legnagyobb értékű a gépesített mozgó szakasz vállalása, az év végére 3 kilométer többletfenntartási munkát ajánlottak fel, melynek felét november 7-re elvégzik. A 17-es kertészeti szakasz nődolgozói az őszi ültetési munkákat november 10 helyett október 31-ig befejezik. A 10-es pályamesteri szakasz vasutasai fenntartási tervüket október 31-ig 0,4 vonalkilométerrel túlteljesítik. A 12-es szakasz dolgozói a tervszerű fenntartási munkáknál nyolc és fél kilométert október 31-ig befejeznek. A munkásmozgalom legfontosabb kérdéseiről is. A két párt- és kormányküldöttségnek a .teljes megértés, a szívélyesség és az őszinte testvéri barátság szellemében lefolytatott eszmecseréi a nézetek teljes azonosságát mutatták valamennyi megtárgyalt kérdésben. A Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége meghívta a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségét, hogy később egyeztetendő időpontban tegyen A vállalatoknál, az üzemekben ■ és a hivatalokban októberben kezdődik az 1967/68. évi szakszervezeti oktatás. Az alapfokú tanfolyamokon — mintegy hétezren — azok vesznek részt, akik szeghalmi 7-es szakaszon terven felül 1 kilométeres síncserét és talpfacserét végeznek. A vasutasak versenylendületé- re, felajánlásaik megalapozottságára jellemző, hogy a vállalások 70 százaléka már több szakaszon elkészült. A gépesített mozgó szakasz jelentős munkát teljesített .a murányi állomás víztelenítésével és a fővágány teljes átépítésével. A több mint százezres értékű munka határidő előtt tíz nappal elkészült. Az eredményben a vasutasok szorgalmas túlmunkája, vasárnapi műszakja, a célszerű munka- szervezés mellett jelentős szerepe volt Békési István szakaszvezető és Reisz László előmunkás ügyes irányításának. B. Gy. baráti látogatást a Szovjetunióban. A magyar fél a meghívást köszönettel elfogadta. A felek kifejezték azon meggyőződésüket, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződése, a szovjet párt- és kormány- küldöttség magyarországi látogatása, a két párt- és kormányküldöttség elvtársi eszmecseréje a két nép barátságát, a szocializmus és a béke ügyét szolgálja. nem kapcsolódnak be az idén a pártalapszervezetek által kezdeményezett továbbképző csoportok munkájába. A havonta megrendezendő foglalkozásokon május végéig előadást hallanak társadalmunk időszerű kérdéséiről, a világnézeti nevelés problémáiról, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának jelentőségéről, a gazdasági mechanizmusról, az egyszemélyi vezetésről és a kollektív szerződésekről. A bizalmiak tanfolyamán részt vevő 1000—1200 tisztségviselő és aktíva az üzemi demokráci problémáit vitatja meg. Megyénkből többen tanulnak a hároméves SZOT-iskola népművelés-könyvtár szakán és sokan kétéves levelező tagozaton sajátítják el a munkavédelemmel kapcsolatos ismereteket A szakszervezeti propagandisták — százötvenen — a pártszervezetek hasonló funkciót betöltő tagjaival közösen Békéscsabán az Oktatási Igazgatóságon vesznek részt egyhetes továbbképzésben. Ezenkívül valamennyi szakma központi vezetősége a megyei bizottságok és az üzemi szb-k titkárainak Budapesten kéthetes mechanizmus tanfolyamot tart. Vasutasok jubileumi felajánlásai A békéscsabai MÁV pályaNyolcezer részvevő az idei szakszervezeti oktatásban /
