Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-10 / 187. szám
1967. augusztus 10. 5 Csütörtök Megkezdődött az új szerződéskötés Felemelt átvételi árak —Kedvezményes takarmányjuttatás, kevesebb nagyüzemi felár — Fuvarköltségtérítés Az állatforgalmi vállalatok augusztus 7-én országszerte felemelt árakkal kezdték meg a sertésértékesítési szerződéskötéseket. Az új felvásárlási árakat általában már 1967. október 1-től kezdődőleg fizetik az átadott szerződéses hízott sertésekért. A szerződésekben az ez év harmadik negyedére lekötött sertésekért azonban akkor is csak a régi árat fizethetik, ha az átadás valamely oknál fogva áthúzódik a negyedik negyedévre. Viszont a felemelt vételárakat kell alkalmazni azoknak a korábban kötött sertéshizlalási szerződéseknek az esetében is, amelyeket 1967. október 1. utáni átadásra kötöttek és ténylegesen az október 1. utáni időszakban teljesítenek. Az új árkonstrukció az eddigihez képest nemcsak magasabb átvételi árat, hanem egyéb előnyöket is biztosít a szerződő gazdaságoknak. Míg az eddigi — szeptember 30-ig szóló — szerződések alapján a kilónként 17 forint volt a legmagasabb hízott sertés átvételi ár, amit fehér hússertések esetében 100—115, keresztezett húsfajták esetében pedig 100—120 kilogramm közötti bruttósúly után kaphattak a termelőüzemek, október 1-től kezdve a két kategóriát összevonják 100—125 kilogrammra és az új szerződésre átadott hússertésekért 19 forintot fizetnek kilónként. A 125 kilót meghaladó súlyú fehér hús- és húsjellegű sertések új ára kilogrammonként 18 forint, a zsír- és zsírjellegű sertéseké 125 kiló súlyban és felett ugyancsak 18 forint, a hizlalt tenyészkocáké és kanlott sertéseké 170 kilós súlyban és felette 17,5 forint. Ugyanakkor a 100 kilogramm alatti hús- és húsjellegű sertésekért, a 125 kilogramm alatti zsír- és zsírjellegű sertésekért, valamint a 170 kilogramm alatti hízott kocákért, illetve kanlott sertésekért csak az átvételkor érvényes szabadfelvásárlási árat fizetik. A háztáji gazdaságok és egyéni termelők által szerződésre átadott hízott sertéseknél a fel- vásárlási alapár szintén 2 forinttal emelkedett... A nagyüzemi felár ugyancsak kedvezőbb az eddiginél: egy naptári negyedéven belül átadott legalább húsz hízott sertés után jelenleg kilogrammonként 2, október 1 után viszont 3 forintot kaphatnak a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek és állami gazdasagok. Tehát a felvásárlási ár- emelés együttesen itt kilogrammonként 3 forint. A termelőszövetkezeti csoportoknál és egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezeteknél a nagyüzemi felár az eddigi 1,5 forint helyett 2,5 forint lesz. Az új árszabályozás lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek — a tagokkal kötött előzetes megegyezés alapján — a háztáji gazdaságokban hizlalt sertéseket is az új nagyüzemi felárral értékesítsek. Ez esetben a háztáji hízókra is a saját nevükben kell szerződést kötniük. Az árrendezésre, illetve az eddiginél kedvezőbb átadási súly- kategóriák megállapítására azért volt szükség, mivel a sertéshizlalásban hosszabb idő óta tapasztalt erőteljes fellendülés legutóbb visszaesett, s ez nyilvánvalóan a sertéstenyésztés, tartás és hizlalás viszonylag kis mértékű gazdaságosságából adódott. Az állatszámlálások adatai szerint az ország kocaállománya 1961-től 1964-ig töretlenül fejlődött, a közös gazdaságok kocalétszáma viszont 1965-től fokozatosan apadt. A háztáji kocalétszám hároméves ciklusokban nőtt, illetve csökkent a takarmánykészletek, a takarmányárak és a szaporulatértéke- ■sítés viszonyainak megfelelően, de a felfutási „csúcsok” az utóbbi években már egyre laposabbak lettek. Most egy új ciklus felszálló ágában tartanak. Az új árrendszer elsődleges célja, hogy a termelőüzemekben szilárd kocaállományt alakítsanak ki, a háztáji es egyéni gazdaságokban pedig A kisebb és nagyobb testvér a családban megszüntessék, illetve csökkentsék a háromévenként visszatérő erős „hullámzást”. Ennek érdekében nemcsak a sertéshizlalás, hanem a jelentkező szaporulat értékesítési biztonságát is megteremtik. Az új árakkal, kedvezőbb értékesítési feltételekkel előre orientálják a termelőket a kocaállomány megtartására, növelésére, malacok felnevelésére. A tenyésztési biztonság érdekében éppen ezért már most meghirdetik az 1968 első évnegyedére érvényes szerződéses süldőárakat és a január 1-től érvénybe lépő süldő védőárat. A rendelkezés szerint 1968. január 1-től a jelenlegi 17 forint helyett 20 forint lesz a szerződésre átadott süldők kilogrammonkénti legalacsonyabb ára. Az új árkonstrukcióban a 30—60 kilogramm közötti hizlalásra alkalmas süldőkért januárban 21, februárban 23, márciusban pedig 24 forintot fizetnek kilogrammonként. Ez az intézkedés arra ösztönzi az állattartókat, hogy a jövő évi húsellátás megalapozása érdekében tenyésztésre alkalmas kocáikat ne hizlalják meg, hanem főleg szeptemberben és októberben búgattassák. A háztáji egyéni gazdaságok minden szerződött sertés után 1 mázsa abraktakarmanyt kaphatnak állami áron. Ha ezt a takarmányjuttatást nem veszik igénybe, az átadott sertések után kilogrammonként 1 forint úgynevezett takarmánymegváltási felárat kapnak. Eddig a takarmányjuttatás 1,5 mázsára szólt, a takarmánymegváltási felár pedig 1,5 forint volt. A süldőértékesítési szerződéskötések alapján az eddigi 80 kilogramm helyett 50 kilogramm takarmányt kaphatnak a háztáji gazdaságok és egyéni termelők, a takarmánymegváltási felár a korábbi 2 forintról 1 forintra csökken. Az átadási feltételekről szóló utasítás szerint az új árak a termelőüzemek, illetve a gazdaságok telephelyére vonatkoznak, tehát ha a termelők sertéseiket az állatforgalmi vállalat átvevőhelyére szállítva adják át, fuvartérítést kapnak. (MTI) A szomszédasszony gyakran panaszkodik a kislányára, s azt mondja, a 12 éves fiával fele annyi gondja, baja sincs, mint a 10 éves kislányával. — Pedig egyformán nevelem őket... — mondogatja. Peti komoly kisfiú. Ha a mama dolgozik, bevásárol a boltban, és mosogat is. Semmit sem kell kétszer mondani neki. Ági, a kislány azonban, ha seperni küldik, azt mondja, nem tud. Ha a kútra küldik vízért, rendszerint elpancsolja az időt, s eszébe sem jut, hogy siessen. Éppen ezért Petit jobban „befogják”. Így a kislány nem tanulja meg, hogy a családban neki is van teendője, amit elvárnak tőle. A gyermekek jól érzékelik, KamuÜ vsíHozások A falu főutcáján végig pirosra, rűek — sárgára, zöldre festett házak so- \ nak. rakoznak. Az ablakok előtt kellemes illatot árasztó, díszes rózsakertek, a tetőkön televízió-antennák. Az udvarokból esténként személygépkocsik, s motorkerékpárok gurulnak ki, hogy utasaikat Békésre vagy Csabára vigyék, leginkább szórakozni. — Nem kell ezen csodálkozni — mondja Nagy Károly, a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke. Szorgalmas emberek laktak itt régen is, csak nem tudtak előbbre lépni. öt évvel a felszabadulás után önálló lett a község, a tanyai emberek már maguk irányították életüket. A búza, a kukorica, a cukorrépa, a kender és a napraforgó jól jövedelmezett a nadrágszíj-parcellákon; — még több is teremhet, csak valahogy másképpen kell csinálnunk az egészet — mondogatták az itteniek. És aztán elkezdtek közösen dolgozni a Béke Tsz-ben. Bátorították, segítették egymást. Évről évre okosabban gazdálkodtak, mindig tudták, mit kíván a hétezer holcinyi említjük Nagy elvtárs- j szóban és kocsmában szőrakoz- j hatnak, pedig az igényük már- Évek óta jelentős gondot ,nem ?z' Tud3ák ezt “ 3á''ás' okoz ez nekünk - válaszolja. - vezeto1 1S- aklk lgértek’ hogy kis' A három kilométer hosszú bekötő út, ami Berénybe, Békésre és Csabára visz, nagyon elhanyagolt, s az őszi esőzések idején szinte lehetetlen rajta közlekedni. ígéretet kaptunk a Közúti Igazgatóság békéscsabai krendeltségétől, hogy az idén rendbe hozzák az utat: hat méterre szélesítik és bitume- nezik. De még sehol semmi. Társadalmi munkában, a tsz járműveivel már kiszállítottuk a kockakő egy részét (a tagok erre a célra felajánlották egy-két munkaegységük értékét), a többit viszont nem tudjuk hordani, mert nincs kő. Ügy néz ki, hogy az idén is tengelyig süllyednek az erőgépek, személyautók és autóbuszok. Pedig mást ígértek... Más gondjuk is van a kamuti- aknak. A KÖJÁL megállapította, hogy egészségtelen az ivóvizük; ezért új kutat fúrtak. Százharminc méter mélyről percenként 3,5 vendéglőt és cukrászdát építenek Igazolásul Nagy elvtárs a Népújság egyik tavalyi számában megjelent cikket mutatja. föld. S az hálás is, legutóbb 44 liter vizet ad, ami nem elég. A forint 60 egység. fillért ért egy munkaS ahogy anyagilag erősödtek, izmosodtak az itteni emberek, úgy nőtt az igényük, és azt akarták, hogy felnőjön a községük. A régin akartak változtatni, életmódjukon, gondolkodásukban. — Sokan bejöttek a tanyákról, mondván: más a faluban élni, s a kultúrához, szórakozáshoz hamarabb juthat az ember. A község belterületén levő 136 házból ötven új, ami hét esztendő alatt épült. A 2200 lelket számláló Kamuion 52 készülék sugározza a televízió műsorát, hatszáz rádió szól és hatvan személygépkocsi közlekedik, ami a helyieké. Az emberek egyéni gyarapodásával párhuzamosan egyre több létesítmény épült a faluban. A postát és az emeletes iskolát 1963-ban, a szoigáltatóházat és az óvodát 1965-ben, a művelődési házat pedig tavaly adták át rendeltetésének. Nagy-nagy szükség volt ezekre . ’étesítményekre, a legfontosab- ak már készek. — Az utak nem valami korsze vízhozam növeléséért még mélyebbre kellene fúrni, erre azonban nincs pénze a tanácsnak, a községfejlesztési alap kimerült. S.még egy: a fiatalok és az idősebbek is csak egy szűk helyiségű presz© — Nem panaszként soroltam gondjainkat — folytatja a vb-el- nök. — Ne higgyék, hogy telhetetlenek vagyunk és nem elégedünk meg azzal, amit az elmúlt esztendőkben kaptunk. De mindezt, amit említettem, jogos igény diktálja, szükségünk van rá — és meg is ígérték! Dolgos, községükért tenni akaró emberek életéről, annak változásairól szóltunk. Amit gondnak mondanak, az egyben igény, és, hogy ezt megoldják, ismét a helyiek és az illetékesek összefogására van szükség. Ha majd a keskeny, zötyögős országút helyett bitumenes közúton közlekednek a járművek, gz egészségtelen víz helyett üdítő nedűt isznak és a kocsmán kívül ízléses vendéglőben szórakoznak az itteni emberek, elmondhatjuk, minden megváltozott Kamuton, felnőtt község. Dékány Sándor Köjösladániri Fa-, Vas- és Vegyi Kisipari Termelőszövetkezet, Körösladány a lakosság szolgálatában. Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy Körösladányban beindult új részlegünk az autó-, motorszerelő-részleg és a szobafestő-, mázolórészleg minden időben gyors és pontos munkával áll a lakosság rendelkezésére. Szeghalomban szintén új részlegeink, a kovács-, valamint a szobafestő- és mázolórészlegek készséggel állnak rendelkezésre. Vegye igénybe fin is szövetett gyors és pontos munkáját! 482 kinek mennyi idő jut a játékra ... Peti néha kifakad: — Ági nem csinál semmit... Ági néha kunyerál: — Ha vizet hozol, neked adom a forintom. Az édesanya pedig, ha hazaérkezik a munkából, nem tudhatja, melyik feladatot melyik gyermek látta el, s egyformán jutalmazza a szorgalmasat és a lustát... Sokkal helyesebben cselekszik Éva, az egyik pedagógustársam. akit kétféle természetű gyermekkel ajándékozott meg a sors. Az egyik szelíd, szófogadó, a másik pedig rakoncátlan, nehezen nevelhető Ma már mindkettő: Marika és Julika iskolás. Ugyancsak a kisebbikkel volt baj. Az utóbbi fél évben azonban egyre kevesebb rá a panasz. Éva a két kislány ágya fölé egy kis kartontáblát függesztett. Aki naponta jól ellátja feladatait, piros pontot kap. Aki mulaszt, annak nem jár pont. S amikor ötven pont összegyűlik, jutalomként olyasmit kapnak ajándékba, amit szeretnének... Bizony előfordult, hogy Julika — szerteszét hagyott játékai miatt — r»m kapott pontot. Eleinte sírás és követelőzés kísérte a pont megvonását. Julika később rájött, hogy jobb. ha nem sír, hanem ai elvégzi feladatát...-rf A kisebb és nagvobb "vermek a családban általában nem jelent azonos természetű, s azonos módon nevelhető gyermeket. A gyermek egyéniség, akihez finom érzékkel, esetleg más-más pedagógiai gyakorlattal kell fordulni az édesanyáknak is. Parm A nna pedagógus A légy veszélyezteti egészségünket Valamennyi rovar közül a házi légy a leggyakoribb. Mint hívatlan vendég ott szálldos terített asztalunk körül, bepiszkítja a falat, az ablakot és ami a legkellemetlenebb — a betegség csíráival fenyegeti családunk egészségét. Otthonunkban és házunk tájékán, különösen ott, ahol a tisztaságot elhanyagolják, a légy jó környezetet talál magának, hogy eleséghez jusson, szaporodjon. A légy nem válogat az ételben. Rászáll az eldobott, elszórt morzsákra, odaférkőzik a kellőképpen le nem takart ételekhez (tej, édességek stb.). Gondoskodjunk tehát arról, hogy a szemét, a különféle hulladék fel ne halmozódjék házunk táján, és az ételmaradékok ne maradjanak fedetlenül. Amikor a légy az emberre vagy az ételre száll, átadja a lábához tapadt fertőző anyagot. Nem fér kétség ahhoz, hogy a légy ter- ieszti a fertőző betegségeket, és hogy a iárványok egvenes arányban állnak a legyek elszaporodásával. A házi légy különösen terjeszti: a bacilusos vérhast. és nyári vagy csecsemőhasmenést. Pusztítsuk tehát állandóan és rendszeresen a legyet. Ma már megfelelő légyirtó vegyszerek kaphatók, r '’gy papírtól a rovarirtószerekig.
