Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-30 / 231. szám
1*67. szeptember 34. 2 Szombat (Fcítytatíks ae 1. dlSdLr&l?) körzetemként történő megalakítása. Ezek lényegében önkormányzati testületek csakúgy, mint az Őket létrehozó termelőszövetkezetek. Létrehozásuk és működésük a szövetkezeti demokrácia újszerű továbbfejlesztését jelenti. Az önök előtt fekvő törvénytervezet megteremti a jogi lehetőségét annak, hogy a termelőszövetkezetté tagok szövetkezetükön belül a jövőben önállóbban intézzék saBefejeződött az országgyűlés ülésszaka ját ügyüket. A törvénytervezet javaslatokat tesz arra is, hogy a szövetkezeten kívül eső, "kölcsönösen egymást érdeklő feladatok ellátásában a termelőszövetkezetek összefogva, együttesen alakítsák ki cselekedeteiket Mi a feladatuk e társadalmi képviseleti szerveknek? A szövetségek fő feladata a létrehozó termelőszövetkezetek jobb együttműködésének elősegítése, ennek révén az eredményes, önálló gazdálkodás előmozdítása, érdekvédelmük hatékonyabb ellátása. Nem lehet feladatuk, hogy valamiféle termelőszövetkezetek felett állő hivatalok legyenek, nem parancsolgathatnak a terme- lősaövefckezeteknek és nem is láthatnak él állami hatósági jogköröket. Ez az elbürokratizálódás veszélyét hozná magával és hamarosan tönkretenné az egész ügyet Ellenben feladatuk a szövetségeknek a termelőszövetkezetek egymás közötti kooperációjának kifejelesztése, anélkül, hogy sértenék a résztvevő termelőszövetkezetek önállóságát. A kooperációnak számtalan lehetősége nyílik mindenekelőtt a mezőgazdasági termelésben, de az ehhez szorosan kapcsolódó kiegészítő tevékenység, a kereskedelem, az érdekvédelem stb. területén is. A területi szövetségeknek az a feladatuk és szép hivatásuk, hogy bátorítsák, támogassák a termelőszövetkezeteket ilyen irányú kezdeményezéseikben s miután már létrehozták azokat — koordinálják munkájukat. Gyakran kérdezik, miért van szükség érdekképviseletre, hiszen a termelőszövetkezet és az állam alapvető érdekei azonosak. A termelőszövetkezeteknek nem is az állammal van naponta elintézni való ügyes-bajos dolguk, hanem a velük gazdasági kapcsolatban álló vállalatokkal. A termelési, értékesítési, beszerzési és egyéb kapcsolatokban előfordulnak összeütközések, érdekellentétek a termelőszövetkezetek és az állami vállalatok között. Emiatt van szükség a szövetkezeti érdekek védelmére és egyeztetésére. Ezen túlmenően a hatékony érdekvédelem mindenekelőtt azt jelenti, hogy a termelőszövetkezetek és a vállalatok valóban az egyenjogúság elvének szem előtt tartásával kössék meg a szerződéseket. A viták és esetleges perek megelőzése érdekében a szerződéses feltételek kimunkálásában feltétlenül vonják be a területi szövetségek képviselőit. Eddig 33 gazdasági körzetben alakult már meg a termelőszövetkezetek területi szövetsége. Az ősz folyamán a többiben is megalakulnak az országban, tehát összesen 48 területi szövetség lesz. Szeretném felhasználni az alkalmat, hogy erről a helyről tisztelettel és nagyrabecsüléssel köAz. öröklés és elvándorlás folytán egyre szaporodott jogviták ma már zavarják a szövetkezeti földhasználat s általában a szövetkezeti gazdálkodás biztonságát. Ezért kellett és kell napirendre tűzni a kérdés perspektivikus rendezését. Az előttünk fekvő törvényjavaslatnak az a célja és feladata, hogy — elfogadása esetén — a rendezéshez megadja az elvi és törvényes jogi keretet. A földtulajdon és • használat egységének ily módon való rendezését lehetővé teszi szövetkezeteink nagy többségének megszilárdulása. A szövetkezeti földtulajdon fokozatos bevezetése és majdan általánossá tétele megfelel a népi demokratikus úton haladó szocialista forradalom továbbvitelének is: a szocializmus teljes felépítésének végső soron elengedhetetlen feltétele. A szocialista földtulajdon törvénybe iktatásával elvileg is leszögezzük, hogy a szövetkezeti tulajdon szocialista tulajdon, annak egyik formája. Ha szabad megjegyeznem, most természetesen pont kerül annak az iskolás vitának a végére is, amelyben azt állították, hogy a szocialista tulajdon állami-össznépi formája a „következetes” szocialista tulajdon, a szövetkezeti pedig a „nem következetes” vagy „kevésbé következetes” kategóriába tartozik. Ügy vélem, a kérdés ily módon való felvetése idejétmúlt, s a hozzá hasonló dogmatikus filozo- fálgatást — ha még itt-ott, felbukkan — a törvény elfogadása után sürgősen a lomtárba kell vetni. A szövetkezeti földtulajdon biztosítása és térhódítása mindenesetre hosszabb időt vesz igényszöntsem a termelőszövetkezetek be’> ^zt, fokozatosan és gazdasági akikkel dolgozni fognak; illetve döntsenek azok kizárására vonatkozóan, akik munkájukkal vagy magatartásukkal méltatlanná váltak a termelőszövetkezeti tagságra. Jelentős változás a 7-es törvényhez képest, hogy a tagsági viszonyban a jogok és kötelességek összhangban vannak a végzett munkával; ezt véleményem szerint szélesíteni kellene a szavazati jogok gyakorlásánál is bizonyos esetekben. Az új törvény megszünteti a formális tagságot már megalakult demokratikus képviseleti szervezeteit, mint szocializmust építő társadalmunk újszülötteit! Igen jelentős, hogy az új törvény megszünteti a formális tagságot; különböző juttatások, szociális ellátások a munka függvényei; így aki saját hibájából kifolyólag a szükséges munkanapját nem teljesíti, komoly hátrányt fog szenvedni. A termelőszövetkezetek üzemi tevékenységének a lakosság irányába való kiszélesítését megnyugtatóan rendezi a törvénytervezet. Az önálló építőbrigádok, a fuvarozási, a gépi berendezések kihasználásának, tésztaüzem létrehozásának lehetőségei, a cirokfeldolgozás kiszélesítése, mindjobban és jobban fogja szolgálni egy-egy üzem, de az egyén kiszolgálását is. Eljött az ideje, hogy a termelőszövetkezetek megfontoltan, szervezetten, kettő közgazdasági értékelések után, kilépjenek eddigi elzárkózottságukból. Igen helyes, hogy a termelőszövetkezet feldolgozhatja a közös és a háztáji gazdaságban a termelőszövetkezeti tagok által megtermelt terményeket és termékeket. Amennyiben mindez a gyakorlatban érvényesül, igen hasznos lesz. Azonban káros jelenségek is lehetnek, ha most már a termelő- szövetkezetek fő energiájukat nem a termelés és termelési hozamok bővítésére fordítják, hanem a segédüzemek létrehozására olyan esetekben is, ahol a tárgyi feltételek nincsenek biztosítva. Lehetőségek vannak a termények, termékek közvetlen értékesítésére, feldolgozására, így míg azelőtt sok érték tönkrement, a továbbiakban meg lesz mentve és hasznos termékké válik. A munkaerő egyenletes lekötése biztosítva lesz. A lakosság helyi szükségleteinek kielégítése javulni fog, azonban a továbbiakban sem célszerű eltekinteni a szerződéskötések adta lehetőségek kihasználásától. A gazdasági tevékenységek hatékonysága a termelőszövetkezetek életében még inkább magasabb szintre emelkedik, ha egy-egy feladat elvégzésére vagy egész gazdasági tevékenység végrehajtására társulnak, kooperációba lépnek? A segédüzemeket, a kooperációs vállalkozásokat a közös gazdaság szerves részeként kell kezelni. Segédüzemek, társulások különös jelentőséggel bírnak a gyenge gazdasági helyzetben levő termelőszövetkezetek viszonyára, de csak akkor, ha az adott gazdaság a kialakítandó segédüzemághoz szükséges terményt saját maga termeli meg. A szövetkezeti földtulajdon szilárd alapot teremt a szövetkezeti gazdálkodás számára A termelőszövetkezeti törvény mellett egy másik tervezet is fekszik önök előtt, amely perspektivikusan is rendezni kívánja a földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztését. Népi demokratikus fejlődésünk sajátosságainak megfelelően hazánkban a termelőszövetkezetek gyakorlatában a földtulajdon és a földhasználat nem esik egybe: a termelőszövetkezetbe behozott földeknek csak a használata közös, tulajdonjogilag azonban a tagok magántulajdonában maradtak. Ebből a kettősségből eredt és ma is érvényes az a jogszabályban előírt gyakorlat, hogy a behozott paraszti földek használatáért a termelőszövetkezet intézményesen meghatározott összegű földjáradékot fizet tagjainak. A földtulajdon és földhasználat kettősségében kétségtelenül meglevő ellentmondás mindazonáltal nemigen zavarta a termelőszövetkezeteket abban, hogy vezetői és tagjai minden figyelmüket a közös gazdaság kiépítésére, megerősítésére fordítsák. S a mozgalom egésze történelmileg és a népgazdaság fejlődése szempontjából is nagy eredményeket ért el. A problémák és zavarok akkor kezdtek jelentkezni, amikor a nagyszámú idős parasztember kiöregedése és elhalálozása nyomán az örökösök jelentkeztek, s tulajdonosi címen különböző igényekkel álltak elő. Hasonló igényekkel léptek fel a gyors ütemű iparosodás vonzó hatására a városba költözött volt termelőszövetkezeti tagok tíz- és tízezrei. A tulajdonjog kifelé áramlása a jelenlegi jogszabályozás mellett feltartóztathatatlan. Jelenleg már a termelőszövetkezetek használatában levő földeknek mintegy egyötöde van kívülálló személyek tulajdonában. Ez anyagilag is egyre nagyobb terheket ró a termelőszövetkezetekre. eszközökkel kell megvalósítani. A törvényes rendezés szem előtt tartja a termelőszövetkezetek és az érintett földtulajdonosok erdeiében a méltányosságot, a terme - a fejlődésben megtett útnak megfelel E törvényjavaslat lőszövetkezeti tagok esetében pedig a legszigorúbb önkéntesség érvényesítését. Az utóbbival kapcsolatban szükségesnek tartom ez alkalommal is hangsúlyozni, hogy a megvalósítás során mindenféle erőltetés és kampány szigorúan tilos. Meggyőződésem, hogy a szövetkezeti földtulajdon bevezetése és térhódítása szilárd alapot teremt a szövetkezett gazdálkodás számára! Kedves Elvtársaik! Meg vagyok győződve arról, hogy a vitára bocsátott törvény- tervezetek elfogadása és életbe léptetése nagy visszhangra talál és nagy alkotókedvet szabadít fel a szövetkezeti parasztság táborában. Fehér Lajos elvtárs ezután a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről szólt, majd befejezésül a párt Központi Bizottsága és a kormány nevében kérte az országgyűlést, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, továbbá a földtulajdon és föld- használat továbbfejlesztéséről benyújtott törvénytervezeteket I gadja el. Különösen örömmel fogadható az a törvénytervezetben rögzített elhatározás, hogy a munkadíjat, az alapmunkabért, az elhasznált forgóeszközök értékét, értékcsökkenési leírást, földjáradékot, termelési költségként kell elszámolni; ez az eddigi túlzott kötöttséget megszünteti és az eddigiek során a bizonytalan keresetet felváltja a termelőszövetkezeti tagok életében egy garantált munkadíjazási forma. Az eddigiek során nem tudta a termelőszövetkezet tagja, hogy mát kap munkája ellenértékéként és bizony gyenge adottságú termelőszövetkezetben év végén ez nem nagy lelkesedést váltott ki. Fokozatosan csökkent *a dolgozók létszáma, nőtt az alkalmazotti létszám s ezzel további termelőszövetkezeten belüli ellentmondások keletkeztek. Keszthelyi Zoltán Békés megyei képviselő felszólalása A merev, szigorú alapképzések nem segítették elő a termelés általános, mindenre kiterjedő fejlesztését. Ellentmondások keletkeztek a tagok fo- részesedésénél és a tartalékolások mértékének meghatározása tekintetében. A felhalmozás és a fogyasztás arányai üzemenként másként jelentkeznek és ahhoz jogának kell, hogy legyen egy adott termelőszövetkezet kollektívájának, hogy egy bizonyos keret között önállóan döntsön egyes gazdasági jelenségek mikénti alkalmazásában. Lehetőséget kell biztosítani, hogy a termelőszövetkezetek belső életüket maguk rendezzék — a törvényes lehetőségeken belül, adottságuk alapján, szükségletük kielégítése céljából. Az új termelőszövetkezeti törvény minden termelőszövetkezet vezetését bizonyos elgondolásokra, szervezeti változásokra, alapszabálymódosításra fogja késztetni. E törvényjavaslat a fejlődésben megtett útnak megfelel. Elősegíti azt a nagy erjedést, mely a termelőszövetkezetben kibontakozóban van az új gazdasági mechanizmus érvényesülésének elősegítésére. Hozzájárul az új vállalatszerű gazdálkodás kibontakozásához, rugalmassá, hatékonyabbá teszi a termelőszövetkezet vezetését, növeli a személyi felelősséget, végső soron elősegíti, hogy a termelőszövetkezeti üzemek komoly nagy árutermelő gazdasággá váljanak. Megköszönöm szíves türelmüket; a termelőszövetkezeti törvénytervezetet, a födtulajdon és földhasználati törvénytervezetet elfogadom, és képviselőtársaimnak elfogadásra javaslom. Dr. Dimény Imre válasza a felszólalásokra Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! A jelenleg alkotás alatt álló termelőszövetkezeti törvény hatályba lépése után az elkövetkezendő időkre minőségi változást von maga után termelőszövetkezeteinkben mind a tagság mind a vezetők vonatkozásában. A törvénytervezet elfogadása és hatályba lépése után sok tartalmi változás következik be a termelőszövetkezetek életében. Ide tartozik pl.: a tagsági viszony keletkezésének módja. A törvénytervezet kimondja, hogy a termelőszövetkezeti tagok felvételéről a közgyűlés dönt. E tekintetben igen sok vita vetődik fel, főként a termelőszövetkezeti vezetők körében. Az észre | vételek arra irányulnak, hogy a termelőszövetkezeti tagokat mi ért nem a vezetőség és miért a közgyűlés veszi fel? Sajnos, vannak jelenségek, különösen nagy termelőszövetkezetekben — ahol ritkán van közgyűlés — a tagok felvétele formálissá válik, mivel a termelőszövetkezeti tag munkába állítása és a közgyűlés határozata között több hónap is eltelhet, így az egyén szempontjából bizonytalanság keletkezik. Tekintettel azonban arra, hogy a Termelőszövetkezeti törvény e tekintetben a demokratizmus kiszélesítésére törekszik, a közgyűlés hatáskörébe utalta a tagok felvételét, a kilépéshez való hozzájárulást és a kizárást; s ezzel el van ismerve a termelőszövetkezeti tagok önrendelkezési joga, hogy megválasszák azokat a tagtársakat, Bevezetőben a miniszter megállapította, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, továbbá a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslatok együttes tárgyalásában 32 hozzászólás hangzott el, s az igen széles körű és alapos vitában mezőgazdaságunk, főleg pedig a termelőszövetkezetek számos időszerű kérdése került szóba. A felszólalók egyöntetűen megállapították mindkét törvény megalkotásának szükségességét és időszerűségét, s egyetértettek a javaslatokban foglalt alapvető elvi megoldásokkal. Ügy értékelték, hogy az új törvények a gyakorlatban helyesen hasznosítják az eddigi fejlődés tapasztalatait, s hiánytalanul kielégítik azokat a követelményeket is, amelyeket általános társadalmi fejlődésünk, és a gazdaságirányítási rendszer reformja támaszt. A miniszter ezután részletesen válaszolt a törvényjavaslatokkal kapcsolatban elhangzott indítványokra.
