Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-28 / 229. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetekJ 19«. SZEPTEMBER 28., CSÜTÖRTÖK Ara 60 fillér XXn- ÉVFOLYAM, 239. SZÁM Megkezdte tanácskozását az országgyűlés Szerdán délelőtt ti árúkor összeült az ország- gyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Nyers Rezső és Szirmai István, a Politikai Bizottság tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülést Kállai Gyula, az országggyülés elnöke nyitotta meg. Indítványára az országgyűlés a következő tárgysorozatot fogadta ék 1. A Munka Törvénykönyvéről szóló törvény- javaslat; 2. a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló törvényjavaslat; 3. a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslat; 4. a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között Budapesten 1967. május lS-án aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat; 5. interpellációk. Ezután — napirend szerint — megkezdődött a Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Veres József munkaügyi miniszter emelkedett szólásra. Veres József munkaügyi miniszter beszéde Tisztelt Képviselő Elvtársak! Az új Munka Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot a Magyar Forradalmi Munkási-Paraszt Kormány megbízásából tisztelettel az Országgyűlés elé terjesztem megvitatás és elfogadás céljából. Az új Munka Törvénykönyve elkészítését a hazánk társadalmi, politikai és gazdasági körülményeiben bekövetkezett ! jelentős változások teszik szükségessé. A pártnak és a kormánynak mindig fő törekvései közé tartozott a gazdaság állandó fejlesztése, a szocialista demokrácia szélesítése, a dolgozó tömegekkel való kapcsolat erősítése, népünk életszínvonalának növelése szociális körülményeinek szakadatlan javításáért. E törekvések eredményeként az elmúlt 10 esztendőben népünk életszínvonala nagymértékben emelkedett. A bérből és fizetésből élők átlagos reálbére 1956-tól 1966-ig 47 százalékkal, a munkás és alkalmazott népesség egy főre jutó reáljövedelme pedig 64,3 százalékkal emelkedett. A bérből és fizetésből élők számaránya 1951-től 1966-ig több, mint másfélszeresére növekedett. Az iparban és építőiparban foglalkoztatottak száma pedig 196S- ra az 1951. évinek mintegy kétszeresére nőtt. Régi elavult nyugdíjrendszerünket 1958-ban átalakítottuk egy korszerűbb — és a réginél nyugodtabb öregkort biztosító — nyugdíjrendszerré. — A mezőgazdaság nagyüzeme- sítésével együttjáró jelentős fejlődés lehetővé tette, hogy ' leg-, utóbb a mezőgazdasági dolgozók számára is — az iparéhoz hasonló — új nyugdíjrendszert hozzunk létre. 1959-ben, majd 1965-ben és 1966-ban emeltük a családi pótlékokat. A szülő anyák és a család megbecsülését kifejező fontos intézkedése volt pártunknak és kormányunknak a szülési szabadság 20 hétre történő felemelése. Az iparban mintegy 210 000, egészségre ártalmas munkaterületen foglalkoztatott dolgozó munkaidejét 36—42 órára csökkentettük. Pártunk IX. kongresszusa fontos határozatokat hozott dolgozó népünk életkörülményeinek további javítására. Jóváhagyta — 1970-ig történő bevezetéssel — az ipar területén a munkahét 44 órára történő csökkentését. Ennek elkészítése folyamatban van. Az előkészítéséhez gondos elemző, szervező munka szükséges és az, hogy felhasználjuk a munka- és üzemszervezés terén meglevő tartalékokat Ezek kivétel nélkül minden vállalatnál magtalálhatók. E tartalékok feltárását nemcsak a 44 órás munkahétre való áttérés teszi szükségessé, hanem az új gazdasági mechanizmus bevezetése is, melynek az a célja, hogy a termelékenység gyorsabb méretű növekedésével további eredményeket érjünk el a dolgozók élet- színvonala, valamint munka- és életkörülményeinek javítása terén. Jelentős intézkedésként említette meg a miniszter a kormány ez évben hozott határozatát a csökkent munkaképességű dolgozók védelméről. Pártunk IX. kongresszusának határozatai és az annak nyomán hozott intézkedések sorában külön kiemelendők azok, amelyek a nagyüzemi mezőgazdaság útjára tért szorgalmas parasztságunk élet- és szociális körülményeinek további javítására irányulnak. Tisztelt Országgyűlés! A Munka Törvénykönyve tervezetének rendelkezései közül elsőként a vállalati önálló gazdálkodást elősegítő néhány új intézkedésre szeretnék utalni: Az új gazdaságirányítási rendszer előkészítése soréin — folytatta Veres József — meg kellett vizsgálni, hogy a munkaügyi rendelkezések — és ezek között különösen a Munka Törvénykönyve — mennyiben felel meg az új követelményeknek. A jelenlegi Munka Törvény- könyve 1951-ben jött létre. A centralizált utasításokon alapuló gazdaságirányítási rendszerre épült, központilag szabályozta a részkérdéseket is. A törvénykönyvet és végrehajtási rendeletét azóta mintegy 50 alkalommal kellett módosítani. Ennek következtében a rendelkezések — egy sor vonatkozásban — ellentmondásossá is váltak. Ugyanakkor — a módosítások ellenére — nem valósította meg teljes mértékben azokat a követelményeket, amelyeket a bekövetkezett társadalmi, gazdasági fejlődés a jelenlegi gazdaságirányítási rendszerben is indokolttá tett volna. E körülmények önmagukban is indokolják egy új Munka Törvénykönyv kiadását. De elkerülhetetlenül szükségessé teszi azt is, hogy az 1968-ban bevezetésre kerülő új gazdaságirányítási rendszer — a gazdálkodás minden ágában — igen jelentős önállóságot biztosít a vállalatoknak. Az új törvénykönyv tervezetének alapelve, hogy magát a törvényt elvivé tegyük és a részletes szabályozást a végrehajtási utasításokra, alapvetően azonban a vállatoknál megkötendő kollektív szerződésekre bízzuk. Ezzel az ügyek intézése 'könnyebbé, áttekinthetőbbé válik. Meggyőződésem, hogy mindazok a törekvések, amelyek pártunkat és kormányunkat vezetik — a dolgozók élet-, munka- és szociális körülményeinek feljesztése tekintetében a törvénytervezetben és annak végrehajtási utasításában világosan kifejezésre jutnak. Hangsúlyozta a miniszter, hogy a tervezett új szabály nemzetközi mércével is kiállja a próbáit. A Munka Törvénykönyvének 45. paragrafusa a mainál lényegesen szélesebb mértékben vállalati hatáskörbe adja a bérezési szabályok meghatározását. Ezzel az in- (Folytatás a 2. oldaton.) A kollektív szerződés lényegében a törvény végrehajtási utasítása Felavatták néphadseregünk új hivatásos tiszthelyetteseit A Központi Tiszthelyettes Iskolám hozzátartozók és vendégek előtt tegnap, szeptember 27-én kibocsátó ünnepséget tartottak, ahol megjelent Oláh István vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes is. Az avató ünnepségen felsorakozott díszegység fogadta a csapatzászlót és az elöljárót, majd felolvasták a miniszterhelyettes parancsát. Ezután az iskola parancsnoka az új tiszthelyettesek feladatáról beszélt. Az ünnepség keretében a párt, a tanácsi és a különböző gazdasági szervek az iskola csapat- zászlójára szalagot adományoztak. Az iskolaparancsnok szavaira Csikós. Attila őrmester, kiválóan végzett hallgató válaszolt, majd utána az új tiszthelyettesek díszmenetével ért véget az ünnepség. Folytatja munkáját az ENSZ-közgyűlés A szerdai ülésre kilenc ország képviselője iratkozott fel: a délelőtti ülésre az argentin, a szenegáli, a kanadai és a szomáliföldi delegátus, a délutánira a belga, a trinidadi, a tunéziai, a kenyai és a paraguayi küldött. Valamennyi hírügynökség ismerteti Pawl Martin kanadai külügyminiszter felszólalását Martin közölte, hogy hazája támogatja Brown angol külügyminiszter javaslatát, amelynek értelmében az ENSZ külön képviselőt jelölne M a közel-keleti helyzet figyelemmel kísérésére, aki beszámolna a helyzet alakulásáról a közgyűlésnek, és a szemben álló félek, valamint az ENSZ között összeköttetést teremtene. Röviden foglalkozott a dél-afrikai kérdéssel is, s megállapította, hogy a dél-afrikai kor-, mány magatartása nyugtalanító. A vietnami háborúra kitérve Martin felszólította az Egyesült Államokat, hogy mindenekelőtt szüntesise be a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázását — „nyilvánvaló, hogy a béketárgyalásokra irányuló miniden kísérlet kudarcra van kárhoztatva, amíg a bombázásokat be nem szüntetik” — mondotta. Mindazonáltal a külügyminiszter „megértőén” kezelte az amerikai álláspontot is. Súlyos tűzharc a Szuezi-csatorna mentén A hírügynökségek Kairóból, il-, letve Tel Avivból keltezett egybehangzó jelentései szerint szerdán a közel-keleti tűzszünet létrejötte óta talán a legsúlyosabb tűzharc alakult ki az izraeli és az egyiptomi erők között a Szuezi- csatorna egész hosszában. Mind a Tel Avivban, mind peJelentés Indonéziából . Djakarta A Reuter jelentése szerint a KAMI szélsőjobboldali egyetemi diákszervezet szerdán Djakartá- ban tömeggyűlésen tüntetett a Suharto-kormány ellen. Cosmas Batubata, a KAMI vezetője kijelentette, hogytha a kormány nem tudja megfékezni az áremelkedést, akkor le kell mondania. A tüntetésben ezernél több fiatal vett részt. A jobboldali diákság már három napja tüntet egyfolytában. Egy másik jelentés arról tudósít, hogy az indonéz kormány korlátozta a kínai diplomaták mozgását. Az indonéz fővárosban tartózkodó hat kínai diplomata nem hagyhatja el Djakarta területét. dig a Kairóban kiadott hadijelentés megállapítja, hogy a délelőtt lezajlott első tűzharc után a kora délutáni órákban a tüzérségi párbaj — az ENSZ-megfigye- lők ismételt beavatkozása ellenére — egyre nagyobb arányúvá vált. Északon, El Kantara térségében ugyanúgy dörögtek az ágyúk, mint délen, Szuez közelében. A Mena egyiptomi hírügynökség azt jelentette, hogy az izraeli fegyveres erők helyi idő szerint 18 órakor még a front egész hosszában folytatták a tüzérségi akciót. Az egyiptomi közlemény rámutat, hogy az incidens-sorozatért az izraeliek a felelősek, mert nem vették figyelembe az ENSZ-meg- figyelők tűzszüneti felhívását. Izraeli részről viszont az egyiptomiakra próbálják hárítani a felelősséget. Tel Aviv-i jelentés szerint az izraeli erők vesztesége hat sebesült — a megsemmisült két tüzérségi üteg, továbbá négy páncélos jármű. A délelőtti lövöldözésről kiadott jelentés szerint az EAK erőinek vesztesége egy halott és három sebesült, viszont az izraeli erőknek több halottja volt. Az izraeli tüzérségi tűz megrongálta Izmalia vasúti pályaudvarát és romba döntött húsz külvárosi épületet. (MTI)
