Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-08 / 212. szám
I§67. szeptember 8. j 4 Péntiek Gondolatok; A gyulai járás fiataljainak terveiből Iskolatelevísió Amint az MSZMP gyulai járási bizottságának legutóbbi határozatából kitűnik, a sarkadi Lenin, József Attila, Kossuth, a kötegyáni Petőfi, a méhkeréki Nicolae Balcescu, az új szalon tai Béke, a mezőgyánd Magyar— Bolgár Barátság, a gyulavári Lenin Hagyatéka és a gerlai A dolgozó évi rendes szabadsága idejére átlagkeresete szerint kapja a fizetését. Átlagkereset alapján számolják el a nők szülési szabadságát, a terhességi és gyermekágyi segélyt, a munkaszüneti napok díjazását, a népi ülnökök bérét, a betegség alatti táppénzt, a nyugdíjak összegét és még egy sor, valami egyéb ok miatt nem munkában töltött időre járó fizetést. Az átlagkereset tehát közvetlenül kapcsolatos a dolgozók életével, anyagi juttatásaival. Mi tartozik azonban az átlagkeresetbe? — ezt már kevesebben ismerik és jórészt ma is ez az oka, hogy a vállalati és területi munkaügyi döntőbizottságoknak az anyagi juttatások körében leggyakrabban az átlagkeresetek hibás vagy annak vélt kiszámítása miatt kell dönteni. Az átlagkereset jelenleg a munkabért, a bérköltségből fizetett prémiumot, a béralapmegtakarítás utáni jutalmat tartalmazza. A túlmunkadíj .összegét csak a társadalombiztosítási alapba számolják, egyébként kimarad az átlagkeresetből. A jövőben jelentős változások lesznek az átlagkereset kiszámításában, összetevői bővülnek és ezt elsősorban, az igényli, hogy a gazdaságirányítás új rendszerében új személyi jövedelmi tényezők kerülnek bevezetésre vagy a régiek aránya és az anyagi ösztönzésijén betöltött szerepe megváltozik. A jövőben minden vonatkozásban megnövekszik a nyereség, a nyereségből ' származó részesedési alap szerepe. Indokolt ezért, hogy ezek az eddiginél nagyobb ösztönzést képviseljenek és az évközi vagy az év végi juttatásokat figyelembe vegyék az átlagkeresetek meghatározáséiban. Eddig ugyanis a nyereségrészesedés sem számított a dolgozók átlagkeresetébe, mint ahogy a prémiumok és jutalmak is csak akkor voltak érvényesíthetők, ha a bérköltségből, vagy a béralapmegtakarításból származtak. A vállalati jövedelmezőségtől függő részesedés lényegesen nagyobb részét alkotja majd a dolgozók keresetének, nyilvánvaló, hogy igazságtalan lenne, ha kimaradna az átlagkereset összetevőiből. Az anyagi juttatások jelentős részét prémium és jutalom formájában fizetik. Ezért a jövőben ezeket minden esetben figyelembe kell venni az átlagkeresetben, hiszen egyre nehezebb lesz elhatárolni, hogy a különböző juttatásokat a dolMagvető Tsz-ekben a KISZ- alapszervezetek tagjainak is jelentős feladatokat kell vállalni szövetkezetük gazdasági és politikai problémáinak megoldásában. Ezért a KISZ gyulai járási bizottsága a napokban intézkedési tervet dolgozott ki, amely meghatározza az említett közös gőzök milyen címen kapják. Be kell számolni az átlagkeresetbe a kiemelkedő műszaki alkotásokért a részesedési alap terhére fizetett jutalmakat és prémiumokat, jőt minden jellegű túlmunkadíjat is. Természetesen változatlanul kimarad majd a rendkívüli segély, az újítási díj, a tanulmányi ösztöndíj, a hűségjutalom és a jubileumi jutalom, egyszerűbben az olyan juttatások, melyeket nem a napi termelőmunkával összefüggésben fizetnek a vállalatok. A jelenleg érvényben levő rendelkezések szerint a munkajogi és a nyugd íj jogszabályok nem írnak elő átlagkereseti felső határt. Nem Is lett volna ennek különösebb értelme, hiszen az átlagkeresetbe viszonylag kevés tényező .tartozott, és a nagymértékben érvényesülő bérezési egyenlősdi nem indokolta a felső határ előírását. A jövőben viszont várható, hogy a részesedési juttatások miatt egyesek átlag- keresete, főleg a nagy nyereséggel dolgozó vállalatoknál, nagymértékben megnövekszik. Ezért a társadalombiztosításban és a nyugdíjak megállapításában lesiz felső határ. A táppénz kiszámításánál például legfeljebb havi 8000, a nyugdíjak megállapításánál pedig legfeljebb havi 10 000 forintot vehetnek figyelembe. Az egyéb átlagkeresetek megállapításánál továbbra sem lesz felső határ, hiszen ez a gazdasági mechanizmus céljaival ellentétben az anyagi érdekeltséget csökkentené. Az átlagkeresetek megállapításának új szabályozása nemcsak egyszerű jogi előírást jelent. Közvetlen része a dolgozók anyagi ösztönzésének, hiszen az átlagkereset egyes ösz- szetevői is késztethetnek a jobb, termelékenyebb, gazdaságosabb és nagyobb nyereséget biztosító munkára. Érdemes lesz élni az üzemi demokrácia különböző módszereivel és hallatni a hangot, hogy a vállalatok vezetői biztosítsák az átlagkereset növekedésének feltételeit, a korszerűbb üzem- és munkaszervezést. A jövőben nem korlátozzák a béreket és a kereseteket különböző, és eddig gyakran az egyenlősdit erősítő mutatók, bérarányszámítások, és a termelt értéknek az anyagi juttatásokban lényegesen nagyobb lesz a szerepe. Ez is indolkolja, hogy többet és gondosabban foglalkozzanak minden vállalatnál, üzemben és intézményben az átlagkeresetek alakulásával. K. A. gazdaságokban dolgozó ifjúkommunisták tennivalóit. A járási bizottság véleménye szerint hasznos lenne, ha a termelőegységekben tevékenykedő kiszesek és fiatal szakemberek a munikafegyelem megszilárdításáról, a korszerű agrotechnikai eljárásokról tanácskoznának. Az őszi betakarítási munkáknak idejében és jó minőségben való elvégzéséért ezekben a tsz-ekben vegyék igénybe a közép- és általános iskolai tanulók segítségét. A KISZ járási bizottsága javasolja, hogy a jól működő tsz-ek (Elek, Újkígyós, Telekgerendás) ifjúságával rendezzenek tapasztalatcseréket. Fontos feladat a szervezeti élet megszilárdítása is — hangsúlyozza az intézkedési terv. Ezt elősegíti a téli vezetőképzés, a járási bizottság tagjainak patro- nálása és a meglevő KlSZ-helyi- ságek, s klubok berendezése a rendelkezésre álló anyagokból. Szükséges, hogy a járási végrehajtó bizottság negyedévenként egy-egy alapszervezet munkáját részletesen elemezze és értékelje, valamint útmutatásokat adjon, A fiatal párttagok még aktívabban segítsék a szövetkezetek ifjúsági szervezetét. Az alapszervezetek jelentős eredményeket érhetnek el a propagandamunkában, ha programúkban az eddiginél nagyobb figyelmet fordítanak a különböző évfordulók, munkásmozgalmi események megünneplésére a művészeti csoportok támogatásával. Különös gonddal készítsék elő az 1967/68. évi politikai oktatást, s ehhez vegyék igénybe a más területeken jó bevált kiegészítő módszereket (diafilm, élménybeszámoló, helyi kiállítások, veteránokkal való találkozók). Továbbá a propaganda- munka javítására fokozottabban használják fel a különböző rendezvényeket, a községi hangoshíradót és a sajtó által biztosított lehetőségeket — hangsúlyozza a járási bizottság állás- foglalása. íd. s.) 17. Szavaim drámai hatást tehettek a főorvosra. Sápadtabb lett a tüdőbajos molnárlegénynél is. Több említés nem esett sem a tanfolyamról, sem az Alfa Rómeóról. Hosszú időn át mindössze annyi változást tapasztaltam a főorvosnál, hogy elfelejtette fogadni a köszönésemet. Erre föl én meg a köszönést felejtettem el. Mígnem így szólt hozzám szigorúan: — Illés, maga igen rossz garázsmester. Nem képes fegyelmet tartani az emberei között. Ha például viccet mesélnek, maga velük együtt nevet. Ez a lealacsonyodás hátrányos következményekkel járhat önre nézve! — Engem viszont hizlal a nevetés — feleltem. — Most éppen rossz bőrben vagyok, tehát ezentúl sem fogok kijönni a garázsból, ha a kollégáim viccet mesélnek. Ha ez véletlenül zsení- rozná a főorvos árat, szívesen ülök vissza a volán mellé. — Kívánsága1 számomra parancs — közölte hűvösen Vendel, és én máris újra mentősofőrnek érezhettem magam. Üj tanévet kezd az Iskolatelevízió is. Ügy számítják, hogy' az idei eredményesebb lesz az eddigieknél, mert jobb alapról indulnak, jobban ismerik az igényeket, a pedagógusok véleményét. Célravezető eszköznek bizonyult tehát a Magyar Rádió és Televízió közvéleménykutató osztályának kérdőíves felmérése, mellyel az elmúlt tanév első évét vizsgálták, hogy körvonalazhassák az adások hatókörét, tudomást szerezzenek a tapasztalatokról, hogy a műsor szerkesztői tudományos igénynyel foglalkozhassanak az Iskolatelevízió alkalmazásának és hatékonyságának vizsgálatával. A beérkezett válaszok már első áttekintésre világosan tükrözik, hogy az Iskolatelevízió eddigi működésével jó szolgálatot tett a magyar iskolaügynek, az iskola- reform megvalósításának. Kiderült, hogy az általános iskolák 39 százaléka a jelzett időszakban rendszeresen vagy nem mindig rendszeresen, de felhasználta az Iskolatelevízió műsorait. Ez az arány külföldi eredményekhez viszonyítva is jelentős és bizonyítja azt, hogy érdemes az adásokat tovább bővíteni, tudományos alapossággal foglalkozni a televíziós tanórák módszertanával. Azok a pedagógusok, akik már régóta hasznosítják az Iskolatelevíziót, sokszor elmondták, hogy megfelelő felkészüléssel kitűnő segédeszközt találtak a tv-ben, mely önmagában nem oldhatja ugyan meg az oktatási feladatokat, de az oktatás szemléletessé- gét feltétlenül növeli és Lőviti, hozzájárul az anyag megértéséhez és könnyebb elsajátításához. A felmérés közben másra is rávilágított. A beérkezett válaszokból kitűnt, hogy sok kis létszámú iskola nem rendelkezik televízióval és ha a pedagógus feltétlenül alkalmazni kívánja a tv-órákat is, akkor máshol nézik meg a műsort, ez viszont törődéssel, fáradsággal és főként más tantárgyak rovására időeltolódással jár. Nem lenne felesleges, ha a járási művelődésügyi osztályok nálunk is alaposabban megvizsgálnák: jó-e a televíziós készülékek elosztása? Igaz, a dolog nemcsak ezen múlik. A Művelődésügyi Minisztérium adatai szerint sok alföldi meAttól kezdve, hogy Lila Öcsi bigámiával vádolt, naponta több alkalommal különösen kegyetlen módon kivégeztem a főorvost. Amikor kifogytam a válogatott halálnemekből, elölről kezdtem az egészet. A bosszú- állás eme fajtája rengeteg munkát adott fantáziámnak és végül egészen megnyugtatott. Rémtetteim elkövetése után hűvös fölény jellemezte viselkedésemet, amely lassan-lassan gyűlöletté változtatta Vendel alattomos kárörömét. Miután meggyőződtem immár nyílt gyűlöletéről, bizonyossá vált előttem, hogy az erkölcsi győzelem az enyém, vagyis érdemes volt kezdettől fogva hinni Karola becsületében. A teljes diadal tudatában éltem a mentősofőrök komoly életét, nem vágyakozva többé a kétes nagyság után. Éppen magamra | találásom szerencséjén elmélkedtem, amikor közölték velem, hogy jelenjek meg a fegyelmi bizottság előtt. Leültem tehát a piros drapériával takart asztal elé, amely mögött három igazságtegyében számos olyan iskola van, ahol még villanyvilágítás sincs, tehát a televízió használata sem megoldható. Nálunk, Békésben a felmérés időszakában 274 iskola működött s ezek közül 71-ben nem volt villany. Elgondolkoztató az is, hogy 127 iskolánk rendelkezett akkoriban tv-készülékkel, az Iskolatelevíziót azonban csak 92-ben nézték rendszeresen vagy esetenként. Eddigi helyi tapasztalatainkat és a felmérés adatait összevetve, a helyzet világos. Az iskolareform további sikere, az iskolák oktatónevelő munkájának színvonala megköveteli, hogy a legkorszerűbb segédeszközöket egyetlen iskola se nélkülözze. Márpedig az Iskola-tv ilyen segédeszköz, sok helyen mégis nélkülözik vagy még ott sem tartanak, hogy felismerjék óriási jelentőségét. Az új módszerek terjesztése a pedagógiában is lényeges folyamat. Az újtól való idegenkedés viszont ezen a területen sem ismeretlen. Szükség van itt is úttörőkre, olyan pedagógusokra, akik szívesen átadják tapasztalataikat, elmondják azt, hogyan hasznosították a tv nyújtotta előnyöket és lehetőségeket. Az Iskolatelevízió új tanévének kezdetekor nem lenne haszon nélkül való, ha a pedagógusok lehetőséget kapnának ilyen tapasztalataik kicserélésére, megvitatására. Továbbképzésüket — az egész társadalom hasznára — ez is jól szolgálhatná. Sass Ervin Az Országos Mezőgazdasági Kiállításon vendégszerepei a békéscsabai Napsugár Bábegyiittes A többszörösen kitüntetett békéscsabai ' Napsugár Bábegyüttes az Országos Mező- gazdasági Kiállításira kapott meghívást vendégszereplésre. Ä kis kollektíva a hét végén utazik a fővárosba és szombaton, illetve vasárnap ad műsort. vő képviselte velem szemben a Rendet és a Törvényt. Kettő idegen elvtárs volt, a központból, a harmadik pedig maga a főorvos. — Ön lenne Üllős Fábián? — kérdezte némi kellemes csalód dottsággal az elnök, aki nyilván nem remélte, hogy ennyire megnyerő külsejű egyén lesz a fegyelmi áldozata. — Az a panasz merült fel ön ellen, hogy vezetőivel szemben destruktív magatartást tanúsít, iszákossá- gával rendszeresen megszegi a szocialista munkafegyelmet, ráadásul rongálja a társadalmi tulajdont. Elismeri a vádak jogosságát? Emelt fővel néztem az elnök szemébe. — Tisztelt bizottság. Most én lennék a huszadik század legjobb garázsmestere, ha továbbra is tűrném, hogy felszarvazzon a feleségem. Igaz, egy-két fröccsöt megiszom naponta, de mivel mostanában úgyis alacsonyan szabják meg a borok szeszfo-kát, kocsmai kiadásaimat joggal tekinthetem a békekölcsönjegyzés egyik sajátos formájának. Ami pedig a társadalmi tulajdon rongálását illeti, ennek még a fogalmától is iszo-, nyodom, nemhogy gyakorlására vetemednék. Ez a vád tehát abszolúte nevetséges. — Nevetséges? — kérdezte szinte dalolva Vendel főorvos. A BÉKÉSCSABAI H 0 TÖ H A Z SEGÉDMUNKÁRA ni munkaerőt keres AZONNALI FELVÉTELRE. JELENTKEZÉS: REGGEL 8 ÓRAKOR. 82447 Az átlagkereset és összetevői Gerencsér Miklós: Illés, a sokoldalú Kisregény
