Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-29 / 230. szám
, szeptember 29. 3 Péntek Folytatja tanácskozását az (Folytatás a 2. oldalról) — A termelőszövetkezetek olyan szocialista mezőgazdasági nagyüzemek, amelyek vállalatszerűén gazdálkodnak. Pénzügyi és gazdasági helyzetüket tehát úgy kell megváltoztatni, hogy mind nagyobb mértékben legyen módjuk és lehetőségük arra, hogy saját pénzeszközeikből biztosítsák a továbbfejlődésükhöz szükséges pénzügyi, anyagi feltételeket. Ez pedig csak úgy valósítható meg, ha új módon szabályozzuk a bevételeket és a jövedelem felosztását, felhasználását, valamint a A tervszerű, központi állami irányításnak közgazdasági befolyásoló eszközök — árdotáció, adó, hitelrendszer — révén kell érvényesülnie. Az említett eszközöknek úgy kell hatniuk, hogy a népgazdasági igények kielégítése mellett a szövetkezetek többségében mód nyíljék a termelési költségek fedezésére, a folyamatos, garantált és megfelelő mértékű munka díjazására, a tagok rendszeres foglalkoztatására, illetve a minél nagyobb mértékű bővített újratermelésre. A gazdálkodási önállóság változtatásokat igényel a közös gazdaságok vezetésében Is. E tekintetben fontos feltétel, hogy a tagok mint tulajdonosok magukénak tekintsék szövetkezetüket és ilyen alapon vegyék ki részüket a közös munkából. — A szövetkezeti vezetési rendszer fejlesztésének egyértelműnek kell lennie a színvonal javításával. A vezetés demokratizálásának ezzel együtt járó szélesítésétől viszont azt várjuk, hogy a tagság az eddiginél aktívabban éljen jogaival, erőteljesebben .bontakozzék ki a szövetkezeti demokrácia, ugyanakkor az operaszövetkezeti alap képzését. Ennek megfelelően a jövőben szövetkezeteink termelési költségként számolhatják el az elhasznált forgóeszközök értékét, az amortizációt, a munkadíjat és a földjáradékot. A szabályozás módot nyújt arra, hogy az eddiginél nagyobb mértékben fedezzék saját eszközeikből a bővített újratermelés pénzalapjait, nagyobb mértékben tölthessék fel saját forrásból forgóeszközeiket, indokolt mértékben fizethessenek tagjaiknak részesedést, s ezen belül garantálhassák a munkadíjakat. tív vezetés érdekei is jobban érvényesüljenek az eddiginél. A termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlődése nagymértékben függ attól, hogy a tagság alapvető jogai biztosítva legyenek. A törvényjavaslat éppen ezért sok olyan rendelkezést tartalmaz, amely közelebb hozza egymáshoz társadalmunk két alapvető osztálya, a munkásság és a parasztság élet- és munkakörülményeit., Ugyanakkor világosabb, az eddiginél határozottabb megfogalmazást kap az, hogy a tagoknak nemcsak jogai, hanem kötelezettségei is vannak. A jogokra csak azok a tagok tarthatnak igényt, akik teljesítik kötelezettségeiket. E kötelességek nemcsak a rendszeres munkavégzésre vonatkoznak, hanem a szövetkezeti életben való részvételre, a közös vagyon védelmére, sőt a szövetkezeti tevékenységért érzett felelősségre is. — A. törvényjavaslat külön fejezete foglalkozik a háztáji gazdaságokkal. A pártnak és a kormánynak az a törekvése fejeződik ki ebben, mely szerint a háztáji gazdaság fenntartása, támogatása nem időleges, hanem hosszú távra > szóló gazdaságpolitikai elhatároországgyűlés zás. Kimondja a törvényjavaslat, hogy a közös és a háztáji gazdaság szerves egységet képez. A tagok háztáji föld használatára csak akkor jogosultak, ha meghatározott részt vállalnak a közös munkából. Oj vonásként szeretném kiemelni — és ez főleg a fiatalok szempontjából nagy jelentőségű, hogy a háztáji földre minden olyan közös munkában részt vevő tagnak joga van, aki teljesíti a közgyűlés által előírt munkakötelezettséget. — A termelőszövetkezetek gazdasági és szervezeti önállóságának kialakulásával, valamint az állami irányítás említett átalakításával szoros összefüggésben kerül sor a szövetkezetek társadalmi érdekképviseleti szervezeteinek létrehozására. E szervezetek működését és irányítását a törvényjavaslat részletesen szabályozza. A beterjesztett törvényjavaslatok mezőgazdaságunk fejlődésének új távlatait nyitják meg. A lakosság élelmiszer-, a hazai ipar nyersanyagellátása és az export növelése szempontjából fontos fejlesztés azonban megköveteli, hogy iparunk az eddiginél is nagyobb mértékben s jobb minőségben lássa el a mezőgazdaságot korszerű termelési eszközökkel, gépekkel, berendezésekkel, műtrágyával és egyéb vegyi anyagokkal. Gondoskodnunk kell arról is, hogy megoldódjanak az értékesítési, szállítási, feldolgozási nehézségek; lényegesen csökkenjenek, illetve megszűnjenek a termékek üzemi veszteségei. E célból növeljük a felvásárló szervezetek. a feldolgozóipar technikai felkészültségét, szállítókapacitását. A viták bizonyítják, hogy szükséges e törvények megalkotása — A harmadik ötéves terv első éve a mezőgazdaságban kedvezően alakult. Az ez évi eredményeket még korai lenne értékelnünk. Kenyérgabona a tervezettnél is többet termett, a kapásnövények terméskilátásai viszont — az aszályos időjárás miatt — a vártnál gyengébbek, s ezért abraktakar- mánygondjaink vannak. Szocialista nagyüzemi gazdálkodásunk erejét mutatja, hogy a súlyos idei aszály sokkal kevésbé éreztette és érezteti káros hatását, mint annak előtte a kisüzemi gazdálkodás rendszerében. Az aszály okozta károkat át tudjuk hidalni anélkül, hogy állatállományunk csökkenne, s így végül is teljesíteni tudjuk állati termék - termelési tervünket is. Mindent összevetve mezőgazdaságunk sikerrel zárhatja a harmadik ötéves terv második évét. — Az előterjesztett törvényjavaslatokat sokoldalúan megtárgyaltuk. A viták egyértelműen bizonyítják, hogy szükséges e törvények megalkotása. Kérem a Tisztelt Országgyűléstől a mező- gazdasági termelőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló javaslatok megvitatását és elfogadását. * A csütörtöki ülést Kállai Gyula zárta be. Javaslatára a képviselők úgy határoztak, hogy pénteken reggel 9 órakor a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és a föld- használat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslat vitájával folytatják a tanácskozást A vita lezárása után a Magyar Népköz- társaság és a Német Demokratikus Köztársaság között Budapesten 1967. május 18-án aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés törvénybe iktatása, majd az interpellációk előterjesztése szerepel a pénteki ülés napirendjén. (MTI) A vagyoni önállóság fontos előfeltétele, hogy tovább szélesedjék és erősödjék a termelőszövetkezeti tulajdon A földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséire vonallkozó .törvényjavaslat is elsődlegesen ezt a célt szolgálja. Lehetőséget nyújt arra, hogy — megfelelő differenciálással és térítés ellenéiben —■ megszerezhessék a használatokban levő földek tulajdonjogát. — A törvényjavaslat lényege ebből a szempontból a nagyüzemi földtulajdon és a földhasználat egységének fokozatos megteremtése, s megfelelő intézkedéseket tartalmaz a zárt kertekkel kapcsolatos problémák rendezésére is. A felszabadulás után a földreformmal megindult, majd a mezőgazdaság szocialista átszervezésével folytatódott nagymértékű tulajdonosváltozások bonyolult labirintusában kívánunk rendet teremteni. A törvényes szabályozás alapelvének egyrészt azt tekintjük, hogy a nagyüzemileg művelhető zártkerti területek átcsoportosításával növeljük a nagyüzemi hasznosítás alatt álló területet, másrészt, hogy — a személyi . tulajdonjog tiszteletben • tartásával — megakadályozzuk a spekulációt és biztosítsuk minden .talpalatnyi föld megművelését. — A földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslat benyújtásakor szeretném hangsúlyozni, hogy kormányunk elsőrendű feladatának tekinti egyik legnagyobb nemzeti kincsünk, a termőföld védelmét s termőképességének fokozását. — A mezőgazdasági termelésünk növelése szempontjából nagyon számottevő tartalékok rejlenek a termelőszövetkezetek tevékenységi körének kibővítésében. Az elmúlt időszakban a szocialista nagyüzemek — különösen a termelőszövetkezetek — úgynevezett kiegészítő tevékenységét sok jogszabály korlátozta, E jogszabályok a nemzeti jövedelem olyan forrásaitól fosztották meg a népgazdaságot, amelyeket egyébként a meglevő mezőgazda- sági kapacitások teljesebb kihasználásával biztosíthattak volna. Ugyanakkor ez a helyzet hátrányosan hatott a szövetkezeteik tagságának foglalkoztatottságára is. A törvényjavaslat — összhangban a nemrég megjelent erre vonatkozó kormányrendelettel — a tevékenységi kör kialakítására csupán elvi kereteket ad, azzal a kikötéssel, hogy az segítse elő a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztését, a gazdasági erőforrások kihasználását, a népgazdaság szükségleteinek jobb és gazdaságosabb kielégítését, a gazdálkodás jövedelmezőségét. Szeretném hangsúlyozni: a tevékenységi kör kibővítésével senki sem gondolhat arra, hogy az állami nagyipar feladatait a szocialista mezőgazda- sági nagyüzemek veszik át. Termelőszövetkezeteink alapvető feladata a mezőgazdasági termelés fejlesztése, gazdaságosságának javítása. Erről az üzemi tevékenység körének bővítése sem vonhatja el a figyelmüket. — Az állam és a szövetkezetek viszonyának újbóli szabályozásánál — a gazdaságirányítás reformjának megfelelően — a törvényjavaslat abból indul ki: Olyan állami irányítási rendszer szükséges, amelynek fő jellemzője az üzemi önállóság fokozása Novikov szovjet miniszterelnökhelyettes Budapesten I. T. Novikov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a Minisztertanács mellett működő építési állami bizottság elnöke, a magyar kormány és dr. Trautmann Rezső építésügyi és városfejlesztési miniszter meghívására hazánkba érkezett. Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese szerdán este vacsorát adott a magas rangú szovjet vendég tiszteletére. A vacsorán részt vett dr. Trautmann Rezső építésügyi és városfejlesztési miniszter és sokan mások. I. T. Novikov csütörtökön tájékoztató jellegű megbeszélést folytatott a magyar építésügy vezetőivel, majd az őt kísérő szakemberekkel ellátogatott a Szentendrei úti budapesti házépitő kombinátba és megtekintette több fővárosi lakótelep építkezéseit. (MTI) Politikai foglyok szabadon bocsátása Adenben Újabb 18 foglyot bocsátottak szabadon a Steame Polnt-i speciális gyűjtőfogházból. Az Hl őrzött kétszáz politikai fogoly közül már csak harmincat tartanak fogva. A képen: hárman a szabadon bocsátottak közül. Rádióteleíoto — MTI Külföldi Képszolgálat Újabb részletek a Szuezi-csatorna mellett lezajlott szerdai tűzharcról Kairó—Izmailia Csütörtök hajnalban kiadott legfrissebb kairói hivatalos közlés szerint a Szuezi-csatorna térségében szerdán lezajlott tűzharcnak egyiptomi részről 48 halálos és több mint 100 sebesült áldozata van. A legnagyobb veszteséget Izmailia lakossága szenvedte, ahol 36 polgári személy halt meg és 85 megsebesült. A júniusi háború vége óta ezúttal szegték meg az izraeliek a legdurvább módon a tűzszünetet Az EAK tájékoztatásügyi minisztériuma a Kairóban működő külföldi újságírókat az Izmailia ellen intézett tüzérségi támadás után kivitte a helyszínre. A riporterek még hallották a távoli fegyverdörgést és látták a fekete füstfelhőket a csatorna felett, amely a két fél fegyveres erőit elválasztja egymástól. Tzmailia kormányzója, Mubarak Rifai egy föld alatti bunkerben rögtönzött sajtóértekezletet tartott, ahol a többi között elmondotta, hogy az izraeliek szerda délután négy óra leforgása alatt ezer lövedéket lőttek ki a városra. Az aknavetők és a nehéztüzérség lövedékeit meghatározott célpont nélkül irányították a város különböző részeire — mondotta Rifai —, fő céljuk, hogy a lakosságot megfélemlítsék és demoralizálják. Az AP tudósítója beszámol róla, hogy Izmailiában sok lerombolt, illetve megrongált épületet láttak, köztük mecseteket, egy kórházat és pályaudvart. Izmailia kormányzója nyilatkozatát azzal fejezte be, hogy a megismétlődő támadások ellenére a város 120 ezres lakosságának csak alig 5 százaléka menekült el. (MTI) Ünnepi zászlófelvonás a Gellérthegyen, a felszabadulási emlékműnél A Szakszervezetek Világszövetségének felhívása U Ihanihoz Csütörtökön délután a Gellérthegyen ünnepi nyitóakkordként felcsendültek a Rákóczl-lnduló hangjai. A Fegyveres Erők Napja alkalmából katonai tiszteletadással — a Himnusz hangjaira felvonták a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját a gellérthegyi fel- szabadulási emlékműnél. (MTI) Prága j A Szakszervezetek Világszövetségének titkársága csütörtökön !e- | velet intézett U Thanthoz, amely- | ben felkéri az ENSZ főtitkárát: követelje az indonéz kormánytól, hogy érvénytelenítse a rendkívüli katonai bíróság 1966 februárjában Njono ellen hozott halálos ítéletét. A levél a többi bebörtönzött inÍ donéz hazafi szabadon bocsátását is követeli. (MTI)
