Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-08 / 212. szám

1967. SZEPTEMBER 8., PÉNTEK Ara 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM i Barátságunknak cesscsak intene, hanem hősök vérével megszentelt múltja és ezért jövője is van Kádár és Brezsnyev elvtársak beszéde a magyar—szovjet barátsági nagygyűlésen A szovjet párt- és kormány- küldöttség csütörtökön dél­után barátsági nagygyűlésen találkozott a fővárosi dolgo­zók képviselőivel az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Há­zában. A nagygyűlést a Ma- gyár Szocialista Munkáspárt budapesti bizottsága és a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa rendezte* A szovjet és a Magyar Him­nusz elhangzása után Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagja, a budapesti pártbi­zottság első titkára nyitotta meg az ünnepséget. Ezután Kádár János, majd L. L Brezsnyev mondott beszédet. Kádár, Koszigin, Brezsnyev a Parlamentben. Tíziliüó forint korszerűsítés! hitel megyénk termelőszövetkezeteinek Az állatforgalmi vállalat sokré­tű segítséget igyekszik nyújtani a termelőszövetkezeteknek ahhoz, hogy minél több sertéshúst adja­nak a népgazdaságnak. Többek között a legjobb sertéstenyésztő és hizlaló temelőszövetkezetek kor­szerűsítési hitelt kapnak. Ebben az esztendőben ilyen címen 10 millió forint hitelt folyósítottak a kollektív gazdaságoknak. A kon­dorosa Dolgozók Tsz például 800 ezer, a füzesgyarmati Vörös Csil­lag Tsz pedig több mint másfél millió forint korszerűsítési hitelt kapott. Kiszámolták, hogy négy év alatt megtérül a sertéstelepek korszerűsítésére szánt összeg, mert gazdaságosabb lesz a serté­sek nevelése, illetve hizlalása. Az említett két termelőszövetkezet egyébként a megye legjobb hús­termelő szövetkezetei közé tarto­zik. A termelőszövetkezetek megye- szerte a tervezett 180 ezer hízott sertés helyett eddig 190 ezerre kötöttek szerződést. Darabszámra túlteljesítették a szerződéskötési tervüket. A nagy szárazság miatt bekövetkezett takarmánygondok a sertéshizlalási feladatokat megne­hezítik ugyan, de a legjobban gazdálkodó szövetkezetek most is megtalálják a módját annak, hogy vállalásukat teljesítsék. A háztáji gazdaságokban szám szerint még nem teljesítették a szerződéskötési tervet. A süldők védőára azonban sokat segít ab­ban, hogy idő előtt nem vágják ki és nem hizlalják meg az anyako­cákat, tehát nem csökken a meg­levő sertésállomány a háztáji portákon. Békéscsabán 48 százalékkal több vizet fogyasztottak, mint 1966 első hét hónapjában Kádár János elvtárs beszéde Tisztelt Nagygyűlést Kedves Elvtársak, Elvtársnők! Szívből üdvözlöm a magyar— szovjet barátságnak szentelt mai nagygyűlésünk elnökségét, min­den résztvevőjét. Tisztelettel és szeretettel köszöntőm én is ked­ves vendégeinket. Személyükben és általuk egyben köszöntjük a magyar nép legnagyobb és leg­hűbb szövetségesét, a nagy szov­jet népet. (Taps). Ez a mostani alkalom, amikor ismét magas szovjet vendégeket üdvözölhetünk körünkben, ki­emelkedő jelentőségű, valóban mérföldkő kapcsolataink történe­tében. A mai naporí, törvényes meghatalmazással, újabb húsz esztendőre szóló magyar—szovjet barátsági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerződést írtunk alá. Ezzel a szerződéssel ismét szentesítettük és megerősí­tettük népeink élő, évről évre erősödő, megbonthatatlan, örök barátságát. Most ideológiai, politikai, gaz­dasági és kulturális munkánk ha­tékonyságának növelése került előtérbe. A szocialista termelő­erők, termelési és elosztási vi­szonyok fejlesztését szorgalmaz­zuk. A munka termelékenységét kell növelnünk, a szocialista épí­tés nagyobb lendülete és az élet­viszonyok további javítása érde­kében. Az elmúlt öt év átlagában a nemzeti jövedelem emelkedése nálunk évenként 5 százalék és a tervteljesítés többi fő mutatója, ideértve a dolgozók reáljövedel­mének növekedését is, ennek megfelelő volt. Vagyis, több év átlagában előrehaladásunk üteme a legfejlettebb kapitalista orszá­gokét is meghaladta, de ezzel nem elégedhetünk meg. Szocialista rendszerünk, a felszabadult nép alkotó ereje lehetővé és szüksé­gessé is teszi az építőmunka ja­vítását, a gazdaságirányítási rendszer átfogó reformjával az eredmények gyarapítását. Ezután a szerződést méltatta. A ma aláírt, húsz esztendőre szóló magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés meggyőző­désünk szerint a két ország alap­vető érdekein túlmenően megfelel az egész szocialista közösség ér­dekeinek. Továbbra is az összes szocialista ország egységének és együttműködésének megerősítésén dolgozunk és az a szándékunk, hogy hozzájáruljunk Európa, va­lamint a világ békéjének és biz­tonságának megszilárdításához. Szerződésünk alapelveivel kap­csolatban kijelenthetem, hogy teljesen megfelelnek a Magyar Népköztársaság eddigi külpoliti­kájának, megfelelnek mind nem­zeti érdekeinknek, mind a prole- tárintemacionalizmus eszméjé­nek, mind a más társadalmi rendszerű országok irányába követett békés egymás mellett élés elvének. A szerződés alapel­vei érvényesítésének rendkívül jó feltételeket biztosít az, hogy a Szovjetunió és a Magyar Népköz- társaság álláspontja a nemzetkö­zi helyzet minden alapvető kérdé­sében azonos, az egység közöttünk teljes és ennek megfelelően eddig is együtt léptünk fel a külpolitika területén is. (Nagy taps). Félreértései! elkerülése céljából szeretném ez alkalommal is hang­súlyozni, hogy az önálló és szu­verén Magyar Népköztársaság külpolitikai irányzata állandó, nem konjunkturális elemektől függ, nem csábító szirénhangok, nem valamiféle nyomás hatása következtében alakul, hanem szi­lárd elvi alapokon nyugszik. Más szóval, külpolitikánk a magyar nép nemzeti érdekeinek és a szocialista országok érdekei­nek megfelelően hazafias és in­ternacionalista. Ma a magyar nép a szocialista társadalom építésé­nek útján a felemelkedés eddig sohasem volt magas fokát érte el, s az a magyar, aki hazáját szere­ti és nemcsak szívével, hanem ér­telmével is szereti, az tudja, hogy népünk biztos jövője és boldogu­lása csak a haladás, a szocializ­mus útján, a szocialista országok, a Szovjetunió oldalán és velük együtt érhető el. (Nagy taps). Meggyőződésünk, hogy sem ná­lunk, sem más szocialista ország­ban, sem kapitalista országban nem nevezheti magát kommunis­tának, internacionalistának, de még haladó embernek sem az, aki szembefordul a Szovjetunió­val, aki szovjetellenes nézeteket hirdet. (Helyeslés, nagy taps). Rossz szolgálatot tesz a szo­cializmusnak, a nemzetközi kommunista mozgalomnak, az imperialistaellenes harcnak, a békének, saját nemzetének az, aki elszigeteli vagy szembeállítani tö­rekszik országát és népét minden igaz ügy legtekintélyesebb, legna­gyobb és legerősebb országával, a Szovjetunióval. A következőkben Kádár elvtárs a nemzetközi helyzetet elemezte. Jogosan mondják, hogy a nem­zetközi helyzet bonyolult, s azt is, hogy az utóbbi időszakban is­mét éleződött. Azonban a legbo­nyolultabb helyzetben is látnunk kell a történelem fő sodrát és an­nak irányát. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50 évvel ezelőtti győzelmével az imperia­lizmus addig egységes, az egész világon uralkodó rendszere meg­tört, mert kiszakadt belőle a vi­lág egyhatoda. Az elmúlt két év­tizedben ismét nagyot változott a világ. Kialakult az Európára, Ázsiára és Datin-Amerikára ki­terjedő szocialista világrendszer. Széthullott, és részben megsem­misült a gyarmati rendszer. Ama már mintegy 50 millió tagot számláló kommunista pártok moz­galma korunk legbefolyásosabb politikai ereje lett Ugyanakkor azt is látunk kell, hogy az imperializmus meglevő és le nem becsülhető gazdasági és katonai erejét mozgósítva, kü­lönösen az utóbbi 2—3 évben kü­lönböző puccsok és jobboldali lázadások szervezésével, a vietna­mi és közel-keleti háborúk kirob- bantásával, s más helyi háborúk­kal akarja hanyatlása rohamos folyamatát megállítani. Az impe­rializmus igyekszik kiaknázni és különböző manőverekkel, ha le­het, fokozni a nemzetközi mun­kásmozgalomban, a szocialista országok köréljen jelenleg mutat­kozó vitát, visszaél azzal, hogy a szocialista országok a népek sor­sáért érzett felelősségüktől indít­tatva, kötelességüknek tartják (Folytatás a Z. oldalon.) Egy most készült feldolgozás szerint aj idei év első hét hónap­jában Békéscsaba lakossága 48 százalékkal fogyasztott több vizet, mint a tavalyi hasonló időszak­ban. Az ipari üzemek 12 száza­lékkal használtak föl több vizet, mint 1966-ban. A legfrekventál­tabb hónap a július. Békéscsabán ekkor volt rekordfogyasztás: 218 ezer köbméter. A háztartások az értékesített víz több mint 42 százalékát használták fel, a töb­bit az ipari üzemek, intézmények igényelték. Jelenleg több mint 2500 lakás­ban van folyóvíz, 760 ház pedig kerti csappal van ellátva. A csúcsidőszakban — júliusban — a háztartások 2600, az üzemek és intézmények pedig csaknem 4300 köbméter vizet fogyasztottak na­ponta. Az adatok tanúsága sze­rint ütemes felhasználás és meg­felelő tárolómedencék létesítése f esetén elkerülhetők volnának a vízellátás kisebb-nagyobb zökke- I női. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO *

Next

/
Thumbnails
Contents