Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-13 / 190. szám
1*67. augusztus 13. 3 Vasárnap Battonyán bensőséges ünnepség keretében adta át a határőrség képviselője a megtisztelő „Határőr község” cím elnyeréséről szóló emléklapot. Vajda Mihály őrnagy elvtárs beszélt a határ menti községek szerepéről a határőrizetben. Elismeréssel szólt arról az önzetlen és értékes segítségről, amelyet a határsértők felkutatása és elfogása érdekében a határ mentén élő emberek nyújtanak. Elmondotta, a község lakói vállalták, hogy községük területén a határőrséggel szorosan együttműködve segítik elő a Magyar Népköztársaság államhatárának őrizetét. Battonya községet eddigi eredményei méltóvá teszik a „Határőr község” cím viselésére. Akik a határőrizetben a legtöbb segítséget nyújtották, eddigi tevékenységükért elismerő oklevelet és jutalmakat kaptak. A legjobbak mellére felkerült a „Kiváló Határőr” jelvény. Szél Ferenc hőr. 99Határőr község” Battonya Rádióműsor a Sárrétről Ma délután a Magyar Rádió Petőfi adóján délután 17 óra 10 perckor műsort közvetítenek Békés. megyéből. A műsort — melyet Az Alföld csendjében címmel sugároznak — Nagy Piroska, a rádió riportere állította össze, és abban Végh Mihályt, a körös- ladányi általános iskola tanárát, Miklya Jenőt, a szeghalmi általános iskola tanárát és a zsadányi juhászokat szólaltatja meg. Végh Mihály és Miklya Jenő a Sárrét kultúrájának, életének hivatott ismerői, a műsor bizonyára jó szolgálatot tesz e vidék hírének öregbítéséhez. A tervek szerint a rádió Az Alföld csendjében című nyári útinaplójában még több jellegzetes tájegységet is bemutat hallgatóinak. Izgatottan figyeljük. Sejtelmünk sincs, hogy mit akar. Mindegy, csak már tegyen valamit. Hanzi rohamkésével a finn nyakához közelít. Szabad kezével a szerencsétlen fiú gégéjét tapogatja óvatosam. Aztán az összeroncsolt gége alatt felmetszi a finn légzőcsövét. Vér freccsen. Fura sípoló hang hallatszik. A finn teste finoman megremeg. Hanzi véres kezével megkönnyebbülten megtörli a homlokát. A finn vére összekeveredik a kövér német verejtékével. — Ha a mentők időben jönnek, akkor lehet, hogy életben marad — mondja. — Mit csinált maga őrült? — ripakodik Hanzira Murdock. — Mesterséges légzés kellett volna. Maga öli meg! Hanzi kezében megvillan a rohamkés. Elkapom a karját. — Észnél légy — sziszegem a fülébe. Murdock őrmester hátrál mellőlünk. Szemében riadt fény villan. Szirénázva megérkezik a mentőautó. Még meg sem áll, amikor az orvos már leugrik a sofőr melletti ülésről. A finn mellé térdel. A szerencsétlen fiú vére sebesen buzog, de a mellkasa lassan hullámzik. — Ki csinálta ezt a légcsőmet- gzést? — kérdi az orvos. Hanzi hallgat. — ö — mutat vádolóan a németre Murdock. — Gratulálok! Ez volt az egyetlen megoldás — mondja, majd hozzáfűzi: — Persze, még nincs minden rendben. Az orvos munkához lát. Elsőnek a vérzést igyekszik csökkenteni, aztán fémcsövet helyez a finn légcsövébe, majd injekciót ad neki. — Gyorsan a hordágyat — parancsolja az embereknek. — Azonnal műtőbe kell vinni. Miközben a finnt a hordágyra helyezik és az autóba teszik, az orvos Hanzihoz fordul. — Honnan tudta, hogy így kell eljárni? — El volt törve a lábam és a kórházban unalmamban az osztályos orvos könyveit lapozgattam, amikor ő nem volt ott. Az egyik könyvben olvastam, ha megsérül a gége, és a sérült nem kap levegőt, fel kell metszeni a légcsövet. Meg láttam egy filmet is, amiben egy kisgyereket úgy mentettek meg, hogy egyszerű bicskával felmetszették a torkát — magyaráza szégyellősen Hanzi. — Jól csinálta. Derekasan cselekedett — dicséri ismét a kövér németet az orvos. Hanzi elpirul, s aztán tétován int a tábori kórház felé induló mentőautó után. (Folytatjuk) A 99jövedelmező99 fagylalt — Mutasd a poharad9 megmondom ki vagy — Sörár9 üvegbetéttel — Strand9 napolaj nélkül ÁKF-ellenőrzés a strandokon A sajtóban megjelent bírálatok és a lakosság jelzései alapján az Állami Kereskedelmi Felügyelőség megvizsgálta a strandok, fürdőhelyek vendéglátói üzemeltetését. A fogyasztói érdekvédelmet, az áruellátást, és az egységek kulturáltságát ellenőrizték elsősorban. Gyomán, Nagyszénáson, Gyopároson, Gyulán és Békéscsabán 25 büfét, éttermet és pavilont kerestek fel a felügyelők. Fogyasztóérdeket sértő cselekedettel hét esetben találkoztak, melyek közül legtöbb a súlycsonkítás. Ide kívánkoznak példaként a kirívó esetek. Gyulán az fmsz 4. számú strandbüféjében az ellenőrzés során 20 dekagramm fagylalt helyett 15 dekagrammot adtak. Tehát a súlycsonkítás 25 százalékos. Pontosan nem tudjuk, hogy naponta hány kilogramm vagy hány mázsa fagylaltot adnak itt el, de mindenesetre ezer forintonként 250 forintot „keres” a büfés. Kissé sok! Tetézi még a mulasztást az is, hogy a fagylalt ötnapos volt, márpedig a rendelet értelmében is — hűtött helyen — maximum 72 óra hosszáig lehet tárolni a fagylaltot. Ezt viszont már nemcsak a 4. számú strand büféjében tapasztalták: fagylaltmintát általában nem tartanak az árusítóhelyeken! Tíz deka virsli — árban és súlyban Ugyancsak Gyulán, az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat tejárusító pavilonjában a főtt virslit és a debreceni párost 5,60 forintért árusították, 4,90 forint helyett. Ebben az első számú ludas a vállalat, amely rosszul állapította meg az árat. A vendéglátóipari vállalat büféjében az ár ugyan pontos volt, viszont a nyoledekás virslit, valamint a kilencdekás debreceni párost tíz dekának árulták. Itt sem hibáztatjuk az elárusítóhely dolgozóit, hiszen a „súlycsonkítást” már eleve a termelőüzem követte el. Fia még eddig nem találták volna ki, akkor volna egy javaslatunk: a fogyasztó által kért árut tegyék mérlegre! Ahány deka, annyi pénz... Mert az ilyen „mechanizmus” nem hinnénk, hogy tetszik a fogyasztónak. Kedvelt színfolt és közkedvelt Gyulán a Gróza-parkban a hordóba épített poharazó. A kereskedelmi felügyelők azonban itt meg megtalálták a „szépséghibát”: a kikért egydecis boroknál 14 százalékos 'súlycsonkítást tapasztaltak. Számoljunk csak: naponta átlagban kétezer pohár bort adnak el, a 14 százalékos súlycsonkítás poharanként 30 fillért jelent — a vendégek kárára. És egy angyali eset: van itt jócskán ol^an egydecis pohár, amelybe egy' deci folyadék bele sem fér! Fele-fele? - halhúsból Gyomán, a strandfürdő fmsz- vendéglőjében halászlét kértek az ellenőrök. De természetesen a húst lemérték. Egy halászlében 14 deka halhúsnak kellett volna lenni, helyette a mérleg 6—7 dekát mért. Tehát fele „odalett”... De hova?... És a kedves hölgy, amikor az ellenőr még villával húst akart „kihorgászni” a halászléből, kecsesen leintette: s— Ne tessék keresni, több nincs benne... De miért?! A fogyasztói érdeket sérti az árjelzések, ártáblák hiánya is. Sok helyütt fogalma sincs a vevőnek, hogy miért mennyit kell fizetnie. A gyopárosl étteremben 28 asztalhoz mindössze négy árlapot adnak. Nagyszénáson a büfében egyáltalán nincs is. Emiatt aztán előfordul olyan eset, mint Gyulán, az élelmiszer kisker tejbüféjében, ahol — kalkuláció szerint — a kolbászhoz mustáron kívül kenyér is jár — ez az utóbbi azonban lemaradt a papírtálcáról. Viszont a vendég külön vehet hozzá... Ez is adagonként 30 fillér! De a soronkénti kettő forint — már egyenesen felháborító. Az üveges sört már eleve az üvegbetéttel együtt fizettetik meg. Az árjelzés hiánya miatt a „kedves vendég” mindezt nem tudja és az üveget ingyen visszaadja. Nem rossz kereseti lehetőség ! A felügyelőség vizsgálta a strandbüfék áruellátottságát is. A gyulai strand fmsz-büféjében bár kőtelező lenne, mégsem árusítanak cük rá szkész í tmén veket. Nem is beszélve arról, hogy kedden 12 órakor az egész strand területén egy falat kenyeret, kiflit vagy zsömlét nem lehetett már kapni. Békéscsabán az építkezések miatt sátor-kitelepítéssel tud a vendéglátóipari vállalat bambit, sült kolbászt, valamint sört árulni. Az ellenőrzés napján azonban „sör-hiány” volt, ugyanis- a feszmérő elromlott és — tartalék nincs... Kár!. A csabai strandvendéglő felkészültségét és [ választékát kielégítőnek tartották j az ellenőrök. Gyopároson . nincs tejtermék, nincs felvágott áru. A fürdőhely zöldséges MÉK-pavi- | Ionja pedig nem üzemel, így a strandolt gyümölcshöz sem juthatnak. És vannak ilyen „apróságok” is: ugyanitt az étteremben négynapos kenyérrel traktálták a vendéget; a gyulai fmsz-büfében pedig háromnapossal. Nagyszénáson az ellenőrzés napján fagylaltot, Gyomán és Gyopároson strandfelszereléseket egyáltalán nem lehet kapni. Pedig a napolajat, strandkendőt, ajándéktárgyakat, képeslapot illő lenne árulni. Jégspórolás a kánikulában Bosszantóan elhanyagoltak a fürdők vendéglátói egységeinek felszerelései. A legsúlyosabb az, hogy a legtöbb helyen a hűtés nincs megoldva. Vagy egyáltalán nincs hűtőszekrény, vagy ha van is, akkor az rossz, nem lehet üzemeltetni. Nagyszénáson még azzal lsem törődtek az fmsz illetékesei, hogy jégdézsát biztosítsanak a büféknek^ így aztán „megspórolják” a jeget, nem kell azt odaszállítani... A fogyasztók kielégítő ellátását gátolja, hogy több egységben nincs pohár, pontatlanok a mérlegek, lyukasak a mércék. A gyulai fedett uszoda büféjében a szendvicset a büfés mérleg nélkül, szemmértékre készíti. A békéscsabai strandon belül működő büfében a hűtővitrin már egy év óta rossz, így cukrászsüteményt tárolni és megóvni nem tudnak. A tejfogyasztáshoz nincs papírpohár, üvegpohár használatát pedig a fürdő vezetői nem engedik meg. Kár, hogy ugyanitt az élelmiszer és a vendéglátó vállalat az új pavilonokat csak a szezon végére készíti el... Az ellenőrök természetesen nem a jót keresték vizsgálatuk során, hanem azt, hogy mi gátolja a fürdőző vendégek ellátását. Ezért elsősorban a hibákról szóltunk. Itt sem minden esetben az egység dolgozói a felelősek, hanem az üzemeltető vállalatok. Abban is például, hogy egy jó néhány egység már régóta üzemel, működési engedélyét azonban még ma sem kapta meg. Szükség lenne arra, hogy a vállalatok ellenőri csoportjai ellenőriznék ezeket a pavilonokat és büféket, ugyanis nem lenne helyénvaló, ha a vendéglátóipari dolgozók körében „jól fizető barlangok” hírnevet szereznék meg ezek az egységek. Varga Tibor Komswes, ács, festő szakmunkásokat és építőipari segédmunkásokat azonnalra felvesz kiemelt munkahelyekre teljesítménybérezés mellett. XIII. KÉR. LAKÁSKARBANTARTÓ KTSZ, Budapest, XIII., Hegedűs Gy. u. 9. Munkásszállás van! Havonta egy hazautazás költségét megtérítjük 1354 Didi »■■■■■■an ■■■■■■■■■■ aiuuuu ni ■■■ vu ■■■■■■■■ IUIUIU ■ ■■■ ■iaaiii!;;;i
