Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-17 / 220. szám

JS87. szeptember 1*1 5 Vasárnap Méhészek szabadegyeteme járásban A TIT mezőgazdasági is­meretterjesztő munkája az idén tovább bővül az oros­házi járásban. Az elmúlt év­adban csupán 96 agrártudo­mányi előadást tartottak a járás mezőgazdasági nagy­üzemeiben és volt olyan község is, mint Gádoros, il­letve Békéssámson, ahol egyáltalán nem sikerült meg­szervezni ezeket. A tsz-aka- démiák szintén nem sikerül­tek a járásban, s a tapasz­talat az, hogy új módszerek­kel kell •* jobban felkelteni a figyelmet a témák iránt. Nagykopáncson és Csanád- apácán például igen népsze­rűvé vált a téli mezőgazda- sági szakfiknsorozat, mely után rendszerint ankétot tartottak. Pusztaföldváron és Tótkomlóson az előadás- sorozatok voltak kedveltek, melyeket filmvetítéssel kö­töttek egybe, A TIT az idén minden községben a legjobban be­vált módszert alkalmazza. Öt községben megszervezik a téli mezőgazdasági szak­filmsorozat közös megtekin­tését, melyet ankéttal köt­nek egybe, s bővül a mező- gazdasági ismeretterjesztés a tsz-jogi előadássorozatok­kal is. Nagyszénáson és Csorváson szerveznek ilyet. A méhészek részére pedig Kardoskúton és Gerendáson méhész szabadegyetemet szerveznek. Az új beruházási politikáról Beszélgetés Kovács Józseffel, a Beruházási Bank Békés megyei fiókjának vezetőjével A gazdasági mechanizmus re­formja során megváltozik a hitel­politika is. A beruházásokra vo­natkozóan a Gazdasági Bizottság már több határozatot is hozott. Lényege ennek, hogy megszűnnek az „ingyen” pénzek, vagyis a vál­lalatok nem kapnak többé állami költségvetésből, visszafizetésre nem kerülő pénzösszegeket. Ehe­lyett fejlesztésre kétféle forrás áll majd rendelkezésre: saját alap és hitel. A határozat fokozatosan valósul meg és 1968. január 1-én teljesen érvénybe lép. Az új be­ruházási politikáról beszélgettünk Kovács Józseffel, a Beruházási Bank Békés megyei fiókjának ve­zetőjével, hogy a legfontosabb tudnivalókról az olvasókat is tá­jékoztassuk. —< Miből képződik a saját beruházási alap? — Az amortizáció egy részéből, a nyereség fejlesztési alapba ke­rülő részéből, egyéb (kisebb) for­rásokból, valamint a felügyeleti szervek juttatásaiból. Az összeget alapvetően a vállalatok nyeresége határozza majd meg, s ez arra ösztönöz, hogy gazdaságosan ter­meljenek. — Mitől függ a gazdaságos termelés? — Sok tényezőtől, legfontosabb azonban, hogy a piac által kere­sett cikkeket gyártsanak és ak­názzák ki a lehetőséget. Gon­doljanak a választékbővítésre, és ha szükségesnek látszik, tudjanak új termékek gyártására is gyor­san átállni. Nem utolsósorban fontos a termékek minősége, márkája. Ugyanakkor természete­sen arra kell törekedni,, hogy mi­nél olcsóbb legyen az előállítás költsége, ami legtöbb esetben csak megfelelő gépekkel, beren­dezésekkel érhető el. Ebből vi­szont az is következik, hogy szük­Rendezik a Balaton medrét és partjait A fürdőszezon befejeztével az illetékes vízügyi igazgatóság, va­lamint a Folyamszabályozó és Ka­vicskotró Vállalat kettőzött erő­vel látott hozzá a Balaton meder- rendezési és partépítési munkála­taihoz. A partvonalak korrekció­ját az idén a siófoki ezüstparton beöblösödött területen kezdték meg. Zamárdinál a községi strand mellett állítanak helyre egy ero­dált területet, Balatonlellén 500 méteres partvonal épül, amely mögött később feltöltik a terüle­tet, s így újabb építkezésekhez nyernek helyet Fonyód-Bélate- lepen tavaly 11 000 négyzetméter­nyi területet nyertek ily módon. Ennek utómunkálatait az idén fe­jezik be. szomszédságában látták. Mintha valahogyan vonzódna a nagy tel­jesítményű rádióteleszkópokhoz és rádiólokátorokhoz. — Valóban — bólintott Green- moore. — Ezeket egyelőre tisz­telgő látogatásoknak kell tekin­tenünk, míg rá nem lelünk az igazi okra. Az összegezés kap­csán még arról is szólnom kell, hogy bár az űrhajó burkolatá­nak mineműségét nem sikerült optikai módszerekkel megállapí­tanunk, kétségtelenül rendkí­vüli szilárdságú anyagról van szó. A riporter odahajolt a mikro­fonhoz: — A taivani incidensre gon­dol? — Igen. Lehetséges persze, hogy nem jutott el hozzájuk az a figyelmeztetés, amellyel az ENSZ főtitkára fordult a világ nemzeteihez, miszerint tartóz­kodjanak az idegen űrhajóval szembeni katonai vagy egyéb támadó jellegű fellépéstől, hi­szen a Bögre egyáltalán nem tanúsít agresszív magatartást. A taávand nehéz tüzérség mégis közvetlen célzással lőtte a kachsziungi kőolajfinomító fe­lett megállapodó űrhajót, a löve­dékek lepattantak a Bögre bur­kolatáról anélkül, hogy azon a legcsekélyebb külsérelmi nyo­mot hagyták volna. Abe Cirus visszavette a mik­rofont. — Megköszönöm az összefog­lalást, de a tulajdonképpeni in,- terjú csak most kezdődik. Hon­nan jött az űrhajó? Kik küld­ték és miért? Van-e eleven uta­sa vagy távolról irányítják? Van-e remény a kapcsolat fel­vételére, milyen eredménnyel jártak az eddigi kísérletek? Kedves hallgatóim, jól tudom, hogy a dolgok jelenlegi állása mellett csak hipotéziseket hall­hatunk, de az U. B. F. sok milliós hallgatóságát nyilván az is rendkívül érdekli, hogy milyen gondolatok foglalkoztatják az imént említett problémákkal kapcsolatban a tudósokat?... Mi van?! Mi történt?! A riporter ezt a kérdést Greenmoore titkárnőjéhez in­tézte, aki e pillanatban dugta be platinaszőke fejét a tapétás aj­tón. , — Bocsánat, a professzor urat sürgősen kérik a telefonhoz. Hír­adás a Bögréről. A házigazda felugrott, elnézést kérőén intett társainak és kisá- etett a szobából. Az amúgy is formában levő Cirust felvilla­nyozta ez a sokat ígérő közjáték. — Hallották, kedves hallgató­im? — suttogta a mikrofonba. — Lehet, hogy rövidesen újabb szenzációs értesülésekhez ju­tunk. Addig is megkérem Aver- ján urat, közölje véleményét a felmerült kérdésekkel kapcsolat­ban. (Folytatjuk) séges a termelőeszközöket fejlesz­teni, korszerűbbekkel pótolni vagy újakra kicserélni. Ehhez vi­szont pénz kell. — Ha tehát valamelyik válla­lat olyan cikkeket gyárt, ami­nek van keletje és elsőbbsé-> get tud szerezni a piacon, bi­zonyára érdemes hitelt is igénybe vennie, hogy növelje a termelést? — Igen. Erre vonatkozóan mondtam az előbb, hogy ki kell aknázni a lehetőséget. Ha saját fejlesztési alap pillanatnyilag nem áll rendelkezésre, valóban célszerű hitelt igénybe venni. Persze előbb számolni kell, mert a hitel után kamatot is fizet a vállalat. — Milyen összegű hitelt ad a bank? — Megelőlegezi a vállalatok sa­ját alapját. — Mennyi a kamat? — Általában évi 4—6 százalék. Az építésre felhasznált összeg után magasabb, a termelőgépek, eszközök után alacsonyabb. Ez arra ösztönzi a vállalatokat, hogy elsősorban a termelőberendezé­seit fejlessze. — Mi az utóbbi idők hitel­igényléssel kapcsolatos ta­pasztalata? — Azzal kezdem talán: azelőtt agitálni kellett a vállalatokat ar­ra, hogy hitelt kérjenek. „Ingyen” pénzre vártak és emiatt legtöbb­ször elszalasztották a kínálkozó jó „üzletet”, ami — tudjuk — rendszerint nem sokat varat ma­gára. — Ma már sok vezető szá­mol. — Tehát a gondolkozásban is változás mutatkozik? — Igen, ami azt hiszem, na­gyon fontos. Nemcsak a hitel vo­natkozásában, hanem a saját alap felhasználásában is sokkal helyesebb elképzelések várhatók. Ezzel kapcsolatban tudni kell, hogy azelőtt a beruházási keretek maradványát az év végén elvon­ták, tavaly azonban már megma­radt és „karácsonyi vásár” nem volt. Sok vállalat tartalékol, hogy olyan összeg álljon a rendelkezé­sére, amelyből a számára legjob­ban használható, korszerű terme­lőeszközöket tudja megvásárolni. — Mik a hitelfolyósítás irányelvei, más szavakkal: a bank milyen sorrendet tart? — Elsősorban az exportnöve­lést és importcsökkentést (fizetési mérlegjavítást) célzó, a műszaki fejlesztést előmozdító és a gaz­daságosabb üzemelést biztosító beruházásokra áll rendelkezésre hitel. — Most is folyamatban van­nak beruházások állami költ­ségvetésből. Mi lesz ezeknek a sorsuk a reformra való át­térés után? — E beruházások közül azok, amelyeknek a készültségi foka 1967. december 31-én a 20 száza­lékot sem éri el, a a vállalatok el­határozásától függően abbahagy­hatok, vagy a vállalatok saját alapjából befejezhetők. A 20 és 80 százalék közötti készültségi fokon álló beruházások költségének 60 százalékát a vállalatoknak kell viselniük, 40 százalékát pedig to­vábbra is állami költségvetésiből biztosítják. Nyolcvan százalékon felüli készültségi fok esetén a vállalatokra semmilyen külön te­her nem hárul. — A reform tehát a beruhá­zások vonatkozásában is sza­bad kezet biztosít a vállala­toknak? — A vállalat fejlesztési alapja és hitelképessége erejéig igen. Meg­szűnik a vállalatok feletti gyám­kodás, a legtöbb kérdésben nekik kell dönteniük, amihez pedig fo­kozott közgazdasági ismeretek szükségesek — fejezte be tájé­koztatását Kovács József. Pásztor Béla Mezőgazdasági gépszerelők jubileumi vetélkedője A megye mezőgazdasági gép­javító állomásain a dolgozók sokrétű munkafelajánlással kö­szöntik a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. évfordu­lóját. Többek között éjjeli és nappali műszakot tartanak, hogy az őszi kampány idején gyorsan kijavíthassák a meghi­básodott gépeket s ezzel segít­sék a folyamatos mezei munkát. A pótalkatrészek felújításával házilag készített alkatrészekkel csökkentik a költségeket. A na­pokban újabb felajánlás szüle­tett;: az ifjú mezőgazdasági gépszerelők a békéscsabai KISZ- fiatalok kezdeményezésére szel­lemi és gyakorlati vetélkedőt rendeznek november 7 tisztele­tére. Csaknem 500 ifjú mező- gazdasági gépszerelő méri össze elméletben és gyakorlatban a tudását. A nemes vetélkedés egyben komoly továbbképzést jelent a fiatal szakmunkások számára. A megye legkiválóbb versenyzői 1968 tavaszán ha­zánk felszabadulásának évfordu­lójára újabb vetélkedőn vesz­nek részt. Intézkedés a Bat tony a környéki közutak javítására A tavaszi választást meg­előző jelölőgyűléseken sok közérdekű javaslat hangzott el mindenfelé. Keszthelyi Zoltán országgyűlési képvise­lőjelöltnek például több he­lyen elmondották, hogy Ke- vermes—Dombegyház— Bat- tonya, Battonya és Mezőko- vácsháza között, Medgyes- egyháza—Mezőkovácsháza és még több útszakaszon a ká­tyúkat nem töltik fel, rendkí­vül rossz a közlekedési lehe­tőség, portalanítani kellene sürgősen a makadámutakat. A Közlekedési és Posta­ügyi Minisztérium az ország- gyűlési képviselő javaslatára alaposan felülvizsgáltatta az érintett útszakaszokat. Né­hány nappal ezelőtt meg­nyugtató válasz érkezett Bat- tonyára a miniszter aláírásá­val, amelyből kiderül többek között, hogy a kátyúk betö­mésének folyamatos munkái­ra utasítást kaptak az ille­tékes szervek, 1968-ban pedig komolyabb felújításokra, portalanításokra kerül sor. Az intézkedés azonban egy­maga nem elég: Battonyáról Mezőkovácsházára menet igen sok a kátyú, elhanyagolták a betömést, pedig a szükséges követ réges-régen a helyszín­re szállították. Helyes volna, ha a lakosság jogos kérését a kivitelezők is ugyanolyan lel­kiismeretesen kezelnék, olyan gyorsan intézkednének, mint a miniszter sietett a felül­vizsgálattal és az utasítással. <VWWWS/WWVWSAAA/WWWSAWVWWWVA/VWSAA/\/VWsA/WS/WsA/V/SAAAAAAAAí A népszerű haditechnikai kiállítás hétfőn zárja kapuját Az egyhónapos békéscsabai haditech mint tízezren tekintették meg azokat törtökön délután a középiskolások elméleti kérdésekre kellett a diákok kolások csapatversenyében a Rózsa tanulója lett az első; az általános Eitel László lett az első. nikai bemutató és kiállítás népszerűséget jelző eredménnyel zárt. Több a fegyvereket, amelyek alapját képezik hadseregünk kiképzésének. Csü- és az általános iskolások részére vetélkedőt is rendeztek. Gyakorlati és nak válaszolniuk a haza védelmével kapcsolatos kérdésekre. A középis- Ferenc Gimnázium, egyéniben pedi» Kuzma Judit, a Szlovák Gimnázium iskolások csapatversenyét a VI. számú iskola nyerte, egyéniben pedig A kiállítás anyagát hétfőtől a hódmezővásárhelyiek láthatják. . /

Next

/
Thumbnails
Contents