Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-10 / 187. szám
1881. augusztus 10. 4 CsütörtBS Fábry Zoltán 70 éves Egy kis szlovákiai faluban, a gyönyörű fenyvesek övezte Stó- szon él Fábry Zoltán, az antifasiszta publicisztika európai hírű művelője, aki a napokban tölti be 70. életévét. Csaknem félévszázados művészi pályája szorosan összekapcsolódik a leghaladóbb európai szellemi törekvésekkel. Egész életműve, köteteinek sora (Korparancs, Fegyver s vitéz ellen, A gondolat igaza, Az éhség legendája, A béke igaza, Hidak és árkok, Palackposta, Emberek az embertelenségben, Harmadvirágzás, Kúria, kvaterka, kultúra, Európa elrablása, Valóságirodalom) bizonyítja, hogy minden idegszálával Európa fontos és nagy sorsfordulóihoz kapcsolódott. Tüdőbetegen került haza az első világháborúból. Az embertelenség és a borzalmak után egyetlen pillanatra sem tévesztette szem elöl az újságíró, az író legfontosabb hivatását: mindig azt tartotta, hogy az irodalmi műnek ki kell fejeznie a nép érdekét, vágyát, elképzeléseit a jövőről, a munkásosztályról, az emberibb holnapról. Fábry Zoltán egész sor haladó szellemű lapnak (Kassai Napló, Prágai Magyar Hírlap, Munkás, Géniusz, Periszkóp — utóbbi kettőnek főszerkesztője is egy ideig) volt munkatársa. Kritikai írásai, tanulmányai nagyrészt azonban a száz százalékban, valamint a Gaál Gábor szerkesztette Korunk című folyóiratban látlak napvilágot. Változni és változtatni — ez Fábry Zoltán politikai, publicisztikai, kritikai és irodalom- történeti jellegű írásainak lényege. Ma is ezt tartja elsődlegesen fontos, izgalmas, szép feladatnak. A 70 éves író ma is fáradhatatlanul dolgozik, s rendszeresen publikál. Az Európa elrablása című kötet örök figyelmeztető. Minden sora magas hőfokon gyújt, a lelkiismeretünkhöz szól, hogy be ne fonhassa szívünket, „... á mindent megrázó, elemésztő emberi feledés és izoláló rétege: a közöny”. Ez a legfőbb tanulsága Fábry egész életművének. Hamar Imre MiUroelemes láp kísérlet A hazánkban található több százezer hektárnyi lápterület hasznosítása évek óta foglalkoztatja a kutatókat. A vízrendezés után művelésbe vett láptalajokról betakarított termékek — különösen a takarmánynövények ugyanis nélkülözik azokat az anyagokat, amelynek hiánya különböző élettani rendellenességeket okoz az állatoknál. A probléma megoldását az a megfigyelés adta meg, amely szerint az apró szemcséjű tőzeg rendkívül megkötő képességéről tett bizonyságot a különböző makro- és mikro-ele- mekkel szemben. A láp talaj ok e kiváló tulajdonságainak felfedezésével most már megvan a konkrét lehetőség mind a talajok termelékenység-növelésére, mind pedig a termékek biológiai értékének javítására. A keszthelyi kutatók eredményes munkájára felfigyelt a KGST kongresszusa is és az agrártudományi főiskola kollektíváját bízta meg a mikro- elemes trágyázás módszereinek kidolgozásával. (MTI) Amerikai újságírónő előadása a békéscsabai K — Mi a véleménye a magyar fiatalokról? Csak egy pillanatig gondolkodik, mielőtt válaszolna. — Őszintén szólva, megdöbbentem, sőt talán meg is ijedtem, amikor először láttam őket. A nyugati divat szélsőségeinek utánzóival találkoztam Pest utcáin. Beszéltem is velük, de a véleményem nem változott. Semmi lelkesedés, tervezgetés nincs a gondolataikban. — Kissé elmosolyodva folytatja: — Természetesen, ezek csak az első benyomások voltak. Azóta már sokszor jártam az országban s rájöttem, hogy a fiatalok nagy része nem ilyen. Képesek arra, hogy nagy terveket valósítsanak meg. Ez a beszélgetés a békéscsabai KISZ-táborban hangzott el. Fodor Erna, az amerikai Magyar Szó munkatársa ellátogatott ide is, hogy az itteni fiatalokkal beszélgessen tapasztalatairól, amit kinti tartózkodása és sok utazása alkalmával szerzett. A tábor lakói, amikor ezt a kérdést feltettem, már javában gyülekeztek az ebédlőben, hogy meghallgassák Fodor Erna előadását. A találkozó meghitten zajlott le, sok kérdés hangzott el. Főleg a mindennapok nagy politikai eseményei; a vietnami agresszió és a közel-keleti események érdekelték a hallgatókat. Az újságírónő még elmondta amerikai tapasztalatait is. Beszélt a magyar társadalombiztosítás előnyeiről, s arról, hogy milyen magas összegeket költenek az amerikai emberek orvosra, gyógyszerekre, ha megbetegszenek. Emellett hangsúlyozta, hogy milyen nagyarányűak a négerek megmozdulásai, s mennyire feszült az így kialakult helyzet. Színes élmény- beszámolót tartott legutóbbi spanyolországi útjáról. A fiatalok nagy tapssal köszönték meg az előadást és a kimentő válaszokat. A délután folyamán a Zalka Máté alapszervezet tréfás KISZ- esküvőt rendezett, melyre Fodor Ernát is meghívták. A műsor hangulatosan, vidáman, sok derűs epizóddal zajlott le. Fodor Ernának sajnos, még aznap haza kellett utaznia Pestre, hiszen sok halaszthatatlan munka várja. Amikor a napközis tábor vidáman hancúrozó gyerekei mellett mentünk el, azt mondta: — Nem is tudja, milyen jó érzés rájuk nézni. Egészségesek, frissek, minden játékot megkapnak,- amit akarnak. Büszke vagyok hazám gyermekeire. Tudja milyen az élet Spanyolországban? Csak két formája van; káprázatos gazdagság és szörnyű nyomor. Ennél semmivel sem jobb amerikában a Fehér Háztól két utcányira fekvő nyomornegyed. A kiszeseknek, akik kikísérték vendégüket az állomásra, nagyon jólesett, hogy vendégük kellemesen töltötte az időt közöttük. Abban a reményben búcsúztak el, hogy nem ez volt az utolsó találkozásuk és még egyszer fognak beszámolókat, érdekes úti élményeket hallani tőle. H. G. < fl Teplicska völgyében írta és fényképezte: Sass Ervin Teplic, az Őr-hegység gyöngye Jókai Mór Trencsénteplicét a „Kárpátok gyöngyé”-nek nevezte, s találóbban nem is tehette volna. Az ör-hegységben csörgedező Teplicska-patak völgyének vadre- 1 fészkéről mesél, s mire feltűnik Trencsén hatalmas vára a Vág- parti városka felett, felejtünk hőséget, fáradtságot; a táj és a történelem ötvözete, a külföldSzabadtéri hangverseny a teplici parkban. kifogyhatatlan mennyiségben, magyaros szellemességgel. Közben a hátrafelé suhanó várakról, Temetvényről, Csejtéről, Báthory Erzsébet váráról és Beckóról, Sti- bor vajda udvari bolondjának járók legizgalmasabb élménye a vonatablakhoz bilincseli az embert. Zenei Hetek július 15-i hangversenye zajlik, Valéria Zazo olasz énekesnő hangja szárnyal. Másnap reggel promenád ébreszt bennünket... térzene, szimfonikus zenekarral. Teplic, Teplic... Mi több annál, hogy — gyöngyszem? (Folytatjuk) A tavaly épült Pax-hotel látképe. gényes kiszélesedésében úgy húzódik a fenyvesek és tölgyerdők közé Trencsénteplic, mintha fénylő gyöngyszem lenne, mint a mi Lillafüredünk a Bükkben. Csak szebb, masabb, és gyógyvize Eu- rópa-hírű. Az 'ismerkedés úgy történt, hogy a nyári utazások láza Tep- licre vitt bennünket, hűséges segítőnk az IBUSZ kedves gondjaiban, kit komoly vezetői minőségben egy bájos, és talpraesett fiatal lány, R. Krisztina képviselt. Amikor Budapesten, a szokásos „jaj, hová lett a bőröndöm?!” hangzavar aláfestő futamait hallgatva felszálltunk a pozsonyi gyorsra, még nem gondoltuk, hogy már Pozsonyban vár minket a CSEDOK-idegenvezető, Babi- lonsky Koloman professzor, a vágújhelyi középiskola nyugalmazott tanára. Fáradhatatlan volt egész héten át, míg Csehszlovákia vendégei voltunk; s az élménydús napok után nem is tudtuk, hogyan köszönhetnénk meg méltóképpen mindazt, amit értünk, javunkra, örömünkre tett. De már megint elkalandoztam, hiszen még Pozsonyban vagyunk. Ebéd az állomás éttermében, s az étlapon „szegedi gulyás”-nak írt étel káposztás párolt hússá és zsemlegombóccá változik, és utána.... nos, most is, és egy álló hétig sör, a remek cseh sör, félliteres poharacskákban. A hőség a Trencsén felé robogó gyorsvonatban tetőzik, a csoport szédeleg: csak egy ember nem — Eabilonsky professzor, az idegen- vezető. 0 az, aki vicceket mond, Trencséntől 10—15 perc Trencsén Tepla, onnan pedig a Tep- licska kis zuhogókkal tarkított medre mellett visz a mini-vonat Teplicre, be a fenyvesek, tölgyerdők közé. Az első találkozás megejtő. Teplic valóban gyöngySétány az étterem előtt. szem, ahogy Jókai írta. A sétányokon külföldi turisták és gyógykezelésre érkezett belföldi beutaltak, az étteremben hamisítatlan cseh tánczene, és a koncertteremben. ahol éppen a XXII.
