Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-13 / 190. szám
I9B7. augusztus 13. 5 Vasárnap Kassai gyermeket Békéscsabán A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat vendégeként 30 kassai általános iskolás tölti nyán szünidejének egy részét a békéscsabai KISZ-táborban. Gazdag programot állítottak össze részükre: megismerkednek megyénk nevezetességeivel és ellátogatnak Szegedre és Budapestre. Bizonyára kellemesen érzik majd magukat a Vidámparkban, az Állatkertben, a Halászbástyán és a Gellérthegyen. Öt esztendő termelőszövetkezeteink társulásainak életében W f . . . f: , j* Vajon talál-e a golyó? A mezőkovácsházd járás Békés megye jobb adottságokkal rendelkező járásad közé tartozik. Különösen a földek minősége kitűnő és így eleve eredményesebb a gazdálkodásuk. A tapasztalatok szerint a termelőszövetkezetek helyesen használták ki lehetőségeiket, s többségükben kialakult a szocialista vezetés, munkaszervezet és a gazdaságirányítás megfelelő rendAz áruértékesítés alakulása: Kenyérgabona (vagon) Hízott sertés (db) Hízott marha (db) Baromfi (vagon) Tej (hl) A számokból kitűnik, hogy hízott sertésből, hízott marhából 1966-ban eredményeink csökkentek. Ennek okai a sertésnél a kedvezőtlen árpolitikával, szarvas- marhánál a korszerűtlen, szétszórt férőhelyekkel s a korábbi években kialakult nagyobb mérvű tehénállománycsokkenéssaL magyarázhatók. Az elért eredményekben a már említett alapvető tényezők mellett jelentős szerepük volt és van azoknak a kezdeményezéseknek, új módszerek alkalmazásának, amelyek a gazdaságosabb termelést szolgálják. A mezőkovácsházi járásban az elmúlt években több tsz-társulás jött létre s jelenleg is működik. Egyik legismertebb a Kunágotai Sertéshizlaló önálló Közös Vállalkozás. 1962-ben született — a felsőbb szervek legnagyobb ellenállása közepette, amit bizonyít az is, hogy az alapszabály, a működési engedély, de még a beruházása program egyes részeinek jóváhagyása is akkor érkezett meg, amikor már a vállalkozás hizlaldájában híztak a sertések. A sertéshizlalási vállalkozást, szere. A járás termelőszövetkezeteinek eredményei az országos átlagnál kedvezőbben alakultak. A második ötéves tervben termelésüket 22,2 százalékkal, az egy dolgozó tagra jutó jövedelmet pedig 42 százalékkal növelték. . Az áruértékesítés emelkedését az alábbi adatok bizonyítják, ezeket a termelőszövetkezetek a háztáji gazdaságokkal a vizsgált időszakban együttesen produkálták: 1962 1965 1966 383 2 068 2 335 34 311 53 837 50 725 3 022 5 914 5 518 43 111,6 132 48 148 70 479 103 141 ÜHi Florekova Gitta és Józsa Erzsébet rexmérkőzésén bőven akad kib ic. t Szovjet turnén vesz részt a békéscsabai Sigma-együttes A népszerű Sigma-együttes, a békéscsabai Balassi Bálint Művelődési Otthon tánc2enekara Kaposvári Jenő vezetésével kéthetes turnéra indul augusztus 27-én a Szovjetunióba. Útvonaluk Kijev— Szimferopol és Gruzuf, a Krím félsziget tengerparti vidéke. A tengerparton egy nemzetközi ifjúsági táborban játszanak több napon át, majd visszautazáskor Ki- jevben 15 ezer férőhelyes szabadtéri színpadon lépnek fel. Bű- | dapestre szeptember 11-én érkez- | nek vissza és még abban a hónap- I ban, ^szeptember 25-én Budapes- | ten részt vesznek a szovjet zenei | fesztiválon. Az együttes tagjainak j külön élmény lesz _a szovjetunióbeli út mivel még nem jártak ott. az új út keresését az indokolta, hogy járásunk egyik fontos feladata a hústermelés. Vagy rendbe hozzák, korszerűsítik a meglevő hizlalótelepeket, azokat megfelelően közművesítve, gépesítve alkalmassá teszik a gazdaságos hizlalásra, vagy erőiket egyesítve közösen építenek föl egy nagyobb, a korszerű igényeket Értékesítés (db) Értékesítés (q-ban) 1 kg súlygyarapodáshoz felhasznált takarmány (kg) A számokból megállapítható, hogy a termelés egészséges irányban fejlődik. Igaz, hogy az 1964 ószén és 1965 telén jelentkező száj- és körömfájás bizonyos törést okozott, de a károk nagysága alatta maradt a többi termelőszövetkezetek szétszórt hizlalótale- pein jelentkező károknak. Az elért eredmények nem rosz- szak, de lehetnének jobbak is. A társult szövetkezetek fontosnak tartják, hogy a hizlalás mellé egy mintegy 6—700 férőhelyes korszerű koca telepet építsenek, melynek közművesítési feladatait a hizlaldánál meglevő berendezések teljes egészében megoldják. Ez megszünteti a korábbi szétszórtságot, csökkenti a nagy szállítási költségeket, lehetővé teszi a szervezettebb hízóalapanyag előállítást s ráadásul a hizlalda termelése mintegy 1200 darabbal növekedne. Az eddigi számítások szerint az 1 kg hús előállítási költsége mintegy 1,5—2 forinttal csökkenne. öt esztendő alatt a termelési és az értékesítési mutatók mellett az önköltség, a gazdaságosság is jó irányba fejlődött. Ezt bizonyítja, hogy átlagban 1 kg sertéshús előállítási költsége í 2,5—13 forint között van. S ezzel a vállalkozás, a társvát termelőszövetkezetek számára a beruházás 4 évre tervezett megtérítését nem egészen három év alatt visszafizette. Sajnos, 1966-hoz viszonyítva ez évben romlott a helyzet. A felvásárló és feldolgozó vállalat, amely az etetési koncentrátumot gyártja, megszüntette a múlt évben megfelelő beltartalmú kon- centrátum gyártását, melynek mázsánkénti ára akkor 333 forint volt. Jelenleg süldő I. táp készítéséhez alkalmas koncentrátumot gyárt, amelyben az emészthető fehérje 11 százalékkal csökkent, az ára viszont 21 százalékkal nőtt, azaz mázsánként 69 forinttal drágább. A vállalkozás számára a felvásárló és feldolgozó vállalat említett intézkedése kétségtelenül kedvezőtlen. Hiszen a hízó I. koncentrátum süldő I. koncent- rummal történő felcserélése, illetve az emészthető fehérje csökkentése, valamint a 69 forintos ár emelés mintegy fél millió forinttal drágítaná meg a vállalkozás takarmányozási költségeit. Éppo” ezért a vállalkozás kénytelen maga megoldani a takarmány előállításához szükséges koncén trátumok beszerzését. Ezt kielégítő, gazdaságosan üzemeltethető hizlaldát. A termelőszövetkezetek az utóbbit választották. A megalakuláskor megegyeztek, hogy melyik tsz milyen arányban vesz részit a termelésben. A beruházás megvalósítása a már említett okokból kifolyólag igen nehezen ment. 1963 nyarára megépültek az első istállók s a korábban tervezett 4200 férőhelyből 1964 tavaszára elkészült 3000 férőhely. Egyidőben épültek a szükséges járulékos épületek is. A tervezett beruházás teljes ősz- szege 7 miliő 600 ezer forint volt, de mivel az egész beruházás kivitelezését az időközben létrejött építési vállalkozással végeztették, így kétmillió forintot megtakarítottak. A hizlaldában a termelés 1963 nyár végén kezdődött s még ez évben 1800 hízót adtak át a népgazdaságnak. A társult termelőszövetkezetek részvételük arányában biztosították a hízó-alapanyagot és a takarmányt. Az eltelt esztendők termelési, illetve értékesítési mutatói már az eredményeket bizonyítják. f 1963 1964 1965 1966 1800 6696 6042 7203 2030 7380 6489 7240 4,83 4,83 5,89 4,7 sikerült a tejipari vállalattól, s a baromfiipar melléktermékéből biztosítani. Az így előállított koncentrátum mázsánként csak 280 forintba kerül, önkéntelenül felmerül a társult termelőszövetkezetek vezetőiben a kérdés: miért nem volt érdeke a minisztériumnak az, hogy az igényeknek megfelelő koncentrátumokat gyártsanak? A Kunágotai Sertéshizlaló önálló Közös Vállalkozás tevékenysége ma már elismert a megyében. S egyre többször hangzik el olyan vélemény, hogy ehhez hasonlót többet is kellene létrehozni. Érdemes megemlíteni, hogy a vállalkozás munkáját milyen létszámmal végzi. A vállalkozás legfőbb szerve a hat termelőszövetkezetből létrehozott igazgatótanács, amelynek élén a tanács által kinevezett igazgató áll. A vállalkozás területén összesen 39-en dolgoznak, ebből 35 fizikai munkás. A vállalkozás 80 kh földterületen termeli meg a takarmányozáshoz szükséges lucemaféleségeket. A növények betakarítását is saját maguk végzik. A jelenlegi létszámmal nagyobb telep feladatát is el tudnák végezni. Az a véleményük, hogy a hasonló vállalkozások létrehozása országosan is eredményes lenne. A mezökovácsházi járásban 1963. március 8-án alakult meg hét tsz részvételével az építőipari vállalkozás. A járás termelőszövetkezeteiben egyre nagyobb mértékű beruházási feladatok jelentkeznek, s ezek megvalósításának feltételei hiányoztak. A járásban ugyanis nincs állami építőipari vállalat és a Mezőkovácsházi Építőipari Ktsz nem volt képes a sok feladat- elvégzésére. Az építési vállalkozáshoz a feltételek adva voltak, hiszen a termelőszövetkezetekben szétszórtan ott dolgoztak a szakmunkások, szinte valamennyi tsz rendelkezett a különböző építkezésekhez szükséges felszerelésekkel, szerszámokkal. Az élet, a tsz-ekben elhatározott feladatok parancsoló- lag követelték, hogy a járás termelőszövetkezetei összefogva biztosítsák az építkezésekhez szükséges építőipari kapacitást. A korábbi évek gyakorlata az volt, hogy az éves beruházási terv mintegy 65—70 százaléka valósult meg, de ezek költségei az ÉMnormák alapján mintegy 20 százalékos növekedést is mutattak. Az építési vállalkozás létrehozása sem ment simán. Nagyon sok vitába került, mire létezését tudomásul vették, működéséhez hozzájárultak. A kezdeti nehézségek leküzdése után a vállalkozás 1963 nyár elején elkezdte a termelő- munkát. A fiatal építési vállalkozás első nagyobb tette a Kunágotai Sertéshizlaló Vállalkozás hizlaldájának megépítése volt. Ezzel a ténykedésével már kezdetben kivívta a megbecsülést. Nincs baj a tervteljesítéssel, a minőséggel, a vállalkozás egy-egy beruházást lényegesen olcsóbban is végez, mint az építőipar. Vegyünk például egy 108 férőhelyes tehénistállót. A vállalkozás ezt 1 millió 450 ezer forintért végzi el, ugyanezt az ÉM vállalat 1 millió 700 ezerért. Ez a különbség nem is tükrözi a teljes valóságot, mivel az ÉM vállalatok bizonyos építőanyagokat ez ideig kedvezőbb áron tudtak beszerezni, nem is beszélve műszaki felkészültségükről, gépesítésükről. Az alapító tsz-ek száma a közelmúltban kettővel növekedett és újabban ismét két termel őszövet- kezej kérte felvételét a társulásba. Az indulásnál az alapító termelőszövetkezetek egyenként 15 ezer forinttal járultak hozzá, hogy a vállalkozás tevékenységét elkezdhesse. Az első év után ezt az összeget duplán visszafizették. A vállalkozásnak ma 528 000 Ft bruttó értékű állóeszköze és 134 ezer Ft foevóeszköz vagyoni értéke van. Az építési vállalkozást elősegíti és a költségek alakulására is kedvezően hatnak az évenként emelkedő állóeszközérték ősszegéből beállított gének. (Pl. betonkeverők, daruk stb.) Különösen eredményes lesz a betonozási munkáknál a betonkeverők beállítása, amit eddig kézi erővel végeztek. Helyes lenne, ha a jövőben az építési vállalkozások nagyobb lehetőséget kapnának a falun jelentkező építési feladatok elvégzésére. Ézek kivitelezését gyakran építőipari kapacitás hiánya akadályozza. Ez évben nyolc termelőszövetkezet részvételével baromfitenyésztő-, keltető- és értékesítő társulás alakult, s nüntegy 60 000 tyúk-törzsállománnyal rendelkezik. Hozzáláttak egy keltetőállomás építéséhez és tervbe vették a nagy testű baromfi törzsek kialakítását Tárgyalásokat folytattak a SZÖVOSZ-szal, a BOV-val. a földművelésügyi minisztériummal, mintegy 28 ezres pulyka, 2 ezres liba és 2500 darabos kacsatörzs beállítására. Sok szó esik mindemellett a termelőszövetkezetek között úiabb társulások alakításáról. A járás területén csaknem 4.5 ezer kh-n termelünk seprűcirkot. Egyre konkrétabban vetődik fel az igény, hogy ennek a cirokszakáll- nak bizonyos mennyiségét a járásban feldolgozzák. Az igény jogos, van cirokszakáll, van munkaerő és vannak a járásban a gyártáshoz alkalmas épületek. A járásban működő termelőszövetkezeti társulások közgazdasági értelemben is a termelés fejlesztésének célját szolgálják, hiszen a termelési erők egy nagyobb méretű koncentrálására adnak lehetőséget. Bízunk abban, hogy nálunk és az ország más területein levő ilyen értelmű kezdeményezések elterjesztéséhez komoly segítséget fog adni a területenként életre hívott termelőszövetkezeti szövetség. Győri Imre, a Mezőkovácsházi Járási Tanács V. B. elnöke * Megjelent a Pórtélét 1967 augusztusi számában.
