Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-30 / 231. szám

W6T. szeptember 30. 3 Szombat Végezetül az országgyűlés egy­hangúlag elfogadta a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekről és a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvény- javaslatot Szünet után Kállai Gyula el­nökletével folytatódott a tanács­kozás. A diplomáciai páholyban ott volt dr. Herbert Plaschke, az NDK magyarországi nagykövete is. Az országgyűlés a napirend Befejeződött az országgyűlés ülésszaka szerint a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztár­saság között Budapesten, 1967. május 18-án aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződés törvény­be iktatásáról szóló törvényjavas­latot tárgyalta meg. A törvényjavaslat előadója Barcs Sándor képviselő volt. Ezután Szirmai István emelke­dett szólásra. Szirmai István felszólalása Több mint 22 éve már annak, hogy befejeződött a II. világhá­ború. Európában még fájnak a sebek, figyelmeztetnek a romok, mégsem élnek az emberek bizton^ Ságban, nem valósult meg a féle­lem nélküli élet A háborút követően az ameri­kai és európai reakció a NATO- ba tömörülve új háborút, úgyne­vezett hidegháborút indított; fe­nyegetésekkel, atomzsarolással, erőszakos válságok kirobbantásá­val, a feszültség fokozásával, disz­kriminációkkal fagypontra hűtöt- te Európa légkörét. A szocializmus, a társadalmi haladás, a béke erői következe­tes és meg nem szűnő harcot vál­laltak a hidegháború felszámolá­sáért. Az európai biztonság meg­teremtéséért átfogó offenzívát in­dítottak. Élükön a világ békéjé­nek legszilárdabb támaszával, a Szovjetunióval, a szocialista or­szágok és az európai kommunista és munkáspártok. Legutóbb 1966 júliusában fog­lalkozott Bukarestben a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé a .nemzetközi feszültség enyhítésének feladataival, és az ismert nyilatkozatban a nemzet­közi közvélemény elé tárta az eu­rópai biztonság megteremtésének és a béke védelmének gyakorlati programját. Ez év áprilisában az európai kommunista és munkás­pártok Karlovy-Vary-ban megtar­tott értekezlete újabb felhívással fordult Európa népeihez, harcba hívta a társadalmi haladás és a béke minden hívét az európai biz­tonság megteremtéséért. Ma már tapasztalatok bizonyít­ják, hogy a hidegháborús eszkö­zök nem alkalmasak sem az im­perializmus válságának leküzdé­sére, sem a tőkés hatalmak belső problémáinak megoldására, még kevésbé a szocialista világ fejlő­désének meggátlására. Egyre szé­lesebb körű Európában az a fel­ismerés, hogy a hidegháborút a békés egymás mellett élésnek, Európa két része egymáshoz kö­zeledésének kell felváltania. Az európai biztonság nemcsak az európaiak ügye A szocializmus és béke erőinek kitartó offenzívája a hidegháború csődje, a fokozatosan kialakuló, bővülő gazdasági, tudományos, kulturális kapcsolatok a szocia­lista és kapitalista országok kö­zött, a nagyméretű turizmus, egy­más jobb megismerése megérlel­te a feltételeit annak, hogy Euró­pa népei és kormányai együtt ke­ressék a biztonságot, a béke, a félelem nélküli élet megteremté­sének legjobb módjait. Ezt a szemléletet tükrözi, ezt a célt is szolgálja, ez irányban tett fontos lépést jelent a Magyar Népköz- társaság és a Német Demokra­tikus Köztársaság megkötött ba­rátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerződés. Az európai biztonság nemcsak európai kérdés, nemcsak az euró­paiak ügye. Egy európai háborús konfliktus világháborús kataszt­rófához vezetne, ugyanakkor a más földrészeken folyó háborús politika is kihat Európa békéjére. Vannak még ugyanis nagy erők a világon, élükön az Amerikai Egye­sült Államok kormányával és leg­hűségesebb szövetségesükkel, a Német Szövetségi Köztársasággal, amelyek továbbra is a nemzet­közi feszültség fenntartását, sőt fokozását akarják. Az Amerikai Egyesült Államok a Vietnami Demokratikus Köz­társaság és a vietnami nép sza­badságharca ellen indított népirtó háborújával, Izrael közel-keleti agressziójának morális, politikai és anyagi támogatásával minden egyetemes emberi haladást szol­gáló társadalmi fejlődéssel szem­beni erőszakos fellépésével mér­gezi a nemzetközi légkört, akadá­lyozza a békés egymás mellett élés politikájának realizálását. Európában ugyanezt a szerepet a Német, Szövetségi Köztársaság tölti be. De Európa minden orszá­gában, a Német Szövetségi Köz­társaságban is egyre többen lesz­nek a független nemzeti poli­tikai hívei, sokasodnak a hideg­háború ellenségei. Nincsenek il­lúzióink, de reméljük, hogy ez a folyamat a Német Szövetségi Köz­társaságban is gyorsulni fog. Az európai béke biztosítása nemcsak a szocialista országok, nemcsak a kommunista és mun­káspártok ügye. Ebben a harcban részi kell vállalnia mindenkinek, aki európainak és a béke hívének vallja magát, a nemzeti független­séget féltő polgári erőknek, nem­zeti kultúrájukat féltő, az euró­pai életet amerikanizáló törekvé­sekkel szemben fellépő ifjaknak, nőknek, hivöknek és nem hívők­nek egyaránt. Utalok a kommu­nista és munkáspártok Karlovy- Vary-i értekezlete nyilatkozatá­nak egyik fontos megállapítására: „Az európai népek képesek arra, hogy maguk oldják meg konti­nensük békéjének és biztonságá­nak kérdéseit, vegyék hát saját kezükbe Európa sorsát!” A két baráti, szövetséges ország új szer­ződése ezeket a békeszerető, har­cos erőket bátorítja és segíti. Az európai biztonság nem épül­het az elrettentésre, az úgyneve­zett erőegyensúlyra, a katonai tömbökre. Amíg létezik az agresz- szív célokat szolgáló Északatlanti Szövetség, a Földközi-tenger ke­leti partjaitól Norvégia csúcsáig az Amerikai Egyesült Államok és az Északatlanti Szövetség kato­nai támaszpontjai kerítik be kon­tinensünket és idegen katonai erők állomásoznak e térségekben, addig Európa népei nem élhetnek nyugalomban. A Varsói Szerződés tagállamai éppen ezért többször is megis­mételték javaslataikat; oszlassák fel egyidejűleg a katonai szövet­ségeket és a szemben álló kato­nai tömbök helyett közösen új eu­rópai biztonsági rendszert építse­nek ki. Többször javasolták a külföldi katonai támaszpontok felszámolását, a külföldi csapatok visszavonását saját nemzeti ha­táraik mögé. Ezekkel a javasla­tokkal a magyar nép teljesen egyetért és azok megvalósítására törekszik. Csak nagyon lassan ha­ladunk előre a kijelölt cél felé. Az előrehaladás elé gátat emel az Amerikai Egyesült Államok legreakciósabb köreire támasz­kodó Német Szövetségi Köztár­saság kormányának politikája. A Német Szövetségi Köztársa­ság kormánya elszakadva az eu­rópai realitásoktól, magának igényli a német nép egyedüli kép­viseleti jogát, érvényben levőnek tartja a müncheni egyezményt, nem ismeri el önálló és szuverén államként a Német Demokratikus Köztársaságot, a háború után ki­alakult határok revízióját köve­teli, lehetőséget ad új fasiszta szervezetek működésére. Ilyen viszonyok között jött lét­re a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között a most törvénybe iktatásra javasolt barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyújtási szerződés. A szerződésben a Ma­gyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának elveivel és cél­jaival, a Varsói Szerződés politi­kai tanácskozó testületé 1966-os bukaresti nyilatkozatával, a kom­munista és munkáspártok 1967-es Karlovy-Vary-i felhívásával össz­hangban kötelezettséget vállal­tak, hogy fellépnek a békét és a nemzetközi biztonságot veszélyez­tető nyugatnémet militarizmus és revansizmus erői ellen, hatéko­nyan biztosítják a második világ­háború után megvont határok vé­delmét, a Német Demokratikus Köztársaság határainak sérthetet­lenségét. A Német Szövetségi Köztársa­ság kormányának képviselői több­elmúlt napokban ismét javasolta: kezdjenek tárgyalásokat a két német állam magas szintű képvi­selői. Szerződés-tervezetet hoztak nyilvánosságra, amelyben javasol­ják, hogy a két szuverén német állam a nemzetközi jog elvei alapján létesítsen egymással nor­mális államközi kapcsolatokat, mondjon le az erőszak alkalmazá­sáról, ismerje el a jelenleg fenn­álló határokat, nyilvánítsa ha­tálytalannak a müncheni egyez­ményt és mondjon le a nukleáris fegyverekről. Véleményünk szerint ezek a ja­vaslatok teljesen összhangban vannak az európai népek érdekei­vel, a német nép céljaival. Reali­zálásuk az európai biztonságot és a világ békéjét szolgálná. A szerződés-tervezet a történel­mileg legidőszerűbb és legfonto­sabb kérdések megvitatását tűzi napirendre. E kérdések megvita­tása elől sokáig már nem lehet ki­térni. A két német állam polgárainak rokoni, emberi kapcsolatait is csak így lehet megalapozni. A Német Szövetségi Köztársaság ál­tal mesterségesen szított feszült­ség az, ami megnehezíti a kölcsö­nös látogatások kötöttségeinek feloldását, az államhatárok két oldalán élő német emberek baráti közeledését A nagy koalíciós kor­mánya továbbra sem ismeri el a Német Demokratikus Köztársasá­got és ragaszkodik az egyoldalú képviselet jogához. Ennek sem jogi, sem morális alapja nincs. Ti- zenhétmillió némeit ember szo­cialista államot új társadalmi rendet épített, amelyben a hatalom a népé, ahol megszűnt a kizsák­mányolás, a létbizonytalanság és ahol lendületes munkával lelkesí­tő sikereket érnek el a gazdaság­ban, a tudományban és a kultú­rában. A jelenlegi határok el nem ismerése háborús politika A német szövetségi kormány még ma sem hajlandó számolni azzal, hogy a náci hadsereget megverték, a német tőkés osztály elvesztette a második világhábo­rút és ennek eredményeként új és igazságos határokat vontak meg Európában, Lengyelország vissza­kapta történelmi jussát. A jelen­legi határok el nem ismerése há­borús politika. Olyan politika, amely egészében ellentétes Euró­pa népeinek érdekeivel, azokkal a törekvésekkel, erőfeszítésekkel, amelyek célja ma az európai kol­lektív biztonság, a félelem nélküli élet megteremtése. A Német Demokratikus Köztár­saság népe nehéz harcot vív. A front legelső vonalában küzd a reakció nagy erőinek állandó esz­mei nyomása ellen, és védi a szo­cializmus, a béke, az egyetemes emberi haladás állásait. Azok a szerződések, amelyeket az utóbbi időben a Német Demokratikus szocialista országok messzemenő •bizalmát, szolidaritását az NDK és népe iránt. Kifejezik az elha­tározottságot is, hogy a Német Demokratikus Köztársaság népei­nek harcait, céljait sajátjuknak tekintik. A német munkás-paraszt állam, a Német Demokratikus Köztársa­ság barátunk, testvérünk, szövet­ségesünk. összekötnek bennünket a közös célok, a szocializmusért és a békéért folytatott közös har­cunk, a proletárinternacionaliz­musnak mindkét népben mélyen gyökerező eszméi, a Varsói Szer­ződéshez, a Szovjetunióhoz való hűségünk, a szocialista országok­hoz fűződő baráti kapcsolataink. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között aláírt barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítségnyújtá­si szerződést a munkás nemzetkö­ziség szellemében a legnemesebb emberi célok valóra váltásáért, a Köztársaság a szocialista orszá- [ szocializmusért, a békéért kötöt- gokkal, köztük a Magyar Népköz- j tűk. Kérem a Szerződés törvénybe társasággal is kötött, kifejezik a I iktatását. Szirmai István beszédét a kép­viselők nagy tapssal fogadták. Az szőr nyilatkoztak már úgy, hogy ! elnöklő Káliai Gyula ezután beje- nem kívánják folytatni a hideg- | lentette, hogy a törvényjavaslat­háborús politikát, a megbékélés J hoz több képviselő nem jelentke­űtját keresik. Szavaikat azonban nem igazolják tetteik. A Német Szövetségi Köztársaság megala­kulása óta egyre jobban összefo­nódik az Amerikai Egyesült Álla­zett szólásra, a vitát bezárta. Ez­után határozathozatal következett. Kállai Gyula szavazásra tette fel a törvényjavaslatot. « Az Országgyűlés a Magyar Nép­mok monopoltőkéjével, annak lm- köztársaság és a Német Demokra­perialista politikáját szolgálja. Nem veszi figyelembe az európai népek, magának a német népnek az érdekeit sem. Az európai nemzetek független­ségét, szuverenitását' sértő, konti­nensünktől idegen politikát kép­visel. Európa népei nem ringat­tikus Köztársaság között Buda­pesten, 1SJ67. május 18-án aláírt barátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló tör­vényjavaslatot egyhangúlag elfo­gadta. A napirend szerint ezután in­hatják magukat illúziókban, nem | terpeUációk következtek, fogadhatnak bizalommal békés nyilatkozatokat, ha ezek mögött a hidegháborús gyakorlat folytatá­sát tapasztalják. A történelmi ta­pasztalatok éberségre köteleznek berniünket, magyarokat is. Az NDK kormányának erőfeszítése a két német állam normális kapcsolatának Ezzel az ülésszak befejezte munkáját. Kállai Gyula elnöki zárszavá­ban hangsúlyozta: — Országunk fejlődésének, né­pünk életének és előrehaladásá­nak nagy fontosságú kérdéseiről tárgyaltunk. Munkánkat az egész ország figyelemmel kísérte, mert az egész ország életét alakító tör­vényjavaslatokat vitattunk meg és fogadtunk el. A törvények, amelyek most megszülettek, újabb jelentős állomások a szocializmus teljes felépítéséért folyó munká­ban. A törvényjavaslatok széles­körű viták során születtek meg, a vitákban százezrek vettek részt. Eddig soha nem tapasztalt nagy aktivitás mutatkozott' meg mind az előzetes tárgyalásokon a bi­zottságokban, mind az országgyű­lés ülésén. A képviselők nemcsak elfogadták és törvényerőié emel­ték a javaslatokat, hanem észre­vételeikkel, kiegészítő gondolata­ikkal építő módon vettek részt a törvények megalkotásában. — Ülésszakunkon olyan nagy fontosságú törvényjavaslatot is megvitattunk, amely épitömun- kánk jobb nemzetközi feltételeit segíti elő: törvénybe iktattuk a Magyar Népköztársaság és a Né­met Demokratikus Köztársaság közötti barátsági, együttműködé­si és kölcsönös segítcégnvúltásl szerződést — mondotta Kállai Gyu­la, majd az országgyűlés üléssza­kát berekesztette. megteremtéséért Az európai népek, haladó párt­jaik, még kormánykörök is, meg­értéssel fogadták a Varsói Szerző­dés tagállamainak a katonai töm­bök egyidejű feloszlatására, az idegen haderők visszavonására vonatkozó javaslatát. Az első éles disszonáns hangot ebben a kér­désben is a Német Szövetségi Köztársaság kormánya ütötte meg. Willy Brandt, a szövetségi kormány külügyminisztere cikket írt a Aussenpolitik augusztusi számában és ebben kiállt a kato­nai tömbök, a NATO védelmében: attól óvott, hogy a tömbpolitika helyébe túlburjánozzék a bilate- ralizmus a Kelet—Nyugat kapcso­latokban. A NATO-t, ezt a közis­mert agresszív célú katonai szö­vetséget az enyhülés-politika bá­zisának minősíti és védi. Ez ma­radéktalanul régi politika. A kommunista támadás veszélyének elavult dogmájával fenyegeti a tőkés világot, hogy az fenntartsa katonai tömbjét; A Német Szö­vetségi Köztársaság külügymi­nisztere ezt nevezi Kelet—Nyugat közötti közeledési politikának. A Német Demokratikus Köztár­saság kormánya az egész német nép érdekeit, Európa biztonságát szolgálja azzal, hogy ennek elle­nére folytatja erőfeszítéseit a két német állam normális kapcsola­tainak megteremtéséért. Willy Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke az Kitüntetések a Fegyveres Erők Napja alkalmából A Munkásőrség országos pa­rancsnoka a Fegyveres Erők Nap­ja alkalmából kitüntetéseket adományozott. Megyénkben a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát Balázs János (me­gyei töpzs), a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát Bak­tat Ferenc mezőkovácsházi mun­kásőr kapta. Ugyancsak a Munkásőrség or­szágos parancsnoka — testületen kívüli elvtársaknak — adomá­nyozott Munkásőr Emlékjel­vényt. E kitüntetést kapta dr. Szabó Sándor, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára, Hidas Mihály rendőrezredes, a megyei rendőrfőkapitányság ve­zetője, Nagy Ferenc, az MSZMP mezőkovácsházi járási bizottságá­nak munkatársa, dr. Hegedűs Pál, a szarvasi járási tanács el­nöke, Fülöp István rendőralez­redes, az orosházi járási kapi­tányság vezetője, Erdős Sándor határőrőrnagy, Zentai István rendőralhadnagy, Kovács János pártmunkás, Szarka Károly rendőrfő törzsőrmester, Tóth End­re rendőrtörzsőrmester és Buty- lífl Sándor rendőrőrmester. A kitüntetéseket dr. Faragó Elek, a Munkásőrség megyei pa­rancsnoka tegnap délután adta át.

Next

/
Thumbnails
Contents