Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-13 / 190. szám

ÍWÍ. augusztus 13. 4 Vasárnap Ahogy ő mondja Kelemen Sándor mérnök öt év­vel ezelőtt került a DÁV békés­csabai üzletigazgatóságához. Még kezdetben, amikor jóformán sen­kit sem ismert, az oszlopok helyét jelölte ki a határban, s eközben éppen arra vezetett az útja, ahol az egyik szerelőcsoport dolgozott. Megörült, hogy végre szót válthat valakivel. Egyet, s mást kérde­zett a csoportvezetőtől, Balázs Já­nostól, aki fél szemmel továbbra is a brigád munkáját figyelte és csak szűkszavú válaszokat adott. Látszott rajta, hogy valami nem tetszik neki. És alig néhány perc múlva indulatosan megszólalt: — Nekem dolgom van. Olyan különös határozottsággal tagolta a szavakat, hogy Kelemen Sándor azon nyomban abbahagy­ta a beszélgetést. Nem számított ilyen „udvariatlanságra”. Csak akkor békéit meg, amikor mások­tól hallotta, hogy Balázs János olyan ember, aki nem képes el­viselni, ha munkaidőben bárki is a „napot lopja”. Ezek után bizonyára jrtás is meggondolná, hogy olyankor za- - zárni merje. De fő a bátorság — gondolom magamban, amikor már közeledünk a munkahelyéhez, ami most éppen az orosházi Üj Élet Tsz egyik nagy kiterjedésű búza­tarlója. Már sorban állnak a be­tonoszlopok, azokra szerelik a nagyfeszültségű hálózat vezetékét. Egy kis mozgó pont látszik a tá­volban, az a brigád gépkocsija, oda kell eljutnunk. Tikkasztó a meleg, sehol egy fa a környéken. Balázs János brigádja azonban úgy dolgozik, mintha teljesen ki­kapcsolódott volna ebből a kör­nyezetből. De a meztelen felső­testű, csokoládébamára sült em­berek bőre csillog a verejtéktől. Az üdvözlésünket barátságosan fogadják. Kelemen Sándor mér­nök, aki nemrégen lett az osztály- vezetőjük, érdeklődik: hogy van­nak, mi újság, nincs-e valami problémájuk. És amit elmonda­nak, feljegyzi magának. Sorban felkerül az oszlopokra a vezeték. Minden begyakorlott fogásokkal történik. Előrehalad­Balázs János. nak, mi kísérjük őket. Közben már nem is vesznek tudomást ró­lunk. De amikor a több mázsás kábeldobot cserélni kell, Kelemen Sándor képtelen megállni, hogy ne segítsen. Ö is nekifeszül a munkának. Arra gondolok, hogy talán majd az ebédszünetben lesz egy kis idő a beszélgetésre. Ilyen tempós munkát tényleg kár lenne meg­zavarni. Ez már nem is bátorság, hanem belátás kérdése. Nehezen szánja rá magát, hogy beszéljen. Ha mond valamit, azt is röviden. — Milyen a brigád? — ismétli a kérdést. — Nincs panaszom rá. — Kit tart a legjobbaknak? — Szaszák Györgyöt, Megyeri Gábort és Kincses Ádámot. Sza­szák Györgynek már csaknem annyi a szolgálati ideje, mint ne­kem. Segédelektrikusok vagyunk. — Milyenek a fiatalok? — Még tanítani kell őket. Aki nem dolgozik rendesen, arra j együtt kimondjuk, hogy nem kö zénk való. — A tudomására is hozzák? Erre a kérdésre kitérő választ ad, de érthet belőle, aki akar. — Néhány évvel, ezelőtt a bri­gádhoz került valaki. Vonalat épí­tettünk, nagyon, hideg volt. Egy hét múlva csomagolt az illető. Nem tartottuk vissza. Minek? Legalább 10—15 éve dolgoznak együtt. Megszokták ezt a munkát, a forróságot, a hideget. S a brigád a megalakulása óta több mint ezer kilométer nagyfeszültségű vezetéket épített és sok községbe az ő kezük paunkája nyomán ju­tott el a fény. — Mégis névtelenek maradtak — jegyzem meg. — Igen. Én sem tudom, hogy ki csinálja azt a cipőt vagy ru­hát, amit vásárolok. Azért öröm nekünk, ha látjuk az elkészült ve­zetéket, amelyre a szakemberek azt mondják: ez olyan, amilyen­nek lennie kell. — Mit tart a legnehezebbnek a munkájában? — A legnehezebb? — gondolko­zik, s meglepő a válasza: — Az adminisztráció. Erről szívesen le­mondanék. Pásztor Béla Tanácstagok továbbképzése, író—olvasó-találkozók, barátsági estek a békési járásban az év második felében A Hazafias Népfront békési já­rási bizottsága második félévi ter­vében több érdekes előadás, tan­folyam, találkozó és egyéb ren­dezvény megtartása szerepel. Töb­bek közöt négy újabb tanyai nép­frontcsoport megalakítását terve­zik a peremkerületekben, illetve tanyaközpontokban. Ezenkívül előadásokat, tanfolyamokat szer­veznek a TIT-tel közösen a tsz-ek különböző bizottságainak, illetve azok tagjainak. Előadásokat tar­tanak az új gazdasági mechaniz­musról a kisiparosoknak, nép­front-elnököknek, ktsz-tagoknak. Az év második felében a társa­dalmi tömegszervekkel közöseh megszervezik a szocialista brigád­vezetők tanácskozását is. A ta­nácstagok részére négy-öt elő­adásból álló sorozatot indítanak, melyeken ismertetik a tanácsta­gok feladatait, tennivalóit. A pártoktatással egy időben 15—20 helyen szerveznek téli politikai tanfolyamokat a községekben. Ér­•• A Legfőbb ügyészség vizsgálata a munkavédelmi törvények betartásáról A Legfőbb Ügyészség két ipar­ágban, a textil- és a vegyiparban megvizsgálta: betartják-e az üze­mek a munkavédelemre vonatko­zó rendszabályokat, érvényesül-e a törvényesség a jogszabályok végrehajtásánál, s az esetleges el­mulasztások esetén felelősségre vonják-e a vétkeseket. A vizsgálatban — amely az 1966 júliusa és 1967 februárja kö­zött bekövetkezett balesetekre terjedt ki — a főváros, valamint hét megye főügyészségei, s az ál­taluk kijelölt járási, kerületi ügyészségek vettek részt és be­vonták a szakszervezeti munka- védelmi felügyelőket is. Csaknem 30 ezer dolgozót foglalkoztató 13 vegyipari és mintegy 70 ezer dol­gozót foglalkoztató 43 textilipari üzemben folytattak vizsgálatot A vizsgálat időszakában a három na­pon túl gyógyuló üzemi balesetek ezer munkásra jutó száma a vegy­iparban 24,1, a textiliparban 19,1 volt. A legtöbb üzemi balesetet a fi­gyelmetlenség, a munkavédelmi előírások mellőzése okozta. A vál­lalatok többsége eleget tett a munkavédelmi oktatási kötelezett­ségnek. Az oktatás azonban sok­szor formális volt. A vállalatok az üzemi balesetekért több eset­ben akkor is a dolgozót tették fe­lelőssé, amikor az véletlen volt. Sokszor nem vonták felelősségre a művezetőt, üzemvezetőt például olyan esetekben, amikor üzemi zsúfoltság vagy valamilyen mű­szaki hiba miatt következett be a baleset. dekesnek ígérkeznek a már ha­gyományossá vált író- és olvasó­találkozók, melyekre neves írókat hívnak meg, ezenkívül a kiállítá­sok, melyeken bemutatják a szo­cialista országok — köztük a Szovjetunió fejlődését. Szintén hagyományos a járásban és a kö­zönség körében igen népszerű a barátsági estek szervezése is. Az 50. évforduló tiszteletére az idén ' az év második felében négy he­lyen szerveznek szovjet—magyar barátsági esteket, és a helyi adott­ságoktól függően az érdeklődési köröknek megfelelő tanyázó-este- ket. Ezeken a napi politikai ese­ményeket, és a különböző problé­mákat beszélik meg a hallgató­sággal. Kubai levél flagy megtiszteltetés érte Or­bán Mihályt, az orosházi járási tanács fiatal szakemberét. Helyt kapott abban a delegációban, amelyik több hónapot tölt Amerika szabad földjén, Kubá­ban. Sokak előtt ismeretes, hogy a KISZ Központi Bizottsága száz fiatal mezőgazdasági szak­ember segítségét ajánlotta fel a kubai mezőgazdaság fellen­dítésére. Orbán elvtárs a napokban le­velet írt a KISZ Békés megyei Bizottságához. Beszámolt az utazás körülményeiről s arról, hogy Maximo Gomezben szak- tanácsadói feladatot lát el egy szarvasmarhatenyésztő gazda­ságban. Ebben az üzemben 5342 szarvasmarhát gondoznak. A telep kiválócm gépesített. Mindössze húsz fizikai dolgozó látja el az állatokat. Magasabb ár a szerződéses sertéshizlalási akcióban Az adatforgalmi vállalat előzetes sertésértékesítési szerződést köt 1967. október hó 1. utáni átadásra kedvező feltételek mellett. Fehér hús- és húsjellegű sertés 100—125 kg között 19,— Ft/kg T E R 91 E L © s z •• o Y E TKÉZETEK TSZ-TAGOK EGYE*! Fehér hús- és húsjellegű sertés 125 kg felett Zsír- és zsírjellegű sertés 125 kg és afelett Tenyésztésbe fogott hízott koca és kanlott sertés 170 kg felett Mezőgazdasági termelőszövetkezetek — naptári negyedéven belül legalább 20 db sertés átadása esetén — a vételáron felül 3,— Ft/kg nagyüzemi felárban részesülnek. Háztáji, egyéni termelők sertésdarabonként 400,— Ft előleget és 100 kg abraktakarmányt kapnak állami áron. Ha a termelők a takarmány juttatást nem veszik igénybe, úgy 18,— Ft/kg 18,— Ft/kg 17,50 Ft/kg a vételáron felül 1,— Ft/kg takarmánymegváltási felárban ré­szesülnek. Fenti vételárat alkalmazzuk a korábban kötött azon sertés­hizlalási szerződések esetében is, melyeket 1967. október 1. utáni szállításra kötöttek. Részletes felvilágosítást az állatforgalmi vállalat községi fel­vásárlói és a járási kirendeltségek adnak. Békés megyei Állatforgalmi Vállalat T E R 91 E L ** O K 506

Next

/
Thumbnails
Contents