Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-28 / 229. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetekJ 19«. SZEPTEMBER 28., CSÜTÖRTÖK Ara 60 fillér XXn- ÉVFOLYAM, 239. SZÁM Megkezdte tanácskozását az országgyűlés Szerdán délelőtt ti árúkor összeült az ország- gyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kor­mány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Nyers Rezső és Szirmai István, a Politikai Bi­zottság tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kor­mány tagjai. A diplomáciai páholyokban a bu­dapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülést Kállai Gyula, az országggyülés elnöke nyitotta meg. Indítványára az országgyűlés a következő tárgysorozatot fogadta ék 1. A Munka Törvénykönyvéről szóló törvény- javaslat; 2. a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló törvényjavaslat; 3. a földtulajdon és a földhasználat továbbfej­lesztéséről szóló törvényjavaslat; 4. a Magyar Népköztársaság és a Német De­mokratikus Köztársaság között Budapesten 1967. május lS-án aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat; 5. interpellációk. Ezután — napirend szerint — megkezdődött a Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Veres József munkaügyi miniszter emelkedett szólásra. Veres József munkaügyi miniszter beszéde Tisztelt Képviselő Elvtársak! Az új Munka Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot a Magyar Forradalmi Munkási-Paraszt Kor­mány megbízásából tisztelettel az Országgyűlés elé terjesztem meg­vitatás és elfogadás céljából. Az új Munka Törvénykönyve elkészítését a hazánk társadalmi, politikai és gazdasági körülmé­nyeiben bekövetkezett ! jelentős változások teszik szükségessé. A pártnak és a kormánynak mindig fő törekvései közé tarto­zott a gazdaság állandó fejlesz­tése, a szocialista demokrácia szé­lesítése, a dolgozó tömegekkel va­ló kapcsolat erősítése, népünk életszínvonalának növelése szoci­ális körülményeinek szakadatlan javításáért. E törekvések eredményeként az elmúlt 10 esztendőben népünk életszínvonala nagymértékben emelkedett. A bérből és fizetésből élők átlagos reálbére 1956-tól 1966-ig 47 százalékkal, a munkás és alkalmazott népesség egy főre jutó reáljövedelme pedig 64,3 szá­zalékkal emelkedett. A bérből és fizetésből élők számaránya 1951-től 1966-ig több, mint másfélszeresére növekedett. Az iparban és építőiparban fog­lalkoztatottak száma pedig 196S- ra az 1951. évinek mintegy kétsze­resére nőtt. Régi elavult nyugdíj­rendszerünket 1958-ban átalakí­tottuk egy korszerűbb — és a ré­ginél nyugodtabb öregkort bizto­sító — nyugdíjrendszerré. — A mezőgazdaság nagyüzeme- sítésével együttjáró jelentős fej­lődés lehetővé tette, hogy ' leg-, utóbb a mezőgazdasági dolgozók számára is — az iparéhoz hason­ló — új nyugdíjrendszert hoz­zunk létre. 1959-ben, majd 1965-ben és 1966-ban emeltük a családi pótlé­kokat. A szülő anyák és a család megbecsülését kifejező fontos in­tézkedése volt pártunknak és kor­mányunknak a szülési szabadság 20 hétre történő felemelése. Az iparban mintegy 210 000, egészségre ártalmas munkaterü­leten foglalkoztatott dolgozó munkaidejét 36—42 órára csök­kentettük. Pártunk IX. kongresszusa fon­tos határozatokat hozott dolgozó népünk életkörülményeinek to­vábbi javítására. Jóváhagyta — 1970-ig történő bevezetéssel — az ipar területén a munkahét 44 órára történő csökkentését. Ennek elkészítése folyamatban van. Az előkészítéséhez gondos elemző, szervező munka szükséges és az, hogy felhasználjuk a mun­ka- és üzemszervezés terén meg­levő tartalékokat Ezek kivétel nélkül minden vállalatnál magta­lálhatók. E tartalékok feltárását nemcsak a 44 órás munkahétre való áttérés teszi szükségessé, hanem az új gazdasági mechanizmus bevezeté­se is, melynek az a célja, hogy a termelékenység gyorsabb méretű növekedésével további eredmé­nyeket érjünk el a dolgozók élet- színvonala, valamint munka- és életkörülményeinek javítása te­rén. Jelentős intézkedésként említet­te meg a miniszter a kormány ez évben hozott határozatát a csök­kent munkaképességű dolgozók védelméről. Pártunk IX. kong­resszusának határozatai és az an­nak nyomán hozott intézkedések sorában külön kiemelendők azok, amelyek a nagyüzemi mezőgazda­ság útjára tért szorgalmas pa­rasztságunk élet- és szociális kö­rülményeinek további javítására irányulnak. Tisztelt Országgyűlés! A Munka Törvénykönyve ter­vezetének rendelkezései közül el­sőként a vállalati önálló gazdál­kodást elősegítő néhány új intéz­kedésre szeretnék utalni: Az új gazdaságirányítási rend­szer előkészítése soréin — foly­tatta Veres József — meg kellett vizsgálni, hogy a munkaügyi ren­delkezések — és ezek között külö­nösen a Munka Törvénykönyve — mennyiben felel meg az új köve­telményeknek. A jelenlegi Munka Törvény- könyve 1951-ben jött létre. A centralizált utasításokon alapuló gazdaságirányítási rendszerre épült, központilag szabályozta a részkérdéseket is. A törvényköny­vet és végrehajtási rendeletét az­óta mintegy 50 alkalommal kellett módosítani. Ennek következtében a rendelkezések — egy sor vonat­kozásban — ellentmondásossá is váltak. Ugyanakkor — a módosítások ellenére — nem valósította meg teljes mértékben azokat a köve­telményeket, amelyeket a bekö­vetkezett társadalmi, gazdasági fejlődés a jelenlegi gazdaságirá­nyítási rendszerben is indokolttá tett volna. E körülmények önmagukban is indokolják egy új Munka Tör­vénykönyv kiadását. De elkerül­hetetlenül szükségessé teszi azt is, hogy az 1968-ban bevezetésre kerülő új gazdaságirányítási rend­szer — a gazdálkodás minden ágában — igen jelentős önállósá­got biztosít a vállalatoknak. Az új törvénykönyv tervezeté­nek alapelve, hogy magát a tör­vényt elvivé tegyük és a részle­tes szabályozást a végrehajtási utasításokra, alapvetően azonban a vállatoknál megkötendő kollek­tív szerződésekre bízzuk. Ezzel az ügyek intézése 'könnyebbé, átte­kinthetőbbé válik. Meggyőződésem, hogy mindazok a törekvések, amelyek pártunkat és kormányunkat vezetik — a dol­gozók élet-, munka- és szociális körülményeinek feljesztése tekin­tetében a törvénytervezetben és annak végrehajtási utasításában világosan kifejezésre jutnak. Hangsúlyozta a miniszter, hogy a tervezett új szabály nemzetközi mércével is kiállja a próbáit. A Munka Törvénykönyvének 45. paragrafusa a mainál lényege­sen szélesebb mértékben vállalati hatáskörbe adja a bérezési szabá­lyok meghatározását. Ezzel az in- (Folytatás a 2. oldaton.) A kollektív szerződés lényegében a törvény végrehajtási utasítása Felavatták néphadseregünk új hivatásos tiszthelyetteseit A Központi Tiszthelyettes Is­kolám hozzátartozók és vendégek előtt tegnap, szeptember 27-én ki­bocsátó ünnepséget tartottak, ahol megjelent Oláh István ve­zérőrnagy, honvédelmi miniszter­helyettes is. Az avató ünnepségen felsorakozott díszegység fogadta a csapatzászlót és az elöljárót, majd felolvasták a miniszterhe­lyettes parancsát. Ezután az is­kola parancsnoka az új tiszthe­lyettesek feladatáról beszélt. Az ünnepség keretében a párt, a tanácsi és a különböző gazda­sági szervek az iskola csapat- zászlójára szalagot adományoztak. Az iskolaparancsnok szavaira Csikós. Attila őrmester, kiválóan végzett hallgató válaszolt, majd utána az új tiszthelyettesek dísz­menetével ért véget az ünnepség. Folytatja munkáját az ENSZ-közgyűlés A szerdai ülésre kilenc ország képviselője iratkozott fel: a dél­előtti ülésre az argentin, a szene­gáli, a kanadai és a szomáliföldi delegátus, a délutánira a belga, a trinidadi, a tunéziai, a kenyai és a paraguayi küldött. Valamennyi hírügynökség is­merteti Pawl Martin kanadai külügyminiszter felszólalását Martin közölte, hogy hazája tá­mogatja Brown angol külügymi­niszter javaslatát, amelynek ér­telmében az ENSZ külön képvi­selőt jelölne M a közel-keleti helyzet figyelemmel kísérésére, aki beszámolna a helyzet ala­kulásáról a közgyűlésnek, és a szemben álló félek, valamint az ENSZ között összeköttetést te­remtene. Röviden foglalkozott a dél-afrikai kérdéssel is, s megál­lapította, hogy a dél-afrikai kor-, mány magatartása nyugtalanító. A vietnami háborúra kitérve Martin felszólította az Egyesült Államokat, hogy mindenekelőtt szüntesise be a Vietnami De­mokratikus Köztársaság bombá­zását — „nyilvánvaló, hogy a béketárgyalásokra irányuló mini­den kísérlet kudarcra van kár­hoztatva, amíg a bombázásokat be nem szüntetik” — mondotta. Mindazonáltal a külügyminiszter „megértőén” kezelte az amerikai álláspontot is. Súlyos tűzharc a Szuezi-csatorna mentén A hírügynökségek Kairóból, il-, letve Tel Avivból keltezett egy­behangzó jelentései szerint szer­dán a közel-keleti tűzszünet lét­rejötte óta talán a legsúlyosabb tűzharc alakult ki az izraeli és az egyiptomi erők között a Szuezi- csatorna egész hosszában. Mind a Tel Avivban, mind pe­Jelentés Indonéziából . Djakarta A Reuter jelentése szerint a KAMI szélsőjobboldali egyetemi diákszervezet szerdán Djakartá- ban tömeggyűlésen tüntetett a Suharto-kormány ellen. Cosmas Batubata, a KAMI vezetője ki­jelentette, hogytha a kormány nem tudja megfékezni az ár­emelkedést, akkor le kell mon­dania. A tüntetésben ezernél több fiatal vett részt. A jobbol­dali diákság már három napja tüntet egyfolytában. Egy másik jelentés arról tudósít, hogy az indonéz kormány korlátozta a kínai diplomaták mozgását. Az indonéz fővárosban tartózkodó hat kínai diplomata nem hagy­hatja el Djakarta területét. dig a Kairóban kiadott hadije­lentés megállapítja, hogy a dél­előtt lezajlott első tűzharc után a kora délutáni órákban a tüzér­ségi párbaj — az ENSZ-megfigye- lők ismételt beavatkozása elle­nére — egyre nagyobb arányúvá vált. Északon, El Kantara térsé­gében ugyanúgy dörögtek az ágyúk, mint délen, Szuez közelé­ben. A Mena egyiptomi hírügy­nökség azt jelentette, hogy az iz­raeli fegyveres erők helyi idő szerint 18 órakor még a front egész hosszában folytatták a tü­zérségi akciót. Az egyiptomi közlemény rámu­tat, hogy az incidens-sorozatért az izraeliek a felelősek, mert nem vették figyelembe az ENSZ-meg- figyelők tűzszüneti felhívását. Iz­raeli részről viszont az egyiptomi­akra próbálják hárítani a felelős­séget. Tel Aviv-i jelentés szerint az izraeli erők vesztesége hat se­besült — a megsemmisült két tü­zérségi üteg, továbbá négy pán­célos jármű. A délelőtti lövöldö­zésről kiadott jelentés szerint az EAK erőinek vesztesége egy ha­lott és három sebesült, viszont az izraeli erőknek több halottja volt. Az izraeli tüzérségi tűz megron­gálta Izmalia vasúti pályaudva­rát és romba döntött húsz kül­városi épületet. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents