Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-29 / 230. szám

1967. szeptember 29, 2 PénteSs Folytatja tanácskozását az országgyűlés Veres Jóssef válássá as elhangsott éssr evételek re, indítványokra Ezután Kállai G-yula bejelentet­te, hogy a törvényjavaslat feletti vitában több képviselő nem je­lentkezett hozzászólásra. Ezért a vitát berekesztette, és megadta a szót Veres József munkaügyi mi­niszternek, aki válaszolt az el­hangzott észrevételekre, indítvá­nyokra. A miniszter bevezetőben meg­elégedéssel nyugtázta, hogy a par­lamenti vita valamennyi részve­vője egyetértett az új jogszabály időszerűségével, szükségességével, és teljes volt az egyetértés a tör­vényjavaslat alapvető kérdéseit illetően is, s csaknem valameny- nyien rámutattak a kollektív szer­ződések nagy jelentőségére. Kö­zölte Veres József, hogy a kollek­tív szerződés-kötésekre vonatkozó irányelveket összeállították, s a hasznos útmutatót hamarosan kézhez kaphatják a vállalatok. szelesen továbbléphet a dolgozó anyák védelmében, mint ahogy a központi szabályozás előírja Egy másik javaslattal kapcso­latban — amely szerint fegyelmi eljárás nélkül csak akkor lehessen büntetést kiszabni, ha a dolgozót előzőleg meghallgatták — kifej­tette: fegyelmi eljárás nélkül csak akkor kerülhet sor büntetésre, ha csekélyebb jelentőségű ügyről van szó és minden részletében tiszta, viiágos a tényállás. utasításokkal kapcsolatban 16 ja­vaslatot terjesztettek elő a kép­viselők. Elmondta, hogy ezek egy részével kapcsolatban az utasí­tások már kidolgozott tervezetei megfelelő megoldást tartalmaz­nak. így például gondoskodnak arról, hogy a balesetet szenvedett dolgozó munkaviszonyát — az is­mételt fegyelmezetlenség esetét kivéve — ne lehessen megszün­tetni. Veres József indítványozta: az országgyűlés két paragrafus kivé­telével változatlan szöveggel' fo­gadja el a Munka Törvényköny­vére vonatkozó törvényjavaslatot. A 14. paragrafus 3. bekezdésének első mondatából töröljék a „sú­lyosan” szót, a 19. paragrafus 3. bekezdését pedig egészítsék ki azzal a mondattal, hogy „az alkal­mazásnál a terhes nőt és a kis­gyermekes anyát azonos feltételek esetében előnyben kell részesíte­ni”. A miniszter végül vitazáró válaszának elfogadására kérte a képviselőket. Az országgyűlés elfogadta a törvényjavaslatot A vállalati önállóság megköveteli, hogy a nézeteltéréseket vállalati szinten oldják meg A konkrét javaslatokra, módo­sító indítványokra válaszolva el­mondta: nemcsak a parlamenti vitában, hanem az ezt megelőző tanácskozás-sorozatokon is han­got kapott a kívánság, hogy sza­bályozzák az eljárást azokban az esetekben, amikor a vállalatveze­tés és a szakszervezeti bizottság között véleményeltérés adódik. Behatóan megvitatták ezt a SZOT illetékeseivel is, s az az álláspont alakult ki, hogy a vállalati ön­állóság hiánytalan érvényre jut­tatása megköveteli: az effajta né­zeteltéréseket elsősorban vállalati szinten oldják meg. Ehhez segít­séget adhatnak a helyi társadalmi szervek, s elsősorban az üzemi pártszervezetek. Ha a vélemény- eltéréseket más formában ren­deznék, lényegében a vállalatot érintő kérdéseket a vállalaton kí­vül döntenék el. Természetesen adott a lehetőség arra, hogy a vál­lalatvezetés, illetve a helyi szak- szervezeti szerv „kívülállókkal” konzultáljon a vitatott kérdés­ben. Szóba került a vitában a tör­vényjavaslatnak az a rendelke­zése, amely kimondja, hogy a szakszervezet vállalati szervének joga van kifogást emelni a mun­kaviszonyokra vonatkozó szabá­lyokat vagy a szocialista erkölcs­nek megfelelő bánásmódot súlyo­san sértő vállalati intézkedésekkel szemben. A miniszter egyetértett a felmerült képviselői észrevétel­lel, hogy tudniillik a „súlyosan” szót töröljék, s így a szövegezés egyértelműbbé váljék. Elhangzott olyan javaslat is, hogyha egy-egy szakszervezeti funkcionáriust önhibáján kívül leváltanak tisztségéből, további egy éven át biztosítsák számára a szakszervezeti tisztségviselőt j megillető védelmet. Veres József rámutatott: ezt nem szükséges a törvényben külön kimondani, hi­szen az illető számára a szak- szervezeti kifogásolási jog kellő védelmet biztosít. A terhes nőket és kisgyermekes édesanyákat azonos feltételek mellett előnyben kell részesíteni A szülők, törvényes képviselők hozzájárulásának szükségességét rögzítse törvény a 14—16 éves fia­talok által bejelentett felmondás esetében — hangzott egy másik módosító észrevétel. A miniszter rámutatott: feltétlenül helyes, ha a fiatalkorú munkaviszonyának megszüntetésével kapcsolatban érvényesül a szülői befolyásolás. A javasolt jogi szabályozás azon­ban nem lenne célravezető, sőt félő, hogy a kívánttal ellentétes hatást érne el. A vita során javaslat hangzott el a dolgozó édesanyák munká­jának, helyzetének megkönnyíté­sére. A miniszter kijelentette, egyetért az észrevétellel, s a ma­ga részéről is javasolja olyan ren­delkezés beiktatását, amely sze­rint a vállalat az alkalmazás so­rán köteles a terhes nőket és kis­gyermekes anyákat — azonos fel­tételek mellett — előnyben része­síteni. Arra az indítványra, hogy a ha­tározott időre kötött munkaszer­ződést legfeljebb három esetben lehessen meghosszabbítani, a mi­niszter azt válaszolta, hogy ezt nem lehet központilag ésszerűen szabályozni, mert például az idényszakmákban szükségessé válhat a szerződés többszöri meg- hosszabítása. A terhes nők részé­re egyébként a törvényjavaslat ilyen szempontból is megfelelő vé­delmet biztosít. Többen felvetet­ték, hogy a törvényjavaslatban részletesebben meg kellene hatá­rozni, kit kell hosszú ideje ki­emelkedő munkát végző dolgo­zónak tekinteni. Az egységes sza­bályozás rendkívül nehéz — hang­súlyozta a miniszter. — Hiszen nár maga a „hosszabb idő” , meg­határozás is iparáganként mást és mást jelent, s a kiváló munka fogalmát sem lehet központilag meghatározni. A problémát tehát iparágan­ként, vállalatonként a kollektív’ szerződésekben keli rendezni, mégpedig a szakszervezetekkel közösen. Elhangzott olyan indít­vány is, hogy felmondás esetén a vállalat legalább 15 napra mentse fel a dolgozót a munka alól. Ezzel kapcsolatban a miniszter kifej­tette, ez olyan részletkérdés, amit helytelen lenne törvényben szabá­lyozni. Felmerült a vitában olyan ja­vaslat is, hogy a törvényben a me­zőgazdasági és ipari dolgozók munkaideje közötti aránytalansá­got ki kellene küszöbölni. A mi­niszter véleménye szerint a me­zőgazdaságban és az iparban elő­írt munkaidő tartalma közötti kü­lönbség főleg a mezőgazdasági termelés idényjellegéből és az ipari, valamint a mezőgazdasági munka közötti különbségből adó­dik. A problémát a jövő fejlődés fogja megoldani. Elhangzott olyan javaslat, hogy mondják ki: a kisgyermekes anya — gyermekének egyéves kora után is — csak hozzájárulásával legyen túlmunkára, illetve ké­szenlétre igénybe vehető. Veres József hangsúlyozta: a törvényja­vaslat eredeti rendelkezése jelen­tős előrelépés a korábbi helyzet­hez képest. Arra kérte az ország- gyűlést, hogy eredeti formájában hagyja jóvá a törvényjavaslat vo­natkozó paragrafusát. Ugyanakkor hozzátette: egy-egy vállalat kol­lektív szerződése azonban termé­A Munka Törvénykönyve vég­rehajtásáról intézkedő kormány- rendelet tervezetével kapcsolat­ban tizenkét javaslat hangzott el a vitában. Ezeket az igazságügy­miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával együtt meg­vizsgálják, s a szükséges intézke­déseket, változtatásokat a kor­mány elé terjesztik jóváhagyásra. Veres József kitért arra is, hogy a munkaügyi és a többi miniszter hatáskörébe tartozó végrehajtási Ezután határozathozatal követ- I kezett. Az országgyűlés egyhan-1 gúlag elfogadta a Veres József munkaügyi miniszter által elfo­gadásra javasolt két módosítást. Ezt követően az országgyűlés egy ellenszavazattal és két tartózko­dással elfogadta Veres József in­dítványát, hogy a többi módosító j javaslattal érintett törvénycikket] eredeti szövegezésben fogadják el. | Végezetül az országgyűlés egy­hangúlag elfogadta a Munka Tör­vénykönyvét Ezután szünet következett, majd az országgyűlés Vass Istvánné el­nökletével folytatta munkáját Az elnök javaslatára a képviselők úgy határoztak, hogy a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és a föld- használat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslatokat együtte­sen tárgyalják. Ezt követően dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi i miniszter emelkedett szólásra. Dr. Dimény Imre besséde — A következő évek feladatai­nak megoldásában nagy szerepük lesz a mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteknek. Ezért nagyon fon­tos, hogy valamennyi zökkenő- mentesen, jól illeszkedjék bele a gazdaságirányításunk tervezett reformjával kialakuló új gazda­sági környezetbe. E beilleszkedés legfőbb törvényes alapjait kíván­ja megteremteni az a két fontos törvényjavaslat, amelyet a Mi­nisztertanács felhatalmazása alap­ján a tisztelt országgyűlés elé ter­jesztek. A mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és földhasználat to­vábbfejlesztéséről szóló törvény- tervezetek szocialista társadal­munk széles rétegeit érintik, s ezért mind társadalmi, mind pe­dig gazdasági előrehaladásunk szempontjából megkülönböztetett figyelmet érdemelnek. — Az előterjesztett javaslatok hosszú előkészítő munka eredmé­nyei. A Magyar Szocialista Mun­káspárt IX. kongresszusának, a termelőszövetkezetek I. országos kongresszusának, a Szövetkeze­tek Országos Tanácsának, az or­szággyűlés illetékes bizottságai­nak állásfoglalásaiból, széles körű nyilvános vita gazdag tapasztala­taiból születtek. Méltán állítha­tom, hogy tízezrek véleményét testesítik meg. — A beterjesztett javaslatok törvényerőre emelésével szocialis­ta mezőgazdaságunk, termelőszö­vetkezeti mozgalmunk újabb fej­lődési szakasza kezdődik meg. Engedjék meg ezért, hogy ezen a — Pártunk a marxizmus—le- ninizmus szilárd alapjaira tá- -maszkodva dolgozta ki a mező- gazdaság szocialista átszervezésé­nek irányelveit, s ezek érvényesí­tésének töretlenségét a szervező munka egész időszaka alatt biz­tosította. Az átszervezést, illetve a későbbiekben a fiatal szövetke­zeti gazdaságok megszilárdítását szocialista társadalmunk minden rétege aktívan támogatta. Mező- gazdaságunk eredményesen oldot­ta meg az úgynevezett kettős fel­adatot: a mezőgazdasági terme­lés a szocialista átszervezés idő­szakában is növekedett. A nagy­üzemi gazdálkodás rövid idő alatt alapvetően megváltoztatta a pa­rasztság élet- és munkakörülmé­nyeit. A szövetkezetek tagjai va­lóban a szövetkezetek gazdáivá váltak. Megismerték a nagyüze­mi gazdálkodás módszereit. fordulóponton visszapillantsak a szövetkezeti mozgalom fejlődésé­re. — A termelőszövetkezeteink működésének, gazdálkodásának újabb szabályozása természetes következménye annak a folyamat­nak, amely a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésével kezdődött meg, s a szövetkezeti gazdálkodás általánossá válásához, megszilár­dulásához, a szocialista mező- gazdaság alapjainak lerakásá­hoz vezetett. — A szocialista nagyüzemeink­ben tízezrével nőttek fel olyan te­hetséges vezetők, akik felelősség- érzettel kiválóan helytállnak a közös gazdaságok legkülönbözőbb parancsnoki posztjain. Eltűntek az egyéni gazdálkodás idején meg­levő alapvető vagyoni különbsé­gek. A legfontosabb értékmérő a munka lett. Fokozódott a közös­ségért, az egymásért érzett fele­lősség. E tényezők hatására ki­alakulóban van az egységes ter­melőszövetkezeti paraszti osztály. A szociális, kulturális ellátottság javítása — a társadalombiztosítás kiterjesztése az egész szövetkezeti tagságra —, a nyugdíjproblémak rendezése és más intézkedések — révén parasztságunk szociális helyzete ismét számottevően kö­zelebb került a munkásosz- I tályéhoz. A szövetkezeti gazdálko­dás feltételeit, a tagság élet- és munkakörülményeit javító intéz­kedések tovább szilárdították a munkásosztály és a parasztság szövetségét, — A párt és a kormány helyes és következetes politikája, a pa­rasztság hozzáértő, szorgalmas munkája nyomán a termelés nö­vekedése lehetővé tette a lakos­ság élelmiszerfogysztásának, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportjának emelését, biztonságosabb a feldolgozó ipar nyersanyagellátása. Ugyanakkor a mezőgazdaság anyagi, műszaki bázisának fejlődése megkönnyí­tette a fáradságos paraszti mun­kát, ami természetesen nagymér­tékben hozzájárult a mezőgazda­ságban a munka termelékenysé­gének növekedéséhez. Valameny- nyien méltán' lehetünk büszkék azokra a nem is kis kezdeti ered­ményekre. Az igények azonban tovább növekednek. Mezőgazda­ságunk képes is arra, hogy az ed­diginél gyorsabb ütemű fejlődés révén kielégítse ezeket az igénye­ket — Ezek a megfontolások és fel­ismerések vezették a pártot és a kormányt az utóbbi évek több fontos, a mezőgazdasági termelés és a szocialista nagyüzemek fej­lesztését, erősítését szolgáló in­tézkedés kezdeményezésében és megvalósításában, valamennyi a gazdaságirányítás reformjának szellemében született. Céljuk az, hogy a szövetkezetekben is meg­teremtsék az önálló vállalati jel­legű gazdálkodás elemeit, illetve feltételeit. — A fejlődést zavaró különböző tényezők mélyreható elemzése eredményezte azt a felismerést, hogy a gyorsabb ütemű előrehala­dást sokban akadályozzák gazda­ságirányítási rendszerünk fogya­tékosságai. Mint köztudomású, egyebek között ezért került sor a gazdaságirányítási rendszer átfo­gó reformjára, amelynek szerves része a most az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatok ki­dolgozása is. — A termelőszövetkezetek mű­ködését meghatározó első átfogó jogszabály az 1959-ben megalko­tott 7-es számú törvényerejű ren­delet volt. Az azóta elmúlt nyolc esztendő alatt azonban, épp a fejlődés következtében a nagy­üzemek gazdasági viszonyai nem egy vonatkozásban ellentmondás­ba kerültek a fennálló törvényes szabályozással. Ez, s nem kevésbé az a követelmény, hogy a gazda­ságirányítás új rendjének elveivel összhangban megteremtsük a ter­melőszövetkezetek önálló vállalati gazdálkodásának feltételeit, új és átfogó jogi rendezést követel. (Folytatás a 3. oldalon) Mezőgazdaságunk eredményesen oldattá meg az úgynevezett kettős feladatot

Next

/
Thumbnails
Contents