Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-17 / 220. szám
KXFí. szeptember 17. 6 Vasárnap V'dám sarok vuMumwmmmwHtHH»mMUMMmuw GUBERÁLÓ —• Minden jó fentről jön! A Quick karikatúrája^ CSIGA VONULÁS — A te állatszereteted lassan terhessé válik számomra! A Stem karikatúrája Fűzfapoéta Én, az igénytelen Derült égből villámcsapásként ért a hír: Férjhez megy a házinéni. Szüksége van az általam bitorolt, barátságos kis albérleti szobára s szeptember tizenötödikétől kezdve nem tart igényt az eddig pontos időben fizetett háromszáz forintjaimra. No, most mit csináljak? Itt állok ősz kezdetén lakás nélkül. Napok óta böngészem a hirdető előtti falitáblát, silabizálom a fákra rajzszegezett cetliket. Jártam már vagy öt helyen, de egyik sem tetszett. Főleg a zsebemnek. Csütörtökön végre úgy éreztem, megtalálom az igazit. „Udvari bútorozott szoba igénytelen magánosnak kiadó” — olvastam felcsillanó szemmel a Népújságban az apró- hirdetést. Ez valószínű a zsebemnek is megfelel. Vajon, hogy bizonyítom be az igénytelenségemet? — ez egy kicsit foglalkoztatott, de azért elmentem. Bátortalan kopogtatásomra testes néni nyitott ajtót: — Mit akar? — nézett rám bizalmatlanul. — Az igénytelen szoba... — rebegtem. — Nem a szoba igénytelen — reccsent rám —, a lakó legyen az. Nem engedek meg semmi randalírozást. Ha nem tetszik, máris mehet. — De kérem, szóval még nem is tudom. Bocsánatot kérek, hogy nem tizenhetedikétől folyamatosan érdeklődöm, mint ahogy a hirdetésben olvastam. Nekem tizenötödikétől kellene... — Kirúgták? — Férjhez ment a házinéni. — Miért nem maga vette el? Most nem kellene lakás után szaladgálni. — Negyven évvel idősebb nálam. — Na és? Egy jó szoba nem ér meg annyi áldozatot? Mindegy, én nem szólok bele a lakóim magánéletébe. Szóval. Itt van ez a szoba. Van benne egy ágy, egy asztal meg egy szék. Az ágy keskeny, de úgyis egyedül alszik rajta. A székből egy is elég, mert úgysem engedem meg, hogy valaki idejöjjön magához. Mosdani kinn a kútnál lehet az udvaron, az nagyon egészséges. Este nyolckor itthon legyen, de reggel legkésőbb hatkor már át kell adni a helyet. — ? ? — Igen, nappal egy éjszakai műszakban dolgozó férfi alszik itt. Mit gondol, csak nem áll majd nappal üresen? Most, amikor olyan nagy * lakáshiány? — Külön szobára gondoltam — vetettem közbe bátortalanul. — Hát nem külön szoba ez? Egész éjjel senki sem zavarja! A macska olyan csendben fogja meg az egereket, hogy attól nyugodtan alhat. Mondja — nézett rám fürkészve —, mennyi iskolát járt maga? Ha vállalja a fiammal a tanulást esténként — nyolcadikos a kölyök, de magam nem bírok vele —, akkor még ki is takarítok a szobában. A szobáért különben négyszáz forintot kell fizetni... Hallja, hova megy? Nem is köszön? Micsoda udvariatlanok manapság az emberek... Az utcán tértem magamhoz, egy Iához támaszkodva. A járókelők szánakozva haladtak el mellettem, még olyan megjegyzéseket is hallottam: — Minek iszik, aki nem bírja... Fedig nem is ittam. De azért szédültem. Folyamatosan. Én, az igénytelen... — De elgondolkodtál — csapott a vállamra egyik kollégám —, kihűl a feketéd, miért nem iszol? — Igen, igen — néztem fel —, elgondolkodtam egy kissé. Egy furcsa szövegű apró- hirdetést olvastam az előbb. Nézd csak... — o — Móricz Virág látogatása megyénkben „Kongresszusi útlevéllel” A KISZ Központi Bizottsága a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére hirdette meg a Kongresz- szusi útlevéllel című politikai akciót. Megyénk fiataljai ifjúsági szövetségünk VII. kongresz- szusa és az októberi évforduló jegyében jelentős vállalásokat tettek; a termelésben, a politikai és a kulturális munkában egyaránt kiváló eredményeket értek el. A legjobbak, akik legtöbbet tettek az akció sikeréért, összesen 1400*an, útlevélutal- ványit kapnak. Ennek odaítéléséről az alapszervezetek vezetőségei döntenek a napokiban. Az 1400 ifi közül tízen — ezt a battonyaj békemeneten sorsolják ki — jutalomból az évforduló moszkvai, illetve leningrádi ünnepségeire utaznak. A Móricz Zsigmond emlékünnepség alkalmából a TIT vendégeként megyénkbe látogatott Móricz Virág írónő. Szeptember 13-án délelőtt Békéscsabán találkozott a város vezetőivel, akik tájékoztatták Békéscsaba fejlődéséről és az ezzel kapcsolatos távlati tervekről. Délután a konzervgyárba látogatott, este pedig a tiszthelyettesi iskolán író- és olvasó-találkozóra került sor. A találkozón Móricz Virág beszélt a nagy író munkásságáról, életéről, valamint a mai magyar irodalomról. Szeptember 14-én Békéscsaba új lakónegyedébe látogatott, majd megtekintette a Lenin Termelőszövetkezet 40 ezres tojásgyárát. Délután Med- gyesegyházára és Kunágotára utazott. Kunágotán régi emlékekről, Móricz Zsigmond látogatásairól beszélgetett a falubeliekkel, az író ugyanis a harmincas években többször járt Kunágotán, elbeszéléseiben, novellái ben is szerepel a község. A látogatás harmadik napján Békésen járt megyénk vendége. Bemutatkozik: az Országos Anyag- és Árhivatal Július 1-től az Arhivatal már Országos Anyag- és Árhivatalként működik. Az átszervezésről kormányhatározat intézkedett. Ezzel az árak és az áruforgalom szabályozási funkciója egyesül Miért kellett egyesíteni ezt a két feladatot? — ez volt első kérdésünk dr. Csikós Nagy Bélához, a hivatal elnökéhez. — Köztudott, hogy az új gazdaságirányítási rendszerben többféle ár lesz. Lesz kötött, maximált és szabad ár. Hogy melyik termékcsoportnál, melyik árat vezessük be, ahhoz azt is pontosan tudni kell, hogy milyen az ellátottság az illető termékcsoportból. A termelőeszköz-kereskedelemben például csak azoknál a termékeknél alkalmazhatunk szabad árat, csak akkor adhatunk lehetőséget a vállalatoknak a szabad áralkura, ha a szóban forgó termékből van elegendő, s így áruforgalmi kötöttséget szükségtelen bevezetni. Ott szükséges az árat megkötni, szabályozni a termékforgalmat, ahol nagyobb a kereslet, mint a kínálat, s így nincs lehetőség a szabad forgaárfajta meghatározásakor egyben a termékforgalom szabadságáról, vagy kötöttségéről is dönteni kell. S mivel az árak alakításához figyelemmel kell kísérni a termék- forgalom alakulását, így az a helyes, ha mindkét funkciót, az anyaggazdálkodás és az árforma megállapítás feladatát is egy szerv látja el, hangolja össze. A gazdasági élet legfontosabb szférájában, a termelőeszköz-forgalomban ily módon biztosítható lesz a piaci egyensúly. — Az áruforgalom ^ az árszabályozás funkciójának egyesítéséről intézkedő kormányhatározat egy helyen így fogalmaz: ....létre k ell hozni a termelőeszköz-kereskedelmet”. Ennek a túlságosan nagy kötöttség ellentmondana. — A hivatal nem azzal a céllal kezd most foglalkozni a termék- forgalommal is, hogy sok kötöttséget vezessen majd be, ellenkezőleg: azzal az elhatározással fogunk a munkához, hogy ahol csak lehet, ott a megfelelő árarányok — tehát közgazdasági eszközök — segítségével minél több korlátozást feloldhassunk. Az új gazdaságirányítási rendszer valójában a szabad áruforgalom elvén alapszik. Ennek az elvnek számos eleme már ma is létezik — főképp 1 a fogyasztási cikkek piacán. A mezőgazdasági termékek szabad forgalmát széles körben megteremtettük már 1957-ben, amikor a kötelező terménybeadási rendszerről áttértünk az állami szabadfelvásárlási rendszerre. A korlátozás eddig erőteljesen csak az ipari termelőeszközök forgalmában érvényesült, ám itt is számottevően szűkült a központi gazdálkodás körébe vont termékek száma az utóbbi években. 1953-ban például még 1200 termékkel gazdálkodott az Országos Tervhivatal, 1957-ben már csak 600-zal, majd 350-nel, míg jelenleg kontingenseket már csak 75 termékre adnak. 1968-tól ez a kör tovább szűkül, előreláthatólag mindössze 35 termékre terjed csak ki. De még ennél a 35 terméknél is másképp gazdálkodunk majd. Ma az említett 75 termékre valamennyi felhasználó megkapja a keretet — teljes körű elosztás érvényesül tehát. 68-tól a forgalmat lehetőleg már csak egyetlen ponton kötjük meg: vagy az importot, vagy az exportot, ahogyan azt a lakosság zavartalan I ellátása megkívánja. Kontingenst csak egy-két cikknél állapítunk meg, s azoknál \is csak egy-két nagy felhasználó számára. A kisebbek szabadon gazdálkodhatnak majd. Ilyen termék lesz például a papír, hiszen a kulturális és sajtóigényeket minden körülmények között biztosítanunk kell. Persze, ha valamilyen termék forgalmát megkötjük, mert nincs belőle elegendő, akkor a termelés bővítéséről is intézkedünk. — Ha szűkül a központi gazdálkodás alá vont termékek köre, akkor a hatóságilag rögzített árak körének is szűkülnie kell. Jelenleg a lakosság árualapjának — a fogyasztási cikkekből — 15 százaléka szabad ár alakulásé A mezőgazdasági piaci termékeknél, a kisipari szolgáltatásoknál tapasztalhatjuk ezt. Ez az arány tovább növekszik. Nem véletlen, hogy az új árrendszer kidolgozása és a termékforgalom új rendjének kialakítása együtt, egymással összhangban történt. De hát éppen ezért egyesítette a kormányzat az árak és az áruforgalom szabályozásának teendőit. — A kereslet és a kínálat aránya állandóan változó tényező, a változásokkal a termékforgalom szabályainak és az áraknak lépést kell tartaniuk. Elképzelhető például, hogy a 68-ra kötött gazdálkodás alá vont egyes termékek kínálata megugrik, s 69-ben már szabad forgalomba lehet bocsátani. Ezzel összhangban a termék árát is kötött árból maximált vagy szabad árrá lehet változtatni. Más terméknél meg a kereslet szökhet fel, amikor a forgalom és az ár megkötésére lehet szükség. — Ezekkel a változásokkal lépést tud tartani a hivatal? — Ez feladatunk. Régebben, a hatósági árrendszer évei alatt általában csak három-négy évenként került sor termelői árváltozásokra, a fogyasztási árak még ennél is ritkábban változtak. Ezentúl sokkal operatívabb, napra készebb munkát kell végeznünk a kereslet és kínálat összhangjáért. Hazánkban rendkívül jól szervezett termelőeszköz-kereskedelem, kis- és nagykereskedelmi hálózat működik Ez a szervezet kitűnő informátor is egyben a gazdasági élet irányítói számára. Az Országos Anyag- és Árhivatal ezt az „információs rendszert” is használja majd, épp azért, hogy gyorsan intézkedhessen a lakosság jó ellátása érdekében. Ez az intézkedés persze többnyire áttételes, hiszen elsősorban a gyárak jó ellátásáról kell gondoskodni — ám ha itt rend van. akkor az üzletek sem maradnak áru nélkül. A feladat rendkívül bonyolult és sokrétű, ezért szoros együttműködésben kell dolgoznunk a minisztériumokkal is. A mezőgazdasági és élelmezésügyi tárca nélkül például nem dönthetünk gyorsan és jól a lakosság húsellátása ügyében; vagy az importtakarmánnyal nélkülük nem lehet jól gazdálkodni. A személy- és tehergépkocsi-ellátás ügyében a KPM-mel kell együttműködni. Az ipari nyersanyagokkal a nemrégiben megalakult Állami Termékgazdálkodási Igazgatósággal együtt gazdálkodunk majd és így tovább... Ezenkívül határozat van a tárcaközi Ár- és Termékforgalmazási Bizottság felállítására. Ez operatív szerv lesz: figyeli a piacot, a kereslet és kínálat, az árak alakulását, az áruellátás egész szervezetét, s ha egyensúlyi zavarokat észlel— olyanokat amelyek az érvényben levő ár- és termékforgalmazási szabályok rendszerében nem oldhatók meg —, javaslatot tesz a kormánynak a módosításra. Mindezek az intézkedések megadják a lehetőséget a rugalmas gazdálkodásra az anyaggal és —, hogy úgymondjam — az árpolitikával egyaránt, s összességében a lakosság jobb ellátását, az élet- színvonal egészséges alakulását kell, hogy eredményezzék. G. F.
