Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-21 / 223. szám

1967. szeptember 21. 2 Csütörtök A háború fokozása még nagyobb hiba... Washingtonban szerdán közzé­tették Ulysses Sharp tengernagy­nak, a Dél-Vietnamban állo­másozó amerikai csapatok főpa­rancsnokának azt a „szigorúan titkos” beszámolóját, amely au­gusztus 9-én és 10-én hangzott el az amerikai szenátus katonai készenléti albizottságának illé­sén. Sharp tengernagy beszámoló­jában a hadműveletek sokoldalú fokozását követelte. Indítványai­nak többségét azóta — az ese­mények tanúsága szerint — ma­gáévá tette az amerikai hadve­zetőség. A tengernagy kijelentette, hogy a VDK elleni légitámadások beszüntetés óriási hiba volna és azzal vádolta a Johnson-kor- mányt,' hogy túl lassú ütemben fokozza a vietnami háborút. A stockholmi Vietnam-'konfe- rencia állandó bizottsága kedden megtartotta az értekezlet utáni első ülését és elhatározta, hogy nemzetközi szervezetet alakít azoknak az erőfeszítéseknek az összehangolására, amelyeket az egye» országokban működő viet­nami békeszervezetek fejtenek ki. (MTI) , Folytatódik az ENSZ közgyűlésének ülésszaka Az Egyesült Nemzetek Szerve­zete közgyűlésének XXII. üléssza­kán szerdán délelőtt megválasz­tották az ülésszak alelnökelt. A területi elvnek megfelelően a köz­gyűlés 17 alelnököt választott. Délután az ülésszak általános ügyrendi bizottsága tartott ülést, amelynek során megállapodtak a napirendről. Corneliu Manescu román kül­ügyminiszter, a közgyűlés újon­nan megválasztott elnöke sajtó- konferenciát tartott, s ezen kije­lentette: bízik abban, hogy a fennálló nehézségek ellenére a [ világszervezet tanácskozása előse­gíti majd számos vitás nemzet­közi kérdés megoldását, így hala- I dást hoz majd a közel-keleti vál­ság rendezésében. „Bár a vietna­mi háború nem szerepel a napi­renden, aligha hangzik el meg­nyilvánulás a közgyűlésen anél­kül, hogy ne éritené ezt a témát. Nem hiszem ugyanakkor, hogy a béke megvalósulását elősegítené, ha ezt a kérdést naptrendre tűz­nék. Véleményem szerint a há­ború befejezését a már korábban kialakult eszközökkel, különösen pedig a genfi konferencia fel- használásával lehet elérni” — je­lentette ki Manescu. (MTI) Manescu az ENSZ-közgyűlés elnöke Új támaszpontok a Csendes-óceánon A politikái események változó ka* leidoszkópja az utóp&i időben egyre sűrűbben irányítja figyelmünket olyan tájakra, amelyeket eddig vsak a kalandregényekből vagy az útle­írásokból ismerhettünk. Ezúttal a Csendes-óceán néhány szigete kény­szerítette kezünkbe a térképet, hogy eligaztíjunk e hatalmas térség vál- toeó eseményeinek sodrában. A közel­múltban híre terjedt ugyanis, hogy az Egyesült Államok felszámolja az Okinawán és a Fülőp-szigeteken ki­épített támaszpontjait és visszavonja azokat a Mariarta-szigetek vonalába. Természetesen nem arról van szó, hogy az Egyesült Államok feladja eddigi elképzeléséit Délkelét-Ázsiában vagy a Távol*Keleten és ezért fel­számolja a légi- és tengerészeti bá­zisokat és utánpótlási támaszpontokat ebben a térségben, hanem nyilván a közelmúlt ázsiai eseményéi kénysze­rítették reálisabb meggondolásokra katonai stratégiáit. Guamon kívül három sziget meg­erősítését vették tervbe: a Mariana­Ezigetékhez tartozó Saipan, Tinian és Rota-szigétét. A Mariana-szigeték kb. 3600 km-re fekszenek az ázsiai kontinenstől. Guam a vietnami háborúval össze­függésben már ismert előttünk. A kb. 50 km hosszú, 6,5—13 km széles és 80 ezer lakosú sziget az ameri­kai flotta javítóbázisa, ugyanakkor a Polaris-rakétákkal felszerelt tenger­alattjárók hadműveleti támaszpontja. Részben innen szállnak fél azok a B—5á*es bombázók, amelyek a Viet­nam elleni légitámadásokat végre­hajtják. Salpan-t a második világháborúban foglalták él az amerikaiak -Japán­tól. Jedem eg a csendje«-óceáni szi­getek gyftmsági terület fővárosa. A 21 km hosszú és 9 km széles szige­ten 9 ezer ember él. Az amerikai katonai szakértők szerint kitűnően megfelel mélyvízi kikötőik és légitá­maszpontok létesítésére. Tinlan-szigetéről szálltak fél annak idején azok a repülőgépek, amelyek atombombát dobtak Hirosimára és Nagasizakira. A sziget 17,6 km hostz- szú és 7 km szélei áP-lóirg meg­felel a nukleáris fegyverraktárak és csapatelszállásöió helyek létesítésére. Lakóinak száma 6oo fő, ltota is korábban Japán ellenőrzé­se alatt állőtt. jelenleg itt termelik a Mariáha-szigetek zöldsigszüköégietét. Lakossága 1200 fő, hosszúsága 18 km és szélessége 6,5 km. Saját ré* pülőtere van, most rakétatámaszpon­tok és kiképzőhelyek létesítésére tartják alkalmasnak. Az ENSZ-közgyűlés XXII. ülésszakán Manescu román külügy­minisztert választották meg a közgyűlés elnökének. Képünkön az elnöki asztalnál, balról Jobbra U Thant főtitkár, Manescu és Nara-Szlnham főtitkárhelyettes. Hádiótelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat Tűzharc a Ezuezi-csatornán Tel Aviv Az izraeli katonai szóvivő szer­dán közölte, hogy a reggeli órákban ínóidens történt a Szu­ezi-csatorna déli bejáratánál. Az izraeli állítás szerint újabb két, katonákkal zsúfolt egyiptomi ha­jó jelent meg a térségben. Az izraeli erők tüzet nyitottak és az egyik hajót elsüllyesztették. Az AÉP szerint. Izrael úgy ér­telmezi az ENSZ-megfigyelőklkel a Szuezi-csatorna használatától való tartózkodásról kötött egyez­ményt, hogy az a csatorna bejá­ratéra is vonatkozik, viszont az egyiptomi fél szerint az egyez­mény kizárólag a szorosan vett Szuezi-csatornára vonatkozólag tiltja meg a hajózást. Tel Avivban szerdán közölték, hogy 17 sebesült egyiptomi hadi­foglyot a Nemzetközi Vöröske­reszt közvetítésével kedden este visszaküldték Egyiptomiba. Kairó Kairóban szerdán délelőtt be­jelentették, hogy a reggeli Izra­eli tüzérségi támadásnak egy halottja és nyolc sebesültje van Bort Taufig és Szuez városá­ban a polgári lakosság soraiban. A közlemény szerint Izraeli rész­ről minden ok nélkül nyitottak tüzet: két lakóház és egy elekt­romos központ megrongálódott, viszont az eeyintoml katonai ál­lásokra egyáltalán nem hullottak Izraeli lövedékek. Az egyiptomi közlemény hatá­rozottan cáfolta azt az Izraeli ál­lítást, amely szerint egyiptomi hajók voltak a (Szuezi-csatorná­ban, illetve annak bejáratánál. Kossuth Lajos 165 éve született Kossuth Lajos, tizenkilencedik századi tör­ténelmünk legnagyobb hatású alakja. cé* Fi»ílín,! Vállalatok, termelőszövetkezetek, állami ^azdasáook, ktsz-ek! A CSEPEL AUTÓGYÁR' 1967. szeptember 10-től kezdődően elfekvő készleteiből (kereskedelmi áruk, saját termék, regie anyagból) elárusítást rendez Budapest XIII., Béke tér 9. sz alatt szombat kivételével mindennap délelőtt 9—13 ór„>*. Telefon: 409—912, 409—913, 409—914. 586' re S ha kezdeményezései, a Véd­egylet, a Magyar Kereskedelmi Társaság, s a Gyáralapító Társa­ság a remélt gazdasági hatást nem is érték el, állandóan napi­renden tartották, a társadalmi, Kossuth Lajos élete csaknem volt a nagy jelentősége, hogy a politikai élet mindennapos té- 100 esztendőt ível át; a XIX. szá- reformmozgalom egyes mjgyék- máivá tették a gazdasági függet- zad még csecsemőkorát élte, ami- ben elért eredményeit publikálta, lenség kérdését, kor 1802. szeptember 19-én Mo- a többi megyét is buzdította és nokon megszületett, a század már általában összefogta az- ellenzéket, vége felé hajlott, mikor 1894-ben Kossuth a kormány flgyelmezte- Turinban meghalt. S a közben el- tése ellenére elszántan folytatta telt 92 esztendőnek — az első a Törvényhatósági Tudósítások évtizedektől eltekintve — alig kiadását, füzetei a nádor tilalma francia forradalom eseményeit volt olyan fontos történelmi ese- ellenére Is megjelentek, 1837. má- idéző Kossuth, ragyogó politikát menye Magyarországon, mikor az jus 4-ének éjjelén letartóztatták, és szónoki tehetsége kiemelkedő ő szavát ne hallanánk. és négyévi fogságra ítélték. Neve az 1332-es reformország- A következő országgyűlés eré- gyűlés időszakában vált ismertté, lyes közbelépésére a többi politi- Kölcsey híres országgyűlési nap- kai fogollyal együtt amnesz- lójáből tudjuk, hogy milyen ne- tiát kapott ő is. 1840-ben sza- hézségekkel járt akkor az ország- bódult, és 1841 januáriéban már gyűlési tárgyalásoknak sajtó útján megindította a Pesti Hírlapot. Ve- járói, az évenként Pesten ülésező való nyilvánosságra hozása. Ml- zércikkeiben fellepett a feudális országgyűlésről szóló törvényja- kor a kormány legfoglalta azt a kiváltságok ellen, harcolt a pol- vasiatokat, s ami a legfontosabb nyomdát, amely rendelkezésre ál- gári szabadságjogokért, követelte volt, megszavazta „a hatalmasan Az utolsó rendi országgyűlésre 1847-ben Pest megye választotta követévé. Kossuth ekkor már az ellenzék vezére volt, programját Is ő dolgozta ki. Az 1843 februári szerepet játszott abban, hogy az országgyűlés — a bécsi forrada­lom hírétől is ösztönözve — meg­szavazta a független felelős mi­nisztériumról, az esküdtszékről, a sajtószabadságról, Erdély úfttó­lott volna, Kossuth javaslatéra az az ország alkotmányos ír »geilen- országgyűlési fiatalság másolás út- srgét. A konzervatívok, de még ján sokszorosította az Ország- az tkkor már a reformellenzéktől gyűlési Tudósításokat. Ez azután, elszakadt Széchenyi íj, er'ísen tá- tulajdonképpen már nem az or- madták ekkor Kossuthot. Végül is, szággyűlés eseményeinek napló-- 1844 közepén, a kömény másnak szerű visszaadása volt, hanem adta át a Pesti Hírlapot, majd intő idő szavát megértve” — az általános közteherviselés és az űrbéri viszonyok eltörlését, vagyis a feudális földtulajdon rendszeré­nek felszámolását. Ezt követően a forradalom és szabadságharc eseményeiben publicisztikai munka: Kossuth megtagadta kérését új napilap ki- mindig ott van Kossuth alakja: ott látjuk mint a Batthyány-kor­részletesen közölte az ellenzéki adására, szónokok érvelését, a konzervati- Ismeretes, hogy Kossuth ekkor mány pénzügyminiszterét, aki a vökét viszont csak összevontan, munkáját erre a területre össz- xöviden ismertette. pontosította, amelyen ta’án a ieg­Hasonló szellemben szerkesz.et- szembetűnőbb vj!‘. a Habs bürg­te az országgyűlés befejezése után kormányzat által képviselt feu- a megyei közgyűlésekről tájékoz- dflis rendszeri káros, fejlődért gát- I tató Törvényhatósági Tudósitá- lo ratása: a gazdasági elet, első j sokat 1836—-37-ben. Ennek az sorban az iparfej '.osztás kérdései­kormány mérsékelt álláspontját képviseli ugyan, de mind szoro­sabb kapcsolatba lép a forradal­mi tömegék követeléseinek leg­inkább hangot adó radikálisokkal. Ott látjuk az országgyűlésen, mi­kor július 11—i emlékezetes beszé-

Next

/
Thumbnails
Contents