Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-28 / 229. szám
196t. szeptember 28. 2 Csütörtök Megkezdte tanácskozását az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) tézkedégsel a bérgazdálkodás eddigi túlzott kötöttsége — amit mind a termelési érdekek, mind pedig a munkaerőgazdálkodás vonatkozásában az utóbbi években erősen vitattak — megszűnik. Lehetőség adódik a vállalatok számára, hogy fokozottabban differenciálhassanak a dolgozók között és — a többi tervezett intézkedéssel együtt — hatékonyabb eszközökkel rendelkezzenek a jutalmazás és a fegyelmezés terén is. A Munka Törvénykönyve 39. paragrafusa szerint vállalati hatáskörbe kerül a munkaidő-alappal történő gazdálkodás. A vállalat — a központi elvek keretei között — maga határozhatja meg — termelési igényeinek legmegfelelőbben — a munkaidő-beosztást. A vállalati hatáskör növelésével kapcsolatban elsők között kell említenem a kollektív szerződések rendszerének bevezetését, amelyről a törvényjavaslat 10. paragrafusa rendelkezik. A kollektív szerződések rendszere — azáltal, hogy a részletes szabályokat vállalati szinten határozza meg — egyidejűleg szolgálja a vállalati önállóság fejlesztését és egyben a dolgozók érdekeinek fokozott védelmét. A ko- lektiv szerződések tehát végső soron nem mások, mint a Munka Törvénykönyvének üzemi végrehajtási utasításai, amelyeket a dolgozók érdekvédelmi szerva, a szakszervezet és a vállalat — a dolgozók bevonásával — köt meg. A kollektív szerződéssel kapcsolatban meg Hell említeni, hogy a törvény egyes esetekben kötelezően előírja valamely kérdésnek a kollektív szerződésben történő szabályozását, ez a helyzet például a munkaidő-beosztás rendezésénél vagy a részesedési alap felosztásánál. Más esetekben, amikor központilag aránylag széles körben rendezhető kérdésről van szó és csak kevés helyen kell a sajátos vállalati követelmények miatt a központi rendelkezéstől eltérni, a törvény megmondja a szabályt és csupán lehetőséget ad arra, hogy a kollektív szerződések attól eltérően is rendelkezhessenek. (Például a felmondási idő meghatározásánál vagy a heti pihenőnapok összevonásénál*. Ezekben a kérdésekben csak akkor kell a kollektív szerződésben rendelkezni, ha a központilag meghatározott szabály az adott vállalatra nem lenne megfelelő. Ez a törvényjavaslat megfelel a párt és kormány törekvéseinek, amelyek a szocialista demokrácia továbbfejlesztését célozzák. Már a viták során felmerült, hogy a vállalati önállóság növelése, a gazdasági vezetők szélesebb jogköre nem eredményezi-e a dolgozók véleményének háttérbe szorításét, nem ragadtatja-e a vezetőket túlkapásokra? A másik oldalon a szakszervezeti jogok növekedésével kapcsolatban is felmerültek aggályok; nem lesz-e túl széles körű a szakszervezetek beleszólási joga, s nem fogja-e ez hátráltatni a termelési érdekeket? A mi véleményünk az, hogy a túlzott aggodalomra ninesen ok. Gazdasági vezetőink nem a társadalom céljaival ellentétes alapokon álló, pem valami kapitalista típusú gazdasági vezetők, hanem a mi rendszerünk által nevelt, rendszerhez hű, a jogokat és kötelességeket jól ismerő, a munkásosztály törekvéseit mindenben támogató gazdasági szakemberek. A bizalmat mindenképpen helyes nekik megadni, mert megilleti őket. Másik oldalon áll az, hogy a párt és a kormány— a szocialista demokrácia fejlesztése érdekében — javasolja a dolgozók érdekvédelmét képviselő szakszervezetek jogainak növelését. A szocialista demokrácia mesz- szemenő fejlesztését jelentik, hogy a szakszervezeteknek törvényben lefektetett joga: a dol- goeők érdekeiben bármikor, bárAz országgyűlés ülésszaka szerdán délelőtt megkezdte tanácskozásait. Képünkön; Ajtay Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke. hol felléphetnek, joguk van a j gazdasági vezetők tevékenységének megítélésére is. Meg vagyunk győződve arról, hpgy szakszerve- geteink a legnagyobb jogkörrel ott fognak élni, ahol erre szükség lesz. Azt hiszem, az a helyes felfogás, hogy a szakszervezetek szélesebb beleszólási lehetősége és a vállalatvezetés nagyobb hatásköre nem egymással ellentétes, hanem egymást kiegészítő. A Munka Törvénykönyvének 14. paragrafusa tartalmazza a szak- j szervezetek közreműködési jogait. Ez a paragrafus jogot ad a szak- szervezetek vállalati szervének, ben az esetben az intézkedést a : között köteles arról gondoskodni, felsőbb szervek döntéséig nem hogy mindenki számára legyen Szabad végrehajtani. | munkahely, vagyis biztosítsa. a A viták során számosán kérték munkaképes lakosság megfelelő ennek a tételnek konkrét kifejté- foglalkoztatását. Ez azonban nem sét, annak megmagyarázását, ; azt jelenti, hogy mindenkinek éle- hogy mi lehet a szocialista er- ! te kezdetétől nyugdíjazásáig egy kölesnek megfelelő bánásmódot Súlyosan sértő intézkedés, Erre esak azt lehetett válaszolni, hogy a szocialista erkölcsi normák élnek, folyton tovább fejlődnek, nem lehet tehát sematikusan paragrafusba szorítani őket. Ha egy adott intézkedés* a jogok és kötelességek tükrében nézünk, kiderül, hogy hasonló ügyek esetében másképpen kell fellépni hogy a munkaviszonyt érintő sza- ; a jól dolgozókkal és másképpen a bályokkaj, valamint a szocialista; hanyagokkal szemben. A helyes erkölcsnek megfelelő bánásmódot! eljárást tehát, hogy milyen ese- súlyosan sértő intézkedésekkel j tekben hogyan kell intézkedni, az szemben kifogást emelhessen. Eb- 1 élet fogja kialakítani. Hat hónap is lehet a felmondási idő Tisztelt Országgyűlési Igen lényeges változtatásra kerül sor a felmondás kérdésében is. Az új Munka Törvénykönyve tervezetének a felmondásra vonatkozó rendelkezései az eddigi felmondási rendszert teljesen megváltoztatják és feloldják a megkötöttségeket mind a dolgozó, mind a vállalat szempontjából. A dolgozó és a vállalat helyzete között bizonyos' különbség azonban továbbra is fennmarad. Míg ugyanis a dolgozó bármikor kötetlenül felmondhat, a vállalatra nézve — a szocialista humanitásból fakadó —felmondási tilalmak és korlátozások továbbra is érvényesek, sőt ezek köre bővül Is. Nálunk betegség, terhesség esetében már régóta felmondási tilalom van. A mostani szabályozás ezt kiterjeszti a sorkatona feleségére és az egyedülálló anyákra is. Megváltozik a felmondási idő rendszere. A IS napos felmondási idő az egetek egy részében sem a vállalat, sem a dolgozó számára nem elegendő. Ha a dolgozó felmond, a vállalat nem mindig tud 15 nap alatt utánpótlásról gondoskodni és a dolgozó sem tud mindig 15 nap alatt új munkahelyet találni. A javasolt szabályozás ezért differenciált felmondási rendszert alkalmaz. A felmondási idő 15 naptól 6 hónapig terjedhet, hogy ezen belül mennyi, az a kollektív szerződésre, illetve a dolgozók és a vállalat közös megegyezésére van bízva. • Többen feltették azt a kérdést, hogy a felmondási rendszerben bekövetkező változásoknak milyen következményei lesznek. A gazdasági vezetők a nagyobb munkaerővándorlástól félnek, a másik oldalon pedig attól, hogy nem jön-e létre nagyobb munkaerő-felesleg. Ami a munkaerőfeleslegtől való félelmet illeti — az új gazdaságirányítás célja nan a termelés Szűkítése, hanem bővítése, tehát az eredmény semmi szín alatt ugyanazon vállalatnál kell dolgoznia még akkor is, ha ennél a vállalatnál a munkalehetőség jelentősen csökkent, ugyanakkor más vállalatoknál pedig nagymértékű a munkaerőhiány. Az alkotmány értelmezése szerint mindenki számára biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy ha munkaviszonya megszűnik, újból munkába tudjon állni. A Munka Törvénykönyve hathatósan intézkedik a dolgozók egészségének és testi épségének védelméről, amikor 31, paragrafusában kimondja, hogy ezt a védelmet már a beruházások előirányzásánál, a tervezésnél, a kivitelezésnél figyelembe kell venni. Erre a célra a vállalatnál megfelelő munkavédelmi szervezetnek kell működnie. A munkavédelmi felügyeletet nálunk Magyarországon — teljes jogkörrel és megfelelő sem a fogalkoztatottság csökkenő- ZLűw'fTut f»V megietem se lesz. Természetesen a gazdaság: , _T_ » élet időnként megkíván bizonyos átcsoportosításokat egyik iparágból a másikba. Ami pedig a munkaerőmozgást illeti: nem vitás, hogy a gazdasági vezetőknek többet kell törődniük a jpl dolgozók megbecsülésével és mindazzal, ami a dolgozót a vállalathoz köti. Egyik képviselőtársam az előzetes megbeszélések során szóvá tette: náluk á megyében felmerült olyan aggály, hogy a szabad vállalati felmondás lehetősége nem ellentétes-e a munkához való jog állami garantálásával. Ezzel kapcsolatban elsősorban azt kell leszögezni, hogy a munkához való jogot alkotmányunk biztosítja, Ezen a Munka Törvénykönyve nem változtat, sőt éppen ellenkezőleg — mint erre a törvényjavaslat 18. paragrafusa kifejzetten ki Is tér —, biztosítja, hogy mindenki szabadon munkaviszonyt létesíthessen. A munkához való jog értelme az, hogy az állam az egész népgazdaság fejlesztésének keretei szakszervezetek látják efl. Az üzemi munkavédelem terén az eredmények a gyors ütemű fejlődéshez mérten is jelentősek. Nálunk az összes nyugdíjba* menőknek csak néhány százalékát teszik ki azok, akik üzemi baleset miatt kénytelenek rokkantsági nyugdíjba menni és valamennyi egyéb betegség miatt megrokkantakkal együtt sem teszik ki az összes nyugdíjba menők negyedét. Számos nyugati ipari országban a férfiak 60, a nők 70 százalék* válik rokkanttá nyugdíjkorhatár elérése előtt. Négyszázezren vettek részt a vitában Tisztelt Országgyűlés! A Munka Törvénykönyvének tervezete a közvélemény széles körű meghallgatása után került a parlament, a nép legfőbb képviselet} szerve elé. A beterjesztett javaslatról elmondhatjuk, hogy az társadalmi ellenőrzés mellett készült. A törvényjavaslat a SZOT-tal, és az Igazságügyminisztériummal együttműködve, teljes összhangban készült el. A nyilvános vitában mintegy 400 000 dolgozó vett részt és széles körben élt a véleménynyilvánítás lehetőségével. A vita bebizonyította, hogy a közvélemény a tervezet alapvető koncepcióit helyesli, elfogadja és azt szükségesnek tartja. Ugyanakkor sok olyan javaslat is volt, amelyet hasznosíthatunk, ezért az előzetes tervezetet módosítani kellett. A vita alapján került a tervezetbe a megrokkant dolgozók fel- gyógyulása utáni újbóli alkalmazásának kötelezővé tétele korábbi munkáltatójuknál; a többgyermekes anyák szabadsága és a jutalomszabadság bevezetése, ami a jól dolgozók messzemenő megbecsülését jelenti. A .jutalomszabadsággal kapcsolatban szeretném a figyelmet felhívni arra, hogy ez a rendszeres szabadságon felül — tehát alap- és pótszabadságon kívül — jár. Megemlítem, hagy ugyanígy a rendes szabadságon felül iljati meg a dolgozókat a tanulmányi szabadság is. Az országos vitában számtalan hozzászóló 6zóvá tette, hogy a 40 és az 50 éves jubileumi jutalmakat a dolgozók jelentős hányada nem kaphatja meg, mert előbb megy nyugdíjba. A 40 éves jubileumi jutalomnál elsősorban a pőkről van szó, továbbá azokról, akik főiskolát, egyetemet végeztek és tanulmányaikat 24—25 éves korban fejezték be, me^t nyugdíjazásukig rendszerint nem töltenek 40 évet munkában. Az 50 éves jubileumi jutalmat rendszerint az sem érheti el, aki már 14—15 éves korában elkezdett dolgozni. A Munka Törvénykönyve végrehajtási utasításának 66, paragrafusa — az országos vitában kialakult vélemény alapján — nyugdíjazás esetén, már 35, illetve 45 munkában töltött év után biztosítja a jubileumi jutalmat. Tisztelt1 Országgyűlés! Ügy vélem, hogy az új Munka Törvénykönyvének tervezete híven tükrözi a hazánkban elért fejlődést és biztosítja a felkészülést a további eredmények eléréséhez. A javaslat a korábbi törvénykönyvvel szemben igen nagy jelentőségű változtatásokat tartalmaz, mert nagyok a társadalmi, politikai, gazdasági és szociális eredményeink. Ezek az eredmények a pártunk és kormányunk, valamint egész dolgozó népünk közötti együttműködés, kölcsönös bizalom és megbecsülés révén jöttek létre. Csak e kölcsönös bizalom tette lehetővé hazánk gyors szocialista fejlődését, a nyugodt légkört, a szorgalmas építőmunkát. Az új Munka Törvénykönyve, az életet adó munkának alaptörvénye, és előkészítői az alkotó embér, a dolgozók iránti tisztelettel tervezték meg. Kérem, hogy a javaslatot az országgyűlés vitassa meg és fogadja el, Veres József munkaügyi miniszter nagy tapssal fogadott beszéde után Molnár Ernő, az ipari bizottság elnöke, a törvényjavas-' lat előadója szólalt fék Gáspár Sándor SZOT-főtitkár beszéde Tiszteit Országgyűlés! Hazánkban a szocialista forradalom alapvető követelményeinek eleget tettünk. Most a szocialista Viszonyok tökéletesítése van napirenden. Az új Munka Törvénykönyv-tervezetet, amelyet a Tisztelt Országgyűlés elé terjesztettek, a társadalmi igény szülte. Minden törvény kifejezi annak a társadalomnak a jellegét, lényegét, amelyikben létrehozták és alkalmazzák. Különösen így van ez az alapvető jelentőségű törvényekkel. Ma is ilyen alapvető törvényjavaslatot tárgyalunk, amely a szocialista fejlődés követelményeinek tesz eleget a társadalmi lét legfontosabb területén, a munka területén. Az új Munka Törvénykönyv összhangban van mindazon intézkedéseinkkel, amelyeket társadalmi rendszerünk további erősítése érdekében foganatosítottunk politikai, gazdasági és társadalmi téren egyaránt. Az új Munka Törvénykönyv nem szabályozza részletesen a munkajogi kérdéseket, csak azok alkalmazásához biztosít kereteket, A kerettörvény kettős célt szolgál, Egyrészt, hogy legmagasabb szintű jogszabályban, törvényben biztosítsák a dolgozóknak a munkaviszonnyal kapcsolatos jogait, kötelezettségeit. Másrészt lehetőséget nyújt arra, hogy a törvény keretei között és annak szellemében. a munkaviszonyt érintő kérdéseket a helyi körülményekhez (Folytatás a 3. oldalon)
