Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-29 / 230. szám
1967. szeptember 29, 2 PénteSs Folytatja tanácskozását az országgyűlés Veres Jóssef válássá as elhangsott éssr evételek re, indítványokra Ezután Kállai G-yula bejelentette, hogy a törvényjavaslat feletti vitában több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra. Ezért a vitát berekesztette, és megadta a szót Veres József munkaügyi miniszternek, aki válaszolt az elhangzott észrevételekre, indítványokra. A miniszter bevezetőben megelégedéssel nyugtázta, hogy a parlamenti vita valamennyi részvevője egyetértett az új jogszabály időszerűségével, szükségességével, és teljes volt az egyetértés a törvényjavaslat alapvető kérdéseit illetően is, s csaknem valameny- nyien rámutattak a kollektív szerződések nagy jelentőségére. Közölte Veres József, hogy a kollektív szerződés-kötésekre vonatkozó irányelveket összeállították, s a hasznos útmutatót hamarosan kézhez kaphatják a vállalatok. szelesen továbbléphet a dolgozó anyák védelmében, mint ahogy a központi szabályozás előírja Egy másik javaslattal kapcsolatban — amely szerint fegyelmi eljárás nélkül csak akkor lehessen büntetést kiszabni, ha a dolgozót előzőleg meghallgatták — kifejtette: fegyelmi eljárás nélkül csak akkor kerülhet sor büntetésre, ha csekélyebb jelentőségű ügyről van szó és minden részletében tiszta, viiágos a tényállás. utasításokkal kapcsolatban 16 javaslatot terjesztettek elő a képviselők. Elmondta, hogy ezek egy részével kapcsolatban az utasítások már kidolgozott tervezetei megfelelő megoldást tartalmaznak. így például gondoskodnak arról, hogy a balesetet szenvedett dolgozó munkaviszonyát — az ismételt fegyelmezetlenség esetét kivéve — ne lehessen megszüntetni. Veres József indítványozta: az országgyűlés két paragrafus kivételével változatlan szöveggel' fogadja el a Munka Törvénykönyvére vonatkozó törvényjavaslatot. A 14. paragrafus 3. bekezdésének első mondatából töröljék a „súlyosan” szót, a 19. paragrafus 3. bekezdését pedig egészítsék ki azzal a mondattal, hogy „az alkalmazásnál a terhes nőt és a kisgyermekes anyát azonos feltételek esetében előnyben kell részesíteni”. A miniszter végül vitazáró válaszának elfogadására kérte a képviselőket. Az országgyűlés elfogadta a törvényjavaslatot A vállalati önállóság megköveteli, hogy a nézeteltéréseket vállalati szinten oldják meg A konkrét javaslatokra, módosító indítványokra válaszolva elmondta: nemcsak a parlamenti vitában, hanem az ezt megelőző tanácskozás-sorozatokon is hangot kapott a kívánság, hogy szabályozzák az eljárást azokban az esetekben, amikor a vállalatvezetés és a szakszervezeti bizottság között véleményeltérés adódik. Behatóan megvitatták ezt a SZOT illetékeseivel is, s az az álláspont alakult ki, hogy a vállalati önállóság hiánytalan érvényre juttatása megköveteli: az effajta nézeteltéréseket elsősorban vállalati szinten oldják meg. Ehhez segítséget adhatnak a helyi társadalmi szervek, s elsősorban az üzemi pártszervezetek. Ha a vélemény- eltéréseket más formában rendeznék, lényegében a vállalatot érintő kérdéseket a vállalaton kívül döntenék el. Természetesen adott a lehetőség arra, hogy a vállalatvezetés, illetve a helyi szak- szervezeti szerv „kívülállókkal” konzultáljon a vitatott kérdésben. Szóba került a vitában a törvényjavaslatnak az a rendelkezése, amely kimondja, hogy a szakszervezet vállalati szervének joga van kifogást emelni a munkaviszonyokra vonatkozó szabályokat vagy a szocialista erkölcsnek megfelelő bánásmódot súlyosan sértő vállalati intézkedésekkel szemben. A miniszter egyetértett a felmerült képviselői észrevétellel, hogy tudniillik a „súlyosan” szót töröljék, s így a szövegezés egyértelműbbé váljék. Elhangzott olyan javaslat is, hogyha egy-egy szakszervezeti funkcionáriust önhibáján kívül leváltanak tisztségéből, további egy éven át biztosítsák számára a szakszervezeti tisztségviselőt j megillető védelmet. Veres József rámutatott: ezt nem szükséges a törvényben külön kimondani, hiszen az illető számára a szak- szervezeti kifogásolási jog kellő védelmet biztosít. A terhes nőket és kisgyermekes édesanyákat azonos feltételek mellett előnyben kell részesíteni A szülők, törvényes képviselők hozzájárulásának szükségességét rögzítse törvény a 14—16 éves fiatalok által bejelentett felmondás esetében — hangzott egy másik módosító észrevétel. A miniszter rámutatott: feltétlenül helyes, ha a fiatalkorú munkaviszonyának megszüntetésével kapcsolatban érvényesül a szülői befolyásolás. A javasolt jogi szabályozás azonban nem lenne célravezető, sőt félő, hogy a kívánttal ellentétes hatást érne el. A vita során javaslat hangzott el a dolgozó édesanyák munkájának, helyzetének megkönnyítésére. A miniszter kijelentette, egyetért az észrevétellel, s a maga részéről is javasolja olyan rendelkezés beiktatását, amely szerint a vállalat az alkalmazás során köteles a terhes nőket és kisgyermekes anyákat — azonos feltételek mellett — előnyben részesíteni. Arra az indítványra, hogy a határozott időre kötött munkaszerződést legfeljebb három esetben lehessen meghosszabbítani, a miniszter azt válaszolta, hogy ezt nem lehet központilag ésszerűen szabályozni, mert például az idényszakmákban szükségessé válhat a szerződés többszöri meg- hosszabítása. A terhes nők részére egyébként a törvényjavaslat ilyen szempontból is megfelelő védelmet biztosít. Többen felvetették, hogy a törvényjavaslatban részletesebben meg kellene határozni, kit kell hosszú ideje kiemelkedő munkát végző dolgozónak tekinteni. Az egységes szabályozás rendkívül nehéz — hangsúlyozta a miniszter. — Hiszen nár maga a „hosszabb idő” , meghatározás is iparáganként mást és mást jelent, s a kiváló munka fogalmát sem lehet központilag meghatározni. A problémát tehát iparáganként, vállalatonként a kollektív’ szerződésekben keli rendezni, mégpedig a szakszervezetekkel közösen. Elhangzott olyan indítvány is, hogy felmondás esetén a vállalat legalább 15 napra mentse fel a dolgozót a munka alól. Ezzel kapcsolatban a miniszter kifejtette, ez olyan részletkérdés, amit helytelen lenne törvényben szabályozni. Felmerült a vitában olyan javaslat is, hogy a törvényben a mezőgazdasági és ipari dolgozók munkaideje közötti aránytalanságot ki kellene küszöbölni. A miniszter véleménye szerint a mezőgazdaságban és az iparban előírt munkaidő tartalma közötti különbség főleg a mezőgazdasági termelés idényjellegéből és az ipari, valamint a mezőgazdasági munka közötti különbségből adódik. A problémát a jövő fejlődés fogja megoldani. Elhangzott olyan javaslat, hogy mondják ki: a kisgyermekes anya — gyermekének egyéves kora után is — csak hozzájárulásával legyen túlmunkára, illetve készenlétre igénybe vehető. Veres József hangsúlyozta: a törvényjavaslat eredeti rendelkezése jelentős előrelépés a korábbi helyzethez képest. Arra kérte az ország- gyűlést, hogy eredeti formájában hagyja jóvá a törvényjavaslat vonatkozó paragrafusát. Ugyanakkor hozzátette: egy-egy vállalat kollektív szerződése azonban terméA Munka Törvénykönyve végrehajtásáról intézkedő kormány- rendelet tervezetével kapcsolatban tizenkét javaslat hangzott el a vitában. Ezeket az igazságügyminiszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával együtt megvizsgálják, s a szükséges intézkedéseket, változtatásokat a kormány elé terjesztik jóváhagyásra. Veres József kitért arra is, hogy a munkaügyi és a többi miniszter hatáskörébe tartozó végrehajtási Ezután határozathozatal követ- I kezett. Az országgyűlés egyhan-1 gúlag elfogadta a Veres József munkaügyi miniszter által elfogadásra javasolt két módosítást. Ezt követően az országgyűlés egy ellenszavazattal és két tartózkodással elfogadta Veres József indítványát, hogy a többi módosító j javaslattal érintett törvénycikket] eredeti szövegezésben fogadják el. | Végezetül az országgyűlés egyhangúlag elfogadta a Munka Törvénykönyvét Ezután szünet következett, majd az országgyűlés Vass Istvánné elnökletével folytatta munkáját Az elnök javaslatára a képviselők úgy határoztak, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és a föld- használat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslatokat együttesen tárgyalják. Ezt követően dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi i miniszter emelkedett szólásra. Dr. Dimény Imre besséde — A következő évek feladatainak megoldásában nagy szerepük lesz a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek. Ezért nagyon fontos, hogy valamennyi zökkenő- mentesen, jól illeszkedjék bele a gazdaságirányításunk tervezett reformjával kialakuló új gazdasági környezetbe. E beilleszkedés legfőbb törvényes alapjait kívánja megteremteni az a két fontos törvényjavaslat, amelyet a Minisztertanács felhatalmazása alapján a tisztelt országgyűlés elé terjesztek. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvény- tervezetek szocialista társadalmunk széles rétegeit érintik, s ezért mind társadalmi, mind pedig gazdasági előrehaladásunk szempontjából megkülönböztetett figyelmet érdemelnek. — Az előterjesztett javaslatok hosszú előkészítő munka eredményei. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának, a termelőszövetkezetek I. országos kongresszusának, a Szövetkezetek Országos Tanácsának, az országgyűlés illetékes bizottságainak állásfoglalásaiból, széles körű nyilvános vita gazdag tapasztalataiból születtek. Méltán állíthatom, hogy tízezrek véleményét testesítik meg. — A beterjesztett javaslatok törvényerőre emelésével szocialista mezőgazdaságunk, termelőszövetkezeti mozgalmunk újabb fejlődési szakasza kezdődik meg. Engedjék meg ezért, hogy ezen a — Pártunk a marxizmus—le- ninizmus szilárd alapjaira tá- -maszkodva dolgozta ki a mező- gazdaság szocialista átszervezésének irányelveit, s ezek érvényesítésének töretlenségét a szervező munka egész időszaka alatt biztosította. Az átszervezést, illetve a későbbiekben a fiatal szövetkezeti gazdaságok megszilárdítását szocialista társadalmunk minden rétege aktívan támogatta. Mező- gazdaságunk eredményesen oldotta meg az úgynevezett kettős feladatot: a mezőgazdasági termelés a szocialista átszervezés időszakában is növekedett. A nagyüzemi gazdálkodás rövid idő alatt alapvetően megváltoztatta a parasztság élet- és munkakörülményeit. A szövetkezetek tagjai valóban a szövetkezetek gazdáivá váltak. Megismerték a nagyüzemi gazdálkodás módszereit. fordulóponton visszapillantsak a szövetkezeti mozgalom fejlődésére. — A termelőszövetkezeteink működésének, gazdálkodásának újabb szabályozása természetes következménye annak a folyamatnak, amely a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kezdődött meg, s a szövetkezeti gazdálkodás általánossá válásához, megszilárdulásához, a szocialista mező- gazdaság alapjainak lerakásához vezetett. — A szocialista nagyüzemeinkben tízezrével nőttek fel olyan tehetséges vezetők, akik felelősség- érzettel kiválóan helytállnak a közös gazdaságok legkülönbözőbb parancsnoki posztjain. Eltűntek az egyéni gazdálkodás idején meglevő alapvető vagyoni különbségek. A legfontosabb értékmérő a munka lett. Fokozódott a közösségért, az egymásért érzett felelősség. E tényezők hatására kialakulóban van az egységes termelőszövetkezeti paraszti osztály. A szociális, kulturális ellátottság javítása — a társadalombiztosítás kiterjesztése az egész szövetkezeti tagságra —, a nyugdíjproblémak rendezése és más intézkedések — révén parasztságunk szociális helyzete ismét számottevően közelebb került a munkásosz- I tályéhoz. A szövetkezeti gazdálkodás feltételeit, a tagság élet- és munkakörülményeit javító intézkedések tovább szilárdították a munkásosztály és a parasztság szövetségét, — A párt és a kormány helyes és következetes politikája, a parasztság hozzáértő, szorgalmas munkája nyomán a termelés növekedése lehetővé tette a lakosság élelmiszerfogysztásának, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportjának emelését, biztonságosabb a feldolgozó ipar nyersanyagellátása. Ugyanakkor a mezőgazdaság anyagi, műszaki bázisának fejlődése megkönnyítette a fáradságos paraszti munkát, ami természetesen nagymértékben hozzájárult a mezőgazdaságban a munka termelékenységének növekedéséhez. Valameny- nyien méltán' lehetünk büszkék azokra a nem is kis kezdeti eredményekre. Az igények azonban tovább növekednek. Mezőgazdaságunk képes is arra, hogy az eddiginél gyorsabb ütemű fejlődés révén kielégítse ezeket az igényeket — Ezek a megfontolások és felismerések vezették a pártot és a kormányt az utóbbi évek több fontos, a mezőgazdasági termelés és a szocialista nagyüzemek fejlesztését, erősítését szolgáló intézkedés kezdeményezésében és megvalósításában, valamennyi a gazdaságirányítás reformjának szellemében született. Céljuk az, hogy a szövetkezetekben is megteremtsék az önálló vállalati jellegű gazdálkodás elemeit, illetve feltételeit. — A fejlődést zavaró különböző tényezők mélyreható elemzése eredményezte azt a felismerést, hogy a gyorsabb ütemű előrehaladást sokban akadályozzák gazdaságirányítási rendszerünk fogyatékosságai. Mint köztudomású, egyebek között ezért került sor a gazdaságirányítási rendszer átfogó reformjára, amelynek szerves része a most az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatok kidolgozása is. — A termelőszövetkezetek működését meghatározó első átfogó jogszabály az 1959-ben megalkotott 7-es számú törvényerejű rendelet volt. Az azóta elmúlt nyolc esztendő alatt azonban, épp a fejlődés következtében a nagyüzemek gazdasági viszonyai nem egy vonatkozásban ellentmondásba kerültek a fennálló törvényes szabályozással. Ez, s nem kevésbé az a követelmény, hogy a gazdaságirányítás új rendjének elveivel összhangban megteremtsük a termelőszövetkezetek önálló vállalati gazdálkodásának feltételeit, új és átfogó jogi rendezést követel. (Folytatás a 3. oldalon) Mezőgazdaságunk eredményesen oldattá meg az úgynevezett kettős feladatot
