Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-30 / 231. szám
W6T. szeptember 30. 3 Szombat Végezetül az országgyűlés egyhangúlag elfogadta a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekről és a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvény- javaslatot Szünet után Kállai Gyula elnökletével folytatódott a tanácskozás. A diplomáciai páholyban ott volt dr. Herbert Plaschke, az NDK magyarországi nagykövete is. Az országgyűlés a napirend Befejeződött az országgyűlés ülésszaka szerint a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között Budapesten, 1967. május 18-án aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalta meg. A törvényjavaslat előadója Barcs Sándor képviselő volt. Ezután Szirmai István emelkedett szólásra. Szirmai István felszólalása Több mint 22 éve már annak, hogy befejeződött a II. világháború. Európában még fájnak a sebek, figyelmeztetnek a romok, mégsem élnek az emberek bizton^ Ságban, nem valósult meg a félelem nélküli élet A háborút követően az amerikai és európai reakció a NATO- ba tömörülve új háborút, úgynevezett hidegháborút indított; fenyegetésekkel, atomzsarolással, erőszakos válságok kirobbantásával, a feszültség fokozásával, diszkriminációkkal fagypontra hűtöt- te Európa légkörét. A szocializmus, a társadalmi haladás, a béke erői következetes és meg nem szűnő harcot vállaltak a hidegháború felszámolásáért. Az európai biztonság megteremtéséért átfogó offenzívát indítottak. Élükön a világ békéjének legszilárdabb támaszával, a Szovjetunióval, a szocialista országok és az európai kommunista és munkáspártok. Legutóbb 1966 júliusában foglalkozott Bukarestben a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé a .nemzetközi feszültség enyhítésének feladataival, és az ismert nyilatkozatban a nemzetközi közvélemény elé tárta az európai biztonság megteremtésének és a béke védelmének gyakorlati programját. Ez év áprilisában az európai kommunista és munkáspártok Karlovy-Vary-ban megtartott értekezlete újabb felhívással fordult Európa népeihez, harcba hívta a társadalmi haladás és a béke minden hívét az európai biztonság megteremtéséért. Ma már tapasztalatok bizonyítják, hogy a hidegháborús eszközök nem alkalmasak sem az imperializmus válságának leküzdésére, sem a tőkés hatalmak belső problémáinak megoldására, még kevésbé a szocialista világ fejlődésének meggátlására. Egyre szélesebb körű Európában az a felismerés, hogy a hidegháborút a békés egymás mellett élésnek, Európa két része egymáshoz közeledésének kell felváltania. Az európai biztonság nemcsak az európaiak ügye A szocializmus és béke erőinek kitartó offenzívája a hidegháború csődje, a fokozatosan kialakuló, bővülő gazdasági, tudományos, kulturális kapcsolatok a szocialista és kapitalista országok között, a nagyméretű turizmus, egymás jobb megismerése megérlelte a feltételeit annak, hogy Európa népei és kormányai együtt keressék a biztonságot, a béke, a félelem nélküli élet megteremtésének legjobb módjait. Ezt a szemléletet tükrözi, ezt a célt is szolgálja, ez irányban tett fontos lépést jelent a Magyar Népköz- társaság és a Német Demokratikus Köztársaság megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés. Az európai biztonság nemcsak európai kérdés, nemcsak az európaiak ügye. Egy európai háborús konfliktus világháborús katasztrófához vezetne, ugyanakkor a más földrészeken folyó háborús politika is kihat Európa békéjére. Vannak még ugyanis nagy erők a világon, élükön az Amerikai Egyesült Államok kormányával és leghűségesebb szövetségesükkel, a Német Szövetségi Köztársasággal, amelyek továbbra is a nemzetközi feszültség fenntartását, sőt fokozását akarják. Az Amerikai Egyesült Államok a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a vietnami nép szabadságharca ellen indított népirtó háborújával, Izrael közel-keleti agressziójának morális, politikai és anyagi támogatásával minden egyetemes emberi haladást szolgáló társadalmi fejlődéssel szembeni erőszakos fellépésével mérgezi a nemzetközi légkört, akadályozza a békés egymás mellett élés politikájának realizálását. Európában ugyanezt a szerepet a Német, Szövetségi Köztársaság tölti be. De Európa minden országában, a Német Szövetségi Köztársaságban is egyre többen lesznek a független nemzeti politikai hívei, sokasodnak a hidegháború ellenségei. Nincsenek illúzióink, de reméljük, hogy ez a folyamat a Német Szövetségi Köztársaságban is gyorsulni fog. Az európai béke biztosítása nemcsak a szocialista országok, nemcsak a kommunista és munkáspártok ügye. Ebben a harcban részi kell vállalnia mindenkinek, aki európainak és a béke hívének vallja magát, a nemzeti függetlenséget féltő polgári erőknek, nemzeti kultúrájukat féltő, az európai életet amerikanizáló törekvésekkel szemben fellépő ifjaknak, nőknek, hivöknek és nem hívőknek egyaránt. Utalok a kommunista és munkáspártok Karlovy- Vary-i értekezlete nyilatkozatának egyik fontos megállapítására: „Az európai népek képesek arra, hogy maguk oldják meg kontinensük békéjének és biztonságának kérdéseit, vegyék hát saját kezükbe Európa sorsát!” A két baráti, szövetséges ország új szerződése ezeket a békeszerető, harcos erőket bátorítja és segíti. Az európai biztonság nem épülhet az elrettentésre, az úgynevezett erőegyensúlyra, a katonai tömbökre. Amíg létezik az agresz- szív célokat szolgáló Északatlanti Szövetség, a Földközi-tenger keleti partjaitól Norvégia csúcsáig az Amerikai Egyesült Államok és az Északatlanti Szövetség katonai támaszpontjai kerítik be kontinensünket és idegen katonai erők állomásoznak e térségekben, addig Európa népei nem élhetnek nyugalomban. A Varsói Szerződés tagállamai éppen ezért többször is megismételték javaslataikat; oszlassák fel egyidejűleg a katonai szövetségeket és a szemben álló katonai tömbök helyett közösen új európai biztonsági rendszert építsenek ki. Többször javasolták a külföldi katonai támaszpontok felszámolását, a külföldi csapatok visszavonását saját nemzeti határaik mögé. Ezekkel a javaslatokkal a magyar nép teljesen egyetért és azok megvalósítására törekszik. Csak nagyon lassan haladunk előre a kijelölt cél felé. Az előrehaladás elé gátat emel az Amerikai Egyesült Államok legreakciósabb köreire támaszkodó Német Szövetségi Köztársaság kormányának politikája. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya elszakadva az európai realitásoktól, magának igényli a német nép egyedüli képviseleti jogát, érvényben levőnek tartja a müncheni egyezményt, nem ismeri el önálló és szuverén államként a Német Demokratikus Köztársaságot, a háború után kialakult határok revízióját követeli, lehetőséget ad új fasiszta szervezetek működésére. Ilyen viszonyok között jött létre a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között a most törvénybe iktatásra javasolt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés. A szerződésben a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának elveivel és céljaival, a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé 1966-os bukaresti nyilatkozatával, a kommunista és munkáspártok 1967-es Karlovy-Vary-i felhívásával összhangban kötelezettséget vállaltak, hogy fellépnek a békét és a nemzetközi biztonságot veszélyeztető nyugatnémet militarizmus és revansizmus erői ellen, hatékonyan biztosítják a második világháború után megvont határok védelmét, a Német Demokratikus Köztársaság határainak sérthetetlenségét. A Német Szövetségi Köztársaság kormányának képviselői többelmúlt napokban ismét javasolta: kezdjenek tárgyalásokat a két német állam magas szintű képviselői. Szerződés-tervezetet hoztak nyilvánosságra, amelyben javasolják, hogy a két szuverén német állam a nemzetközi jog elvei alapján létesítsen egymással normális államközi kapcsolatokat, mondjon le az erőszak alkalmazásáról, ismerje el a jelenleg fennálló határokat, nyilvánítsa hatálytalannak a müncheni egyezményt és mondjon le a nukleáris fegyverekről. Véleményünk szerint ezek a javaslatok teljesen összhangban vannak az európai népek érdekeivel, a német nép céljaival. Realizálásuk az európai biztonságot és a világ békéjét szolgálná. A szerződés-tervezet a történelmileg legidőszerűbb és legfontosabb kérdések megvitatását tűzi napirendre. E kérdések megvitatása elől sokáig már nem lehet kitérni. A két német állam polgárainak rokoni, emberi kapcsolatait is csak így lehet megalapozni. A Német Szövetségi Köztársaság által mesterségesen szított feszültség az, ami megnehezíti a kölcsönös látogatások kötöttségeinek feloldását, az államhatárok két oldalán élő német emberek baráti közeledését A nagy koalíciós kormánya továbbra sem ismeri el a Német Demokratikus Köztársaságot és ragaszkodik az egyoldalú képviselet jogához. Ennek sem jogi, sem morális alapja nincs. Ti- zenhétmillió némeit ember szocialista államot új társadalmi rendet épített, amelyben a hatalom a népé, ahol megszűnt a kizsákmányolás, a létbizonytalanság és ahol lendületes munkával lelkesítő sikereket érnek el a gazdaságban, a tudományban és a kultúrában. A jelenlegi határok el nem ismerése háborús politika A német szövetségi kormány még ma sem hajlandó számolni azzal, hogy a náci hadsereget megverték, a német tőkés osztály elvesztette a második világháborút és ennek eredményeként új és igazságos határokat vontak meg Európában, Lengyelország visszakapta történelmi jussát. A jelenlegi határok el nem ismerése háborús politika. Olyan politika, amely egészében ellentétes Európa népeinek érdekeivel, azokkal a törekvésekkel, erőfeszítésekkel, amelyek célja ma az európai kollektív biztonság, a félelem nélküli élet megteremtése. A Német Demokratikus Köztársaság népe nehéz harcot vív. A front legelső vonalában küzd a reakció nagy erőinek állandó eszmei nyomása ellen, és védi a szocializmus, a béke, az egyetemes emberi haladás állásait. Azok a szerződések, amelyeket az utóbbi időben a Német Demokratikus szocialista országok messzemenő •bizalmát, szolidaritását az NDK és népe iránt. Kifejezik az elhatározottságot is, hogy a Német Demokratikus Köztársaság népeinek harcait, céljait sajátjuknak tekintik. A német munkás-paraszt állam, a Német Demokratikus Köztársaság barátunk, testvérünk, szövetségesünk. összekötnek bennünket a közös célok, a szocializmusért és a békéért folytatott közös harcunk, a proletárinternacionalizmusnak mindkét népben mélyen gyökerező eszméi, a Varsói Szerződéshez, a Szovjetunióhoz való hűségünk, a szocialista országokhoz fűződő baráti kapcsolataink. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést a munkás nemzetköziség szellemében a legnemesebb emberi célok valóra váltásáért, a Köztársaság a szocialista orszá- [ szocializmusért, a békéért kötöt- gokkal, köztük a Magyar Népköz- j tűk. Kérem a Szerződés törvénybe társasággal is kötött, kifejezik a I iktatását. Szirmai István beszédét a képviselők nagy tapssal fogadták. Az szőr nyilatkoztak már úgy, hogy ! elnöklő Káliai Gyula ezután beje- nem kívánják folytatni a hideg- | lentette, hogy a törvényjavaslatháborús politikát, a megbékélés J hoz több képviselő nem jelentkeűtját keresik. Szavaikat azonban nem igazolják tetteik. A Német Szövetségi Köztársaság megalakulása óta egyre jobban összefonódik az Amerikai Egyesült Állazett szólásra, a vitát bezárta. Ezután határozathozatal következett. Kállai Gyula szavazásra tette fel a törvényjavaslatot. « Az Országgyűlés a Magyar Népmok monopoltőkéjével, annak lm- köztársaság és a Német Demokraperialista politikáját szolgálja. Nem veszi figyelembe az európai népek, magának a német népnek az érdekeit sem. Az európai nemzetek függetlenségét, szuverenitását' sértő, kontinensünktől idegen politikát képvisel. Európa népei nem ringattikus Köztársaság között Budapesten, 1SJ67. május 18-án aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. A napirend szerint ezután inhatják magukat illúziókban, nem | terpeUációk következtek, fogadhatnak bizalommal békés nyilatkozatokat, ha ezek mögött a hidegháborús gyakorlat folytatását tapasztalják. A történelmi tapasztalatok éberségre köteleznek berniünket, magyarokat is. Az NDK kormányának erőfeszítése a két német állam normális kapcsolatának Ezzel az ülésszak befejezte munkáját. Kállai Gyula elnöki zárszavában hangsúlyozta: — Országunk fejlődésének, népünk életének és előrehaladásának nagy fontosságú kérdéseiről tárgyaltunk. Munkánkat az egész ország figyelemmel kísérte, mert az egész ország életét alakító törvényjavaslatokat vitattunk meg és fogadtunk el. A törvények, amelyek most megszülettek, újabb jelentős állomások a szocializmus teljes felépítéséért folyó munkában. A törvényjavaslatok széleskörű viták során születtek meg, a vitákban százezrek vettek részt. Eddig soha nem tapasztalt nagy aktivitás mutatkozott' meg mind az előzetes tárgyalásokon a bizottságokban, mind az országgyűlés ülésén. A képviselők nemcsak elfogadták és törvényerőié emelték a javaslatokat, hanem észrevételeikkel, kiegészítő gondolataikkal építő módon vettek részt a törvények megalkotásában. — Ülésszakunkon olyan nagy fontosságú törvényjavaslatot is megvitattunk, amely épitömun- kánk jobb nemzetközi feltételeit segíti elő: törvénybe iktattuk a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítcégnvúltásl szerződést — mondotta Kállai Gyula, majd az országgyűlés ülésszakát berekesztette. megteremtéséért Az európai népek, haladó pártjaik, még kormánykörök is, megértéssel fogadták a Varsói Szerződés tagállamainak a katonai tömbök egyidejű feloszlatására, az idegen haderők visszavonására vonatkozó javaslatát. Az első éles disszonáns hangot ebben a kérdésben is a Német Szövetségi Köztársaság kormánya ütötte meg. Willy Brandt, a szövetségi kormány külügyminisztere cikket írt a Aussenpolitik augusztusi számában és ebben kiállt a katonai tömbök, a NATO védelmében: attól óvott, hogy a tömbpolitika helyébe túlburjánozzék a bilate- ralizmus a Kelet—Nyugat kapcsolatokban. A NATO-t, ezt a közismert agresszív célú katonai szövetséget az enyhülés-politika bázisának minősíti és védi. Ez maradéktalanul régi politika. A kommunista támadás veszélyének elavult dogmájával fenyegeti a tőkés világot, hogy az fenntartsa katonai tömbjét; A Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztere ezt nevezi Kelet—Nyugat közötti közeledési politikának. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya az egész német nép érdekeit, Európa biztonságát szolgálja azzal, hogy ennek ellenére folytatja erőfeszítéseit a két német állam normális kapcsolatainak megteremtéséért. Willy Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke az Kitüntetések a Fegyveres Erők Napja alkalmából A Munkásőrség országos parancsnoka a Fegyveres Erők Napja alkalmából kitüntetéseket adományozott. Megyénkben a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát Balázs János (megyei töpzs), a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát Baktat Ferenc mezőkovácsházi munkásőr kapta. Ugyancsak a Munkásőrség országos parancsnoka — testületen kívüli elvtársaknak — adományozott Munkásőr Emlékjelvényt. E kitüntetést kapta dr. Szabó Sándor, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára, Hidas Mihály rendőrezredes, a megyei rendőrfőkapitányság vezetője, Nagy Ferenc, az MSZMP mezőkovácsházi járási bizottságának munkatársa, dr. Hegedűs Pál, a szarvasi járási tanács elnöke, Fülöp István rendőralezredes, az orosházi járási kapitányság vezetője, Erdős Sándor határőrőrnagy, Zentai István rendőralhadnagy, Kovács János pártmunkás, Szarka Károly rendőrfő törzsőrmester, Tóth Endre rendőrtörzsőrmester és Buty- lífl Sándor rendőrőrmester. A kitüntetéseket dr. Faragó Elek, a Munkásőrség megyei parancsnoka tegnap délután adta át.
