Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-28 / 229. szám
1963. szeptember 28. 3 Csütörtök . / . Megkezdte tanácskozását az országgyűlés (Folytatás a 2. oldatról) és feltételekhez igazodva szabályozzák. A gazdaságirányítás reformja, a Munka Törvénykönyv és az ennek alapján kidolgozásra kerülő kollektív szerződések a párt és a kormány minden intézkedése lényegében egy célt szolgál. Azt, hogy minden alkotó erőt felszabadítva, a szocialista rendszerünkben rejlő lehetőségeket még jobban kihasználva növeljük társadalmi rendszerünk gazdasági és politikai erejét. Arról van szó, hogy a munkás, a dolgozó ember száméra, tartalmas, gazdag, kulturált életet te« remisünk. Az a célunk, hogy teljes társadalmi és szociális biztonságot nyújtsunk minden dolgozó számára, hogy a munkánk nyomán elérhető legmagasabb életszínvonalat biztosítsuk egész népünknek, hogy minden ember számára elérhetővé tegyük a kultúra, a művészet minden Kincsét és mindazt, ami az embernek boldogságához, igazi emberi életükhöz szükséges. Tisztelt Országgyűlés! Az új Munka Törvénykönyv nemcsak lehetővé teszi, hanem feltételezi a dolgozók aktivitásának teljes kibontakoztatását, a szocialista demokrácia továbbfejlesztését. Az üzemi, munkahelyi pártszervezetek, szakszervezetek és a gazdasági vezetés az üzem előtt álló célok meghatározásába vonja be a dolgozók legszélesebb rétegeit. A feladatok végrehajtásában csak akkor tudnak a dolgozók aktívan részt venni, ha szerepük van a célok meghatározásában. Ez különösen időszerű, mert most térünk át az új gazdaságirányítási rendszerre, most készülnek az 1968. évi vállalati tervek, a közeljövőben megkötik a kollektív szerződéseket és egyre több vállalatnál készítik elő a munkaidő csökkentését, A dolgozók igazságérzetével találkozik az a törekvésünk, hogy többet kapjon a társadalomtól és nagyobb megbecsülésben részesüljön az, aki munkája révén többel ad a közösségnek. Többször kifejtettük: nem vegyünk hívei az egyenlősdinek, ez a szocialista rendszer természetével nem fér össze. Nem szabad, hogy a dolgozók keresetének alakulása szubjektív tényezőktől függjön- Ez ma még előfordul. A meghatározó tényező a dolgozónak a termelésben elfoglalt helye és felelőssége, illetve a végzett munka mennyisége és minősége legyen; a Munka Törvénykönyv tartalmazza a differenciáltabb anyagi ösztönzés lehetőségeit. Ezt kell mgjd a kollektív szerződésekben pontosan, a helyi viszonyokat figyelembe véve meghatározni. Elvtársak! Most együttesen keressük, kutassuk az újat, a jobbat, a célravezetőt, mert az élet nem tűrí a megcsontosodott, az elavult módszereket, dogmákat. Eegyen bátorságunk, hogy megfelelő érzékkel Időben reagáljunk az élet által támasztott követelményekre. Tisztelt Országgyűlés! Hogy az új Munka Törvény- könyv mennyire társadalmi igényeket elégít ki, ezt bizonyítja! a tervezet országos vitája. A vita j tapasztalatai szerint a dolgozók i egyetértenek a beterjesztett törvénytervezettel. Minthogy új dologról van szó, természetesen Az új Munka Törvénykönyve jelentős intézkedése az úgynevezett vétójog (kifogásotláai jog) biztosítása a szakszervezetek számára. Ennek az a célja, hogy meg tudják akadályozni a pártunk és kormányunk politikájával nem egyező, azt nem segítő helyi döntések végrehajtását, hogy megelőzzük a konfliktusokat olyan esetben, amikor a helyi szakszervezeti és gazdasági vezetők nem tudnak megegyezni. Az elmondottakból természetszerűleg kpyetkezik, hogy az üzemi önállósággal, a szakszervezetek hatáskörének bővülésével megnő az üzemi pártszervezetek szerepe, felelőssége is. Az üzemekben hatékonyan és jelentősen megnő a párt vezető szerepe az irányításban, az ellenőrzésben és az esetleges konfliktusok feloldásábanA Munka Törvénykönyvo a teljes jogegyenlőségen alapszik, nem diszkriminál- Ez így természetes és így helyes. De azt is tudni kell, hogy joga csak annak van, aki a kötelezettségét teljesíti. A törvény szigorával és a munkásközvélemény erejével kell fellépni azokkal szemben, akik a közösség rovására akarnak élősködői, indokolatlan anyagi előnyökre szert tenni, akik munkájukat felelőtlenül, hanyagul végzik. A törvény läßp. január 1-én, az Új gazdasági mechanizmus bevezetésével egyidejűleg lép életbe. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében kérem a Tisztelt Ország- gyűlést a törvényjavaslat elfogadására — fejezte be felszólalását Gáspár Sándor. Korács István Békés megyei képviselő felszólalása felmerülnek jogos aggályok is, amelyeket nem tudtunk a szövegezésnél figyelembe venni, de politikai természetűek és ezért ezekkel itt kívánunk foglalkozni. Mivel a törvény mindent nem részletez, sokan úgy vélik, hogy helyi alkalmazása önkényeskedéshez vezethet, csorbíthatja a dolgozók szerzett jogait. Értjük ezeket az aggályokat, a félelem nem alaptalan. Hangsúlyozzuk azonban, minden lehetőségünk megvan arra, hogy * valamennyi üzemben és munkahelyen teljes határozottsággal érvényt szerezzünk, a Munka Törvénykönyve szellemének. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormánynak és a Szakszervezetek Országos Tanácsának ez elhatározott szándéka. Azt mindenkinek tudnia kell, hogy az új Munka Törvénykönyvben nem a jogok csorbításáról, hanem azok bővítéséről van szó, az összes alapvető munkaügyi, munkajogi kérdésekben. Ez kiderül a Munka Törvénykönyv tervezetéből, de még inkább nyilvánvaló lesz az alkalmazása során, a kollektív szerződések megkötésénél. . Törvényben biztosított módon növekedett a szakszervezetek hatásköre. Ennek megfelelően ez üzemi demokrácia fejlesztésével együtt szélesedik és egyre nő a dolgozók beleszólási joga a vállalatok, üzemek vezetésébe, ez ügyek intézésébe. Ez jelenti együttesen a jogkörök bővítését, és minden szinten a megnövekedett felelősséget is. A szakszervezetek együtt dolgoznak a gazdaságii vezetéssel, együtt oldják meg a feladatokat, de a közös teendők mellett a szakszervezeteknek megvannak a sajátos feladataik is. A törvény pontosan meghatározza, hogy a gazdasági vezetők a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben csak a szákszervezetekkel egyetértésben, illetve azok meghallgatásával dönthetnek. Ez nagy lehetőséget, tág teret biztosít a dolgozók egyéni érdek- és jogvédelmére. A szakszervezetek élni fognak azzal a jogukkal, hogy a hibás döntések ellen kifogást emeljenek. Nálunk senki sem hozhat olyan döntéseket, amelyek sértik a törvényeket, a dolgozók Igazságérzetét, amelyek szemben állnak azzal az elvvel, hogy minden döntésnek osztálycélja legyen; a szocializmus erősítése. A szakszervezetek fel fognak lépni a hibás módszerek ellen és ha kell, a rosszul dolgozó, a jogaikkal visszaélő gazdasági vezetőkkel szemben is. A szak- szervezetek élni fognak véleménynyilvánítási jogkörükkel a vezetők megítélését, előléptetését, leváltását illetően is. A párt az elmúlt évben határozatot Hozott a gazdaságirányítás reformjára, amely eszközül szolgál ahhoz, hogy a jelenlegi gazdasági mechanizmust összhangba hozzuk gazdálkodásunk megváltozott feltételeivel és az előtérbe kerülő Új feladatokkal, A párt határozata alapján a kormányzati szervek számos nagy fontosságú határozatot hoztak már eddig is, amelyek tartalmazzák az új gazdaságirányítási rendszer valóra váltásának ejvi jelentőségű kérdéseit és a bevezetéssel kapcsolatos tennivalókat, E kérdéscsoportba szervesen 11« leszkedik bele a bérből és fizetésből élő dolgozókat érintő Munka Törvénykönyve, amely most az országgyűlés elé került megvitatás és elfogadás végett. A munkaviszonyból fakadó jogoknak és kötelességeknek a Mun» ka Törvénykönyvében történő újbóli szabályozása mindenképpen szükséges volt. Az új gazdaságirányítási rendszer alapja a vállalatok önálló gazdálkodása. Ha a jelenlegi gazdasági mechanizmust tükröző Munka Törvénykönyvét továbbra is hatályban tartanánk, ez jelentős mértékben gátolná a tervszerű fejlődést. Az új Munka Törvénykönyvének az országgyűlés elé való terjesztését széles körű vita előzte meg. Mód nyílott arra, hogy a dolgozók jelentős része. véleményt nyilvánítson a törvénykönyv tervezetéről és javaslataival segítse e fontos jogszabályalkotást. Bátran elmondhatjuk, hogy e törvénytervezet híven tükröz» a dolgozók széles körben kialakított véleményét. A vállalati szintű munkaügyi szabályozás — a Munka Törvény- könyve, a kormány Végrehajtási Rendelete, a funkcionális szervek, valamint az illetéke« tárcák rendeletéi alapján — a kollektív szerződésben fog megtörténni. A központi jogszabályalkotás és a vállalati szintű munkaügyi szabályozás — a több lépcsőben történő megvalósítás telién éré —• szerves egységet képez, A szabályozásnak ilyen módja alkalmasnak látszik arra, hogy a gazdaságirányítás új rendszere követelményeinek megfeleljen. Tisztelt Országgyűlés! Az állami mezőgazdasági üzemek dolgozóit jelentős mértékben foglalkoztatja a tervezett munkaidőcsökkentés. Erre a törvénykönyv tervezete megadja a felhatalmazásit, A célkitűzés az, hogy a mezőgazdaság állami szektoraiban a kormány által időközben határozatiig# szabályozott munikaidőcsökkentésf 1070-ig bezárólag — fokozatosan, a feltételek megteremtésétől függően — megvalósítjuk. A munkaidő csökkentése nemcsak szociálpolitikai, hanem gazdálkodási szempontból is alapvető feladat, mert a mezőgazdasági dolgozók utánpótlása a jelenlegi munkaidő mellett nehezen biztosítható. Megítélésem szerint havi munkaidő-keretet kell meghatározni olyképpen, hogy a napi munkaidő éves átlagban g óra legyen, figyelembe véve a mezőgazdasági munkák idónyszerűségót. Az egyes termelési időszakok törvényes munkaidejét üzemi szinten kell meghatározni. Az állami mezőgazdasági üzemek dolgozói a vita sorén azt is szóvá tették, hogy — a jelenlegi rendelkezések szerint — néhány kérdésben hátrányosabb helyzetben vannak, mint az ipari dolgozók. Túlmunka esetén csupán alapbért kapnak, túlórapótlékot nem, a munkaközi szünetre díjazásban nem részesülhetnek, amellett a heti pihenőnapon végzett munka pótléka 1QÖ százalék helyett 50 százalék. Véleményem szerint az említett különbségeket az ipari é* a mezőgazdaság állami szektorában foglalkoztatott dolgozók között fokozatosan meg kell szüntetni abban az ütemben, ahogyan annak anyagi feltételei megteremtődnek. Kérem a munkaügyi miniszter elvtársat, hogy a hátrányos megkülönböztetés megszüntetését — a következő évek során — elősegíteni szíveskedjék. A gazdaságirányítás új rendszerében a vállalati önállóság növekedni, a vezetők jogköre bővülni fog. Ennek kapcsán közelebb ke- rül egymáshoz a dolgozók egyéni és a vállalat kollektív érdeke. A vezetői jogkör bővítése azt is jelenti, hogy nagyobb lesz a lehetősége a vállalati és a dolgozói érdek ellentétbe kerülésének. Meggyőződésem, hogy a párt politikája alapján a vállalati párt- és szakszervezeti szervek olyan légkört fognak tudni teremteni, amely eleve lehetetlenné teszi a vállalati vezetők súlyos törvény- sértéseit. Ügy vélem, hogy a gazdasági vezetők nagy többsége — szocialista szemléleténél fogva és a törvény ismeretében — a dolgosok törvényes jogait messzemenően tiszteletben fogja tartani. Az úí Munka Törvénykönyve megadja a lehetőséget a vállalati szakszervezeti szerveknek arra, hogy — a dolgozók törvényes érdekeinek védelmében — élhessenek vétójogukkal a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat vagy a szocialista erkölcsnek 'megfelelő bánásmódot súlyosan sértő vállalati intézkedésekkel szemben. A kifogásolási jog alkalmazása azzal a következménnyel jár, hogy a kifogásolt intézkedést ez arra feljogosított szervek döntéséig nem szabad végrehajtaniA vétójog fontos politikai jog. Törvénybe foglalása nagy és fete« lősségtejjes lehetőséget ad a vállalati szakszervezeti szervek kézé« be, Szükséges hangsúlyozni, hogy csupán indokolt esetben éljenek e jogukkal, amelynek gyakorláséhoz sokoldalú tájékozottsággal és magas fokú szakmai felkészültséggel kell rendelkezniük. Tisztelt Országgyűlés! A szocialista társadalom építése, a dolgozók életviszonyainak állandó javítása szükségessé teszi a jövőben a dolgozók mind szélesebb körű részvételét a gazdasági feladatok megvalósításában. Ezért — az eddigieknél fokozottabb mértékben — szükségessé válik a dolgozókkal való rendszeres tanácskozás, véleményük, javaslataik megismerése, az üzemi demokrácia fejlesztése. A gazdálkodó szervek önállóságának növekedése, az üzemi demokrácia fejlődése és a vállalati szakszervezeti szervek jogainak bővítése azzal a következménnyel is jár, hogy a gazdasági vezetők a jövőben nemcsak a kinevező szervtől, hanem az üzem kollektívájától is függnek. Ez a körülmény a szocialista demokratizmus fejlődésének irányába fog hatni, Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Befejezésül engedjék meg kifejezésre juttatni azt a meggyőződésemet, hogy e hosszú távra szóló jogszabály törvénybe iktatása szocialista jogalkotásunk egyik igen fontos mérföldköve lesz. Az új Munka Törvénykönyvéről elmondhatjuk, hogy messzemenően tükrözi a humanizmust és körültekintően védd a dolgozóknak a munkaviszonyból eredő szocialista vívmányait. Nagymértékben elősegíti az új gazdaságirányítási rendszer megvalósítását, ezen keresztül szocialista hazánk erősödését, népünk boldogulást. A törvény tervezetét, a magam részéről elfogadom és a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra ajánlom, • Az országgyűlés csütörtökön reggel 9-kor, a Munka Törvénykönyve törvényjavaslatának vitájával folytatja tanácskozását. (MTI)
