Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-21 / 223. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek / A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1967. SZEPTEMBER 21., CSÜTÖRTÖK Ara 69 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 223. SZÄM Orosházán alakult meg az ország 23. termelőszövetkezeti szövetsége Hatvannégy szövetkezet 37 ezer tagja tartozik az érdekközösséghez Losonezl Pál kétnapos látogatása Békés megyében Tegnap, szeptember 20-án tar­totta alakuló ülését a Dél-Békés megyei Területi Termelőszövet- ^tapasztalatcseréket szervez. kezeti Szövetség. A közgyűlés el­nökségében helyet foglalt dr. K*r Nagy Sándor, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának a tagja, az Országos Termelőszövetkezeti Ta­nács főtitkára, Zalai György, az MSZMP megyei bizottságának titkára és dr. Kerítesz Márton, a megyei tanács elnökíhetye ttese. Az orosházi, a mezőkovácsihá- á és a gyulai járás egy részé­nek, összesen 64 termelőszövetke­zetének és 4 termelőszövetkezeti csoportjának a küldöttei és szá­mos meghívott vendég előtt Bolt István, a medgyesbodzási Egyet­értés Tsz elnöke nyitotta meg az alakuló közgyűlést, amit ő is, s a felszólalók közül többen is történelmi jelentőségűnek nevez­tek. A megnyitó szavak után Horváth Pál, a pusztaföldvári Lenin Termelőszövetkezet elnö­ke adott számot a Dél-Békés me­gyei Területi Szövetség előkészí­tő bizottságának munkájáról, s vázolta a szövetség közeljövőben! és távolabbi feladatait. Bevezető­ül hangsúlyozta, hogy a magyar parasztság azt az utat válasz­totta, amely a biztos felemelke­dés felé vezet. Az eddigi eredmények is azt bi­zonyítják, hogy érdemes volt és ezután is érdemes lesz küz­deni, fáradozni. V továbbiakban elmondotta, /iogy a Dél-Békés megyei szövet­ség 64 termelőszövetkezet és 4 termelőszövetkezeti csoport 37 ezer tagjának hozzájárulásával és beleegyezésével alakul meg. Ezeknek a szövetkezeteknek csak­nem azonos a gazdasági, közgaz­dasági helyzetük és gazdálkodá­suk fejlődésének színvonala. Együttesen több mint 216 ezer hold termőfölddel, 1.3 milliárd forint közös vagyonnal rendel­keznek és évente többek között 146 ezer mázsa hízott sertést, 40 ezer mázsa baromfit, s 236 ezer hektoliter tejet értékesítenek. Ezeknek a nagyszerű eredmé­nyeknek a továbbfejlesztését, az értékesítés1 és vásárlás könnyíté­sét, a vállalatszerű gazdálkodás­ra való áttérésüket tűzi felada­tául a területi szövetség. Segítséget kíván nyújtani a jó agro- és zootechnikai módsze­rek elterjesztésében, úgy is, mókát, hogy szakmai tanfolya- továbbá bel- és külföldi A beszámoló után számos hoz­zászólás hangzott el. Szabó Nándor, a kunágotai Ber­csényi Tsz főkönyvelője elsősor­ban a még gyengén gazdálkodó szövetkezeteknek kért hatható­tőinek társaságában az országos hírű újkígyósi Aranykalász Ter­melőszövetkezetet látogatta meg. A szövetkezet vezetői bemutatták a betakarítás előtt álló kukorica- táblákat, majd Losonczi Pál elbe­Országos rizstermesztési tanácskozás Szarvason a Kísérleti Állami Gazdaságban Losoncai Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kedden kétnapos látogatás- [ra Békés megyébe érkezett. Mint a szövetségekhez tartozó közös azt közöltük, kedden a Viharsa- gazdaságok további fejlődését rok ik legfiataiabb üzemébe, a A vitásabb kerdesek, megalla- _.. . , . ’ DÍtások megválaszolása és az Békéscsabai Konzervgyárba lato-, ebédszünet után a küldöttközgyű- Sáiott el az Elnöki Tanács elnöke, «zelgetett a szövetkezet tagjaival, lés megválasztotta a szövetség ti- ahol Frank Ferenc, az MSZMP j érdeklődött munka- és életkörül- zenegy tagú elnökségét, az elnö- Békés megyei bizoltságának első- ményeik iránt. Szerdán délután | köt, az alelnököket, s ezzel egy j titkára és Zselenyánszky György, I ugyancsak a megye vezetőinek nagyon fontos erdekképviseleti a konzervgyár igazgatójának tár- 1 társaságában Orosházára utazott, sabb segítséget a szövetségtől. Bo- am^vh«^ ™U?e»i hl« inesSi 1 ^ágában megtekintette az üze- : ahol a korszerű üveggyárban te­fö József az újkígyósi Aranyka- _ nagy remén veket fűznek a tag-'] kintette meg a munkafolyamato­lasz Tsz foagronomusa azt kérte, , SZÖVetkezetek gazdái és vezetői. 1 Szerdán reggel a megye veze- I kát. hogy energiája javat a termelő­szövetkezetekben még ki nem használt adottságok és lehetősé­gek hathatós kiaknázására fordít­sa a szövetség apparátusa. Ne fu­karkodjon a szakmai tanácsadás­sal, mert helyenként még nagyon kifogásolhatóan használják fel a hatóanyagot is. Számos helyen nem ismerik a talaj összetételét, éppen ezért javasolta, hogy a szövetség hozzon létre laborató­riumot. Sok ilyen javaslat hangzott el. Jó néhányan — köztük Prókai János, a nagykamarási Üj Élet Tsz elnöke is — szóvá tették, hogy több esetben hátrányos helyzetbe hozták a közös gazda­ságokat a termeltető vállalatok, s ezért csak üdvözölni lehet egy megfelelő erejű és tekintélyű ér­dekképviselet megalakulását. Dr. K. Nagy Sándor elvtárs felszólalásában elismeréssel nyi­latkozott arról, hogy az orosházi körzetben kivétel nélkül minden szövetkezet csatlakozott a területi szövetséghez, mely amellett, hogy jelentős érdekképviseleti ' szerv lesz, kifejezi a parasztság és a földművelő munka nagy jelentő­ségét és megbecsülését. K. Nagy elvtárs jelentette be, hogy az orosházival együtt immár 23 ter­melőszövetkezeti szövetség alakult meg eddig az országban. Sok hasznos elvi és gyakorlati útmutatást adott a szövetség mű­ködéséhez felszólalásában Zalai György elvtárs, a megyei pártbi­zottság titkára is. Hangsúlyozta, hogy a közös gazdaságok boldogulá­sának útja továbbra is a több és olcsóbb termék előállítása, és azok megfelelő értékesítése lesz. Tavaly kereken 30 ezer tonna nyers rizst importáltaik külkeres­kedelmi szerveink. Ugyanakkor 10—14 évvel ezelőtt hazánk rizst exportált a baráti államokba és Nyugat-Európába. Miért rekedt meg a rizstermesztés? Nagyüze­meink kellő alapot szolgáltat­nak-e e fontos népédedmezési cikk termesztésének fellendítéséhez? í mányok kandidátusa, Erre a kérdésre keresett és adott ÖRKI rizsnemesítője, lami Gazdaságok Központjának Békés-Csőngrád megyei főosztály­vezetője, Karakó Imre, a párt Békés megyei bizottságának mun­katársa, mintegy háromszáz ter­melőüzem vezető beosztású dol­gozója, közöttük a magyar rizs­termesztés szorgalmazói, dr. Laj­tos János, a mezőgazdasági tudo- a szarvasi Dénes Al­válasz tegnap, szeptember 20-án bért, a Középtiszai Állami Gazda- Szarvason a Kísérleti Állami Gaz- í ság szakembere. Csanádi János, az dóságban megtartott országos rizstermesztési tanácskozás és bemutató. A tanácskozás fontosságára való tekintettel megjelent Klencz- ner András, az Állami Gazdasá­gok Országos Központjának veze­tője, dr. Lörincz József, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője, dr. Kovács Gábor, a mezőgazdasági tudományok doktora, az ÖRKI igazgatója, Zsibók András, az Ál­A termelőszövetkezeti mozgalom kinevelte azokat a Sokoldalú, sze­les látkörű embereket, akik alkal­masak lesznek a szövetség veze­tésére és arra, hogy elősegítsék Megkezdődött az őszi szezon a BOV békéscsabai gyáregységében Szeptember elején a nagytestű [ rint a negyedik negyedévben ösz- baromfiak feldolgozásával meg­kezdődött a baromfiiparban az őszi szezon. A békéscsabai gyár­egységben hetenként átlag nyolc­tízezer hízott libát dolgoznak fel s ennek nagy részét exportra szállítják. Két-három hét múlva még nagyobb ütemű lesz ez a munka, akkorra már hetenként a hízott libák száma eléri a húsz­huszonötezret is. A tervek sze­szesen 300 ezer darabot dolgoz­nak fel. Jelentős mennyiségűt — fél­milliót várnak az idén a puly­kákból is. Feldolgozásuk csak ok­tóber végén kezdődik. A háztáji gazdaságokból nap mint nap szállítanak a gyáregységbe hízott kacsát is, de ezek száma el­enyésző a libák és pulykákhoz képest Elkészült Orosháza általános rendezési tervprogramja Az ÉM Városépítési Tudomá­nyos és Tervezőintézet nemrég elkészítette Orosháza általános rendezési tervprogramját. A 130 oldalas tanulmány környék, intézmény, ipari, vízügyi, ta­lajtani, zöldterületi, közmű­vesítést településszerkezeti és funkcióvizsgálatokat tartalmaz. A műszaki tanács már felülvizs­gálta a tervet és javasolta a tár­caközi egyeztetési tárgyalások elé. Az alapos, minden részlet­re kiterjedő tervprogramot a vá­rosi tanács ülésén is megvitat­ják, azonkívül ankéton ismerte­tik, amelyen a lakosság képvise­lői mellett a fejlesztésben, kivi­telezésben érdekeltek is jelen Országos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat képviselője, • dr. Szilvássy László, az ÖRKI kuta­tója, a rizs vegyszeres gyomirtá­sának szakembere. A rizstermesztés időszerű kér­déseinek megvitatására összehí­vott tanácskozást Almási Tibor, a Szarvasi Kísérleti Állami Gaz­daság igazgatóhelyettese, főagro- nómusa nyitotta meg, majd Nagy József igazgató tájékoztatta a résztvevőket a kísérleti gazdaság­ban elért rizstermesztési eredmé­nyekről. Az állami gazdaság határában — 2 ezer hold átlagában — 18— 20 mázsa rizstermésre számítanak holdanként. Ezt az eredményt — mondotta Nagy József többek kö­zött — annak tulajdonítják, hogy a tudományban elért eredménye­ket első kézből alkalmazzák: va­gyis egységesen és jól értelmezik a rizstermesztés agrotechnikáját, a műtrágyahasználatot, a fajta megválasztását, a vegyszeres gyomirtás fontosságát, a betakarí­tás gépesítését és a megtermett érték tárolását. Az előadó külön beszélt a kákái rizsfajtákról, me­lyeket dr. Lajtos János nemesített. Ezer hold átlagában ezek adják a Szarvasi Kísérleti Állami Gazda­ság nagy terméshozamú fajtáját. A tanácskozás résztvevői a tá­jékoztató után határszemlén vet­tek részt, majd megvitatták a lá­tottakat. Almási Tibor elmondot­ta: a Szarvasi Kísérleti Állami Gazdaságban elért rizstermesztési eredmények arra jogosítanak, hogy kezdeményezzük a rizster- meszlés fellendítését, s ezzel is csökkentsük a rizs behozatalt. Milyen lesz Békéscsaba északi ipartelepe? Három éve húzódó vita dőlt ed a közelmúltban, elkészült a vá­ros északi ipartelepítésének en­gedélyezési terve és beruházási programja. Az eredeti elképzelé­sek szerint a létesitendő ipartelep vasútvonala Mezőmegyertől in­dulva érte volna el végcélját, a konzervgyárat. A tárgyalások so­rán azonban kiderült, hogy ez je­lentősen megdrágította volna az ipartelep létrehozását. A most el­készült végleges terv szerint a békéscsabai MÁV-állomásról ága­zik ki az iparvágány, illetve a vasút felett ívelő Szárvasi úti híd­tól mintegy kilométernyire. A há­romezer-hétszáz méteres vágány a lesznek. Az elkészült tervprog- konzervgyárban ér véget. Két ol- ram minden bizonnyal gyorsít-] dalán kétszáz hektárnyi területen ja majd a városfejlesztést, s le-' öt telepítési zónában kezdődik hetővé tesz több olyan létesít- meg majd a munka, mény építését, ami eddig ilyen I Az első ütemben, 1968-ban meg- terv hiányában nem valósulha- építik az iparvágányt — mint a tott meg. | többi más munka előfeltételét — tizenkétmillió forintos költséggel. A tervek szerint még az ősszel megkezdődik az alap építése. Ezt követően kerül sor két és fél mil­lió forintos költséggel a telepi út egy részének építésére, valamint szintén két és fél millió forintos beruházással a csapadék- és szennyvízelvezető csatornák és a közvilágítás létesítésére. A 1970-ig tartó első ütemben ötven hektárnyi terület talál itt gazdát. Az István-malom tranzit­raktára öt, más közraktárak négy hektárnyi területen épülnek. Ide települ a TÜZÉP-telep, a Magas­építő Vállalat és a Kner-nyomda raktára. A terv és program elkészülte után most folynak a jóváhagyó és egyeztető tárgyalások s remél­hetőleg még az idén a sok terve­zés, vita és egyeztetés után a gya­korlati megvalósításban is szület­nek eredmények.

Next

/
Thumbnails
Contents